Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-19 / 296. szám

1979. december 19. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Magánügy? Levélírónk úgy véli, hogy a részeg férjekre panaszko­dó asszonyokat senki sem hallgatja meg. Tűrniük kell, különösen ha gyermekek fűzik szorosabbra a házas­ság kötelékeit. „Jó ez így? — kérdezi levélírónk, majd így folytatja: — Radikáli­sabban kellene eljárni azokkal szemben, akik gye­rekeket, családokat tesznek tönkre, akik az italozás mi­att végzik hanyagul, hibá­san a munkájukat, akik az 1 ital mámorától, mondhatni öntudatlanul rongálják a közvagyont, vandál dolgo­kat követnek el. Vélemé­nyem szerint sok családapa a barátok, egy-egy rossz szellemű munkahelyi kö­zösség által lesz alkoholis­ta. Legalábbis a gyökerét nagyon sok esetben itt kell keresni. Sajnos, a visszaút már nagyon keserves, sokan nem is találják meg. így aztán felbomlik a család, amit a gyerekek sínylenek meg elsősorban, no meg a feleség egészsége, melynek terhét aztán egy életen át cipelheti. Véleményem sze­rint ennek meggátlásában, az alkoholizmus ellen sokat tehetnek a munkahelyi kö­zösségek is.” Ez valóban igaz, bár az­zal korántsem értünk egyet, hogy a bűnbakot minden esetben a munkatársakban, vagy a munkahelyi közössé­gekben kell keresni. Persze, előfordul, hogy a munka­helyen összeverődött bará­tok együtt iszogatnak. Ele­inte csak munka után, csak néhány pohár bort. Később mind gyakrabban, mind többet. Az ivászatok idővel részegeskedéssé fajulnak. Ilyen is előfordul, s a baj valóban az, hogy erre leg­többen a munkahelyen a vállukat vonogatják, s úgy vélekednek, hogy ez magán­ügy, nem szólnak bele, csak igen kevesen botránkoznak meg miatta. Ügy véleked­nek, hogy elsősorban a ve­zetőség feladata figyelmez­tetni a kilengő embert. Jó, ha az ilyen jelenségeken az igazgató, vagy az szb- titkár elgondolkodik és ke­resik a megelőzés, illetve a káros szenvedélyek felszá­molásának a módját. Mert ha botrányszagú ügyek há­borítatlanul haladnak a nyílt pályán, később rob­bannak, embereket, sorso­kat sodornak el, temetnek maguk alá. Ma jogszabályok sokasága születik az alkoholizmus el­leni küzdelem támogatásá­ra. Mégis hallani eseteket, hogy egyik-másik munka­helyi közösség kiveti magá­ból azokat, akik önként je­lentkeznek elvonókúrára. Pedig legtöbbjük a kezelés után ép, egészséges ember. Szükségük van a külső se­gítségre is, mert nélküle nem tudnak véglegesen megküzdeni a betegségük­kel. Az alkoholizmus elleni harc egyik feltétele tehát a megértő, segítő közösség. A munkahely nemcsak munkát ad, hanem emberi közösség is. Sokféle szál köti össze az ott dolgozókat. Ezek a szálak visszatartani is képesek — például az al­koholizmustól. Soltész Ágnes KÉSIK A BUSZ Elég gyakori, hogy a Nagy­halászból Nyíregyházára, me­netrend szerint 11,20-kor in­duló autóbusz vasárnapon - 'ként 1—2 órai késéssel indul csak el. December 9-én pe­dig hiába vártuk, nem is köz­lekedett. Sokadmagammal bosszankodtam miatta, és a hidegben ácsorogva átfáz­tunk, hiszen itt váróhelyiség sincs. A járatkimaradás miatt én például nem értem el a Budapestre 12,50-kor induló vonatot — de gondolom, másnak is hasonló bosszúsá­got okozott —, mert a leg­közelebbi autóbusz háromne­gyed háromkor indult. Krizsanovszki Béla Nyíregyháza, Rózsa u. 3. szám ÉVEK ÓTA HÚZÓDIK Harmincöt család érdeke volna, hogy Nyíregyházán, a Császy László Utcát a Derű utcával végre összekössék, és így az előbbi utca lakói köz­vetlenül 'is kijuthatnának a közlekedési szempontból igen fontos Tiszavasvári útra. Évek óta kérjük ezt, és már ígéretet is kaptunk, hogy a gyalogosaknak időt, utat meg­takarító „ösvényt” megnyit­ják. Mindez csak ígéret ma­radt. Emiatt pedig most egy két kilométeres