Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-16 / 294. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 16. Események címszavakban HÉTFŐ: Az amerikai rakétatelepítési tervekről tanácskozik a NATO miniszteri tanácsa Brüsszelben KEDD: Nemzetközi értekezlet Tihanyban a kommunisták és a szociáldemokraták kapcsolatainak fejlesztéséről, az együttműködésről SZERDA: Megérkezett Salisburybe a brit főkormányzó, aki az új választásokig a végrehajtói hatalmat gyakorolja Zim- babweban CSÜTÖRTÖK: Irán nemzetközi bizottságot hív össze az amerikaiak Irán-ellenes tevékenységének kivizsgálására — A magyar kormány aggodalmát fejezte ki a NATO elfogadott újabb fegyverkezési tervek miatt PÉNTEK: Az Asean-tagországok külügyminisztereinek megbeszélése Kuala Lumpurban az indokínai térség problémáiról, különös tekintettel a kambodzsai helyzetre — Megbukott a kanadai kormány SZOMBAT: Zambiában• ENSZ-küldöttség vizsgálja a rhodesiai légierő által okozott súlyos károkat A hét három kérdése a hollandok is vonakodnak közösen viselni a népszerűtlen határozat terheit. Ezzel ugyan nem bénítják meg a NATO-t, de rávilágítanak annak belső ziláltságára! © Hol tart a londoni Zimbabwe-konferencia? A hét folyamán döntő szakaszába érkezett a londoni Zimbabwe-konferencia, amely fontos alkotó eleme a Zimbabwében élő afrikaiak függetlenségéért vívott küzdelemnek. Noha a tárgyalások még nem fejeződtek be, s nem született megállapodás sem a tűzszünetről, sem annak végrehajtásáról, a brit kormány szerdán Salisburybe küldte Lord Scames ismert politikust, hogy az átmeneti időszakra főkormányzói minőségben helyreállítsa a brit fennhatóságot. Időközben lemondott Abel Muzo- rewa és törvénytelen kormánya, amely ugyancsak „a brit O Milyen következményekkel járhat a NATO döntése? A Washington által kikényszerített NATO- döntés (a Pershing—2 és a cirkáló rakéták nyugat-európai telepítéséről) több szempontból is új helyzetet teremtett. A brüsszeli határozat minden jel szerint a fegyverkezés újabb szakaszát vezeti be, hacsak a békért küzdő erők nem állják útját a NATO-vezérkar törekvéseinek. Másrészt viszont az is nyilvánvalóvá vált, hogy még egyes nyugat-európai kormányok sem hajlandók feltétel nélkül elfogadni a fegyvepk&sésj, proprgrpk jújajoh washingtoni diktátumát,. Az eredeti szándék az volt, hogy valamennyi tagállam egyöntetű határozatban juttassa kifejezésre: fenntartás nélkül támogatja az amerikai terveket. Ezt az egyöntetűséget — amelyért pedig a kulisszák mögött késhegyig menő harc folyt, — végül is nem sikerült elérni. A belga és a holland kormány ugyanis egyelőre nem volt hajlandó elkötelezni magát a fegyverek telepítése mellett országa területén. Nem is tehette, hiszen Hollandia küldöttei például saját parlamentjük határozott rakétaellenes állásfoglalásával érkeztek a NATO miniszteri tanácsának ülésére, a belga parlamentben pedig megoszlottak a vélemények. S ha a két ország képviselői nem is mondhattak nemet a rákét. .ítelepítési tervek egéA kanadai parlamentben leszavazták a konzervatív Clark-kor- mányt. Képünkön: Pierre-Elliott Trudeau, a liberális párt vezetője, akinek esetleges választási győzelme ezzel a fordulattal ismét lehetségessé válik. szére, az említett okok miatt igent sem mondhattak az országukat érintő passzusra. S ennek nem csupán szimbolikus, hanem politikai jelentősége is van. A NATO vezető személyiségei nem tudták titkolni csalódásukat. A szervezet történetében még nemigen fordult elő, hogy a főtitkár a nyilvánosság előtt bírálja a szervezet egyik vagy másik tagállamának kormányát, amiért az figyelembe