Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 22. NAGYKÖZSÉGEKBŐL JELENTJÜK • Telkek lakásépítéshez • Megművelik a parlagföldeket • Népszerűbbek a társadalmi családi ünnepek Ibrány: Jelentős esztendő lesz 1980 Iibrány életében. Az V. ötéves terv fontosabb be­ruházásai közül ekkor adják át az ötvenszemélyes óvo­dát, a nyolc tantermes álta­lános iskolát, a községi víz­hálózatra kötik azt az utcát, ahol az új cigánylakások épültek. Hat tanácsi bérla­kásba költözhetnek jövőre a kijelölt bérlők. A megyei ta­nács anyagi támogatásával hozzákezdenek az új tanács- és .pártház építéséhez. A la­kásépítésekhez újabb tel­keket alakítanak ki. A jövő évi fejlesztési alap bevételét 15,5 millió forintban hagyta jóvá a nagyközségi tanács december 20-i ülésén. A ki­adásokat ugyanebben az ösz- szegben állapították meg. A beruházások megvalósításá­hoz a jövő évben 3 millió fo­rint társadalmi munkára szá­mítanak a tanácson. Nyírbéltek: önkéntes föld­felajánlás révén 1976-tól ösz- szesen 1347 hektár került ál­lami tulajdonba Nyírbélte- ken. Határszemlén az idén találták a legtöbb megműve- letlen parlagot, ezért 286 gaz­dát szólítottak fel a tulajdo­nukban lévő 226 hektár föld termővé tételére. Sokan a fel­szólítás ellenére sem művel­ték földjüket. így 157 hek­tárt vettek állami kezelésbe 1976 óta. A földek művelését haszonbérleti szerződések kö­tésével igyekeznek elérni: évente közel 50 hektárt ad­nak bérbe. Az őszi határ­szemlén már a tanácsi alkal­mazottak szépen gondozott földeket találtak, még az el­bontott tanyák helyét is mű­velés alfe vonták. Tiszavasvári: Népszerű a társadalmi esküvő a házasu­landók előtt Tiszavasváriban. Bizonyítja ezt a statisztika is: az elmúlt évben a házassá­goknak csak 62 százaléka köttetett anyakönyvvezető előtt, az idén — az október 31-ig megtartott házasságkö­téseknél — a 98-ból már 78-at rendeztek társadalmi keretek között. Az iroda a hagyományos szolgáltatáso­kat kínálja erre az alkalom­ra: megrendelik a meghívó­kat, fényképészt hívnak, magnófelvételről vagy „élő” orgonazenéről gondoskodnak és szavalat színesíti a családi ünnepséget. A névadók is sokkal ünnepélyesebbek az iroda megalakulása óta. T. K. Barokk zene a karácsonyi koncerten A Nyíregyházán már ha­gyományossá vált karácsonyi hangversenyt december 19-én rendezte meg a megyei mű­velődési központ saját hang­versenytermében. Ez alka­lommal a barokk zene kép­viselőinek kompozícióit szó­laltatta meg a Szabolcsi szim­fonikus zenekar, a Nyíregy­házi vegyes kar (karigazgató: Fehér Ottó), az Ifjú zeneba­rátok kórusával (karigazgató: Gebri József) egyesítve. Első számként Corelli: F- dúr concerto grossóját hal­lottuk. Ebben a műfajban a nagyobb együttesekből szó- lisztikusan kiemelkednek egyes, vagy kisebb hangszer­csoportok. Corelli korának kiváló hegedűse volt, con­certo grossójában az első he­gedűsök csoportjának a töb­binél jelentősebb szerep jut. Az előadás annyiban is stí­lusos volt, hogy Kováts Zol­tán karmester az orgonaszó­lamot játszva vezényelte az együttest. Második számként Vivaldi: g-moll versenyművét hallot­tuk két gordonkára és vonós- zenekarra. Vivaldi zenetörté­neti jelentősége a versenymű- forma végleges kikristályosí­tásában és a zenei tartalom tökéletes összhangjában rej­lik. Ebben a versenyműben az olasz melodikus pátosznak klasszikus profilját élvezhet­tük. A két koncertáló gor­donka Kedves Tamás és Tóth Nándor kezében a színek, ritmusok, harmóniák dalla­mos játékát idézte magától értetődő előkelőséggel. A szünet után utolsó szám volt Händel: Béke ódája. Az angol udvar hivatalos zene­szerzője volt Händel s poli­tikai ünnepekre is szerzett zenét. A nagy létszámú vegyes kar, a kitűnő fúvósokkal ren­delkező zenekar, a közremű­ködő énekesek előadásában helyén volt minden hang. Kováts Zoltán karmester vi­lágos, tiszta kritikai értelem­mel látja meg a mű monda­nivalójának művészi céljait s az eszközök fölényes birto­kában lelkesedéssel és lendü­lettel, lelkiismeretesen és alapossággal törekszik meg­valósításukra. A közreműködő énekesek, mint G. Simon Zsuzsa (szop­rán), Tass Ildikó (alt), Pető András (tenor), muzikálisan oldották meg a mű nem könnyű szólóit és duettjeit. Vikár Sándor Az érpataki posta betörői A nagy pénz Káka Pál érpataki lakos volt a kezdeményezője annak a bárom bűin cselekménynek, amelyekben tettestársként részt vett Orgován János és a fiatalkorú H. Mihály is, akik ugyancsak érpatakiak. Köizös jellemzőjük, hogy sze­retnek könnyen élni, a mun­káért nem nagyon törik ma­gukat. Ez év augusztus 30-án a délutáni órákban még csak kísérletezitek a szerencséjük­kel: hangos kiáltással akar­tak tudomást szerezni arról, hogy Huri Miklósék otthon vannak-e érpataki lakásuk­ban. Mivel a kiabálásra nem jelentkezett senki, így nyu­godtan mentek be az udvar­ra, majd a veranda ablakán át a lakásba. Iltt azonban — az egyéb­ként összhangban levő betö­rők — fcüiön-kütön garázdál­kodtak: a nyomozás során és a tárgyaláson is egymásra hárították a több mint hat­ezer forint ellopását. Orgo­ván János szerint Káka Pál, Káka Pál szerint Orgován János járt benn a belső szo­bában, ahol az egyik szek­rényben volt Huriék pénze. A konyhában is találtak el­vinnivalót; farmernadrágot, 170 forint készpénzt, vala­mint a hűtőszekrényben el­helyezett ennivalót. Ez is jó volt nekik. ★ A bűnöző csoport útja ek­kor egy időre elvált egymás­tól. Majdnem három hét múlva találkoztak isimét, ami­kor már elszánitabbak voltak. „Pénz kell” — mondotta Kó­ka — és este az egyedül élő Prekopcsék György érpatak! lakásának udvarába mentek be. Arra gondoltak, hogy az idősebb sértettnek több pén­ze lehet. Könnyen bejutottak az ud­varába, majd hangosan kö­vetelték, hogy nyissa ki az ajtót. Még odáig is elmerész­kedtek, hogy „rendőrségnek” adták ki magukat. A sértett azonban megfelelően mérle­gelte a történteket, majd el­küldte az elváltozott hangon beszélő kellemetlenkedőket, őket azonban nem érdekel­te a sértett jogos felháboro­dása. Néhány perc eltelte után lakása hátsó ablakát nyitották ki és ott mentek be. Prekoposák segítségért ki­áltása azonban futásnak in­dította a betörőket. ★ Ez rosszul sikerült vállal­kozás volt! — állapították meg egybehangzóan. Így az­tán szinte ellenvetés nélkül fogadták el Kóka Pál javas­latát: törjenek be most azonnal az érpatak! posta épületébe ... Egy postán min­dig kell lennie pénznek! Nem okozott gondot szá­mukra a vaspántos hátsó aj­tó, majd az ismételt akadály, a biztonsági zárás ajtó sem. Feszítővassal feltörték a kül­ső ajtót, majd kabáttal védett ököllel törtek be a belső ajtó üvegét. Így szinte nehézség OKTATÁSI BÁZIS A POSTAIGAZGATÓSÁGON Korszerű körülmények kö­zött képezik a leendő szak­embereket a Debreceni Pos­taigazgatóság Galamb utcai bázisüzemében. Itt kapott helyett a hír- és távközlés két szakmai ágazata, a táv­közléstechnikai hálózatsze­relő és érettségi vizsgához kötött kapcsolástechnikai műszerészcsoport. Az okta­tási bázison több mint 50 ta­nuló készül élethivatásának elsajátítására, de itt folyik évente több száz felnőtt dol­gozó szakmai továbbképzése is. A tanműhelyben megta­lálhatók a működőképes mo­dellek, szemléltetőeszközök, mozgóképes filmezés, kép­magnós visszajátszás és a zártláncú televíziós rendszer. A tanulók tanműhelyi kép­zésén kívül rendszeres ter­melői tevékenységet végez­nek. Ez évben 350 új távbe­szélő-állomást kapcsoltak be a lakosság és a közületek ré­szére. Ez Debrecen ♦árosra megállapított éves bekapcso­lási terv teljesítésének 15 szá­zaléka. (Hajdú-Bihari Napló) ÖTLETEMBEREK KIÁLLÍTÁSA Újítási kiállítás nyílt Mis­kolcon, a Rónai Sándor me­gyei Művelődési Központ­ban. Akiállítás: mérce, szám­vetés. Harminchat borsodi vállalat szerepel, de minden tabló, minden makett, min­den működő modell embert dicsér. Az összegzett ered­mények feladói töprengő, gondolkodó újítók. Ki egye­dül, ki társsal csinálja. Az SZMT felmérései szerint a javaslattevők száma 1975-ben 21,5 ezer volt. Tavaly 26,2 ezer. Ilyen arányban nőtt a benyújtott újítások száma is, s a hasznosítottaké az 1975,-i 6640-nel szemben 1978-ban 8144 volt. Az ötletemberek tevékenységének gazdasági haszna Borsodban évente át­lagosan egyharmad milliárd forintra rúg. Azaz: az újítók a tervidőszak első négy esz­tendejében csaknem 1,5 mil­liárd forintot hoztak, termel­tek, fundáltak ki. (Déli Hír­lap) KORRÓZIÓVÉDELMI GÉPSOROK A csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet 1970 óta vesz részt rendszeresen termékei­nélkül jutottak be a postahi- vaital „igazi” helyiségébe, ahol a betörőknek volt, illet­ve lett volna mit keresiniök. Három íróasztalt játszi könnyedséggel bontottak meg. Mégpedig — mivel azoknak felső lapja csak vé­kony furnérlemezből volt — bicskával. Ezekből mintegy ötezer forintot szedtek ki. Hajtotta őket a páncélszek­rény tartalma is: meg is moz­gatták, de meghaladta erejü­ket, pedig aibban 140 000 fo­rint volt akikor. Mivel felsze­relésük nem volt hozzá, így csak az ötezer forint körüli összeggel távoztak. Az előzetes letartóztatásban levő vádlottak ügyében a na­pokban hirdetett ítéletet a fiatalkorúak bírósága. A bí­róság a fiatalkorú H. Mihály javítóintézeti nevelésének el­rendelése mellett Kóka Pált egy év és négy hónapi, Orgo­ván Jánost egy év és két hó­napi szabadságvesztésre ítél­te, ugyanakkor mindkét vád­lottat két évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. Dr. Toronicza Gyula ügyész vei a hazai és a nemzetközi korrózióvédelmi kiállításo­kon. Az idei Hungarocoor- kiállításon mutatta be a pi­ackutatás legújabb termékét, a programvezérlésű előke­zelő berendezést. Az előkeze­lősor programvezérlése em­beri beavatkozás nélkül gon­doskodik a műveletek vég­rehajtásáról és a technoló­giai fegyelem szigorú betar­tásáról. A vállalatok számára kü­lönleges technológiák elvég­zésére alkalmas automaták gyártását kezdik meg, mert belföldön erre van a legna­gyobb igény. Kívánságtól függően gyártanak horgany­zásra, nikkelezésre, rezezés- re, krómozásra, eloxálásra, barnításra és foszfátozásra alkalmas gépsorokat. Termé­szetesen gondoskodnak a megfelelő alkatrészellátásról is. (Somogyi Néplap) Világosság — olcsóbban A nyíregyházi Kun Béla utca 26. sz. alatti tízemeletes lakóházban bizonyossá vált a régi mondás: néha a drágább az olcsóbb. Kora ősszel ebben a házban is megtartották a lakógyűlést, amelyen az IKSZV képviselője is részt vett. A lakók panaszolták, hogy a lép­csőházban a százas égők sokat fogyasztanak, ugyanakkor hamar fel­mondják a szolgálatot. Az egyik lakó javasolta: az égők helyére szerel­jenek neoncsöveket, mert a neonvilágítás öt­ször olcsóbb. Az IKSZV szakemberei gyors szá­mítást és gyors munkát végeztek. Immár egy hónapja neoncsövek vi­lágítanak a magas la­kóházban. Az átszerelés költséggel járt, de táv­latokban sok energiát takarítanak meg a ház lakói. A Kun Béla utcai jó példát érdemes követni. (n. 1.) TenkácsTibor szabolcsi kiállítása Tenkács Tibor: Kis kollégium Tenkács Tibor a főváros­ban befejezett középiskolai évek után Berakhard Ákos, Baránszky E. László szellemi légkörében kerül közvetlen kapcsolatba a művészet tech­nikai és esztétikai követelmé­nyeivel. Köziben két nyarat is eltolt Szőnyi István ma­gániskolájában. Az egyénisé­gén átszűrt élményanyagok mind közelebb sodorják a természet szépségeihez, ame­lyeket 1941-től már Tokajban érlelhetett egyre mélyebbé, ugyanis ekkor választotta második hazájául a nemes borok világhíres Olümposzát: Tokajt. Tenkács Tibor rajz­tudása is megalapozott volt, hiszen a főiskolán rendszere­sen látogatta Barcsay mester óráit, a nemrég elhunyt nagy grafikusművész: Varga Nán­dor Lajos mellett pedig mint tanársegéd működött. A főis­kola jól felszerelt grafikai műhelyében nagy kedvvel készített színes linómetszete­ket is, sőt volt egy időszak, amikor Tenkácsot elsősorban a grafika vonzotta. Társadalmi munkássága is jelentős. A Képzőművészek Szabadszervezete tokaji cso­portjában helyi és vándorki­állításokat szervez, részt vett a negyedszázadot is megért központi művésztelep létre­hozásában, 1966-ban meg­szervezte a kiváló együttes címmel kitüntetett Zilahy György Művészetbarátok Kö­rét, amelynek hatóköre or­szágos vonzású, s eddig több mint 200 kiállítást rendezett. E körnek Tenkács Tibor ma is megbízott rendezője s ve­zetője. Már a képcímek áttekinté­se is .meggyőz bennünket ar­ról, hogy Tenkács Tokajban megtalálta azt az életközeget, s azokat a témákat, amelyek legalkalmasabbak képességei­nek s lehetőségeinek kibon­tására. Egyre jobban elmé­lyült benne a természet tisz­telete, az embernek és a táj­nak panteisztikus összefo­nódása, az évszakok minden mozdulásának, metamorfózi­sának megörökítése, Tokaj utcáinak, házainak, virágai­nak megfigyelése, a Tisza és a Bodrog találkozásának le­nyűgöz» panorámája. Mind­ezeket gyors ráérzéssel, imp­resszionista hevülettel, egyé­niségének bensőséges jegyei­vel örökítette meg. A hatvanas éveiben járó, számos magias kitüntetéssel elismert művész ma is alkotó erejének teljességében dolgo­zik, egyre újabb és újabb al­kotásokkal mutatkozik be, bizonyságok erre a Nyír­egyházán, Vásárosnamény- ban, Mátészalkán, Tiszalökön megrendezett kiállítások. Dr. Tóth Ervin Hegyei lapok írják

Next

/
Thumbnails
Contents