kerülővel ér­jük el a Tiszavasvári utat. Vajon miért húzódik az ille­tékesek által is jogosnak vélt intézkedés? Nyíregyháza, Császy László utca lakói BEÁZIK 1974-ben a Rákóczi Lakás­építő Szövetkezet tagjaként jutottunk lakáshoz. Az épü­lettömbben hat lakás van. A mi oldalunkon a tető — be­költözésünk óta — beázik. A kémények, a szellőző kürtők mentén befolyik a víz, s a földszintig áztatja a vakola­tot. Hiába szolunk a szövet­kezetnek, a kivitelezőnek — az ÉPSZER vállalatnak —, évente kétszer is ugyan ki­jönnek, de a felelősséget egy­másra hárítják. E „labdaado­gatáson” kívül semmi sem történik. Rákóczi Ferenc Vásárosnamény, Mező Imre körtér ÜNNEPSÉG SZAKOLYBAN A hagyományokhoz híven az idén is megrendezték az öregek napját Szakolyhan. November 29-én 220 idős em­ber volt részese annak a ben­sőséges ünnepségnek, melyet tiszteletükre rendezett a Ha­zafias Népfront községi bi­zottsága, a községi tanács és az Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezető­ségével karöltve. A községi művelődési házban a hely­beli szociális otthon lakói ad­tak műsort, majd ezt követő­en baráti beszélgetésre ke­rült sor. Oldott, jó hangulat­ban töltöttek néhány órát együtt a község öregjei, érez­ve az őket körülvevő társa­dalmi megbecsülést, törődést. Bodolai Zoltánné, a szakoly! öregek napközi otthonának vezetője KÖSZALONCUKOR A Télapó ajándékát — a csomagokat — örömmel bon­togatták gyermekeim, és gya­nútlanul eszegették a csoko­ládét, a szaloncukrot— Míg­nem az idősebbik gyerme­kemnek — négy és fél éves — a foga majdnem beletört az egyik Sportszeletbe. A csokoládé régi volt, darabos, nem a megszokott minőségű. Azt hittem, véletlenül keve­redett a többi közé, de nem. A csomagokat kíváncsian át­vizsgáltam. A tíz Ikrémsza- loncukonníak mondott édes­ségből nyolc „kőszaloncukor” volt. A gyümölcskirémmel töl­tött csokoládé fogyasztásában megelőzött bennünket két kö­vér kukac, s a többi portéka minőségét sem dicsérhetem. Úgy tűnt, mintha előszedték volna a tavalyi „aranytarta­lékot”, gondolván: ilyenkor úgyis megvesznek mindent. Hudák Lászlóné Nyíregyháza, Kun Béla utca 22. szám alatti lakos FEKETE, FEHÉR, IGEN, NEM Játék a cím, és játékaim alapvetően becsületesek. Pi­rossal írok ünnepet, zölddel reményt, kékkel szükséges hétköznapokat. Van egy ne­gyedik kedvenc színem is, a fekete. Nem azért, mert ez a gyász színe, hanem mert igen jól látszik a papíron, jobban, mint a kék. A me­gyét járva kergetek immár hetek óta fekete tollbetétet, így jutott eszembe a gyerek­kori játékom: fekete-fehér... Igen? Nem. Kapható tollbe­tét zöldben, pirosban, kékben, de a feketét a szomszédos megyékből kell hozatnom. (Ott van.) Eladók oktattak ki: fekete 'betétet nem rendel a megyénket ellátó PIÉRT. Va­jon miért? B. G. Nyíregyháza MEGKOPOTT ÜT A Rozsrétre vezető kövesút — Debreceni út és a vasúti sorompó közötti szakaszán — mindkét oldala megkopott. Az aszfalt tele mélyedésiek- kei, az itt közlekedő 3-as autóbusz meg-megbillen, sok­szor már attól tartunk, hogy az árokba borul. Egy-egy mé­lyedés lassításra kényszeríti az autóbusz vezetőjét, sőt néha megállásra is, az amúgy is gyakran késésben lévő já­ratot. Jó lenne, ha az illeté­kesek gondolnának e bekötő út felújítására is. Kucsa Ibolya Nyíregyháza, Lőtér utca 25. szám alatti lakos PISZKOS VÁRÓHELYISÉGEK Gondolom, ez nemcsak az általam tapasztalt helyeken lehet így, hanem másutt is előfordul: az autóbusz-váró­helyiségek szemetesek, pisz­kosak. Egyszerűen kedve sincs az embernek oda be­térni, legyen bármilyen cu­dar idő is. Én a Nyírszőlősre vezető út megállóhelyein ta­pasztalom ezt. Okát nem is kell különösebben kutatni: néhány ember fegyelmezet­len, másrészt pedig a helyi­ségek takarításárói bizonyára nem gondoskodnak