vette parlamentjének állásfoglalását. Luns pedig ezt tette, ami azért is figyelemre méltó, mert noha ő a NATO függetlenített tisztségviselője, mégiscsak holland. A nyugati birodalom részévé” nyilvánította Zimbabwe-Rhodesiát. Ezzel egy időben Londonban hatályon kívül helyezték a Rhodesia ellen bevezetett gazdasági szankciókat, s erről tájékoztatták az Egyesült Nemzetek Szervezetét és Nagy-Britahnia nyugati szövetségeseit. Egy nappal kéTöbb száz iráni önkéntesként kíván csatlakozni a Palesztin Felsza- baditási Szervezethez. Képünkön: a fiatalok hétfő óta azért tiltakoznak, mert az iráni hatóságok nem engedélyezik, hogy első csoportjuk elinduljon Libanonba. (Foto — AP — MTI) sajtó hangvételére jellemző a nyugatnémet Rheinische Post állásfoglalása: mindenki számára nyilvánvaló lett, hogy nemcsak Franciaország vált ki — De Gaulle korszaka óta — a katonai szövetségből, hanem újabban a belgák és sőbb azt is bejelentették, hogy a Muzorewa-féle küldöttség elfogadta a brit kormány tűzszüneti tervét, a két hadsereg javasolt elhelyezkedésével együtt. A hazafias front vezetői ugyanakkor kétoldalú megEgy japán televíziós csoport jóvoltából szemtanúi lehettünk, milyen otthonosan mozog a thaiföldi dzsungelekben Pol Pót, akinek hollétéről mind ez ideig ellentmondó hírek keringtek. A milliókat kiirtó, gyűlölt rendszer első számú hóhéra nem rejtette véka alá, hogy kész lenne ösz- szefogni bárkivel, aki segít neki megdönteni a Kambodzsai Népi Köztársaságot. Csupán arról a csekélységről feledkezett meg, hogy vajon mit szólnak ehhez a tervhez az országukat súlyos nélkülözések közepette újjáépítő kambodzsai milliók? S felvetődik még egy kérdés: vajon a thaiföldi kormány továbbra is fenntartja-e korábbi nyilatkozatát, miszerint a kambodzsai ügyben teljesen semleges? Valóban emberbaráti meggondolások ve- zérelték-e, amikor befogadta a menekülteket, szállást adva a Pol Pot- rendszer fegyvereseinek, s amint a televíziós riportból kiderült, a népirtással vádolt Pol Pótnak is, akinek kormányát egyes országok — köztük Kína és az Egyesült Államok — nem átallották Kambodzsa törvényes képviselőjeként elismerni az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ügy hisszük, erre az esetre is érvényes a közmondás: madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni. K. A. Áz olasz kormány döntése Életfogytiglani börtön jár a terrorcselekményért beszéléseket folytattak a londoni kormány megbízottai- val és újabb felvilágosításokat kértek tőle a terv részleteit illetően, s több ponton módosítást is kértek. A brit kormány által önkényesen kidolgozott terv ugyanis úgy akarja elhelyezni a hazafiak Rhodesia 14 év után ismét brit fennhatóság alá került és főkormányzó érkezett az országba, hogy felügyeljen a jövő év elejére tervezett függetlenségi választások előkészítésére. Képünkön: Rhodesia elnöke aláírja a parlament formális feloszlatásáról szóló okmányt. fegyveres erőit, hogy azokat könnyűszerrel ellenőrizhessék a fontos stratégiai pontokon állomásozó rhodesiai egységek. A hazafias front óvatossága katonai és politikai szempontból egyaránt jogos. Mind ez idáig nem vonták ugyanis vissza a hazafias front két társszervezetének a ZANU-nak és a ZAPU- nak a törvényen kívül helyezéséről szóló rendeletet és nem helyezték szabadlábra a bebörtönzött hazafiakat, a függetlenségi mozgalom harcosait sem. O Várható-e amerikai katonai beavatkozás Iránban? A kérdésre jelen pillanatban nem lehet egyértelmű választ adni. Annyi bizogyos, hogy az Egyesült Államok kormánya folytatja az esetleges katonai beavatkozáshoz szükséges