Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-24 / 301. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 24. GYERMEKPROGRAM SZÜNIDŐBEN Játék, diszkó, találkozó Változatos program várja a nyíregyházi gyerekeket a téli vakáció idején. A szün­időben először december 27- én, csütörtökön találkozhat­nak a Szamuely Tibor me­gyei úttörőházban, ekkor a sakk kedvelői adnak egymás­nak randevút. Mint ez már hagyomány, az úttörőház névadójáról elnevezett sakk­emlékversenyre a helyszínen jelentkezhetnek az érdeklődő gyermekek. Másnap, decem­ber 28-án nagyszabású óév­búcsúztatót rendeznek! Dél­előtt tizenegytől a kisdobo­soknak, délután kettőtől és négytől pedig az idősebbek­nek szerveznek játékos, vi­dám programot — a megye- székhely minden iskolájából lesznek ott gyerekek, mint­egy hétszázan kaptak meghí­vót, eredményes éves mun­kájuk elismeréseként. Január negyedikén dél­előtt tíztől a kisdobosok já- tékdélelőttjére kerül sor: sokféle izgalmas játék, szó­rakozás várja a részt vevő apróságokat. Hetedikén dél­előtt az örsi nótafáknak és a különféle szakkörök titká­rainak tartanak továbbkép­zést. Január nyolcadikén, kedden délután az úttörők táncra perdülhetnek: diszkót szerveznek számukra az út­törőházban. A mátészalkai úttörő- és ifjúsági házban ugyancsak tartanak óévbúcsúztatót: de­cember 28-án az ifjúsági klubban „Búcsú az óévtől” címmel különféle szilveszte­ri népszokásokat eleveníte­nek fel. A szünidőben a gye­rekek előtt minden szerdán és pénteken nyitva áll az úttörőház: játékdélutánt szerveznek számukra, ahol érdekes, tartalmas elfoglalt­ságot találhatnak a kicsik: és nagyobbak egyaránt. A Nyírség gyöigyszeme: Sóstó Kuriális erdőtől" az ifiparkig — Szabadidő-központ lesz — Új sétányok a tó körül n A lefedett lg rice Sóstófürdő, a Nyírség és Nyíregyháza gyöngye nem csak 160 évvel ezelőtt keltette fel az érdeklődők figyelmét, azóta is többször került kö­zéppontba, s ilyenkor mindig gazdagodott is néhány új lé­tesítménnyel. Másfél évszázad elteltével sem lehetett azon­ban sokkal többet mondani, mint azt, hogy nagyobb ér­ték, mint ahogy hasznosítani tudjuk. Az utóbbi egy évtized mé­gis nagyobb léptékű változá­sokat hozott. A régi nyíregy­háziak változatlanul nosztal­giával gondolnak a hetvenes évek elején megszüntetett kis­vasútira, amely elválasztha­tatlan volt a régi Nyíregyhá­zától, Sóstótól. A szerepét át­vevő autóbuszközlekedés azonban már valóban be tud­ta kapcsolni az üdülőhelyet a város vérkeringésébe, hogy mindenkié lehesäen. tők számát. Űj színfoltot ho­zott a versenymedence lefedé­se, amely évekig teremtett jó alkalmat a téli fürdőzők szá­mára (míg néhány napja a szélvihar meg nem tépáz­ta...). Egy másik új „gazda”, a megyei idegenforgalmi hiva­tal is nagy felelősséget érez a Sóstóért, fejlesztését szív­ügyének tekinti. A kis Feny­ves motel után már igénye­sebb munka volt a szép Igrice nyaralófalu, s nem­Megehető, szűrőnek jó, javítja a talajt Lábunknál a jövő század ásványa Bizony mondom Ikömnyébb dolga lehetett a jámbor ve­lencei utazónak — Marco Pólónak hívták —, mikor ha­zaérkezve ismerőseit arról próbálta meggyőzni: ő igenis látott éghető követ, Kínában azzal fűtenek. MEGKÉTSZEREZI A TERMÉST Hisz’ ha ideírom, láttam olyan követ, melyet megeszik „kakas”, „boci”, sőt még a „malacka” is, s ugyanez a kő a káposzta fejlődési idejét felére csökkenti, s az uborka termését megkétszerezi: a homoktalajt