Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-28 / 302. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 28. Lépcsőzetesen? Még a Kisvárdától na­gyobb városok sem tudják megnyugtatóan megoldani a lépcsőzetes munkakezdést, a reggeli és délutáni utazási tumultus csökkentését. Ho­gyan sikerülne ez Kisvár­dán? Mégis érdemes legalább távlatilag fontolóra venni a dolgot, hisz az autóbuszpark nem teszi lehetővé a járatok további sűrítését, a tumul­tus jelentősebb csökkentését. Mit mutatnak a számok? A városban 12 500-ra tehető a foglalkoztatottak száma, s közülük csaknem ötezren be­járók a környező községek­ből. Hozzájuk csatlakozik az a másfél ezer diák, akik szintén bejárók a város kö­zépiskolájába és szakmun­kásképző intézetébe. Hány buszjárat szállítja az utazókat? Az 5. sz. Volán Vállalat kisvárdai főnöksége 40 vonalas busszal, napi 750—800 indulójárattal végzi a tömegközlekedési munkát. Kevés ez, bár szám szerint sok az induló járat. A leg­nagyobb zsúfoltság reggel öt és 8 óra között és délután 1-től három óráig tapasztal­ható. Ennek egyik oka, hogy a város üzemei azonos idő­ben kezdik és folytatják a különböző műszakokat. Jó lenne megvizsgálni, mi­lyen lehetőségek vannak a gyárak, vállalatok, intézmé­nyek lépcsőzetes munkakez­désére, amely enyhítené a zsúfoltságot, jobb közérzetet kölcsönözne a naponta uta­zóknak. Orvos az iskolában Napjainkban megnöveke­dett az iskolaorvosi munka szerepe. Sokszor az iskolaor­vos veszi észre a különböző érzékszervi rendellenessége­ket — látási, hallási zavaro­kat, de nem egy esetben ő szűri ki az úgynevezett „di­ákbetegségeket” is, amelyek­hez sok közük van a rossz testtartásnak, ülésmódnak, több gyermekkori beidegző­désnek. Ezért is fontos, hogy a ta­nulók testi fejlődését — és a tapasztalt rendellenességeket — folyamatosan figyelemmel kísérjék az iskolában is ren­delő orvosok. Kisvárdán 800 óvodás korú, 2100 általános iskolás, 1500 középiskolai, 880 szakmunkástanuló iskola­egészségügyi gondjainak megoldásában kell közremű­ködni az orvosoknak. Ezt a munkát a három gyermek- szakorvos és a körzeti orvo­sok látják el. Részt vesz a tanulók vizsgálatában egy nyugdíjas orvos is. A tapasztalatok szerint az iskola-egészségügyi szolgálat munkáját nehezíti, hogy az iskolákban, óvodában nincs olyan helyiség, amely alkal­mas lenne egy átmeneti jel­legű orvosi rendelő céljaira. Évekig megoldatlan volt a városban az iskolás gyerme­kek intézményes fogászati el­látása. Ebben az évben egy pályakezdő fogszakorvos kezdte meg munkáját. Lehe­tővé vált, hogy a hét két napján az egyébként is ren­delő szakorvos fogászati el­látást is végezhet az iskolá­sok részére. Az információk szerint a kórház-rendelőintézet kihe­lyezett részlegeként a város iskolafogászati rendelőjét a 111. sz. ipari szakmunkáskép­ző intézetben alakítják ki. Az oldalt összeállította: pall Géza Á legfiatalabb üzem: a HUNNIÁCOOP Erősítik a kötődést 1976-ban, szeptember 24-én kezdte meg a próbaüzeme­lést a HUNNIÁCOOP Sza­bolcsi Baromfi-feldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat Kisvárdán. A város legfiata­labb üzeme ez év első felé­ben 264 millió forintos ter­melési értéket ért el. Az üze­mi értékelés szerint az első időszakban nagy gondot je­lentett a gyártósorokban dolgozó betanított nők gya­korlatlansága. Egy részük­nek ez az üzem volt az első munkahelye. Az első két év­ben nagy volt az elvándor­lás, a munkahelycsere, de több intézkedés hatására ez a tendencia ebben az évben már lényegesen megválto­zott. Étkezés napon­ként háromszor Melyek voltak ezek az in­tézkedések? Az egyik a telje­sítménybér bevezetése, amely a dolgozók több mint ötven százalékát érinti. So­kat tett a vállalat a szállítás kényelmesebbé tételéért is, a dolgozók 78 százaléka bejáró a közeli községekből. A na­ponta indított üzemi buszjá­rataikkal havonta átlagosan 400 dolgozó utaztatásáról gondoskodnak. A dolgozók étkeztetésének föltételeit is kialakították: ’5Ö0 adagos konyha és 120 személyes ét­terem áll rendelkezésre, ahol reggeli, ebéd, vacsora várja a dolgozókat. Ez csak az intézkedések egyik része, gondoltak -az üzem vezetői az élet- és munkakörülmények javításá­ra is. Nem éppen ideális „időjárási” viszonyok között dolgoznak itt az emberek, a feldolgozó üzemben a hőmér­séklet legfeljebb 10 Celsius- fok, míg a hűtőházban mí­nusz 20 fokra is lehűl a le­vegő. Gyakoriak a megfázá­sos megbetegedések. Két éve önálló üzemorvosa van a vállalatnak, és egy üzemi ápolónő is segíti a betegek ellátását. Az orvosi rendelő jól felszerelt, a gyógyszer- ellátás zavartalan. Megszer­vezték az idült betegségek­kel küszködő dolgozók gon­dozását is, de ezzel még nem elégedettek. Tavaly ősszel már nőgyógyászati szakren­delést is szerveztek, össze­fogtak a VMSZ-szel és az öntödei vállalattal, hogy fog­szakorvosi kezeléssel is se­gítsék az egészségügyi gon­dozást. Autóbuszon az esküvőre Ügynevezett apró figyel­mességekkel is igyekeznek erősíteni a kötődés szálait a gyárhoz. A dolgozók lakás- építkezéseihez fuvart biztosí­tanak, kedvezményes térítési díjjal. Ugyancsak kedvez­ményes díjjal kölcsönadják a vállalati autóbuszt családi események, esküvők alkal­mára is. A nők bevásárlási gondjainak könnyítését szol­gálja, hogy a vállalat telep­helyén gyorsbüfét, a vállalat mellett pedig boltot nyitott a kereskedelem kérésükre, ahol a húson kívül a napi bevá­sárlásokat lebonyolíthatják. Nem kerülte el a figyelmet a művelődés sem, a városi művelődési központtal szo­cialista szerződést kötöttek, 10 ezer forinttal támogatják Pillanatkép az üzemi orvosi rendelőből: Huszár Istvánné üzemi ápolónő vérnyomást mér. az intézmény fenntartását. Ennek fejében népművelő segíti az üzemi klubok, szak­körök rendezvényeit. Ebben az évben elkészül — jórészt társadalmi munkával — az új ifjúsági klub is. Remélik, minél több érdeklődőt sike­rül megnyerni a tanulásnak, a kötetlen művelődésnek, a hasznos időtöltésnek. Megnyerni a tanulásnak Hogy nagyobb legyen a kötődés a munkahelyhez, még többen érezzék saját­juknak az üzemet, sok a tennivaló, de jó úton halad­nak, hogy ez mind maradan­dóbb eredményeket hozzon. Szép órák a pavilonban — Juliska néni. A fiatalabbak így hívják Sugár Bélánét, a főtéren lévő újságospavilon hírlapárusát. Hatvanegy éves, de minden­nap fél négykor kel, öt óra­kor már a „kis házában”, az újságpavilonban várja a ko­ránkelő embereket. Este hé­tig is árul. Naponta két-há- rom, néha négyezer forintos forgalmat is lebonyolít új­ságból, folyóiratokból, év­könyvekből, no meg totó- és lottószelvényekből. Mi a titka annak, hogy jó újságárus legyen valaki? — Nem is tudom. Szeretni kell ezt a munkát és bánni az emberekkel. Ajánlani ne­kik, ha éppen a kért újság már elfogyott, akkor mást. Vannak törzsvásárlók, akik­ről már tudom, mit szeretnek és olyan nem lehet, hogy nekik ne jusson ... Szinte másodpercenként jönnek az olvasók, amíg be­szélgetünk. Néhány érdeklő­dő szó is elhangzik, nem szokvány kérdések. Látszik, hogy sok-sok kisvárdai köze- zeli, mindennapos ismerőse „Juliska néni”. Boldogan mondja, hogy egy éve kapott szoba-konyhás lakást, na­gyon örül az új otthonnak. Az elmúlt napokban pedig kiváló hírlapárusító fárado­zásáért emlékplakettel tün­tették ki, először volt a neve az újságban. Sokan gratulál­tak is ... És mit csinál a hírlapárus, ha olyan napot fog ki, ami­kor nem nagyon kél az új­ság? — Az nagyon ritka. De ha mégis úgy fordul, nem sokat gondolkozom rajta. A ka­romra veszek egy csomó új­ságot és elindulok a közeli étterembe, boltokba. Eladom én mihamar, annyi az isme­rős, pincérek, eladók, mások. Sokszor nincs idejük kijönni a bódéhoz. Hát én helybe vi­szem ... Egész nap, télen nyáron a kis bódéban, amire valóban ráillik az előkelőbb, pavilon jelző. Mégiscsak néhány lé­pésnyi az egész, ahol egyetlen napon hányszázszor kell fel­állni, keresgélni, leülni. De nyomban jön az újabb vevő... A lába már érzi a fáradtsá­got, rosszalkodik... Jut-e ideje, hogy elsőnek olvassa el a napilapot és ajánlja is a benne található híreket, tudósításokat? — Bevallom, erre jut a leg­kevesebb íidő. Kora reggel azért, amikor megkaptam a lapokat, belenézek és mindig találok valamit, amiről tu­dom, hogy másokat is érde­kelhet. De hát — ahol az előbb kérdezte — magam is újság volnék, hisz aligha tör­ténhet valami a városban, amit nekem néhány perc múlva el ne mondanának. Sokan nemcsak köszönömöt mondanak, amikor odanyúj­tom az újságot, hanem azt is, mi baj, öröm érte aznap ... így ő, Juliska néni egy ki­csit a város kö/'-pe, egy olyan ponton, ahol naponta százak és ezrek megfordulnak és jó szót kapnak és visznek is magukkal. TALÁLT KINCS Hit kezdjünk a gyógyvízzel? Talált kincsünket, a kis­várdai gyógyvizet ebben az évben gyógyvízzé nyil­vánította az Egészségügyi Minisztérium. A szakem­berek számára figyelemre méltó a víz alkotóelemei­nek felsorolása, a gyógyu­lásra várókat inkább az érdekli, mit várhat a gyógyvíztől, mennyire enyhíti fájdalmát, adja vissza egészségét. Mégsem ilyen egyszerű a dolog, bár a szakembe­rek megállapítása szerint gyógyászati kezelésre és ivókúraként egyaránt eredményesen alkalmaz­ható a kisvárdai víz, fel­használása egyelőre el sem kezdődött. Jól tudjuk, persze milyen körültekin­téssel és anyagi eszközök előteremtésével jár egy ilyen munka a beutalásos rendszerű kezelés feltéte­leinek megteremtése. Mégis keresni kellene legalább az átmeneti meg­oldást, s gondolkodni a vi­szonylag egyszerűbben kivitelezhető palackozá­son, amely az érdekeltek együttes munkájával nem látszik megoldhatatlan­nak. És a rászoruló bete­gek is hálásak volnának érte. (jgyek — ügyvédszemmel Telekviták, mezsgyeperek Milyen ügyes-bajos gon­dokkal fordulnak az embe­rek manapság ügyvédhez? Vannak-e mezsgyeperek? Követik-e a panaszok életünk változásait? Ezekre voltunk kíváncsiak a Kisvárdai Ügy­védi Munkaközösségben, amely a közelmúltban emlé­kezett megalakulásának 25. éves jubileumára. Ez idő alatt sok százan megfordul­tak a munkaközösség iro­dáiban, s a munkaközösség tagjai eddigi munkásságuk­kal kivívta az