Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-04 / 283. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 4. Ablakokat, ajtókat készítenek a gávavencsellői költségvetési üzem asztalosműhelyében. (Elek Emi] felvétele) Hazai alapanyagból gyártják Jön a zöldalma-sorozat Virág A „Köznapi dolgok” címmel megjelenít glossza az Er- zsébetnnapá virágefllátás visz- szaitérő gondjairól is- ír. Ennek kapcsán szükségesnek tartjuk tájékoztatni virág- kedveliő vásárlóinkat arról, hogy ebben az évben- az Erzsébetek köszöntésére nem kevesebb mint tízezer szállal több szegfűt adtunk el. Negyedik negyedévi kereskedelmi forgalmunkat 30 százalékkal terveztük magasabbra, ezzel is lehetőséget adva a választék szélesítésére. Többek között 1100 darab fokföldi ibolya, 400 darab cyclamen, korlátlan mennyiségű fikusz, árengedményes filo- dendron, ezen kívül 20 különféle cserepes növény értékesítésére teremtettünk lehetőséget Ami az árengedményes szegfűvásárt illeti, ennek feltételeit — más vidéki városokhoz hasonlóan, évente három-négy alkalommal — mi is megteremtjük, jól lehet nem a kiemelkedő névnapokon. A névnapi virághiány — úgy ítéljük meg — most is a szegfűkre korlátozódott. A szegfűhiánn-yal pedig a több tíz millió forint beruházási igény hiányában még évekig számolnunk kell. Ennek ellenére külső partneri kapcsolattal tovább fogjuk növelni virágkészletünket, hogy kevesebb legyen a panasz és mind többen legyenek elégedettek a város virágellátottságával. Végezetül véleményünk az, hogy a virágkereskedelemben érvényesülő szabad árforma ellenére a 25 forintos maszek ár elgondolkoztató, annál is inkább, mert ugyanolyan ter- raesztőtelepről származik az egyik és a másik áru is — írja dr. Jenser György, a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat igazgatója. ★ A szerk. megjegyzése: A 25 forintos Sízegfűár valóban elgondolkodtató, ám ezen éppen az állami és szövetkezeti virágfelhozatal változtathat Tömítőgyűrű A Kelet-Magyarország november 15-i számában megjelentekre a TIGÁZ debreceni üzemegysége részéről az alábbiakban adjuk meg válaszunkat. A TIGÁZ Szabolos-Szatmár megyei szolgáltatási területéhez tartozó pébégáz-cserete- lepek tömítőgyűrűvel történő ellátását folyamatosan biztosítjuk. Cseretelepeinkről tö- mítőgyűrű-Wánnyal kapcsolatos jelzés nem érkezett, in- fomn^cipnk szerint a megyében ez a probléma az á fészek által üzemeltetett telepeken jelentkezett. A pébégázpalackok biztonságos üzemeltetése érdekében üzemegységünk arryag- és áruforgalmi osztálya — a raktárkészlettől függően — átmenetileg ki tudja elégíteni a tö mi tőgy ű rű -igén yt az áfészek megrendelése alapján. Ütmutató táblák helyett mind jobban erősödő illat- őzön irányít arra az emeletre, ahol a KHV — Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat — kutatási osztálya található. Ám dr. Mann György, az oszJtóly vezetője nem kölni bemutatóval, hanem statisztikai adatokkal kezdi a beszélgetést. — Nálunk készül a hazai piperecikkek több mint 70 százaléka — mondja — A fennmaradó mennyiség néhány kisebb üzemből és importból származik. Legkeresettebb cikkünk itthon és külföldön a pipereszappan. Nálunk a pipereszappan-fo- gyaszitás évenként és fejenként 1,26 kilogramm, ugyanakkor az NSZK-tban mindössze 1,7, Svájcban 0,86 kilogramm. Ezzel szemben nálunk a mosópor fejadagja mindössze 6 kilogramm, míg N yugat-Európábain meghaladja a 20 kilót. — Az utóbbi időben a „maszek-turista import” slágere a zöldalma szappan. Nálunk miért nem készül? — Kilenc éve, amikor még ez a termék ismeretlen volt itthon és külföldön is, felajánlottuk a kereskedelemnek, hogy készítünk — hazai ^alapanyagból — zöldalma, körte, sárgabarack és alma- vinág illatú szappant, deso- dort, hajsampont, hajöblítőt Nem rendeltek belőle. Mos>- tanra változott a helyzet, s már gyártásra készen áll zöldalma-sorozatunk: szappan, desodor, sampon és haj- öblítő. Elsőként — 1980 elejére — a szappan kerül forgalomba, majd sorra a többi is. Nem luxusáron! IBUSZ-program '80 Szilveszter a Nyírségbe Az italboltos nem lát, nem hall.. Utak negyvenkét országba Egy év verekedésért Már hónapokkal ezelőtt gazdára találtak az IBUSZ hazai és külföldi programjai karácsonyra és szilveszterre, de sikerült pótlólag még néhányat lekötni. Ezek közé tartozik a „Moszkvai Szilveszter” (december 30.