rendsze­resen. Kár pedig e drága pénzért készült épületeket el­hanyagolni, végső soron ez is pazarlás. Bállá Sándor Nyíregyháza, Arany J. utca 29. szám alatti lakos Szerkesztői üzenetek Remete Klára nyíregyhá­zi, Máté Vilma panyolai, Somogyi Béla kállósemjéni, Molnár József kisvárdai, Tóth Lászlóné piricsei, Cs. Tóth Péter lónyai lakosok­nak levélben válaszoltunk. Papp László kemecsei, Varga Mihályné nyíregyhá­zi, Tóth Lajosné tiszavasvá­ri, Gégény Béla ibrányi, Fülöp János encsencsi, Páti Gyula szamosbecsi, Gulyás István berkeszi, Boda An­tal fényeslitkei, Oszlánszki Jánosné nyíregyházi, Papp György biri, Torkos József jármi, Jakab Gyuláné en­csencsi, Jámbor Istvánná nyíregyházi, Gödöny Ká- rolyné tiszalöki, ifj. Bodnár József né nyírmihálydi, Nagy Zoltán nagyari, Papp Lajos nyíregyházi, Balogh Gábor nyíregyházi, Rákóczi Ferenc vásárosnaményi, Mokánsz- ki János nyírteleki, Márton Antal besztereci, Kovács Attila iilki olvasóink ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Kiss Istvánná paposi la­kos kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Földi Béla sényői olva­sónkat a nyíregyházi társa­dalombiztosítási igazgató­ság tájékoztatta többek kö­zött arról is, hogy a táp­pénz megállapításánál az év végi részesedés, jutalom, valamint a prémium és a jutalék kivételével azt az elért keresetet kell figye­lembe venni, amely a bizto­sítottnak a keresőképtelen­ség első napját közvetlenül megelőző naptári évben végzett munkájáért járt Varga Károlyné tiszavidi lakos részére a termelőszö­vetkezet 800 négyszögöl háztáji területre járó kuko­ricát ki fogja adni. Erre ve­zetőségi határozat született. Ficze Lászlóné tarpai ol­vasónk panaszát az Állami Biztosító megyei igazgatósá­ga orvosolta. íftÉHiiiMiiili SZENNYVÍZ „Szennyvíz az utcán” cím­mel megjelent észrevételre közöljük, hogy a Nyírfa utca 11. szám alatti lakók már többször fordultak pana­szukkal hozzánk. Minden esetben megkerestük az in­gatlankezelő vállalatot, mert a lakók panasza jogos. Elren­deltük, hogy a Nyírfa utca 11., valamint a Dózsa György ut­ca 42. szám alatti ingatlanok csapadékvíz- és- Szennyvíz- elvezetését műszakilag oldják meg. Az ingatlankezelő vál­lalat június 30-án értesített bennünket, hogy az OÉSZ előírása szerint a szennyvíz- gyűjtőt nem lehet bővíteni, de mindkét ingatlant a városi gerinchálózatra rákötik. Ezt pedig a Szavicsavtól megren­delték. A lakók elmondták, hogy az IKSZV szerződést kötött az illetékes vállalattal, hogy hetenként tisztítsák ki a jelenlegi 18 köbméteres szennyvízgyűjtőt. E munkát azonban — a megrendelés el­lenére — korántsem végzik rendszeresen, vagyis hetente. A cikk megjelenése után is­mét felszólítottuk az ingat­lankezelő vállalatot, hogy a városi gerincvezetékre való csatlakoztatásáig sürgősen keressenek műszaki megol­dást, hogy a szennyvíz a kör­nyezetet ne károsítsa. Nyíregyházi városi Közegészségügyi- Járványügyi Szolgálat NYÚL A'íéokióbér'^SlíílT^órüíft'.roi- vatban Fekete János tiszalöki lakos szóvá tette, hogy a község nyúltenyésztőitől szö­vetkezetünk hosszabb ideig nem vette át a nyulakat. Va­lóban 6 hét kiesés volt az át­vételnél, fertőző betegség mi­att az állategészségügyi ható­ság az átvételnél és szállí­tásnál zárlatot rendelt el. Október közepén oldották fel a zárlatot és így október 28- án már 700 darab nyulat el tudtunk szállítani. Azóta az átvétel és a szállítás — a tú­raterveknek megfelelően — folyamatos. Tiszalök és Vidéke Általános Fogyasztást és Értékesítő Szövetkezet Mi az átlagkereset? Számos levélírónk, érdeklődésére a következőkben ar­ról lesz szó, hogy a nyugdíj megállapításánál milyen ko­rábbi juttatásokat vesznek figyelembe a társadalombizto­sítási szervek. Elöljáróban elmondjuk, hogy a társadalom­biztosítási törvény egyik alapelve szerint az anyagi ellá­tás a végzett munkához, illetőleg a szociális biztonság kö­vetelményeihez igazodik. A nyugdíj összegében a végzett munka azáltal jut kifejezésre, hogy a nyugdíj összege a szolgálati idő tartamától és az átlagkeresettől függ. A nyugdíj alapját képező átlagkeresettel kapcsolat­ban az egyik fő kérdés, hogy melyik az az időszak, amely alatt elért kereset figyelembevételével történik a nyugdíj összegének a megállapítása. Az öregségi nyugdíjnál kérni lehet, a nyugdíj megállapításét megelőző öt naptári év kö­zül az igénylőre legkedvezőbb három naptári év alatt és a nyugdíjazás évében a nyugdíj -(megállapításig eltelt tö­redék évben — a főfoglalkozás keretében — elért kereset figyelembevételét. Az öregségi nyugdíjra jogosító vagy en­nél öt évvel alacsonyabb életkor betöltésiét megelőzően — ha eddig tíz évi szolgálati időt szerzett — az előbb ismer­tetett megfelelő alkalmazásával, a főfoglalkozás keretében élért kereset alapján is lehet kérni a nyugdíj megállapítá­sát Illetőleg szintén kérhető a nyugdíj megállapítása a nyugdíj megállapítását megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig eltelt időben elért ke­reset (főfoglalkozásból származó) alapján is. Kérdés, hogy az előbb említett öt év közül melyik há­rom évet lehet figyelembe venni? Azt a három naptári évet, amelyben az igénylőnek naptári évenként legalább 180 és összesen legalább 730 naptári napra keresete volt. Mezőgazdasági szövetkezeti tag esetében pedig azokat az éveket, amikor naptári évenként legalább 150 (nőnek 100) teljesített munkanapja volt az igénylőnek. Ha ezek a fel­tételek nincsenek meg, vagy ha a nyugdíjigénylőnek az előnyösebb, akkor az öregségi nyugdíj összegét a nyug­díjazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig terjedő idő alatt elért kereset ha­vi átlaga alapján állapítják meg Ebben az esetben is szükséges, hogy az igénylőnek 730 naptári napra keresete, mezőgazdasági szövetkezeti tagnak pedig 300 (nőnek 200) teljesített munkanapja legyen. A rokkantsági nyugdíj megállapításánál kérni lehet a nyugdíjazást közvetlenül megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három naptári év alatt, valamint a nyugdíj megállapításának évében az annak megállapításá­ig eltelt töredék évben elért kereset alapján a nyugdíj meg­állapítását. Továbbá kérni lehet a megrokkanást megelőző átlagszámítási időszakban elért kereset figyelembevételé­vel is, ha a megrokkanás időpontjáig a szükséges szolgá­lati időt az igénylő megszerezte. Ha az igénylőre kedve­zőbb, akkor a nyugdíj megállapítását megelőző negyedik év első napjától a nyugdíj megállapításáig eltelt idő alatt kapott kereset alapján is kérni lehet a nyugdíj megállapí­tását Egy másik igen lényeges kérdés: az átlagkereset ki­számításának szempontjából milyen keresetek vehetők fi­gyelembe? Ezzel kapcsolatosan is igen sok érdeklődő leve­let kaptunk. Az átlagkereset megállapításánál irányadó időszakiban a főfoglalkozás keretében elért minden olyan pénzbeni és természetbeni juttatást számításba kell venni, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Ebből a szem­pontból keresetnek számit az átlagkereset megállapításá­nál figyelembe vehető keresettel azonos időre járó balese­ti járadék is. A keresetigazolást a munkáltató állítja ki. (Folytatjuk. A következő részben azoknak a levélíróknak válaszolunk, akik arról érdeklődtek, hogy melyek azok a keresetek, juttatások, amelyek után progresszív nyugdíj­járulékot kell fizetni? Továbbá ismertetjük azt is, hogy a jutalmat és az év végi részesedést hogyan veszik figyelem­be a havi átlagkereset kiszámításánál.) (s. á.) 1 J r J I jQr M ^ — X I jorwir , . OQOOO X H mW ■ ■ i

Next

/
Thumbnails
Contents