Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

I Kevesebb — jobb A r llattenyésztésünk jel­lemzője a túlzott ab­rakfelhasználás. Ak­kor sem térnénk el az igazságtól, ha azt állíta­nánk, hogy pazaroljuk a drága abraktakarmányt, pocsékoljuk az importfe­hérjét. A tények önmagu­kért beszélnek. Az abrak­fogyasztás fajlagos muta­tói nálunk 10—12 száza­lékkal rosszabbak, mint az élenjáró nemzetközi szín­vonal. Mi más ez, ha nem pazarlás? Hiszen ugyan­annyi abrakkal több húst, tejet termelhetnénk. Az abrakkal való takarékos­kodás számottevő költség- csökkentést is jelent. Gon­doljunk csak arra, hogy az állattenyésztési ágaza­tokban a költségek 60—70 százalékát éppen ez a té­tel adja. Egy takarmányozással foglalkozó külföldi szakfo­lyóirat figyelemre méltó összeállítást közölt az in­dokolatlan többlettakar­mány felhasználásáról. Eszerint: ha a hízlalótér- ben nagy a zsúfoltság 12 kg; elégtelen a szellőzés: 20 kg; túl nagy a hízlalá- si csoport: 16 kg; rossz a higiénia: 32 kg; gyakori az állatok áttelepítése: 24 kg; nem jó a genetikai ké­pesség: 20 kg; rossz az ál­lategészségügyi helyzet: 28 kg többlettakarmány-fel- használást okoz sertésen­ként. Ha egy üzemben a fel­sorolt összes hibát elköve­tik, úgy 180 kilogramm ta­karmánnyal többet hasz­nálnak fel egy hízott ser­tés előállítására, mint amennyi valójában szük­séges lett volna. Nálunk a többletabrak- felhasználás körülbelül 50—60 kg-ra tehető a ser­téstartásban. Mit jelent ez? Alapvetően azt, hogy a felsorolt hibáknak kb. egyharmadát minden ál­lattenyésztő vagy ál­lattartó telepen elkövetik. É rdemes a konkrét kö­rülmények ismere­tében megvizsgálni, mit lehetne tenni! Mert hogy lehet, az elvitatha­tatlan. íme egy példa: az állattartásban, ezen belül a takarmányozásban külö­nösen fontos a gondos, lelkiismeretes munka, a jó munkafegyelem. Amint már szó volt róla, a takar­mányköltségek az állatte­nyésztés összes költségei­nek 60—70 százalékát kép­viselik. Ugyanakkor a bérköltségek aránya csu­pán 3—5 százalék körüli. Mégis a bérek alakulását sokkal szigorúbban vizs­gálják. A takarmányfel­használást lényegesen la­zábban kezelik. Másrészt a dolgozók anyagi elismeré­sének alapja a súlygyara­podás, a tejhozam, a sza­porulat és még más ha­sonló mutatók, de vajon hány gazdaságban képezi az anyagi elismerés alap­jait a gazdaságos terme­lés, a fajlagos takarmány­felhasználás? Mi ösztönzi a dolgozókat az értékes abraktakarmányok fel- használásának csökkenté­sére? Érdemes ezeket a felvetett kérdéseket — jó­formán minden mezőgaz­dasági nagyüzemünkben — alaposan megnézni, és ami változtatásért kiált, azon változtatni. Kendők, abroszok Máriapócsról A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, valamint a Békéscsabai Kötöttárugyár megrendelésére dolgoznak a máriapócsi Rá­kóczi Tsz textilüzemében. Többek között a jövő év első ne­gyedévében közel 100 ezer gyermek alsóruházati terméket készítenek a békéscsabaiaknak. Napirenden az 1980-as munkaterv Ülésezik a magyar—szovjet vegyes bizottság Délután a Parlamentben megkezdődött a magyar— szovjet kormányközi kulturá­lis együttműködési vegyes bi­zottság XVI., budapesti ülése. A tanácskozáson — amelyen a magyar delegációt Aczél György, a szovjet küldöttsé­get pedig Pjotr Gyemicsev vezeti — hazánk és a Szov­jetunió kulturális életének vezető tisztségviselői, magyar és szovjet oktatási, képző- és iparművészeti szakemberek vitatják meg az országaink közötti kulturális együttmű­ködés tapasztalatait, az