Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-07 / 286. szám

Kulcskérdés: a leszerelés * smét üzenettel fordultak a szocialista országok a NATO tagállamaihoz: késedelem nélkül kezdjenek tárgyalásokat a közép-hatótávolságú nukleáris ra­kétafegyverekről. A Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri bizottságának berlini tanácskozásáról kiadott közlemény megerősíti a szándékot: a szocialista közösség tárgyalásokat, a kölcsönös biztonság elvei alapján katonai enyhülést, leszerelést akar Európában és az egész világon. ■ Az üzenetben megnyilvánuló mély aggodalom oka az at- lanti tömbnek az a szándéka, hogy fokozza a fegyverke- ‘ zési versenyt, új pusztító eszközöket helyezzen el konti- ! nensünkön. Az enyhülés bonyolult folyamata immár több évre te- j kinthet vissza, s haszna nyilvánvaló az egész világ szá- j mára. Jótékony hatását bizonyította a Helsinkiben meg­tartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet, s ; a tény, hogy a világ országai az évtized elején lépéseket tettek a katonai enyhülés irányába is. Megindultak a szov­jet—amerikai tárgyalások a hadászati fegyverek korláto­zásáról, Bécsben pedig a közép-európai csapatok és fegy­verzetek csökkentéséről kezdtek megbeszéléseket a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai. Ez a tárgyalási folya- > mat csak azért indulhatott be, mert a két vezető nagy­hatalom, a két szövetségi rendszer között tényleges kato­nai erőegyensúly alakult ki. A szocialista országok azóta is készek arra, hogy ezt az egyensúlyt alacsonyabb szinten megőrizve, tárgyaláso­kat kezdjenek bármely fegyverrendszer csökkentéséről. így foglalt állást a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Tes­tületé 1978. novemberi moszkvai nyilatkozatában. A szo­cialista országok az elmúlt években több olyan intézke­dést kezdeményeztek, amelyek az európai biztonság foko­zását, a két szövetségi rendszer közötti bizalom erősítését I szolgálhatnák. Ilyen például az, hogy korlátozzák a had­gyakorlatokon részt vevő katonák számát, tájékoztassák ' egymást a nagyobb csapatmozgásokról stb. A kezdeményezésekre, csakúgy, mint a bécsi tárgya- ; lásokon tett kompromisszumos szocialista javaslatokra mind ez ideig nem érkezett pozitív válasz, sőt, az elmúlt években minden korábbinál veszedelmesebb fegyverkezé­si tervek beindítását határozták el a NATO vezérkarában. A közép-hatótávolságú amerikai rakéták kifejlesztéséről és : európai telepítéséről van szó. A berlini tanácskozásról ki­adott közlemény rámutat: az új típusú fegyverek elhelye- ] zésére irányuló terveknek az a céljuk, hogy a NATO ka­tonai fölényre tegyen szert a szocialista országokkal szemben. A NATO 108 közép-hatótávolságú Pershing—2 bal­lisztikus rakéta és 464 szárnyasrakétának nevezett hadá- ; szati robotrepülőgép rendszerbe állítását tervezi azzal az indokkal, hogy a korszerű szovjet rakéták állítólag foko- | zottan • fenyegetik Nyugat-Európát. Pedig közismert tény, j s ezt október 6-án Berlinben elmondott beszédében Leo- '■ nyid Brezsnyev is hangsúlyozta: a Szovjetunió az utóbbi tíz évben nem növelte közép-hatótávolságú eszközeinek mennyiségét, sőt még csökkentette is azok pusztító erejét. A szovjet állam vezetője ugyanakkor javasolta a NATO- országoknak: kezdjenek tárgyalásokat a rakéták kölcsönös korlátozásáról. A szovjet jó szándékot jelzi, hogy Moszkva egyoldalú lépésként máris 1000 harckocsival és 20 ezer ka­tonával csökkenti az NDK területén állomásozó-csapatait. O gaz, az atlanti országok is tárgyalásokat javasolnak — de csak a „pótfegyverkezésről” hozott döntés után. Ez kísérlet arra, hogy az „erő helyzetéből” tárgyaljanak. Pedig a Varsói Szerződés országaival már eddig is minden ehhez hasonló kísérlet kudarcot vallott. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei ép­pen ezért nyomatékosan hangsúlyozták: a rakétafegyverek telepítéséről hozott döntés „lerombolná a tárgyalások alap­ját”. Ezt az üzenetet tudomásul kell venniük a NATO brüsszeli tanácsülése résztvevőinek, be kell látniuk felelős­ségűik súlyát. „Az erőegyensúlyt az európai földrészen nem a fegyveres erők növelésével, a fegyverkezési hajsza to­vábbi fokozásával lehet és kell fenntartani, hanem a ka­tonai szembenállás csökkentésével, konkrét leszerelési — különösen nukleáris leszerelési — intézkedésekkel” — ál­lapítja meg a berlini üzenet. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december 6-án Kádár Jánosnak, a Központi Bi­zottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásáról készült jelentést és az 1980. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés irányelveire vonatko­zó javaslatot. Az ülésről közlemény jelenik meg. Befejezte munkáját a külügyminiszteri értekezlet Csütörtökön délelőtt befejeződött a Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bizottságának kétnapos berlini ülés­szaka. Képünkön: a szovjet tárgyaló delegációt Andrej Gro- miko (középen) vezette. (Kelet-Magyarország telefotó) Lengyel küldöttség Nyíregyházán A SZOT vendégeként len­gyel szakiszervezeti vezetők tanulmányozzák hazánkban a mozgalom vezetőinek, ak­tivistáinak oktatását. Ennek keretében csütörtökön Nyír­egyházára látogatott Henryk Magdziak, a lengyel szak- szervezetek központi iskolá­jának igazgatója és Wladys- law Mazurek, Walbrzych megye Tanácsának elnöke, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának tagja, az oktatási bizottság elnöke. A lengyel vezetők tárgyalá­sokat folytattak az SZMT ve­zetőivel, majd ellátogattak a sóstói szakszervezeti okta­tási bázisokra. A lengyel ven­dégek megismerkedtek a szakszervezeti oktatás me­gyén belüli lehetőségeivel. Véget ért a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának ülése Szigorúbb rendszabályok Kevesebb baleset az építkezéseken Törvényszerű-e az építő­iparban, hogy a technika, az új építési eljárások alkalma­zásával növekedjék a balese­tek száma? Közügy-e bal­esetek megelőzése, s az óvó rendszabályok alkalmazása? Ezek a témák szerepeltek az építők szakszervezete Sza- bolcs-Szatmár megyei bizott­ságának december 6-i ülé­sén. A testület 11 nagy, kö­zepes és kis építőipari válla­lat ez év első háromnegyed évi baleseti helyzete alapján vizsgálta meg, történt-e ja­vulás a múlt évhez képest. Megállapították, hogy a SZOT, a miniszteri és megyei határozatokat valamennyi építőipari üzemben végre­hajtják, csakhogy különböző módon, s nem mindenütt kö­vetkezetesen. Ez év első háromnegyed évében a 11, építőipari szak- szervezethez tartozó vállalat­nál jelentősen javult a bal­eseti helyzet. Ezt mutatja, hogy halálos üzemi baleset nem fordult elő. Tavaly 280 közül 5 halálos baleset volt. Most az év első kilenc hó­napjában 191 baleset fordult elő, s ezért 162 esetben került sor a dolgozók kártérítésére. Jelentősen csökkent a balese­tek miatt kiesett munkana­pok száma is. Az idén a há­romnegyed évben összesen 5500 kiesett munkanappal számoltak a 11 vállalatnál. Helyes intézkedés volt az is, hogy a balesetek mérésé­ben megszüntették a bázis- szemléletet, több gondot for­dítanak a vállalatok gazdasá­gi vezetői és a szakszervezeti szervek a balesetek megelő­zésére, a színvonalas oktatás­ra. Mindebben a Száévnél, az Épszernél, a Taévnél az elő­ző évhez viszonyítva jelentős javulás tapasztalható, a Ke- mév pedig a nagyon jó bal­eseti statisztikájával tovább­ra is az élvonalban van. Ta­valy