megjavítja, szű­rőként pedig a csatorná­zási művektől az atomerőmű­vekig mindenütt használható: vaj’h ki ne hitetlenkedne! Dr. Göőz Lajos, a nyíregy­házi tanárképző főiskola földrajz tanszékének docense néhány hete Szerencsen járt, az Országos Érc- és Ásvány­bányák zeolit szimpozionán. — A zeolittal (így hívják a „csodakövet”) évezrede plünk együtt a Kárpát-me­dencében, de még az ásvány­tankönyvek is csak nagyon szűkén foglalkoznak vele. A zeolit jellegzetes példá­ja, hogy bármilyen ipari nyersanyag csak a társada­lom egy bizonyos fejlettségi fokán lép be az emberek éle­tébe. Ügy lehetünk ezzel, mint az aranyrögöket eldo­báló ősember: számára hasz- nosíthatatlan volt. — S számunkra a zeolit? — Ha a felhasználás ada­tait vizsgálják: egyelőre „aranyrög”. 1979. januárjá­ban például 3 tonna zeolitot vásároltak a mádi feldolgo­zóból. Bodrogkeresztúrtól Rát- káig, Tolcsvától Erdőhorváti­ig 100 millió tonna zeolit ta­lálható. Figyelembe véve vi­Az ifjúsági park, kiállítási csarnok, vadaspark, vidám­park elindította azt a folya­matot, amelynek eredménye­ként Sóstó szabadidő-központ­tá válhat. ígéretes a múze­umfalu, amelynek első része nemrégiben nyílt meg.» Sokat gazdagította Sóstót a városi összefogás. Előbb a fiatalok keze munkáját dicsér­te a KISZ-tábor, most a vá­ros lakosságának összefogását hirdeti az új városi úttörőtá­bor első szép épülete. ötszáz üdülőtelket is par­celláztak néhány éve, s az építkezések befejezését, a te­rület rendbetételét most sür­geti a tanács — nem csak né­hány órás fürdésre, kikapcso­lódásra hívják ide a vendége­ket, a helyi lakosságot. Megváltozott tehát Sóstó­fürdő. Tervek azonban válto­zatlanul szépítéséről, komfor­tosításáról szólnak. A tavak­ban most újabb vízcserét haj­tanak végre; az idei, elfogad­ható víz után jövőre már a Sóstó híréhez méltó, jó vizet találhat a lakosság. A kereskedelem, a vendég­látás — sajnos — lemaradt ezen a városrészen. A rende­zési tervekben két komolyabb bevásárlóközpont építéséhez tartottak fenn helyet a Krú- dy-szálló mellett és a víkend- telkek szomszédságában, a sportpálya mellett. (Ez utób­bit bővítik, többféle sport meghonosítását tervezik a futball mellé.) Üj postát sze­retnének építeni a központ­ban és foglalkoznak az ifjú­sági park bővítési lehetősé­geivel. Újabb sétány Rendbe teszik a Blaha Luj­za sétányt, hogy az méltó le­gyen a sétány nevéhez és Sós­tóhoz egyaránt. A régi fürdő mellett lévő telepet lebontják, itt alakítják ki a fürdőhely másik szép sétányát. Már megkezdték a Svájci lak és a gyermeküdülő közötti rész átalakítását, itt sport-, játék- és pihenőterület lesz, a sétá­nyon tölgyfapadokkal. % Sokáig nyitott kérdés volt a sóstói üdülőterület vízellá­tása. Eldöntötték: a városi hálózathoz kapcsolják, de nem a közeljövőben, hanem a sós­tóhegyi családiházas lakóne­gyed vízellátásának megoldá­sa után. M. S. Pusztakoktél, tűzdelt fácán, visító kismalac Szilveszter — szabolcsi módra Sokan köszöntik az új esz­tendőt vendéglátóhelyen, bíz­va a vidám műsorban, a kü­lönleges fogásokban, a jó han­gulatú társaságban, öt nagy szállodát kérdeztünk meg, hogyan készülnek a szilvesz­terre, mivel várják a vendé­geket 1979 utolsó napján? HOTEL SZABOLCS, NYÍREGYHÁZA: Nemzetközi * szilveszter Nemzetközi szilvesztert tar­tanak: lengyel, jugoszláv és magyar turistacsoport érke­zik Budapestről. Az étterem­ben 240 vendég foglalhat he­lyet, a bárban kilencvenen