ered­ményekben gazdag közös munka továbbfejlesztésének lehetőségeit. A háromnapos tárgyalásso­rozat első megbeszélésén vé­leményt cseréltek a műem­lékvédelem, a képző- és ipar­művészet terén országaink között folyó sokrétű és di­namikus fejlődő együttmű­ködés tapasztalatairól. Meg­vitatták a mindkét felet érin­tő, s a mennyiségi fejlődés mellett új minőségi formák­kal is gazdagodott általános és középfokú oktatás, vala­mint a pedagógiai tudomá­nyok területén jól • működő kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeit. Áttekin­tették a felsőfokú szakember- képzés helyzetét is. A tárgyaló partnerek a kö­vetkező napokban kialakítják az 1981—85. évekre szóló ma­gyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködési munkaterv irányelveit, kü­lönös tekintettel a tudomá­nyos, az oktatási és a kultu­rális területek feladataira. Marjai József Moszkvába utazott Hétfőn magyar küldöttség utazott Moszkvába, a magyar —szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság n szovjet belügyminiszter Budapesten 24. ülésszakára. A delegációt Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. A Marjai József által ve­zetett küldöttség fogadására a moszkvai repülőtéren meg­jelent Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnökhelyettese, az együttműködési bizottság szovjet tagozatának elnöke. XXXVI. évfolyam, 289. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. december 11., kedd MA Áruházak, éttermek épültek megyénkben (2. oldal) Minőség és mennyiség együtt (3. oldal) Fékbetét, szelep, radiátor Jelentős megrendelések megyénk vasiparától Benkei András belügymi­niszter meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett a Szov­jetunió belügyminisztériumá­nak küldöttsége Nyikolaj Scsolokov hadseregtábornok, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak tagja, belügyminiszter vezetésével. A küldöttség fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Benkei And­rás és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Apró Antal Csongrádban Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke hét­főn Csongrád megyébe láto­gatott. Szegeden, a megyei pártbizottság épületében dr. Komócsin Mihály, a Csong­rád megyei pártbizottság első titkára, és dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke fo­gadták, majd elkísérték két kiállítás megtekintésére. Elsőnek az 1857-ben készült műemlék épületet, az úgyne­vezett fekete házat keresték fel, amelyet folyamatosan vesz birtokába a Csongrád megyei múzeumok történeti osztálya. Apró Antal ezután a Móra Ferenc Múzeum képtárában az alkotó jelenlétében megte­kintette Kurucz D. István Munkácsi-díjas érdemes mű­vész gyűjteményes kiállítását. Karácsony előtt teljesíti tervét a VSZM kisvárdai gyá­ra. A tavalyi 360 millió fo­rinttal szemben idén 417 mil­liós értéket állítanak elő, 17 százalékkal többet, mint 1978- ban. Fontos változás volt a gyár életében a még tavaly megvásárolt angol licenc, ami azonban 1979-ben kezdte meghozni a hasznát, mert a gyár, az eljárás alapján ké­szített fékbetétekből 6 millió forintnyit exportált Angliá­ba. A jelek szerint 1980-ban sem lesz gondjuk termékeik .elhelyezésével. Így, az eddigi megrendelések alapján, az új, angol licenc nyomón előállí­tott fékbetétek iránt három­szorosára nőtt a kereslet. Je­lentősnek ígérkezik az 1980- as esztendő azért is, mert a .termelés további felfuttatása érdekében hozzákezdenek a gyár rekonstrukciójához, s mint mondják, ebben külön­leges helyet szentelnek