— január 3. között), szilveszteri bállal és trojkaszánkázással egybekötve, valamint 3 napos év végi túra Ungvárra. Magányosoknak december 24—26. között két autóbuszkirándulást rendeznek: Pécs—Harkány—Siklós, illetve Szombathely—Ják—Sopron útiránnyal. Karácsony másnap- Jű'* —jj . . 3ást indítanak Zirc—Pannonhalmára, illetve a Duna-kanyarba, szilveszterre pedig háromnapos üdülést Gyulára és Szegedre, illetve a Nyírségbe, Sárospatakra és a Bodrogközbe. Újdonság a félnapos „kor- helytúra”, szilveszter napjának délutánjától újév hajnaláig, Szentendrén. Hétfőtől az IBUSZ-irodák- ban az érdeklődők rendelkezésére áll a jövő évi bel- és külföldi programok részletes tájékoztatója, öt kontinens 42 országába vezetnek az utak. Üjdonság: Indonézia, Malaysia, Peru, Thaiföld és Üj-Zéland. Külön kiadvány jelenik meg a moszkvai olimpiára, de erre még várni kell, amíg megérkeznek a vendéglátóktól a végleges keretszámok. Sok új program szerepel a jövő évi belföldi kínálatban is. Így például „Guruló szabadegyetem” néven a TIT előadásaihoz kapcsolódó országjáró túrák, virágtúrák, ínyenctúrák, balatoni körutazás, Szigetköz— Rábaköz „felfedezése”. Már működik a számítógépes helyfoglalás országos hálózata. Ennek segítségével pillanatok alatt megállapítható: van-e még hely a kiválasztott útra. Helyfoglaláson kívül előjegyzést is elfogad ezentúl az IBUSZ, maximum indulás előtt hét napra. Igaz, még nem ült börtönben, de kétszer már megbüntették a 25 éves nyírpa- zonyi Rácz Györgyöt. Először garázdaságért kapott szabadságvesztést, de a büntetés végrehajtását felfüggesztették, másodszor lopott, s akkor 4000 forintot fizetett érte. Ahogy a tárgyaláson kiderült: Rácz kötekedő természetű, a munkahelyén is sok baj van vele, de a környezetében nemigen merik feljelenteni, mert félnek tőle. Ez igazolódott a tárgyalás során is: az egyik tanú inkább ötszáz forint büntetést fizetett, de nem volt hajlandó elmondani, amit látott. Rácz június 23-án a Keme- cséhez tartozó Körmendi tanyai italboltban összeveszett egy férfivel, s amikor az ki akart térni a verekedés elől és kiment az udvarra, Rácz egy pálinkásüveggel utánament és úgy megütötte, hogy eltört az orrcsontja. A tárgyaláson volt tanú, aki elmondta a történteket, de az italbolt vezetője — egy asszony — azt mondta: nem látott, nem hallott semmit, s különben sem hajlandó minden piszlicsáré ügyben vallomást tenni. Hiába figyelmeztette a bíróság, akkor is hajthatatlan maradt, s szó nélkül tudomásul vette, hogy 500 forintra büntetik. A nyíregyházi járásbíróság súlyos testi sértés miatt egy év börtönre ítélte Rácz Györgyöt és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. FOTÚPÚLYÓZaiUNKRa ÉRKEZETT KUTYA TEREFERE A litván és a belorusz tudományos akadémia kutatói új technológiát dolgoztak ki, amelyek a tőzegből fehérje- tartalmú talkarmányélesztőt tudnak előállítani. A tőzegből ezenkívül viasz is készíthető és nagy értékű aktív szén. A tőzegkitermelés után visszamaradt földet a mezőgazdaságban tudják hasznosítaná: jó termés érhető el felhasználásával szálas takarmányból, zöldségből és burgonyából. Beküldte: Kiss Árpád, Nyírpilis, Templom u. 2. Tőzegből takarmány A KÉPERNYŐ ELŐTT Egy csöppnyi keserűség mindig bujkál a hazánkban is jól ismert Dino Buzzati — többnyire ironikusan derűs — történeteiben. Az olasz író novelláiból András Ferenc dolgozott át televízióra és rendezett meg hat jelenetet, minden fölös bőbeszédűség nélkül. (Már ez sem gyakori erény!) A Buz- zati-estté kerekedett műsor egészében véve jól érzékeltette az elmagányosodás és elembertelenedés elleni írói figyelmeztetést, csúfordáros fintorokat villantva föl egy farkastörvényű világ éles szemmel megfigyelt néhány visszás jelensége kapcsán. Persze ez így túl komornak, súlyosnak vélhető egy szórakoztató műsorról. Csakje” után. Katkó István szerkesztő szerencsés, biztos kezű részletválasztása, Mihályfy Sándor beleérző rendezése, a remek főszereplői alakítás (.Bitskey Tibor) a sorozat egyik legjobb adását eredményezte, s végeredményben elérte célját: a nemzeti önvizsgálatról, önismeretről szóló regény kedvcsináló ajánlását. A produkció értékét maga az író is elismerte, önmagában is megállónak vállalva — rendkívül rokonszenvesen —úgy, ahogyan lát- hattuk-hallhattuk a képernyői részletmegjelenítést. A regény nem könnyű