lesznek, míg a drinkbárban családias körben ünnepük az új évet, mindössze 40 főre terítenek. A Szabolcs-szálló néhány újdonságot is kínál a vendégeinek: a pusztakoktél viszonylag ismeretlen, a kecs- méti barackpudingot is elég ritkán készítik. Szilveszteri bőségtálat állítanak össze rántott karaj, rántott ponty és sertésszelet hozzáadásával. Az élőmalac-sorsolás teszi emlékezetessé és az egyik vendégnek szerencséssé az új év első perceit. Gyümölcs­ételeket is állítanak a me­nükbe. Végül a jó hangulatot a debreceni Csokonai Színház művészeinek vidám szilvesz­teri műsora igyekszik megte­remteni. BEREG-SZÁLLÓ, VÁSAROSNAMÉNY: Vadmenü Az idén először állítanak össze különböző vadakból menüt. Szerepel köztük vad­disznó vadasan, nyúlpapri- kást is rendelhetnek a ven­dégek, őzpörkölt, tűzdelt fá­cán egészíti ki a vadválasz­tékot. Az idén sem maradhat el a disznótoros vacsora. A Bereg Hotelban 250—300 ven­déget várnak, eddig elsősor­ban a fiatal városból jelent­keztek a szilveszterezni aka­rók: népi és a tánczenekar szórakoztatja majd őket. Éj­félkor pedig kisorsolják a pezsgőt és új gazdára talál a szilveszteri malac. szatmAr-szálló, MÁTÉSZALKA: Ritka receptekből Nem a megszokott ételek­kel fogadja vendégeit a má­tészalkai hotel. Ilyenkor elő­Sikkasztott a tejcsarnokos Könnyű élet — borotvaélen Mint ahogy nem tudjuk eldön­teni: mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, épp így homályban ma­rad az utókor előtt, hogy azért sikkasztott-e el Hruska Mihály- né Iski Mária 42 éves gávaven- csellői tejcsarnokos 160 ezer fo­rintot, mert Nyitrai Zsigmond a tejipari vállalat 32 éves ellenőre kisebb-nagyobb anyagi juttatá­sokért szemet hunyt felette, vagy azért, hogy kielégíthesse az ellen­őr legkülönfélébb anyagi termé­szetű követeléseit. Tény, hogy mindkettőjüket bíróság elé állí­tották: a tejcsarnokos asszonyt jelentős érték tekintetében foly­tatólagosan elkövetett sikkasztá­sért és folytatólagosan, magán­okirat-hamisítással elkövetett csalásért, az ellenőrt pedig vesz­tegetés miatt. A történet talán azzal kezdő­dött, hogy miután Hruska Mi- hályné elvált férjétől, meg akar­ta mutatni a falunak, hogy egye­dül is képes talpraállni és rövid idő alatt a nulláról indulva ké­pes komoly eredményeket felmu­tatni. Házat vett, bebútorozta, kocsija volt, katona fiát is támo­gatni kellett, s bár sok OTP-köl- csönt is vett fel, olyan drága éte­lekkel, italokkal traktálta felet­teseit, hogy arra viszonylag ma­gas keresetéből sem tellett. Szomszédok, ismerősök elbeszé­lései alapján vált ismertté, hogy Hruskáné évente három disznót is vágott, s ilyenkor megtelt az ellenőr kocsijának csomgatartója kóstolókkal. A pénz, amiből ház­tartását vezette nem a fizetéséből, hanem különböző manipulációból származott. Minden hónap húsza­dika táján kapott hol 60, hol 100 ezer forintot, hogy ebből fizes­sen előleget a termelőknek, de Hruskáné nem adott előleget, csak akkor fizetett, amikor a végelszámolást is megkapta. Ek­korra már ott volt a következő hónapra járó előleg is, így aztán amire nem telt a végöszegből, pótolta a következő havi előleg­ből. Volt más módszere is: feltehe­tően vizezett tejet adott tovább vállalatának, s miután sok tej megmaradt, ezeket nem létező nevekre írta, a tej kifizetési íven pedig aláhamisította a neveket, s ő vette fel érte a pénzt. Visszaélt a tejtermelőkkel szemben is: rendszeresen hitegette őket, ha­logatta a kifizetést, de amikor néhány termelőnek három hó­nap után sem fizetett, feljelen­tették a népi ellenőröknek. A NEB — bízva a vállalat ellenőrei­nek pontosságában — a tejiparo­sokra bízta a vizsgálatot, mert ekkor még senki sem sejtette, hogy Nyitrai Zsigmondnak, a vállalat ellenőrének már régen észre kellett volna venni Hrus­káné manipulációit. Nyitrai ma már biztosra vehető, hogy észre is vette, de ő javasolta többször is, hogy adjanak a tejcsarnokos- nak pótelőleget, az ő javaslata alapján kapta Hruskáné az ösz- szes többi tejkezelőnél magasabb előleget, s mikor ez a vizsgálat megkezdődött, még mindig adott neki egy lehetőséget: fizesse be az eddig elsikkasztott összeget, s akkor szemet hunynak a dolog felett. Természetesen nem önzetlenül volt ilyen nagylelkű Nyitrai. Már 1975-ben, amikor a tejcsarnokost veszik a ritkábban használa­tos recepteket is. Így kerül az étlapra a velővel töltött sertésflekken, a hortobágyi pecsenye. Finomnak ígérke­zik a töltött angyalszelet, amelyet úgy készítenek, hogy két szelet sertéshús közé egy vékony trapistasajtot és egy szelet szalonnát tesznek, fog­vájóval összetűzik, majd ki­rántják, vagy naturszeletként megsütik. Éjfélkor a tombo­lán két kismalacot lehet nyer­ni. Az egyikkel nem lesz gondja a szerencsés nyertes­nek: csak meg kell enni a sült malacot, a másikkal vi­szont jobb lesz hazamenni sürgősen, mert a kismalac rpfög és bizonyára azonnal enni is kér... SZÁMOS-SZÁLLÓ, FEHÉRGYARMAT: Háromszáz \o$ terítek Az egyéves születésnapját ünneplő városban háromszáz vendéget várnak az étterem­be és körülbelül 70—80 a kis­teremben búcsúztatja az óévet. Népi zenekar gondosko­dik a vidám szilveszteri han­gulatról, amelyet a szakácsok is igyekeznek emlékezetessé tenni. Ekkor kínálják a ven­dégeknek a gyarmati rizses májat, amelyet úgy főznek, hogy a ledarált sertésmájat lecsóval keverik össze, majd párolt rizzsel dúsítják. Ezen­kívül ropogós malacpecsenye és frissensült szerepel az ét­lapon. A tombolahúzás né­hány meglepetése: a torta, a pezsgő, valamint az élő és a sült malac. HOTEL KRÚDY, NYÍREGYHÁZ A-SÖSTÖ: Korhelyleves hajnalban Lengyel és jugoszláv cso­port szilveszterezik Sóstón, összesen kétszáz vendéget várnak a kis- és a nagyte­rembe. A debreceni Csokonai Színház művészei szerepel­nek hangulatos műsorral. Csak szilveszterre tálalják a ropogós malacsültet. Ä szil­veszteri bőségtálon sült kol­bászt, rántott csirkét és ros- tonmájat helyéznék el. Éjfél­kor korhelylevest kínálnak. S azok a vendégek, akik a Krúdy által megörökített ételkülönlegességeket kedve­lik, ropogós kacsasültet ren­delhetnek. Éjfélkor sok érté- kas ajándék gazdára talál, kisorsolják az élő malacot, a pezsgőt és a díszdobozokat. T. K. kiváló dolgozó jelvénnyel tüntet­ték ki, Nyitrai bejelentette neki, hogy a kitüntetéssel járó három­ezer forint fele neki jár, mert ő intézte el, hogy Hruskáné kapja meg a kitüntetést. Az asszony fi­zetett, s fizetett később Is, ami­kor Nyitrai különböző összegeket kért, de már a kölcsönkérés idő­pontjában sem esett szó arról, hogy ezt az összeget, bármikor is visszaadná. Tavaly nyáron egy farmeröltönyt akart venni Hrus­káné a fiának, de amikor haza­vitte, hogy a fiú felpróbálja, megjelent Nyitrai, s mivel meg­tetszett neki a farmering, felpró­bálta és le sem vette magáról. Természetesen ezért sem fizetett, mint ahogy nem fizetett az ünne­pekre kapott pucolt tyúkokért, krumpliért, csigatésztáért, a gya­kori vendégeskedésekért, s a disznóöléskor kapott hatalmas csomagokért sem. Mivel az utolsó ellenőrzésben már nemcsak Nyitrai vett részt, nem tudta tovább takargatni sa­ját és Hruskáné visszaéléseit, így mindkettőjüket bíróság elé állí­tották. A tejcsarnokos asszonyt két évre, Nyitrait 10 hónapi bör­tönre ítélték, Hruskánét négy évre eltiltották a közügyektől és meg kell neki fizetni a 160 ezer forintos kárt is. Nyitrait mellék- büntetésül négyezer forint el­kobzást pótló egyenérték megfi­zetésére kötelezték. Az ítélet nem jogerős. (balogh) „Méltóságos Uraságnak ku­riális Erdejében lévő Sóstónál az idén egy Nyári fürdő, s annak comoditására egy Korcsma épülni, mind a ket­tő magányos haszonra, ehhez megkivántató szekereket s gyalog napszámosokat köteles adni.” (Részlet a megyei le­véltárban őrzött, 1820-ban keltezett eredeti szerződésből, melynek címe: „A földes úr­ral »Tekintetes Elek Salamon úrral« kötött árendális szer­ződés, amelyben a sóstói fürdő felépítéséről is intézke­dés tétetik”. Alapvető változást jelentett amikor a mai gazda, a me­gyei vízmű vállalat vette ál a strandot: jelentősen bőví­tette, új medencéket épített az Igrice lefedésével újabt területeket csatolt hozzá, ez­zel megtöbbszörözte a látoga-; zetközi mércével megméret­ve is rangos az új kemping. Legújabban a régi fürdő épü­letének megmentéséért dol­goznak, hogy lebontás helyett az is az idegenforgalom célja­it szolgálhassa. Vizesére a tóban lágpiaci árát, mely kilón­ként 1,5—3 dollár között mo­zog, elmondhatjuk: a kincs lábunk alatt hever. KÁPOSZTA FELE IDŐ ALATT — S ha lehajolunk érte? Mire tudjuk használni? — A „jövő század ásványá­nak” felhasználási lehetősé­gei — úgy tűnik — kimerít- hetetlenek. Érdekes kísérleti eredményekről hallottam Sze­rencsen. Hadd idézzem az ott szólókat: „A káposztafélék­nél bámulva figyeltünk fel hatására. A száraz időjárás ellenére a növények fele idő alatt fejlődtek ki, mint a zeolittal nem kezelt káposz­ták.” — „Gazdaságosabb el­járást keresve jutottunk el a gondolathoz: takarmányba keverve felhasználjuk a ter­mészetes zeolitot. A kísérle­tet közel félmillió baromfi­val hajtottuk végre. Jelentős, 100—120 vagon abraktakar- mány-megtakarítást értünk el.” — Mi a magyarázata? — Ez az ásvány, rendkívüli adszorbeiós tulajdonsága ré­vén képes megkötni a levegő nedvességtartalmát, de a ta­lajban lévő tápanyagokat is, s a növények mindezt — gyökereikkel a zeolitszem- csékre tapadva — felszívhat­ják. A legkiválóbb tokaji bo­rok például a zeolittartalmú kőzeteken termesztett szőlő­ből készülnek. OPTIMÁLIS TERÜLET A növénytermesztésben ki­aknázott tulajdonságát hasz­nálhatják ki az állattenyész­tők is. Nemcsak baromfi, de szarvasmarha, de sertés ese­tében is visszatartja a fe­hérje és szénhidrát egyéb­ként felhasználatlanul távo­zó részét. — A hazai felhasználáson túl milyenek a zeolit export­lehetőségei ? — A zeolit kizárólag vul­káni, vagy vulkáni utóműkö­déssel jellemzett területeken alakulhatott ki. Európában csak Bulgáriában, Jugoszlá­viában, s a Szovjetunióban vannak jelentős telepei. És nálunk. A nyugat- és észak­európai piac számára föld­rajzilag Magyarország az op­timális beszerzési terület. A kitermelés rendkívül ala­csony költségei (felszíni mű­velés) a világpiacon verseny- képessé teheti a magyar zeo­litot. Csendes Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents