Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-28 / 302. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 28. Lépcsőzetesen? Még a Kisvárdától nagyobb városok sem tudják megnyugtatóan megoldani a lépcsőzetes munkakezdést, a reggeli és délutáni utazási tumultus csökkentését. Hogyan sikerülne ez Kisvárdán? Mégis érdemes legalább távlatilag fontolóra venni a dolgot, hisz az autóbuszpark nem teszi lehetővé a járatok további sűrítését, a tumultus jelentősebb csökkentését. Mit mutatnak a számok? A városban 12 500-ra tehető a foglalkoztatottak száma, s közülük csaknem ötezren bejárók a környező községekből. Hozzájuk csatlakozik az a másfél ezer diák, akik szintén bejárók a város középiskolájába és szakmunkásképző intézetébe. Hány buszjárat szállítja az utazókat? Az 5. sz. Volán Vállalat kisvárdai főnöksége 40 vonalas busszal, napi 750—800 indulójárattal végzi a tömegközlekedési munkát. Kevés ez, bár szám szerint sok az induló járat. A legnagyobb zsúfoltság reggel öt és 8 óra között és délután 1-től három óráig tapasztalható. Ennek egyik oka, hogy a város üzemei azonos időben kezdik és folytatják a különböző műszakokat. Jó lenne megvizsgálni, milyen lehetőségek vannak a gyárak, vállalatok, intézmények lépcsőzetes munkakezdésére, amely enyhítené a zsúfoltságot, jobb közérzetet kölcsönözne a naponta utazóknak. Orvos az iskolában Napjainkban megnövekedett az iskolaorvosi munka szerepe. Sokszor az iskolaorvos veszi észre a különböző érzékszervi rendellenességeket — látási, hallási zavarokat, de nem egy esetben ő szűri ki az úgynevezett „diákbetegségeket” is, amelyekhez sok közük van a rossz testtartásnak, ülésmódnak, több gyermekkori beidegződésnek. Ezért is fontos, hogy a tanulók testi fejlődését — és a tapasztalt rendellenességeket — folyamatosan figyelemmel kísérjék az iskolában is rendelő orvosok. Kisvárdán 800 óvodás korú, 2100 általános iskolás, 1500 középiskolai, 880 szakmunkástanuló iskolaegészségügyi gondjainak megoldásában kell közreműködni az orvosoknak. Ezt a munkát a három gyermek- szakorvos és a körzeti orvosok látják el. Részt vesz a tanulók vizsgálatában egy nyugdíjas orvos is. A tapasztalatok szerint az iskola-egészségügyi szolgálat munkáját nehezíti, hogy az iskolákban, óvodában nincs olyan helyiség, amely alkalmas lenne egy átmeneti jellegű orvosi rendelő céljaira. Évekig megoldatlan volt a városban az iskolás gyermekek intézményes fogászati ellátása. Ebben az évben egy pályakezdő fogszakorvos kezdte meg munkáját. Lehetővé vált, hogy a hét két napján az egyébként is rendelő szakorvos fogászati ellátást is végezhet az iskolások részére. Az információk szerint a kórház-rendelőintézet kihelyezett részlegeként a város iskolafogászati rendelőjét a 111. sz. ipari szakmunkásképző intézetben alakítják ki. Az oldalt összeállította: pall Géza Á legfiatalabb üzem: a HUNNIÁCOOP Erősítik a kötődést 1976-ban, szeptember 24-én kezdte meg a próbaüzemelést a HUNNIÁCOOP Szabolcsi Baromfi-feldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat Kisvárdán. A város legfiatalabb üzeme ez év első felében 264 millió forintos termelési értéket ért el. Az üzemi értékelés szerint az első időszakban nagy gondot jelentett a gyártósorokban dolgozó betanított nők gyakorlatlansága. Egy részüknek ez az üzem volt