az Épszeméi 3 halálos baleset is történt. Ebből le­vonták a megfelelő tanulsá­gokat, s több gondot fordíta­nak a balesetet megelőző munkára, az óvó rendszabá­lyok szigorú megtartására és megkövetelésére. Befejeződött a Varsói Szer­ződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának de­cember 4—6. között Varsóban megtartott ülése, amelyen Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornok, a Lengyel Nép- köztársaság nemzetvédelmi minisztere elnökölt. A ta­nácskozás munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tag­államainak honvédelmi mi­niszterei, az egyesített fegy­veres erők főparancsnoka és törzsének főnöke. A honvédelmi miniszteri bizottság egyhangúlag és tel­jes mértékben támogatta a béke megszilárdítását szol­gáló újabb kezdeményezése­ket, amelyeket Leonyid Brezsnyev október 6-án Ber­linben elhangzott beszédében ismertetett, továbbá megvizs­gálta az egyesitett fegyveres erők tevékenységének idősze­rű kérdéseit és megfelelő ha­tározatokat fogadott el. Az ülés tárgyszerű légkör­ben és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. A tanácskozás résztvevőit fogadta Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A honvédelmi miniszteri bizottság ülésének magyar résztvevői Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédel­mi miniszterrel az élen csü­törtökön este hazaérkeztek. 283 hektáros területen több, mint 40 ezer különböző korú és sűrűségű gyümölcsfa met­szését kell elvégezni az Djfehértói Kutató Állomáson rügyfakadásig. A munkálatokat november közepén kezdték el. Képünkön félautomata géppel dolgoznak az almáskertben. (Mikita Viktor felvétele) Exportra Az exportra készülő RT—56- es fúrógépet 750 főbb alkat­részből szerelik össze a Csepel Művek nyírbátori fúrógép­gyárában. (Elek Emil felv.) Á KISZ MB MEGTÁRGYALTA Emléktúrák, vetélkedők A soron következő mozgalmi év rendezvénytervéről, továb­bá az 1980-as nyári építőtá­bori feladatokról tanácsko­zott többek között csütörtöki ülésén a KISZ Szabolcs-Szat- már megyei Bizottsága. A tervezett rendezvény­program igen gazdagnak tű­nik. Jövő év április elején megyei egyetemi-főiskolai na­pokra kerül sor Nyíregyhá­zán, a hónap végén itt készí­tik fel az építőtáborok veze­tőit a nyári feladatokra. Munkásmozgalmi emléktúra, klubvezetők megyei találko­zója, a dohánytermesztésben dolgozó fiatalok megyei ve­télkedője szerepel egyebek között a jövő májusig ese­ménynaptárban. Ekkor tart­ják a különböző szintű Ifjú Gárda-szemléket is. Június­ban nyílik a megyei honis­mereti diáktábor Vásárosna- ményban, a hónap utolsó har­madában tartják az úttörő mezőgazdászok országos ve­télkedőjét. Júliusban az öntö­zésben dolgozó fiatalok mé­rik Össze szakmai és politikai tudásukat, s ekkor nyitja meg kapuját Tuzséron a szak­munkástanulók megyei kép­zőművészeti tábora. Augusz­tus a felkészülés hónapja: ek­kor „nagyüzem” lesz a sóstói KlSZ-vezetőtaépző táborban. Szeptemberben megyei ifjú­sági hotwédeJmii napra kerül sor és ekkor tartják az ifjú­munkásnapok ágazati ren­dezvényeit is. A szakmunkás- tanulók és az ifjúmunkások megyei szintű rendezvényei­re, találkozóira októberben kerítenek sort, míg novem­berben lesznek a megyei if­júsági könyvnapok. Az építőtábori mozgalom 23. évében, 1980-ban a nép­gazdaság előtt álló feladatok megoldására országos szin­ten 56 ezer fiatal központi táboroztatását tervezik. Sza- bolcs-Szatmárból kilenc tá­borhelyre több, mint négy­ezer diák érkezését várják, ami kevesebb mint a jelent­kezők várható létszáma. Ép­pen ezért a tanulásban, a szakmai gyakorlatokon és a magatartásban élen járó diá­kok kapnak majd lehetőséget építábori részvételre.

Next

/
Thumbnails
Contents