Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 9. (Folytatás az 1. oldalról) ban meghatározó jelentőségű gabona- és ku­koricatermelést. Nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés színvonalának emelésére, a hústermelés növelésére, a takarmány taka­rékos felhasználására, a melléktermékek jobb hasznosítására. Mezőgazdaságunk fejlődése azt követeli, hogy a nagyüzemek munkája váljék hatéko­nyabbá. Támogatjuk az állami vállalatok és a termelőszövetkezetek gazdaságilag előnyös társulásait, az anyagi és szellemi erők ész­szerű hasznosítását szolgáló együttműködési formákat. Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, s támogatni mind szorosabb együttműködésü­ket a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Szövetkezetpolitikánkat folytatva a jövő­ben is arra törekszünk, hogy a mezőgazdasá­gi, ipari, fogyasztási, értékesítési, takarék-, lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek ered­ményesen szolgálják tagságuk érdekeit, ja­vítsák termelésük gazdaságosságát, szolgál­tatásaik minőségét, kulturáltságát. A közlekedés különböző ágainak össze­hangolt fejlesztésére törekszünk. A távolsági áru- és személyszállításban növekszik a vas­út szerepe. Az áruszállítást jobb munkameg­osztással, nagyobb szervezettséggel, s ennek révén jelentős üzemanyag-megtakarítással kell lebonyolítani. A személyszállításban a jövőben is a tömegközlekedés kapjon elsőbb­séget. A gazdaságfejlesztéssel összehangoltan, nagyobb figyelmet kell fordítani a környe­zet és a természet védelmére.' Széles körű összefogással váljék társadalmi üggyé a tisz­ta és szép környezet kialakítása és meg­óvása. A beruházási tevékenységben minden ed­diginél nagyobb tervszerűségre van szükség. A népgazdasági érdek elsődlegessége alapján mind a termelő, mind a nem termelő beru­házásokat rangsorolni kell. Az olyan, gyorsan kivitelezhető és rövid idő alatt megtérülő központi és vállalati beruházások kapjanak elsőbbséget, amelyek a termelési és termék­szerkezet korszerűsítését szolgálják, az ex­portképességet javítják és a hatékonyságot növelik. Szigorúan érvényesíteni kell a ter­vező, a beruházó, a kivitelező és az engedé­lyező felelősségét. Nagyobb összhangot kell teremteni a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő között A szabad munkavállalás Az életszínvonal megszilárdításának, to­vábbi emelésének alapvető feltétele, hogy az eddiginél jobban oldjuk meg a gazdasági épí­tőmunka feladatait. Ezt segítse elő a munka szerinti elosztás elvének következetes érvé­nyesítése. Az irányelvek megállapítják, hogy a tár­sadalom alapvető osztályainak és rétegeinek, mindenekelőtt a munkásságnak és a paraszt­ságnak a jövedelme a jövőben is azonos mér­tékben emelkedjék. Mind a dolgozók, mind a népgazdaság érdekében a jelenleginél szé­lesebb körben kell alkalmazni a teljesít­ménybérezést. A keresetek a valóságos telje­sítmények alapján differenciálódjanak, és segítsék elő a munka termelékenységének gyorsabb növekedését. Csökkenteni kell a végzett munkával nem arányos jövedelme­ket, további intézkedéseket kell tenni a nem munkából származó jövedelmek visszaszorí­tására. Az életkörülmények alakításában fontos szerepet játszik a kiegyensúlyozott áruellá­tás. Az elért színvonal megtartására és a le­hetőségeinkhez igazodó javítására s a válasz­ték bővítésére kell törekedni. Az életkörül­mények javítása megköveteli a szolgáltatási igények jobb kielégítését. A törvényes munkaidő jobb kihasználá­sával, a munka szervezettségének javításá­val meg kell teremtem a jel tételeit annak, hogy a VI. ötéves terv időszakában a bér­ből és fizetésből élőknél át lehessen térni az ötnapos munkahétre, a jelenlegi munkaidő- alap csökkenése nélkül. A lakáshelyzet javítása továbbra is fon­tos társadalompolitikai feladat. A VI. ötéves terv időszakában folytatódjék a második ti­zenöt éves lakásépítési program megvalósítá­sa. Nagyobb erőt kell fordítani a lakásva­gyon megóvására. Az új lakótelepekkel egy­idejűleg készüljenek el a közművek, a ke­reskedelmi, egészségügyi, oktatási és kultu­rális létesítmények. A lakásépítésben és -fenntartásban ará­nyosabbá kell tenni az anyagi tehervisélést az állam és a lakosság, valamint a lakosság A szocialista építés előrehaladásával, a nemzetközi ideológiai harc kiterjedésével és bonyolultabbá válásával fokozódott a párt ideológiai tevékenységének szerepe. A fi­gyelmet a társadalom fejlődésének szem­pontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összpontosítani: a közérdek tiszteletben tartására és szolgálatára, a mun­ka becsületének növelésére, a kötelezettsé­gek teljesítésére, a közösségi szellem erősí­tésére. Határozottan fel kell lépni a kispol­gári életmód, a közömbösség ellen. Tanulmányozni és általánosítani kell a gyakorlati munka tapasztalatait, erősíteni kell az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. Egész nevelőmunkánkkal mélyítsük el a szo­cialista hazafiságot, annak tudatát, hogy a nemzeti érdek helyes szolgálata ugyanúgy elválaszthatatlan az internacionalizmustól, mint a haladás nemzetközi ügyének előmoz­jogának tiszteletben tartásával ösztönözni kell, hogy a munkahelyek egyéni megválasz­tása jobban igazodjék a népgazdaság szük­ségleteihez. A termelési és termékszerkezet átalakításával összhangban gondoskodni kell a munkaerő üzemen belüli és üzemek közöt­ti szervezett átcsoportosításáról, átképzésé­ről. Gazdasági növekedésünk alapvető feltéte­le, hogy bővítsük és erősítsük együttműkö­désiünket a Szovjetunióval és a többi KGST- országgal. A nemzetközi gazdasági körülmé­nyek és a közös érdekek sürgetően követelik, hogy a KGST-országok gazdaságfejlesztési politikája összehangoltabb legyen, együttmű­ködésük hatékonyabbá váljék, és gyorsuljon a szocialista gazdasági integráció folyamata. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük a gazdasági kapcsolato­kat a fejlett tőkés országokkal. Tovább szé­lesítjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat a, fejlődő országokkal. Az intenzív gazdálkodás megköveteli a gazdaságirányítás minden elemének — a ter­vezésnek, a szabályozásnak és a szervezeti- intézményi rendszernek — a továbbfejlesz­tését. A központi gazdaságirányítást javíta­ni, koordináló, szervező és ellenőrző szerepét erősíteni kell. Növekedjék a kormányzati szervek szerepe, felelőssége az alapvető gaz­daságpolitikai feladatok megoldásában, a ter­vek kidolgozásában, egyeztetésében és végre­hajtásában. Pontosabban kell meghatározni az egyes irányító szervek feladatkörét, és ja­vítani szükséges együttműködésüket. A gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy az árrendszer célszerű gazdasági döntésekre és ésszerű fogyasztásra késztessen. A terme­lői árak fejezzék ki jobban a világpiac ár­változásait, ösztönözzenek a hatékonyság nö­velésére, a műszaki fejlesztésre, a minőség javítására és a takarékosságra. Az alapvető fogyasztási oik/kek és