az első munkahelye. Az első két évben nagy volt az elvándorlás, a munkahelycsere, de több intézkedés hatására ez a tendencia ebben az évben már lényegesen megváltozott. Étkezés naponként háromszor Melyek voltak ezek az intézkedések? Az egyik a teljesítménybér bevezetése, amely a dolgozók több mint ötven százalékát érinti. Sokat tett a vállalat a szállítás kényelmesebbé tételéért is, a dolgozók 78 százaléka bejáró a közeli községekből. A naponta indított üzemi buszjárataikkal havonta átlagosan 400 dolgozó utaztatásáról gondoskodnak. A dolgozók étkeztetésének föltételeit is kialakították: ’5Ö0 adagos konyha és 120 személyes étterem áll rendelkezésre, ahol reggeli, ebéd, vacsora várja a dolgozókat. Ez csak az intézkedések egyik része, gondoltak -az üzem vezetői az élet- és munkakörülmények javítására is. Nem éppen ideális „időjárási” viszonyok között dolgoznak itt az emberek, a feldolgozó üzemben a hőmérséklet legfeljebb 10 Celsius- fok, míg a hűtőházban mínusz 20 fokra is lehűl a levegő. Gyakoriak a megfázásos megbetegedések. Két éve önálló üzemorvosa van a vállalatnak, és egy üzemi ápolónő is segíti a betegek ellátását. Az orvosi rendelő jól felszerelt, a gyógyszer- ellátás zavartalan. Megszervezték az idült betegségekkel küszködő dolgozók gondozását is, de ezzel még nem elégedettek. Tavaly ősszel már nőgyógyászati szakrendelést is szerveztek, összefogtak a VMSZ-szel és az öntödei vállalattal, hogy fogszakorvosi kezeléssel is segítsék az egészségügyi gondozást. Autóbuszon az esküvőre Ügynevezett apró figyelmességekkel is igyekeznek erősíteni a kötődés szálait a gyárhoz. A dolgozók lakás- építkezéseihez fuvart biztosítanak, kedvezményes térítési díjjal. Ugyancsak kedvezményes díjjal kölcsönadják a vállalati autóbuszt családi események, esküvők alkalmára is. A nők bevásárlási gondjainak könnyítését szolgálja, hogy a vállalat telephelyén gyorsbüfét, a vállalat mellett pedig boltot nyitott a kereskedelem kérésükre, ahol a húson kívül a napi bevásárlásokat lebonyolíthatják. Nem kerülte el a figyelmet a művelődés sem, a városi művelődési központtal szocialista szerződést kötöttek, 10 ezer forinttal támogatják Pillanatkép az üzemi orvosi rendelőből: Huszár Istvánné üzemi ápolónő vérnyomást mér. az intézmény fenntartását. Ennek fejében népművelő segíti az üzemi klubok, szakkörök rendezvényeit. Ebben az évben elkészül — jórészt társadalmi munkával — az új ifjúsági klub is. Remélik, minél több érdeklődőt sikerül megnyerni a tanulásnak, a kötetlen művelődésnek, a hasznos időtöltésnek. Megnyerni a tanulásnak Hogy nagyobb legyen a kötődés a munkahelyhez, még többen érezzék sajátjuknak az üzemet, sok a tennivaló, de jó úton haladnak, hogy ez mind maradandóbb eredményeket hozzon. Szép órák a pavilonban — Juliska néni. A fiatalabbak így hívják Sugár Bélánét, a főtéren lévő újságospavilon hírlapárusát. Hatvanegy éves, de mindennap fél négykor kel, öt órakor már a „kis házában”, az újságpavilonban várja a koránkelő embereket. Este hétig is árul. Naponta két-há- rom, néha négyezer forintos forgalmat is lebonyolít újságból, folyóiratokból, évkönyvekből, no meg totó- és lottószelvényekből. Mi a titka annak, hogy jó újságárus legyen valaki? — Nem is tudom. Szeretni kell ezt a munkát és bánni az emberekkel. Ajánlani nekik, ha éppen a kért újság már elfogyott, akkor mást. Vannak törzsvásárlók, akikről már tudom, mit szeretnek és olyan nem lehet, hogy nekik ne jusson ... Szinte másodpercenként jönnek az olvasók, amíg beszélgetünk. Néhány érdeklődő szó is elhangzik, nem szokvány kérdések. Látszik, hogy sok-sok kisvárdai köze- zeli, mindennapos ismerőse „Juliska néni”. Boldogan mondja, hogy egy éve kapott szoba-konyhás lakást, nagyon örül az új otthonnak. Az elmúlt napokban pedig kiváló hírlapárusító fáradozásáért emlékplakettel tüntették ki, először volt a neve az újságban. Sokan gratuláltak is ... És mit csinál a hírlapárus, ha olyan napot fog ki, amikor nem nagyon kél az újság? — Az nagyon ritka. De ha mégis úgy fordul, nem sokat gondolkozom rajta. A karomra veszek egy csomó újságot és elindulok a közeli étterembe, boltokba. Eladom én mihamar, annyi az ismerős, pincérek, eladók, mások. Sokszor nincs idejük kijönni a bódéhoz. Hát én helybe viszem ... Egész nap, télen nyáron a kis bódéban, amire valóban ráillik az előkelőbb, pavilon jelző. Mégiscsak néhány lépésnyi az egész, ahol egyetlen napon hányszázszor kell felállni, keresgélni, leülni. De nyomban jön az újabb vevő... A lába már érzi a fáradtságot, rosszalkodik... Jut-e ideje, hogy elsőnek olvassa el a napilapot és ajánlja is a benne található híreket, tudósításokat? — Bevallom, erre jut a legkevesebb íidő. Kora reggel azért, amikor megkaptam a lapokat, belenézek és mindig találok valamit, amiről tudom, hogy másokat is érdekelhet. De hát — ahol az előbb kérdezte — magam is újság volnék, hisz aligha történhet valami a városban, amit nekem néhány perc múlva el ne mondanának. Sokan nemcsak köszönömöt mondanak, amikor odanyújtom az újságot, hanem azt is, mi baj, öröm érte aznap ... így ő, Juliska néni egy kicsit a város kö/'-pe, egy olyan ponton, ahol naponta százak és ezrek megfordulnak és jó szót kapnak és visznek is magukkal. TALÁLT KINCS Hit kezdjünk a gyógyvízzel? Talált kincsünket, a kisvárdai gyógyvizet ebben az évben gyógyvízzé nyilvánította az Egészségügyi Minisztérium. A szakemberek számára figyelemre méltó a víz alkotóelemeinek felsorolása, a gyógyulásra várókat inkább az érdekli, mit várhat a gyógyvíztől, mennyire enyhíti fájdalmát, adja vissza egészségét. Mégsem ilyen egyszerű a dolog, bár a szakemberek megállapítása szerint gyógyászati kezelésre és ivókúraként egyaránt eredményesen alkalmazható a kisvárdai víz, felhasználása egyelőre el sem kezdődött. Jól tudjuk, persze milyen körültekintéssel és anyagi eszközök előteremtésével jár egy ilyen munka a beutalásos rendszerű kezelés feltételeinek megteremtése. Mégis keresni kellene legalább az átmeneti megoldást, s gondolkodni a viszonylag egyszerűbben kivitelezhető palackozáson, amely az érdekeltek együttes munkájával nem látszik megoldhatatlannak. És a rászoruló betegek is hálásak volnának érte. (jgyek — ügyvédszemmel Telekviták, mezsgyeperek Milyen ügyes-bajos gondokkal fordulnak az emberek manapság ügyvédhez? Vannak-e mezsgyeperek? Követik-e a panaszok életünk változásait? Ezekre voltunk kíváncsiak a Kisvárdai Ügyvédi Munkaközösségben, amely a közelmúltban emlékezett megalakulásának 25. éves jubileumára. Ez idő alatt sok százan megfordultak a munkaközösség irodáiban, s a munkaközösség tagjai eddigi munkásságukkal kivívta az ügyfelek elismerését. Dr. Székely Miklós, a munkaközösség vezetője elsőként a válásokat és az ezzel együtt járó lakásjogi ügyeket említi, amelyek igen gyakoriak. — Elég sok ügyünk van a vállalt munka nem teljesítése miatt. A kisiparosok, magán- vállalkozók egy része felveszi az előleget, a munkadíj bizonyos részét, és nem végzi el a munkát, vagy el sem kezdi, vagy nem fejezi be. Ilyenkor jönnek hozzánk az érintettek, hogy mit lehet tenni. Ez nem éppen könnyű dolog, különböző szakértői bizottságokat kell bevonni a munkába, hogy kiderüljön, mennyi értékű az elvégzett munka. Elég sok közöttük a kontár is. Hogy a kontárok kevesebb embert csaphassanak be, nagyobb eréllyel kellene fellépni velük szemben a KIOSZ munkatársainak is. A munkaközösség vezetője ezután a használt gépkocsik vásárlása körüli pereskedésekről említ eseteket. Némely kocsiról ugyanis később derülnek ki a rejtett hibák, s megkezdődik az igazság keresése. Ekkor is különböző szakértő vizsgálatok szükségesek az ügy tisztázásához. A havonta az ügyvédi munkaközösséghez kerülő 100—120 ügy között nem kevés az idős emberek „segélykérése”, akikkel a gyermekeik eladatták a házat, aztán magukra hagyták őket, nem gondoskodnak az eltartásukról. — Vannak mezsgyeperek is, olykor néhány lépésért jönnek az ügyvédekhez. — folytatja dr. Székely Miklós. — A régebbi rozoga, olykor napraforgógórés kerítés helyére új, díszest szeretne a gazdája, s ekkor válik fontossá a néhány lépésnyi vitatott terület. Olykor egy mezsgyén álló kút néhány gyűrűjének tulajdonjoga hozza ide az embereket. — Sajnos, sokan igénybe veszik a zugirkászok munkáját és az esetek többségében ráfizetnek arra, hogy nem olyanhoz fordultak, aki szakember. Így járt az az idős bácsi is, aki az imént járt nálam. Az történt, hogy az egész élete munkájával szerzett — több százezer forintot érő házát — odaajándékozta a leányának. A haszonélvezeti jogát sem kötötte ki a szerződésben. A lánya férjhez ment, és a ház felét a férje nevére akarja iratai. Sajnos, a bácsi is a zugfirkásznak köszönheti, hogy nem lehet tovább beleszólása abba, mit tesz a lánya a tőle kapott ajándékkal. — Valamennyien részt veszünk a jogi propaganda- munkában — mondta befejezésül a munkaközösség vezetője. — Üzemekben, intézményekben, községekben tartunk időszerű problémákról jogi felvilágosítást, válaszolunk a hozzánk fordulók kérdéseire. Jól tudjuk ez lassú folyamat, s így is akadnak jócskán ügyek, amelyekkel hozzánk fordulnak. Tudja-e, hogy... ... egy év alatt 310 esetben ellenőrizték társadalmi ellenőrök a bolti kiskereskedelmi és vendéglátóegységeket, valamint a magán-kiskereskedőket. ... egy év alatt 3500 vendég szállt meg a városban, akik közül 180 volt a külföldi. ... hetven orvos dolgozik a városban, a kórházi ágyak száma 472. ... három év távlatában a városban az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke meghaladja a 480 forintot. ... a rendszeres szociális segélyben részesülők száma Kisvárdán 97; egy év alatt csaknem 1 millió forintot fizettek ki a rászorulóknak. ... csaknem 700 dolgozója van a kiskereskedelmi egységeknek, akiknek havi átlagkeresete 2700 forint. ... a lakosságnak végzett különféle szolgáltatások értéke egy év alatt meghaladta a 19 millió forintot. Tessék a friss újság... (P)