ügyfelek elis­merését. Dr. Székely Miklós, a mun­kaközösség vezetője elsőként a válásokat és az ezzel együtt járó lakásjogi ügyeket említi, amelyek igen gyako­riak. — Elég sok ügyünk van a vállalt munka nem teljesítése miatt. A kisiparosok, magán- vállalkozók egy része felve­szi az előleget, a munkadíj bizonyos részét, és nem végzi el a munkát, vagy el sem kezdi, vagy nem fejezi be. Ilyenkor jönnek hozzánk az érintettek, hogy mit lehet tenni. Ez nem éppen könnyű dolog, különböző szakértői bizottságokat kell bevonni a munkába, hogy kiderüljön, mennyi értékű az elvégzett munka. Elég sok közöttük a kontár is. Hogy a kontárok kevesebb embert csaphassa­nak be, nagyobb eréllyel kellene fellépni velük szem­ben a KIOSZ munkatársai­nak is. A munkaközösség vezetője ezután a használt gépkocsik vásárlása körüli pereskedé­sekről említ eseteket. Né­mely kocsiról ugyanis később derülnek ki a rejtett hibák, s megkezdődik az igazság keresése. Ekkor is különböző szakértő vizsgálatok szüksé­gesek az ügy tisztázásához. A havonta az ügyvédi munkaközösséghez kerülő 100—120 ügy között nem ke­vés az idős emberek „se­gélykérése”, akikkel a gyer­mekeik eladatták a házat, aztán magukra hagyták őket, nem gondoskodnak az eltartásukról. — Vannak mezsgyeperek is, olykor néhány lépésért jönnek az ügyvédekhez. — folytatja dr. Székely Miklós. — A régebbi rozoga, olykor napraforgógórés kerítés he­lyére új, díszest szeretne a gazdája, s ekkor válik fon­tossá a néhány lépésnyi vi­tatott terület. Olykor egy mezsgyén álló kút néhány gyűrűjének tulajdonjoga hozza ide az embereket. — Sajnos, sokan igénybe veszik a zugirkászok munká­ját és az esetek többségében ráfizetnek arra, hogy nem olyanhoz fordultak, aki szakember. Így járt az az idős bácsi is, aki az imént járt nálam. Az történt, hogy az egész élete munkájával szerzett — több százezer fo­rintot érő házát — odaaján­dékozta a leányának. A ha­szonélvezeti jogát sem kö­tötte ki a szerződésben. A lánya férjhez ment, és a ház felét a férje nevére akarja iratai. Sajnos, a bácsi is a zugfirkásznak köszönheti, hogy nem lehet tovább bele­szólása abba, mit tesz a lá­nya a tőle kapott ajándék­kal. — Valamennyien részt ve­szünk a jogi propaganda- munkában — mondta befeje­zésül a munkaközösség veze­tője. — Üzemekben, intéz­ményekben, községekben tartunk időszerű problémák­ról jogi felvilágosítást, vá­laszolunk a hozzánk fordulók kérdéseire. Jól tudjuk ez las­sú folyamat, s így is akadnak jócskán ügyek, amelyekkel hozzánk fordulnak. Tudja-e, hogy... ... egy év alatt 310 eset­ben ellenőrizték társadal­mi ellenőrök a bolti kis­kereskedelmi és vendég­látóegységeket, valamint a magán-kiskereskedőket. ... egy év alatt 3500 ven­dég szállt meg a város­ban, akik közül 180 volt a külföldi. ... hetven orvos dolgo­zik a városban, a kórházi ágyak száma 472. ... három év távlatában a városban az egy lakosra jutó társadalmi munka ér­téke meghaladja a 480 fo­rintot. ... a rendszeres szociá­lis segélyben részesülők száma Kisvárdán 97; egy év alatt csaknem 1 millió forintot fizettek ki a rá­szorulóknak. ... csaknem 700 dolgo­zója van a kiskereskedel­mi egységeknek, akiknek havi átlagkeresete 2700 fo­rint. ... a lakosságnak vég­zett különféle szolgáltatá­sok értéke egy év alatt meghaladta a 19 millió forintot. Tessék a friss újság... (P)

Next

/
Thumbnails
Contents