olvasmány, mint Iszlai Zoltánnak Cseres Tiborral folytatott bevezető beszélgetéséből világosan kitetszett —, de a „kulcs” ismeretében (a hatvanas évekbeli A-regény és a magyar hadsereg második világháborús viszonhogy az írói „mutatvány” egyik titka éppen a nehéz súlyok csak látszatra köny- nyed emelgetése volt. Mindebből sokat megőriztek, megmentettek a tévés változatok, még akkor is, ha egyes jelenetekben a cselekmény vázára csupaszítött megjelenítés kevésbé tolmácsolhatta a magvasabb mondanivalót. (Pl. A luxusvilla titka.) Ami pedig a fentebb említett keserűséget és Buzzati ítélkezését illeti, azt a leghatásosabb, s a rendezésben legjobban kimunkált két darab, A rabszolga és a valósággal sokkoló Hajtóvadászat öregekre példázta. Bizonyára megnövekszik a kereslet a könyvesboltokban, könyvtárakban Cseres Tibor nagysikerű regénye, a Parázna szobrok csütörtöki Nyitott könyvbeli „ízelítőtagságairól szóló B-regény szétválasztása, s végső soron tudati integrálása) nagyon megtérül az odafigyelés, a látottak alapján is. A bevezető-eligazító beszélgetésnek ebben az esetben indokoltan volt a műsor elején a helye, s valóban útbaigazítást adott. Az is tetszett, hogy a kritikus nem kizárólag az egy művel, vagy pláne a következőkben látott részlettel foglalkozott, hanem inkább az elvi kérdésekre mutatott rá, beleágyazva a regényt Cseres életművébe, írói világába, elkerülve az ilyenfajta beszélgetések sematikus buktatóit. Merkovszky Pál Jrádio MELLETT A Metronóm egy mindannyiunkat érintő rendelettel foglalkozott legutóbbi adásában: januártól szabadárassá válnak a javító szolgáltatások. Az illetékesek azt várják ettől a változástól, hogy javulni fog a szolgáltató tevékenység. Pedig már szinte megszoktuk, hogy a szolgáltatások színvonala helyett a megrendelő kiszolgáltatottsága növekedett évről évre, jegyezte meg nagyon találóan a műsor vezetője. Biztosan nem fog egyik napról a másikra minden jóra fordulni a szolgáltató iparban, ám a műsorban megszólaló szakemberek bizakodnak abban, hogy az új szabályozók megteszik jótékony hatásukat. Arról van szó ugyanis, hogy januártól minden szolgáltató vállalat a maga tényleges költségeinek figyelembe vételével alakíthatja ki a rezsidíjakat. Tehát a különféle felszereltségű, felkészültségű és létszámú vállalatok más-más díjszabással fognak munkát vállalni, s az a cég lesz majd népszerű a megrendelők körében, amelyik kevesebbet kér ugyanazért a munkáért, s ha még ráadásul jobban is dolgoznak az emberei, akkor hosszú időre nyert ügye van. Az a szolgáltató vállalat pedig, amelyik a megrendelőnek (és saját dolgozóinak) többet és jobbat nyújt, jól jár, mert dolgozói is megtalálják számításukat, nem kívánkoznak másfelé, a vállalat tehát életképes marad. Az árak reális kialakítására annál is inkább szükség lesz, mert mindez a változás — mint a műsorból megtudtuk — a díjszabás elkerülhetetlen emelésével fog együtt járni. Ugyanis azt kell elérniük a szolgáltató vállalatoknak (a textiltisztítás és a cipőjavítás kivételével), hogy tevékenységük jövedelmező legyen. Eddig ugyanis állami támogatást kaptak a díjtételekhez. Most úgy kell kialakítaniuk az árakat, hogy a lakosság se riadjon el, s a vállalatok is jól járjanak, vagyis ne csökkenjen, sőt inkább emelkedjen a megrendelések száma. Ezt pedig csak magasabb színvonalú szolgáltatással, kifogástalan munkával fogják tudni elérni. A lecke tehát feladatott a szolgáltató vállalatoknak, s akkor kezdenek hozzá jól a megoldáshoz, ha egyetértenek azzal az elvvel, amit az egyik vállalati vezető a műsorban úgy fogalmazott meg, hogy a lakosság részére végzendő szolgáltatási munka nem közgazdasági, hanem elsősorban politikai kérdés. A Metronóm is ezért foglalkozott vele körültekintően, egész adásidejét erre szánva. Azt a sok „umbuldát”, ami található mindennapi életünkben, morális miben- valósága mellett szintén kezelhetjük politikai kérdésként is. Kaposy Miklós üm- bulda című riportszatírája, melynek most sugározták a hatodik részét, nagyon hallgatott műsora a rádiónak. Vajha nemcsak hallgatnák az illetékesek, hanem tennének is az umbul- dák ellen. Kaposy és munkatársai elsősorban nem a nevettetés szándékával szedik össze és teszik közzé a különféle trükköket, ravaszságokat, hanem hogy leleplezzék a trükkök lényegét. Seregi István ivisszr.niM
