Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-28 / 302. szám
Növényolaj, konzerv, almasűrítmény exportra A MEZŐGÉP fehérgyarmati gyáregységének legkeresettebb cikke az LLK típusú anyagfelhordó, melyből 240-et rendeltek meg. Képünkön: a héten a 210. darab készült el átvételre és szállításra. Napirenden: a kormányközi bizottsági ülések A posta és a távközlés fejlesztése — A vállalatok közötti szerződések teljesítése Társadalombiztosítási rendelkezések Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság budapesti, Marjai József miniszterelnök-helyettes a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság moszkvai ülésszakáról tett jelentést. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány elfogadta a posta és távközlés hosszú távú fejlesztési koncepcióját, s úgy határozott, hogy az abban foglaltakat a középtávú tervekben kell érvényesíteni. Az igazságügy-miniszter, valamint az Országos Anyagés Árhivatal elnöke jelentést tett a vállalatok közötti szerződések teljesítésének tapasztalatairól. Ennek alapján a kormány kötelezte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyenek intézkedéseket a szerződéses fegyelem megszilárdítására és folyamatosan ellenőrizzék azok betartását. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslatára a kormány módosított egyes társadalombiztosítási rendelkezéseket. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a saját, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1980. első félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Egymilliárd fölötti termelési értékkel zárja az évet a Növényolajipari Vállalat nyírbátori gyára. Munkájukat nem csupán a terv túlteljesítése minősítheti jónak, értékét növeli, hogy kifogást senki sem emelt termékeik ellen. A gyár, növényolajból jelentős exportot teljesít, összértéke 424 millió forint lesz. Ebből a szocialista országokban 129 milliót, a fennmaradó nagyobb mennyiséget pedig a tőkés piacokon értékesítik. Exportszállításaik egészen az év végéig tartanak. Jelentős eredménynek számít, hogy az év folyamán bevezetett különféle újítások segítségével, a növényolaj- termelést tíz százalékkal fokozták, miközben az előző évhez képest a létszámuk változatlan maradt. A nyírbátori gyár mosóporból is jelentős mennyiséget állít elő: termelésük 26 és fél ezer tonna lesz. Évközben alapanyag-ellátási gondok zavarták a mosószergyártást, ez időnként a folyamatos termelést is zavarta. Harmadik termékükből, a gyertyából, mintegy 1500 tonnát készítenek. Hét és fél ezer vagont terveztek, 7800 vagon árut készítenek a Nyíregyházi Konzervgyárban 1979-ben. Így termelésük, 13 százalékkal haladja meg az egy év előttit. Exportjuk is jónak ígérkezik, mert a tervezett 5300 vagon helyett, 5400 vagon- nyi jut külső vásárlóiknak. A külföldre jutó mennyiség 70 százaléka, a szocialista országokban talál vevőre. Gyártmányaink skáláját az 1979-ben feldolgozott Műszakonként 200 mázsa almasűrítményt készít osztrák exportra Révész Antal. (Gaál Béla felvétele) nagy mennyiségű zöldség bővítette, ebből 70 százalékkal többet konzerváltak, mint 1978-ban. Ezt részben a kedvező időjárásnak és a termelőkkel kialakított jó kapcsolataiknak köszönhetik. A jövőt illetően 4 százalékos termelésfelfutással számolnak, mert az idei esztendő, különösen kedvező volt. A szocialista országok igényeinek kielégítésére fordítják a nagyobb figyelmet, 8—10 százalékkal fokozzák a szállításokat. Emellett a tőkés kivitelt is fokozzák, jelenlegi legnagyobb partnereik, Anglia, az NSZK, Japán, Kuvait, Ausztria, Hollandia, Libanon továbbra is vásárolják a nyíregyházi gyár termékeit. Közkedveltek lettek 1979- ben az állatforgalmi és húsipari vállalat 1978-ban kísérletképpen bevezetett termékei, a Tisza kolbász, a Zala felvágott és a soproni felvágott. Idén újabb