a kör- ínyezetvédelem kérdéseinek A Magyar Acélárugyár ti- szaszalkai gyára 1979-ben sze­gényebb 'lett egy gyártmány- nyál, azonban úgy tűnik, az átmeneti nehézségek után, 1980-ban, újabb termékekkel léphetnek a piacra. Év közben ugyanis, le kel­lett állniuk a hűtőipari esz­közök gyártásával. Már bizo­nyos, hogy ehelyett fémládá­kat — konténereket — készí­tenek majd, nagyobb mennyi­ségben. Eddig 14 ezer darab­ra van megrendelésük. Ugyancsak az újdonságok sorába tartoznak majd azok a távvezetéktartó oszlopok, amelyekből 80 millió forintot érő a megrendelésük. A csi­gafúrók gyártásába újabb mérettartományok is belép­nek sőt, nem kilátástalan az sem, hogy önállóan kezdjék majd a fúrók egy részét el­készíteni. Ez azonban, a transzformátor teljesítőké­pességének fokozását kívánja, .hiszen elektromos kemence .beállítása nélkül komplett fúrót gyártani nem tudnak. Bővül a szelepgyártás. A MAN szelepekhez készítenek alkatrészeket, és a Warsza­wa szelepek gyártását is bő­vítik. Az idei 240 millióval szemben, 1980-ban, 270 mil­liós értéket szeretnének elő­állítani. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet decem­ber 10-ig teljesíti idei tervét. Gyártmányaik értéke 240 millió forint Legtöbb termé­keik idén is a VBKM-nek gyártott villamos kapcsoló- szekrények, az ipari hűtőra­diátorok, transzformátor vas­szerkezetek voltak, de jelen­tős szerepet játszott a Ganz Villamossági Művek részére végzett dróthúzás, szigetelés, tekercselés. Transzformátor olajedé­nyeik és hűlőradiátoraik a Drezdai Transzformátor- és Röntgengyárba is eljutottak. December 10-ig ide is kiszál­lítják az összesen 38 millió forintnyi terméket. Ami a jövőt illeti: biztató tárgyalásaik vannak egy NSZK-beli céggel, radiátorok készítésére. Mivel a szövet­kezet évi 150 ezer négyzet­méternél többet nem képes gyártani ebből, a jövendő .partner berendezéseket szál­lítana Nyíregyházára, amiket itt, megvásárolnának. így eleget tehetnének a megren­delő félmillió négyzetméteres igényének is. Ezt a mennyi­séget persze nem az indulás­kor állítanák elő, de a kez­detekben is 60—80 millió fo­rint értéket szállítanának ki. A szövetkezet fejlődését jel­zi, hogy jövőre már kész transzformátorokat gyárta­nak. Termékeik 97 százaléka kifogástalannak bizonyult, de az arányt javítani akarják. S. Z. DECEMBER 22-TŐL: Hosszú téli vakáció Még két hét és december 22-én beköszönt a téli vaká­ció. A .népszámlálásban se­gédkező pedagógusok elfog­laltsága miatt ezúttal a szo­kottnál valamivel hosszabb ideig — január 9-ig — tart a szünet. Ez idő alatt is napkö­zis ügyeletét tartanak az ok­tatási intézményekben, utá­na még három hét tanulási .„nekirugaszkodás” követke­zik és január 31-én véget éra .tanév első fele. Több mint 1 millió általános iskolás és mintegy 300 ezer középisko­lás diák ekkor kapja kézhez a félévi értesítőt. Rövidebb lesz a szokottnál a tavaszi szünet. Mindössze 5 nap: április 5—9. Egy kis előzetes a tanév további hó­napjaihoz: május 10-én bal­lagnak az érettségizők, má­jus 19-én kezdődnek az írás­beli érettségik. A középisko­lák alsóbb osztályaiban júni- ,us 7-e, illetve a 11 napos .munkarendben tanító isko­lákban június 13-a az utolsó tanulási nap. Ekkor ér véget a tanítás az általános isko­lákban és a gyógypedagógiai intézményekben is. (A H. H. nyomán) Pásztor Mihályné nyomott törlőkendőket varr. Csomagoljak a szállodái megrendelésre készült abroszokat, térítőkét. (Elek Emil felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents