Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-22 / 299. szám
MA Nagyközségekből jelentjük (2. oldal) Á kisvárosi ezermester (3. oldal) Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka Elfogadták az 1980. évi költségvetést képességhez szükséges műszaki és minőségi elemeket. Legszilárdabb kereskedelmi partnereink továbbra is a szocialista országok, első helyen a Szovjetunióval. Legjelentősebb energia-, nyersanyag-, gép- s berendezés-, és nem utolsósorban fogyasztá- sicikk-szállítóink és egyben legnagyobb vevőink is. Erőfeszítéseinkben a szocialista integrációra támaszkodunk, s ennek érdekében • mindent megteszünk. Az 1980. évre szóló árucsere-forgalmi megállapodások létrehozására irányuló tárgyalások még folynak. Jövőre a szocialista országokkal körülbelül 5 százalékkal nő az árucsere. A nehezedő körülményekhez e piacokon is jobban — az exportképesség javításával és több, jobb vásárlással — kell alkalmazkodnia a magyar gazdaságnak. Tervünk szerint jelentősen kell növelnünk kivitelünket a tőkés országokba, feldolgozott gazdaságos termékeink arányának növelésére, az ármunka javítására, a kooperációs kapcsolatok további szélesítésére törekedve. A terv export-előirányzatainak teljesítése igen jelentős erőfeszítéseket kíván a termelő- és a kereskedelmi munka minden területén. A lehetőségek szerint továbbfejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is. Egyik legfontosabb feladatunk — a többségében importból származó — energia- és a nyersanyag-felhasználás fajlagos csökkentése. Az energiafelhasználás 5 százalékos csökkentése a nfiai árakon mintegy 200 millió dollárral javítaná külkereskedelmi mérlegünket. A miniszter aláhúzta: minden viszonylatban erősödő követelmény a jó minőség, bővebben értelmezve a szállítási feltételek pontos betartása, a termelő- és külkereskedelmi vállalatok együttműködésének, a külkereskedelem vállalati szervezetének továbbfejlesztése. Törekvéseink azt célozzák és ezt várjuk termelőpartnereinktől is, hogy a külkereskedelem és a termelés egységei között hatékony vállalati, kulturált emberi kapcsolatok alakuljanak ki és széles körű összefogás jöjjön létre közös céljaink eléréséért — fejezte be hozzászólását Veress Péter. Felszólalt a továbbiakban dr. Bognár József (Budapest), Veisz Antalné (Veszprém), S. Hegedűs László (Pest), Krasznai Károlyné (Szolnok), dr. Szabó Kálmán (Budapest) és Púja Frigyes külügyminiszter. Púja Frigyes külügyminiszter felszólalása Púja Frigyes külügyminiszter hangsúlyozta: a szocialista és a fejlett tőkés országok kétoldalú kapcsolatainak alakulása igen fontos szerepet játszik a nemzetközi életben. E kapcsolatok ma már széles körűek; gyakoriak a politikai eszmecserék a legmagasabb szinten, s fejlődtek a gazdasági és kulturális kapcsolatok is. A szocialista és a fejlett tőkés országok kétoldalú kapcsolatainak további bővülését azonban zavarja, hogy egyes nyugati körök beavatkoznak a szocialista országok belső ügyeibe, propagandakampányokat bontakoztatnak ki, gazdasági diszkriminációt, egyes esetekben embargót alkalmaznak ellenük. Küzdeni kell e jelenségek ellen; ezzel az enyhülés, a nemzetközi együttműködés ügyét védelmezzük. A Magyar Népköztársaság határozottan támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Laoszi Népi Demokra(Folytatás a 4. oldalon) A világgazdaság kedvezőtlen változásai a mieinkhez hasonló gondokat okoznak más szocialista országoknak is. Ez érezteti hatását az egymás közti kapcsolatban is. Mérséklődik a fejlett ipari országok gazdasági növekedésének üteme, importjuk csökkentésére, kivitelük fokozására törekszenek. Ennélfogva éleződik a verseny a piacon, szigorúbbá válnak a minőségi, műszaki és szállítási követelmények. Erősödnek a szocialista partnerek minőségi igényei is. Egyre jobban előtérbe kerül mindenütt a magas színvonalú, korszerű termékek iránti Tanácskozik az országgyűlés. (Kelet-Magyarország, telefotó) Péntekien délelőtt a jövő esztendei állami költségvetés tervezetének vitájával folytatta munkáját, majd a délutáni órákban befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozás munkájában Lázár György, a Miniszter tan á cs elnöke is. Az elnöki megnyitót követően az első felszólaló Veress Péter külkereskedelmi miniszter volt. Veress Péter külkereskedelmi miniszter felszólalása Veress Péter elöljáróban hangsúlyozta: az 1979. évi gazdasági folyamatok egyik legjelentősebb eredménye, hogy a dolárelszámolású behozatali többletet sikerült jelentősen mérsékelnünk. Jogos az a reményünk, hogy tőkés külkereskedelmi mérlegünk hiánya 1979-ben a tervezett körül alakuL Dollár- elszámolású exportunk értéke dinamikusan nőtt, behozatalunk az előző évi szintet közelíti meg. A számok mögé tekintve azonban már nem lehetünk egyértelműen elégedettek az összességében kedvező folyamattal. Ugyanis az export legnagyobb hányadát — körülbelül 44 százalékát — kitevő anyag és félkész jellegű termékek kivitele növekedett a leggyorsabb ütemben, 36 százalékkal. Emellett több mint 24 százalékkal emelkedett a gépipari termékek ex- porja is, de ez továbbra is szerény hányadot, csupán mintegy 10 százalékot képvisel az összes dollárelszámolású kivitelünkben. A külkereskedelem jövő évi feladatait bonyolult, ellentmondásos nemzetközi politikai és gazdasági körülmények közepette keli megoldanunk — mondotta Veress Péter. A fejlett tőkés és a fejlődő országok többségét lassú termelésnövekedés jellemzi. Az Egyesült Államokban új gazdasági visszaesés bontakozott kd 1979 folyamán. Hatása 1980-Hban más országok gazdaságában is érződni fog. A lassú fejlődés elleniére az infláció állandósult, s jelentős zavarok forrásává vált a világgazdasági — különösen a nemzetközi pénzügyi — kapcsolatokban és az egyes államok belső gazdasági életében. Ebben vitathatatlanul szerepet játszott az energiaellátás feltételeinek rosszabbodása, az energiahordozók, mindenekelőtt az olaj árának az előrejelzéseket is meghaladó és tovább folytatódó emelkedése. Veress Péter külkereskedelmi miniszter felszólalását mondja igény. Ezek ára könnyebben tud lépést tartani a nyersanyagokéval. Hazánk nemzetközi megítélése — problémáink ellenére — továbbra is kedvező, gazdaságunkat megbízhatónak ítélik külföldön. A magyar vállalatok évente mintegy 50—70 kooperációs szerződést kötnek a fejlett tőkés országok cégeivel, elsősorban a gépipar területén, de jelentősek a konfekcióipar és az utóbbi időben a gyógyszer- és műanyagipar szerződései is. Lényeges, hogy a megkötött szerződések több mint egy- harmada tartalmaz közös fejlesztést, szellemi termékek átvételét vagy átadását, ezáltal biztosítva a piaci versenyNapirenden a gazdálkodás Tanácsülés Nyíregyházán, Kisvárdán és Nyírbátorban Három városban — Nyíregyházán, Kisvárdán és Nyírbátorban — tartott egyidejűleg ülést december 21-én a tanács. A délutáni órákban lezajlott üléseken a tanácsok — többekkel együtt — megvitatták és elfogadták a jövő évi költségvetési és fejlesztési tervelőirányzatokat. Nyíregyházán a városi tanács 1980-ban több, mint 911 millió forinttal gazdálkodik, amelyből mintegy 443 milliót képvisel a költségvetési alap. A fejlesztésre jóváhagyott 468 és fél millió forintból a cél- csoportos lakásépítésre közel 280 millió forint jut, az egyéb lakásberuházásra pedig 7,7 milliót terveztek. Jelentős összeget szántak jövőre a városban óvodaépítésre, melynek költsége közel ötvenmillió forint lesz. Üj óvoda épül például a Csipke, Árpád, Krúdy utcákban, a Sóstói úton, a Kert köztien, Sóstóhegyen és Felsősimán is. A városi piaccsarnok építésére is elköltenek jövőre 15 és fél millió forintot, az általános iskolák fejlesztési előirányzata is közel húszmillió. Ugyancsak a fejlesztési alapból adnak 15 millió forintot a regionális vízmű építésére. A lakásépítés üteme a tervidőszakban jövőre éri el csúcspontját a városban: ösz- szesen 383 átadás lehetséges. Ezzel együtt mintegy 2250-el gyarapodik az új lakások száma öt év alatt a megye- székhelyen. Kisvárdán 205 millió forinttal gazdálkodik 1980-ban a városi tanács. 132 millió forintot ebből a tanács intézményeinek költségvetésére szántak, amelyből a gazdasági ágazat nyolc és fél millióval, az egészségügyi ágazat 57 és fél millióval, a kulturális ágazat 53 és negyed millió forinttal részesedik. A tanács 73 millió forintot költhet 1980-ban fejlesztésekre. Ebből az összegből 56 tanácsi lakás és üzletház épül, megkezdődik a Felszabadulási lakótelepen egy 16 tantermes iskola építése, elkészül egy hatvanszemélyes bölcsőde a Tordai és egy ötvensze- mélyes óvoda a Magyar ut- ' cában. 1980-ban fejeződik be a Móricz Zsigmond utca öt- venszemélyes és a Tordai utcai százszemélyes óvoda építése. A költségvetés többi részét a VI. ötéves tervben megvalósuló beruházások előkészítésére, tervek és beruházási programok készíttetésére költi a tanács. A Nyírbátori Városi Tanács is a költségvetés és a fejlesztési alap felhasználásáról döntött pénteki ülésén. A költségvetésből a gazdasági ágazat hat, a szociális és egészségügyi ágazat 29,5, a kulturális ágazat 37,5 millió forinttal részesedik. A tanács 29" millió forintot költhet 1980-ban beruházásokra. Ebből 72 lakás és szolgáltató sor, százszemélyes óvoda és járda épül, de költenek a VI. ötéves tervben felépülő tanácsi lakások területének előkészítésére, belvíz- elvezetésre, iskola és óvoda területének előkészítésére. Több mint 8 millió forint jut nem beruházási célú felhasználásra : egy százszemélyes óvoda berendezésére, házhelyek kialakítására, az MHSZ támogatására és hitelek törlesztésére. Berecz János moszkvai látogatása Az SZKP Központi Bizottságának meghívására december 19—21-e között látogatást tett a Szovjetunióban Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, akit fogadott Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB tit- Kára. A meleg, baráti légkörű találkozón jelen volt dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete és Gennagyij Ki- szeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese. Berecz János megbeszéléseket folytatott az SZKP KB külügyi, illetve nemzetközi osztályán, és egyeztette a két párt 1980—81. évi együttműködési tervét. |XXXVI. évfolyam, 299. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. december 22., szombat Műszakváltás a Taurus Gumigyárban. (Mikita Viktor felv.)