szolgáltatások árát — életszínvonal-politikánknak megfelelően — továbbra is központilag kell szabályozni. Az állami és a társadalmi ellenőrzés javításával meg kell akadályozni az indokolatlan ár­emeléseket és a fogyasztók megkárosítását. Gazdasági helyzetünk megköveteli, hogy a munka termelékenysége gyorsan növeked­jék. Nagy tartalék rejlik az üzem- és mun­kaszervezés, a kooperáció javításában, a szer­ződéses fegyelem erősítésében, a munkaidő teljesebb kihasználásában, a fegyelmezettebb munkában. különböző rétegei között. A lakáselosztási rendszer jobban vegye figyelembe a csalá­dok jövedelmi viszonyait. Változatlanul leg­fontosabb feladat a munkások, a több gyer­mekes és fiatal családok lakásszükségleté­nek kielégítése. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani hazánk népesedési helyzetére, a gyermekne­velés feltételeinek javítására, a több gyerme­kes családok támogatására. Emelni kell a családi pótlékot. A párt változatlanul fontos feladatnak te­kinti a nyugdíjasok s általában az idős ko­rúak helyzetének javítását. Arra törekszünk, hogy az idős emberek anyagi biztonságban éljenek, az alacsony nyugdíjak emelése út­ján mérséklődjenek a nyugdíjak közti kü­lönbségek. Támogatjuk a nyugdíjasok aktí­vabb részvételét a termelésben és a társa­dalmi életben. A VI. ötéves terv éveiben az eddiginél gyorsabban bővüljenek, korszerűsödjenek az egészségügyi intézmények, javuljon felsze­reltségük. Nagyobb figyelmet kell fordítani az alapellátásra, a betegségek megelőzésére, a munkahelyi, környezeti ártalmak kivédé­sére, a rehabilitációra, a lakosság egészség- ügyi kultúrájának emelésére. A testnevelési és sportmozgalom előre­haladásának kulcskérdése a tömegsport tá­mogatása, különösen az iskolai testnevelés­nek s általában az ifjúság sportjának a fej­lesztése. Ezen az alapon növelhetők az él­sport eredményei is. Hatékonyabbá és ösz- szehangoltabbá kell tenni a sport állami és társadalmi irányítását, szélesíteni tömegbá­zisát, növelni a szakmai vezetés önállóságát és felelősségét. Fokozott gondot kell fordítani a műve­lődést, a sportolást, a szórakozást, a pihenést szolgáló intézmények jobb kihasználására és bővítésére, a hazai turizmus feltételeinek ja­vítására, valamint a természetjárás támoga­tására. Figyelembe véve az idegenforgalom je­lentőségét, bővítjük a szállodai hálózatot és a turizmussal összefüggő más szolgáltatáso­kat. dítása hazánk, népünk érdekeinek szolgála­tától. Küzdj ünk határozottabban a világné­zetünk terjedése mellett is még létező, ese­tenként felerősödő burzsoá ideológia, a na­cionalizmus és a kozmopolitizmus ellen. Pártunk — miként eddig is tette — kö­vetkezetesen védelmezi forradalmi eszméink tisztaságát mindenféle torzítással szemben. A propaganda és agitáció továbbra is já­ruljon hozzá a párt eszmei, politikai és cse­lekvési egységének szilárdításához, erősödjék szemléletformáló és nevelő jellege. A tudományos munkában is az erők ész­szerű koncentrálására kell törekedni, főleg azokon a területeken, ahol hagyományaink, adottságaink, a személyi féltételek és anyagi erőforrásaink reális lehetőséget adnak az ed­diginél nagyobb eredmények elérésére. Terv­szerűbbé kell tenni a kutató-fejlesztő mun­kát, a tudományos intézmények és a terme­lőüzemek együttműködését. Az oktatás jelentősége a tudományos, technikai haladás felgyorsulásával mindin­kább növekszik, és ez társadalmi, gazdasági előrehaladásunknak is egyik legfontosabb tényezője, Változatlanul kapjon elsőbbséget az általános iskolai és a szakmunkásképzés. Tovább kell csökkenteni azoknak a tanulók­nak a számát, akik a tankötelezettségi időn belül nem végzik el az általános iskola nyolc osztályát. Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy to­vább gyarapodjék .népünk műveltsége, a közművelődés egyre inkább társadalmi ügy- gyé váljék. Különös gondot kell fordítani a munkások és a fiatalok művelődésére. Javí­tani kell a közművelődési intézmények mű­A Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkásosztály forradalmi élcsapata eredmé­nyesen tölti be társadalmunkban vezető sze­repét, egysége szilárd, tömegbefolyása erős. Politikáját bizalommal elfogadja, magáénak tekinti, követi a magyar nép, és elismeri, ér­tékeli a kommunisták áldozatkész, odaadó munkáját. Fejlődésünk alapkövetelménye a párt ve­zető szerepének, a párt és a tömegek^kölcsö- nös bizalmának és kapcsolatainak további erősítése. A vezető szerep érvényesítéséhez el­engedhetetlen az ideológiai munka javítása, a párttagok eszmei, politikai felkészültségének gyarapítása, személyes példamutatása is. A párt egységét az időszerű feladatokhoz igazodóan folyamatosan meg kell teremteni minden kérdésben. Az elvekben, a feladatok­ban való egyetértést követnie kell az egysé­ges cselekvésnek. A párt egységének politi­kai tevékenységének legfőbb tartalma és cél­ja a szocializmus, a nép ügyének szolgálata. A pártdemokrácia fejlesztése nélkülözhe­tetlen feltétele a megalapozott, jó határoza­toknak, ez növeli a párttagság felelősségét, segíti a döntések végrehajtását. A határoza­tok még jobban az időszerű és konkrét fel­adatokra összpontosuljanak. A kollektiven kialakított határozatok mellett minden tiszt­ségviselő, minden, párttag álljon ki, hajtsa végre azokat, és munkahelyén, környezeté­ben mindent tegyen meg valóra váltásukért. Fejleszteni kell a párt belső életét, mun­kastílusát, s növelni a pártmunka mozgalmi jellegét, csökkenteni formális vonásait. A kommunisták fokozzák politikai aktivitásu­kat, fordítsanak az eddigieknél is nagyobb figyelmet a tömegeket foglalkoztató problé­mákra, lépjenek fel határozottan a hibák­kal, fogyatékosságokkal szemben. Az előttünk álló feladatok megkívánják, hogy a pártellenőrzés jobban segítse a poli­tika megvalósítását, az adott terület helyze­tének hiteles felmérését, a hibák forrásai­nak feltárását és a javaslatok kidolgozását. Legyen tervszerűbb a kádermunka, növe­kedjék a vezetők felelőssége a káderek fel­készítésében, előléptetésében, cseréjében. Változatlan elvünk és* gyakorlatunk, hogy pártfunkció kivételével minden tisztséget pártonkívüli is betölthet. Bátrabban kall elő­léptetni a vezetésre alkalmas fiatalokat. A tapasztalható szubjektivizmus leküzdése megköveteli a kádermunka demokratizmu­sának erősítését: a vezetők társadalmi ellen­őrzésének fokozását, a választott testületek, társadalmi szervek döntési, illetve vélemé­nyezési jogának következetesebb érvényesí­tését. Pártunk a XI. kongresszus óta eltelt idő­ben egészségesen fejlődött: a párttagság lét­száma kereken 750 ezerről 800 ezerre emel­kedett. A párttagság háromnegyed része ere­deti foglalkozását tekintve munkás, vagy paraszt. Pártunk erejének egyik nagy forrá­sa, hogy soraiban tömöríti a társadalom kü­Korunk egyik legbefolyásosabb politikai tényezője a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom. A Magyar Szocialista Munkáspárt a mar- xizmus-^leninizmus, a proletár internaciona­lizmus elvei alapján folytatja nemzetközi te­vékenységét. Cselekvő részt vállal a kommu­nista mozgalom egységének elmélyítését, a közös célok elérését szolgáló akciókban. Pártunk megkülönböztetett figyelmet for­dít az együttműködés erősítésére, az orszá­gaink, népeink barátságát megalapozó kap­csolatok fejlesztésére a nemzetközi kommu­nista mozgalom legtapasztaltabb osztagával, a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Erősí­ti kapcsolatait az azonos feladatok megoldá­sán dolgozó testvéri szocialista országok kommunista és munkáspártjaival. Szolidáris a tőkés és fejlődő országok kommunistáinak osztályküzdelmével, minden lehetséges te­rületen fejleszti velük az együttműködést. A Magyar Szocialista Munkáspárt az an- tiimperialista harc közös érdekei alapján erő­síti kapcsolatait a fejlődő országok nemzeti demokratikus, haladó pártjaival és mozgal­maival. A béke, a nemzetközi enyhülés, a le­szerelés előmozdítása, a dolgozó emberek jo­gainak védelme érdekében együttműködésre törekszik a szocialista, szociáldemokrata pár­tokkal. A dokumentum rámutat: pártunk abból indul ki, hogy a marxizmus—leninizmus élő, fejlődő, a kommunista és munkáspártok ta­pasztalataival szüntelenül gazdagodó tudo­mányos elmélet. Minden kommunista párt joga és kötelessége, hogy a szocialista forra­dalomnak, a szocializmus építésének általá­nos törvényszerűségeit önállóan, alkotó mó­don, saját harcának konkrét nemzeti és nem­zetközi felételeivel s követelményeivel össz­hangban alkalmazza. ködési feltételeit, emelni munkájuk színvo­nalát. Jobban kell támogatni a valóságot tükrö­ző, a máról szóló, szocialista eszmeiségű, ér­tékes művészi alkotásokat. A jövőben is biz­tosítani kell a szabad alkotó munka, az elő­remutató kezdeményezések és kísérletek fel­tételeit. A párt kulturális politikájának megvaló­sítása fokozottabb követelményeket támaszt a párt-, az állami és a társadalmi szervekkel szembeni Az antiimarxista nézetek részesül­jenek határozott elvi bírálatban. Az alkotó műhelyek és a helyi szervek továbbra is kí­vánatos önállósága párosuljon nagyobb fele­lősséggel. lönböző nemzedékeinek legjobbjait. Növelte a párt erejét a kongresszusi hatá­rozatnak megfelelően végrehajtott tagkönyv- csere. A párt érvényben levő szervezeti szabály­zata jól szolgálja a párt tevékenységét és fejlődését, megfelel az előttünk álló követel­ményeknek. A Központi Bizottság ezért most nem kezdeményez általános vitát a szerve­zeti szabályzat módosításáról, de a beérkező javaslatokat mérlegeli és a kongresszus elé terjeszti. A szakszervezetek, a Kommunista Ifjú­sági Szövetség, a Hazafias Népfront, más tö­megszervezetek és mozgalmak betöltik sze­repüket szocializmust építő társadalmunkban. A tömegszervezetek és mozgalmak rendelte­tésszerű, önálló működését a párt továbbra is elvi, politikai rányítással biztosítja. A szakszervezetek a jövőben legyenek ak­tívabb szervezői a szocialista munkaverseny­nek és brigádmozgalomnak, törekedjenek a formális vonások csökkentésére. Segítsék elő a munkához való szocialista viszony, közös­ségi szellem, a munkafegyelem erősödését, a munka szerinti elosztás elvének érvényesü­lését. Képviseljék, védjék a dolgozók tör­vényben biztosított jogait, s szorgalmazzák a munkafeltételek és -körülmények javítását. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség mozgósítsa tagságát, az egész magyar ifjú­ságot a gazdasági és kulturális építőmunká­ban való helytállásra, nevelje hazafias és in­ternacionalista kötelezettségeinek teljesítésé­re. A növekvő igényekhez igazodva, a külön­böző rétegek és korosztályok sajátosságait fi­gyelembe véve fejlessze munkastílusát. For­dítson nagy gondot a dolgozó fiatalok, köz­tük a munkásfiatalok körében folyó tevé­kenységre. Készítse fel az ifjúkommunisták legjobbjait a párttagságra. A Magyar Úttörők Szövetsége a jövőben is vállaljon részt a gyermekek neveléséből, szervezze a gyermekek közösségeit, segítse az iskolai oktatást. Pártunk nagy figyelmet fordít a nők hely­zetére. Tovább kell javítani a kereső foglal­kozás és az anyaság együttes vállalásának feltételeit, és ezt fokozott mértékben kell fi- figyelembe venni szociálpolitikánkban, a szolgáltatások bővítésében. Megkülönbözte­tett gondot kell fordítani a nők szakképzett­ségének emelésére. A vezető posztokon és a választott tisztségekben növekedjék a nők aránya. Hazánkban a szocializmus építése nem­zeti üggyé vált. A Hazafias Népfront­mozgalom, amely a párt szövetségi politiká­jának, a szocialista nemzeti egységnek átfogó kerete, törekedjék arra, hogy tovább növe­kedjék a közéletben résztvevők köre, első­sorban a lakóterületeken. Mozgósítson az or­szágos és a helyi feladatok megoldására. Bi­zottságai továbbra is teremtsenek fórumot társadalmi életünk legfontosabb kérdéseinek széles körű megvitatásához. A kommunista mozgalom közös céljainak elérése megköveteli a nemzeti és nemzetközi érdekek összehangolását, a testvérpártok köl­csönös internacionalista szolidaritását és elv­társi viszonyát, a rendszeres tapasztalat- és véleménycserét. A vitás kérdések elvi alapo­kon történő tisztázását és a közös fellépést a nemzetközi osztályharcban. Következetesen harcolunk az álforradalmi tendenciák, a marxizmus—leninizmus jobb­oldali és „baloldali” torzításai, a szakadár tö­rekvések ellen. A kommunista és munkás­pártokkal, minden más haladó erővel együtt szembeszállunk az antikommunizmus és a szovjetellenesség régi és új megjelenési for­máival. Ugyanilyen határozottsággal harco­lunk a maoizmus ellen, amely egyre nyíltab­ban támogatja az imperialistáknak a Szov­jetunió, a szocialista országok, a kommunis­ta pártok ellen irányuló ideológiai és politi­kai hadjáratát. Pártunk továbbra is arra törekszik, hogy nemzetközi politikai tevékenységével hazánk felemelkedését s egyben a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom közös céljai­nak elérését szolgálja. Az irányelvek befejező része megállapítja: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága az elmúlt öt év mérlegét megvon­va úgy vélt, hogy mind az eredményekben, mind a fogyatékosságokban tükröződik a párt vezető testületéinek és végrehajtó szerveinek tevékenysége. Szükségesnek tartja minden szinten a munka kritikus és önkritikus vizs­gálatát, a végrehajtás megjavítását. A Köz­ponti Bizottság mély meggyőződése, hogy pártunk tagságának, dolgozó népünknek az egyetértésével és cselekvő támogatásával si­keresen megoldjuk a hátralévő időszak ten­nivalóit is, a XII. kongresszusra való felké­szülés újabb lendületet ad hazánkban a szo­cialista építőmunkának. (MTI) IV. ÉLETSZÍNVONAL, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ÉS SZOCIÁLPOLITIKA V. IDEOLÓGIA, MŰVELŐDÉSPOLITIKA, SZOCIALISTA ÉLETMÓD VI. A PART- ÉS TÖMEGSZERVEZETEK FELADATAI VII. A PART NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÉNEK, KAPCSOLATAINAK FEJLESZTÉSE

Next

/
Thumbnails
Contents