Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-09 / 288. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 9. PIACI KILÁTÁSOK Lesz-e több zöldség, gyümölcs? Nem mindenből volt elegendő a zöldség-gyümölcs boltokban az idén — ezt nem is kell különösebben hangsúlyozni olvasóinknak, hiszen ki-ki maga bevásárlószatyrában láthatta. Kevesebb volt a barack, szilva, cseresznye, paprika, fejes káposzta, paradicsom — s valljuk be: az árak épp ellenkezőleg alakultak. Alma, szőlő, burgonya viszont több fogyott, mint tavaly. Ezt állapították meg Nyíregyházán egy összevetés során a napokban, amikor felmérték a város ellátásáért felelősök, milyen feladatok várnak rájuk télen — és a jövő esztendőben. A megbeszélésen kitetszett: ma már nem váltja be a hozzá fűzött reményeket a kistermelőktől közvetlenül felvásárolt áru — pontosabban: felül kellene vizsgálni, miért nem viszik kellő mennyiségben a kiskertek gazdái termékeiket a kijelölt Zöldért-bol- tokba. Az eladási árból levont húsz százalék miatt bizony sokan meggondolják, el- adják-e a boltnak árujukat — kevesebb több lenne (talán). Az is meggondolandó, hogy elég-e a kilenc nyíregyházi kijelölt üzlet, s jól oszlik-e meg a megyeszékhelyen. Az egyes cikkekből tapasztalt hiányok azt is fölvetik: miért nem hajlandó több termelőszövetkezet és állami gazdaság részt vállalni a város ellátásában. A készülő vásárcsarnok bizonyára javít majd a helyzeten, de az még odább van! A téli felkészülés megfelelőnek tűnik, ha csak a számadatokat nézzük. Burgonyából 1200 vagont, téli almából 2300 —2400 vagont szánnak téli tárolásra, vöröshagymából 60, sárgarépából 125, fejes káposztából pedig 120 vagont raktároz a Zöldért. Kevésnek ígérkezik ebből a hagyma, és ugyancsak kevésnek a 12 va- gonnyi gyökér — s még említhetnénk pár dolgot. Annyit viszont megígértek a vállalat vezetői, hogy ha tél végére elfogy ez a mennyiség, más megyékből beszerzik a hiányzó cikkeket. A végső summa: a primőr árukig elegendő lesz mindenből — ígérik. Pár napja megbeszélést folytatott a város tanácsának termelés-ellátás felügyeleti osztálya és a piaciroda, s ott egyeztették a terveket: miképp lehet ösztönözni a kistermelőket a jobb, nagyobb választékú árusításra. A tervekben az szerepel, hogy azok az őstermelők, akik nap mint nap kiviszik áruikat a nyíregyházi piacokra, helypénzkedvezményt kapnak. Emellett Írásbeli megállapodást is kötnek velük, hogy mikor milyen árut hoznak a piacra — így könnyebben biztosítható a folyamatos ellátás. (tgy) Üdítő az ünnepekre A Nyírkémia Vállalat nyíregyházi szikvízüzemében téli időszakban is 7—800 ezer két és fél decis üdítőt palackoznak havonta. Ez a mennyiség az ünnepek előtt kétszeresére nőtt. Az üzem dolgozói két műszakban folyamatosan töltik üvegbe a közkedvelt szőlő, orange, citrom, meggy és kóla üdítőt. A pezsdítő vízből az 1978-as bázisévhez viszonyítva háromszorosára növekedett az igény. Képünkön: óránként 2800 üveget tölt fel meggyízű üdítővel Szabó Istvánné, a gépsor kezelője. A palackozással párhuzamosan Tóth Gézáné ellenőrzi az üdítők szénsavtartalmát, térfogatát, hőmérsékletét, cukortartalmát és ízét. (Császár Csaba felvételei) Rendelő a „lepényházban Miért nem szállítják el időben a szemetet? Miért kell tíz év óta a 4—5. körzeti orvoshoz járni? Miért nem helyeznek el padokat a nyíregyházi vasútállomáson? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel fordultak a tanácstagokhoz az összevont beszámolón. A Vasvári Pál utca, Északi körút és Árok utca által határolt körzet tanácstagjai a Nyíregyházi 17-es számú Általános Iskolában adtak számot választóiknak: miről tárgyalt a városi tanács 1979-es ülésein és milyen feladatokat végeztek a lakosság megbízottai a közösség érdekében. A beszámolón elhangzott nyíregyházi adatok szervesen kapcsolódnak az említett területhez. Az eddig felépült 1145 lakás jelentős részét a Rákóczi utcai munkáslakótelepen vehetik birtokba a tulajdonosok. Üjabb hatalmas területen zajlanak a kisajátítások, s kezdik tavasszal a szanálást az Öz köz térségében. Az itt élők szóvá tették: miért húzódott olyan sokáig az Északi körút mentén a hőtávvezeték cseréje? Kitördel- ték közben az építést jelző táblákat, teledobálták szeméttel a kiásott árkot. A válaszban a kerület tanácstagja utalt arra, hogy korábban ez a vezeték csak a Stadion utcáig vitte a meleget, a Jósa- város megépülte után a szűk keresztmetszet miatt ki kellett cserélni. Viszont rossz szervezés, nem megfelelő irányítás miatt csúsztak ezekkel a munkákkal. A szemétszállítással kapcsolatban jegyezte meg Virányi András, hogy sokkal több zárt szeméttárolóra lenne szükség, hiszen naponta többször felborulnak az utcára kirakott vödrök és nyitott szemeteskosarak. A tanácstag utalt arra a válaszban, hogy először is kuka és konténer kellene, de a pénz mellett az öntudat fejlesztése legalább ilyen fontos. Ahol van szeméttároló, ott is sokan melléöntik a hulladékot... Környezetünk szépségének védelme, a tisztaság megteremtésének igénye csendült ki több hozzászólásból. Az aszfaltozott utak mellett több gondot kelle fordítani a föld- utakra is. Jó lenne például, ha valamelyik téesz gépe földgyaluval végigmenne az úton, s elegyengetné. Az orvosi ellátás rendezetlensége miatt kért szót Kelemen Béla: — Tíz év óta már a negyedik vagy ötödik körzeti orvoshoz járunk. Mikor tudjuk miért vállalja ? Ki Külföldi ösztöndíjasok Ki miért vállalta a szülői háztól és a hazától távoli diá- koskodást, s miben lett gazdagabb az évek során? —ezt kérdeztük beszélgető partnereinktől. Bulgáriában ritkán jelentkeznek felsőoktatási intézménybe magyar fiatalok. A kevesek közé tartozik Sipos László, a növényvédelmi és agrokémiai kutatóállomás laborszakmérnöke. — Azért akartam Bulgáriában egyetemista lenni, mert nálunk a mezőgazdasági karon két évig általános agrármérnöki képzést kapnak a hallgatók, én viszont azonnal növényvédelmet szerettem volna tanulni. így jutottam ki a szófiai Georgi Dimitrov mezőgazdasági akadémiára. A világ minden részéről gyűltek össze a hallgatók Szófiában. Sipos László különösen mély barátságot kötött a kongói Mabillával, a jelenleg Izraelben élő palesztin nemzetiségű Hvaliddal és csehszlovákiai szobatársával, a dunaszerdahelyi Fullajtár Péterrel. — A legmaradandóbb élmények közt az éjszakába nyúló politikai vitákat tartom számon. Ezek révén jutottunk el oda, hogy elveink igazáról mi is meg tudtunk győzni másokat. Felszín alatti vizek kutatását tanulta Halász Béla, a Felső-Tisza-vidé- ki Vízügyi Igazgatóság mérnöke a leningrádi Plehanov bányászati egyetemen. Nagykanizsáról indult, majd Budapesten a Földtani Kutató Vállalatnál — ahol édesapja is dolgozik — szorgalmazták a külföldi egyetemet. Az 1965-ben átvett vörösdiplomával viszont már Nyíregyházán vállalt állást. Nemrégiben pedig Mongóliában töltött két évet. — Vízgazdálkodási kerettervet készítettünk és azt vizsgáltuk, hogy a mongol népgazdaság várható fejlődéséhez milyen vízigénnyel kell számolni. Megállapítottuk: 2020-ig bőven lesz víz. A Góbi név is szikes mocsárok láncolatát jelenti. Már működik néhány szovjet berendezés. amely napenergiát hasznosít a kutatásra. Halász Bélának nemcsak diplomát, hanem feleséget is adott a Szovjetunió. A tatár diáklánnyal, Zina Tbvaraisz- szával még hallgató korukban összeházasodtak. öt testvér mellett már nem akarta szüleit terhelni a taníttatás költségeivel Bárká- nyi Tamás. Gdansk műszaki egyetemére jelentkezett, a faipari gépek és berendezések szakra. 1200 zlotys ösztöndíját takarítással, üvegezéssel, segédmunkával egészítette ki. — Lengyelországban az ifjúsági szervezet létrehozott egy munkaszövetséget, amely lehetővé teszi a diákoknak hivatalosan a pénzkeresetet. Gdansk nagy hírű egyetemi város, a hallgatók közösen rendezték meg a háromnapos Neptun-ünnepeket. — Ekkor a polgármester jelképesen átadta a város kulcsát és a három napon át az egyetemisták irányították a közéletet. Színielőadásoktól kezdve utcabálig sokféle műsort szerveztünk. Bárkányi Tamás a jeles diploma mellett lengyel feleséggel és Gdanskban született kisfiával tért vissza a szülői házhoz. Tóth Kornélia már megszokni valamelyik doktort? S a rendelők is elavult magánházakban vannak, várható-e változás a közeljövőben ? — A három tízszintes munkáslakást úgynevezett lepény- épületekkel kötik majd ösz- sze. Várhatóon 1980 végére átadják itt a százhúsz négyzetméter alapterületű orvosi rendelőt, ahal korszerű feltételek közt, gyorsan, zsúfoltság nélkül kerülnek sorra a betegek — adta meg a választ Szemerszki Miklós, a kerület tanácstagja. Jó szándéktól fűtött indulattal kérdezte Miczinkó Károly, miért nem bontják le az elavult, régi, nádtetős nyíregyházi viskókat? Nagy részük a földbe süllyed, a Petőfi utcán pedig a 10—12 éve tatarozott házakat most ismét rendbe teszik. Nincs itt valami igazságtalanság? A válaszban elhangzott: először új lakótelepeket kellett építeni, hogy a nagy tömegű lakásigénylést úgy- ahogy ki tudják elégíteni. Most került sorra a város- központ rekonstrukciója, melynek során nagyon sok korszerűtlen, évszázados házat semmisítenek meg. (tk) A napkori Kossuth Tsz almatárolőjában naponta több vagon almát osztályoznak, csomagolnak gép segítségével. A jó minőségű alma karácsonyra a szovjet fogyasztók asztalára kerül. (Elek Emil felvétele) Szót kér a választó A tárgyalóteremből Máriapócsra utazott rokonaihoz január 11-én egy tarcali férfi. Nem tudta, mikor milyen állomás következik, így aztán csak akkor vette észre, hogy a vonat Pócson van, amikor már ki is húzott az állomásról. Leugrani nem akart, meg nem is mert, így Nyírbátorban szállt le, azzal hogy a következő vonattal visszautazik. Az állomáson téblábolt, s mivel valamiért gyanús lett a rendőröknek, igazoltatták. Pontosabban csak igazoltatták volna, mert nem tudta igazolni magát. Mint ilyenkor szokás, bevitték a kapitányságra, s csak délután fél öt tájban szabadult. Elindult az állomás felé, de mivel még volt ideje a vonatindulásig, beült az állomással szemben lévő étterembe. Addig-addig rendelte az italt egyik pohárral a másik után, míg meglehetősen ittas állapotba került, s ezt pechére nem a Elcsalta, pincér, hanem a többszörösen büntetett előéletű Lakatos Péter 30 éves tyukodi lakos vette észre, aki aznap a nyírbátori vásáron volt. Este 8 óra tájban a tarcali férfi vett egy fél liter pálinkát, fizetett és elindult a váróterembe jegyet váltani. Nem akart ő már Pócsra utazni, Tárcáiig kérte a jegyet a pénztárostól. Alig fizette ki az árát, odasündörgött hozzá Lakatos két nyírbátori asz- szonnyal és addig beszélgettek az idegennel, míg meg nem kínálta őket pálinkával. Lakatos látta, hogy az ismeretlen már nagyon részeg, rászedte, hogy sétáljon vele egyet, józanodik is, meg beszélni is szeretne vele. A férfi nem kérette magát, Lakatos belekarolt és elindultak a vasúti sínek mentén a kenyérgyár felé. A két asz- aszony — nekik arra vezetett az útjuk hazafelé — mögöttük haladt, csak akkor értek kirabolta a közelükbe, amikor Lakatos rákiabált az idegenre: vegye le a kabátját és adja oda a pénzével együtt. A férfi még részegen sem volt hajlandó erre, Lakatos ezért kést rántott elő, s azzal fenyegette meg az idegent. A két asz- szony ekkor a megtámadott védelmére kelt. Lakatos ettől sem ijedt meg, egyiküket megütötte, a másik már nem is mert közelebb menni. A megütött asszony ezután is segíteni akart, elrohant a MÁV rakodótér területén lévő Volán kirendeltség portájára és megkérte Csonka Mihály éjjeliőrt, hogy telefonáljon a rendőrségre, mert Lakatos megöléssel fenyeget egy embert. Az éjjeliőr nem telefonált, sőt elküldte onnan az asszonyt, aki ezután már nem keresett más lehetőséget, visszament a támadás színhelyére. Akkor már Lakatos nem volt ott, csak a tarcali ember fagyoskodott zakóban, mert kabátját és pénzét már Lakatos elszedte tőle. Lakatos fenyegetése tehát eredményes volt, s mint később kiderült, még „hálából” le is ütötte a kifosztott embert. Az éjszakát a váróteremben töltötte, reggel pedig elutazott Pestre. Néhány nap múlva ment haza Tyúkodra, s akkor nyomban letartóztatták. Lakatos Pétert rablásért ítélte el a bíróság: mint többszörös visszaesőt négy év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre büntették és 5 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, a sértett pedig visszakapta a kabátját. Az ítélet jogerős, az ügynek ezzel tulajdonképpen vége. De vajon nem lett volna- e hamarabb vége, ha a Volán éjjeliőre fogja a telefont és értesíti a rendőrséget? Talán még idejében érkeztek volna, s megakadályozták volna a rablást. Az éjjeliőrt ez nem érdekelte. Vajon őt nem kellene felelősségre vonni segítségnyújtás elmulasztása miatt? (balogh)