két gyártmánnyal jelentkeztek, a nyírségi tüdős és véres hurkával. Készítményeik mennyisége a tervezett szinten maradt, de több sertést és marhát vágtak, valamint több zsírt olvasztottak, mint eredetileg tervezték. S. Z. HÚSSZOR TÖBB FOLYADÉKHÉRÓ 1980-ra készül a MOM ÜLÉST TARTOTT AZ SZMT ELNÖKSÉGE Közös érdekünk a szilárdabb munkafegyelem Eredetileg 10 százalékos termelésfelfutást irányoztak elő 1979-re a MOM mátészalkai gyárában, azonban a jelek szerint csak másfél százalékos lesz a növekedés a múlt esztendőhöz képest. Ennek okai — Bíró Miklós, a gyár igazgatója szerint — abban keresendők, hogy a szemüveglencse-gyártás minőségi problémái, valamint a fejlődő országok iparának olcsó gyártmányai miatt, átmenetileg kiszorultak a versenyből. Ehhez járult még a vízórák iránti belföldi kereslet csökkenése is. A jórészt külső okok tervmódosítást vontak maguk után. Az előállt helyzetet a mátészalkai gyárban előnnyé szeretnék fordítani, mert az erőltetett mennyiségi növekedés helyett a minőség javítására fordíthattak figyelmet. Ez, már a jövő évi és még későbbi célok megvalósításának lesz nélkülözhetetlen eszköze. A minőség javításán ugyanis elsősorban az előkészítés jobbítását értik. Idei terveiket végül is 100,1 százalékra teljesítik majd, ami arra utal, hogy a hátráltató tényezők ellenére sem dolgoztak rosszul. A szemüveglencse-igény csökkenését ugyanis a légrugószelepek és a fékerő-szabályozók nagyobb exportjával ellensúlyozták: 54 millió forint értékben vittek ezekből az NSZK-ba, míg 26 milliót ért a Szovjetunióba szállított 2,5 millió szemüveglencse. Ebben az évben termékeik 45 százaléka volt új. Korszerűbb vízmérőket, valamint nagyobb méretű lencséket állítottak elő. Az idei felkészülés alapján reálisnak tartják az 1980-ra előirányzott 25 és fél százalékos termelésnövekedést, amit a létszám minimális emelése mellett, elsősorban a hatékonyság, a jobb szervezés és előkészítés révén érhetnek el. Ez egyúttal azt jelenti majd, hogy ötéves tervüket túl is teljesítik. Ez nem kis eredmény, hiszen a tervidőszakban a termelést kétszeresére kellett növelniük, a tőkés árualapot pedig az előírt jó másfélszeres növekedés helyett háromszorosára emelik. Több, mint 20 százalékkal több üveglencsét készítenek 1980-ban, folyadékmérőből pedig, a sikeres fejlesztés eredményeként az idei mennyiség húszszorosát szállítják a tőkés vevőknek. A Westing-szerel vények száma is növekedik. Jelentős lépés, hogy a Borsodi Vegyi Kombinát által kifejlesztett plasztik alapanyagot maguk fogják előállítani, a korábban Hollandiából hozott anyag árának feléért. S. Z. December 27-én ülést tartott a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsának elnöksége. Napirendre került a jövő évben sorra kerülő szak- szervezeti választások előkészítése. Ezt követően a szakszervezetek termelést segítő munkájáról tárgyalt az elnökség. A gazdasági növekedés üteme megyénkben a tervezettnek megfelelően alakult, az országos átlagtól nagyobb mértékű volt. A szakszervezet valamennyi ágazatban jól segítette a termelést. Megyénkben idén legdinamikusabban a kohó- és gépipar fejlődött, a könnyűipar és az élelmiszeripar a tervezettnek megfelelően fejlődött, a nehézipar fejlődése nem érte el a tervezett szintet. Az építőipar teljesítménye az elmúlt évihez képest mintegy hat százalékkal növekszik. A mezőgazdaság termelése a kedvezőtlen időjárás ellenére több mint három százalékkal nő. Év végéig várhatóan átadásra kerül 900 óvodai, 160 bölcsődei férőhely. Az év elejétől felépítettek ötven általános iskolai osztálytermet. A tanműhelyhálózat is jelentősen bővült: 180 szakmunkás- tanuló gyakorlati foglalkoztatására alkalmas bázist hoztak létre. 1979-ben tovább erősödött megyénkben a szakszervezetek szervező, termelésre agitáló, ellenőrző szerepe, kezdeményezőbbek lettek a szak- szervezeti aktivisták. A munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom eredményesen hozzájárult a tervek megvalósításához. Augusztusban a XII. pártkongresszus tiszteletére megyénk valamennyi üzemében pótvállalásokat, felajánlásokat tettek a brigádok. A felajánlások időarányos részét a legtöbb helyen teljesítették. Néhány helyen azonban nem teremtették meg a munkaverseny-mozga- lom fejlődésének feltételeit. Az újítómozgalom viszont megyeszerte fejlődött. A szakszervezetek kezdeményezői voltak az újítómozgalom kiszélesítésének. A kollektív szerződések végrehajtásának tapasztalatai is kedvezőbbek az előző évinél. Az elnökségi ülésen szó volt az 1980. évi feladatokról is. A szakszervezeteknek elő kell segíteniük, hogy megyénk ipari termelése 5—6 százalékkal növekedjék. Az építőipar teljesítménye várhatóan 1—2 százalékkal növekszik. Szükség van a mezőgazdasági termelés 5—6 százalékos növekedésére. Tovább kell javítani a személyszállítás feltételeit, fontos feladat a városi tömeg- közlekedés javítása. Tovább kell korszerűsíteni a kereskedelmi egységeket és a vendéglátóhelyeket. A szakszervezeti aktivisták járjanak élen a munka- fegyelem megszilárdításában. A gazdasági feladatok megvalósításában továbbra is fontos feladatot kap a szocialista brigádmozgalom. A szakszervezetek egyik legfontosabb feladata: mozgósítsanak a megyei célok megvalósítására. Váltás M a már mindenképpen külön korszaknak kell tekintenünk gazdaságépítő munkánkban azokat az éveket, amelyekben a teljes foglalkoztatás megteremtése, s ebből következőleg az üzemek vidéki telephelyeinek szaporítása állt a gazdaságpolitika homlokterében. Megtehettük, mert volt munkaerő, amennyi kellett, s a termeléshez könnyen szerezhettünk olcsó energiát, nyersanyagot. Az előbbiekhez tegyük még hozzá azt, hogy exporttermékeink értékesítése sem ütközött különösebb nehézségekbe, hiszen a tőkés világpiacon még szelét sem lehetett érezni a később robbanásszerűen kitörő válságnak. Ez az időszak az, amely az ország mezőgazdasági vidékein is gyorsította az iparosítást, megteremtette a nagyüzemi mezőgazdaság korszerű, műszaki, technikai és technológiai alapjait. Az ötödik ötéves terv indításakor a korszakváltás nem a küszöbön állt, nem kopogtatott, hanem itt volt, átitatva mindennapjainkat. Ezt tükrözték a párt Központi Bizottságának napvilágot látó határozatai is, amelyek a termékszerkezet-váltást, a hatékonyságot, a termelékenység növelését, a munkaidőalap jobb kihasználását, s egyáltalán a tartalékok feltárását — köztük például a munka- és üzemszervezés korszerűsítését — sürgették. A gyakorlat azonban — valljuk be — nagyon keveset és nagyon lassan változott. A késlekedés okát kutatva, aligha lenne célravezető felelősök után kiáltanunk. Legfeljebb, ha egymásra mutogatnánk. A korszakváltás megtörtént. Ám, ami volt, túl mélyen rakódott le a gyakorlat után baktató tudatunkban. Ez utóbbit egyébként sok minden erősítette még. Különösen az, hogy ideig-óráig a régi gyakorlat is fel tudott még mutatni sikereket, eredményeket. „Mezőgazdasági” megyéinkben ez még hatványozottan is jelentkezett, hiszen itt az országos átlaghoz képest lépéshátrányban volt még az iparosítás, nem fejeződött be a mezőgazdaságban a technikaváltást követő mezőgazdasági munkaerő átáramlása az iparba, vagyis az extenziv fejlődésnek is maradtak még tartalékai. Gondoljunk csak vissza budapesti központi nagyüzemek leg- újabbkori térnyeréséré ezeken a vidékeken. Ez a korszak azonban már mindenütt lezárult. Á korszakok változását a szemléletátalakulás rendszerint fáziskéséssel követi. Nagyon sok múlik azon, hogy ez a fázis mennyire nyúlik el. XXXVI. évfolyam, 302. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. december 28., péntek SZABOLCSI ÉLELMISZERIPAR, 1979