erők felkészítését és összevonását. A legfrissebb jelentések szerint a Perzsa-öböl térségében már összeállt a különböző flottákból az a haditengerészeti erő, amely fontos szerepet játszana egy esetleges invázió esetén. Másrészről viszont Carter amerikai elnök a héten elhangzott nyilatkozataiban is csupán mint „végső lehetőséget” emlegette az Irán elleni katonai akciót és előnyben részesítette a diplomáciai illetve a gazdasági nyomást a túszok kiszabadítása érdekében. A túszügy legfrissebb fejleményei közül kiemelésbe kívánkozik, hogybr-Kho- meini híveként ismert Khal- kali iszlám bíró úgy nyilatkozott: — a túszokat szabadon kellene bocsátani. Az ajatollah ezzel szemben utasította a kormányt, hogy hívjon össze egy nemzetközi bizottságot az amerikaiak Irán ellen elkövetett bűneinek kivizsgálására. Amerikai részről a washingtoni iráni nagykövetség létszámának drasztikus csökkentésével válaszoltak, továbbá azzal fenyegetőztek, hogy gazdasági szankciókat alkalmaznak Iránnal szemben. Ez azonban egyelőre üres fenyegetés maradt, ami azzal magyarázható, hogy az Egyesült Államok legfontosabb nyugati szövetségesei — noha elítélik a túszszedést — nem hajlandók vakon támogatni az Irán-ellenes amerikai elképzeléseket. S ez vonatkozik nem csupán a katonai kaland, hanem a gazdasági háború tervére is — jellemző, hogy Tokió nem hajlandó nyíltan fellépni Iránnal szemben, ez ugyanis súlyosan veszélyeztetné az iráni olajszállítást, de a japán kormány úgy döntött, hogy nem vesz át több olajat Irántól, mint amennyit a túszszedés előtt vásárolt. Más nyugat-európai kormányok is úgy vélekednek; hogy az amerikai—iráni válság miatt nem sodorják veszélybe Iránhoz fűződő gazdasági kapcsolataikat. A „Vörös Brigádok” legújabb terrorakciói nyomán rendkívüli ülést tartott az olasz kormány. Péntekről szombatra virradó éjszaka tartott nyolcórás ülésén több intézkedést határozott el. így a terrorista tevékenységgel gyanúsított személyeket a rendőri előállítás első 48 órájában ezentúl ügyvéd jelenléte nélkül is kihallgathatják. Merényletek, emberrablások elkövetőit a legnagyobb büntetéssel, életfogytiglani börtönnel sújthatják a bíróságok, és nem vehetnek figyelembe enyhítő körülméMontazeri ajatollah, . az Iráni Forradalmi Tanács vezetője pénteki televíziós nyilatkozatában kijelentette, hogy az alkotmányhoz esetleg függeléket csatolnak, de semmiképp sem változtatják meg a fontosabb cikkelyeit. Az új iráni alaptörvény megváltoztatását — mint ismeretes — elsősorban Sariat- Madari ajatolf&h követeli, mert az alkotmány teljhatalmat biztosít Khomeini ajatol- lahnak, s ez véleménye szerint ellentmond az alkotmányban másutt kifejezésre jutó elvnek, a népi szuverenitásnak. „Ha az alkotmánnyal kapcsolatban bármilyen probléma felmerül, függelékkel javítunk rajta, de az iszlám törvényekkel és az első számú vallási vezető szerepével kapcsolatos elveket ez nem érintheti” — hangoztatta Montazeri ajatollah. A Reuter megjegyzi, hogy az alkotY enezuelában, az Orino- cótól északra elterülő, 45 ezer négyzetkilométer kiterjedésű területen hatalmas — mintegy 5—700 milliárd barrel (1 tonna = 7,2 barrel) — olajkészletek vannak. Ez a mennyiség pedig megközelíti a föld 6—700 milliárd barrelnyi — kiak- názhatónak becsült — tartalékait. A területen már évek óta folyik a kitermelés, azonban a készletekről eddig nem voltak adatok. A termelés jelenlegi szintje csak mintegy napi 120 ezer barrel — az összes venezuelai olajtermelés 5 százaléka — az olaj túlnyomó 'többségét a Maracaibói-öböl környékét. Viszont enyhíthetik azok büntetését, akik hajlandók együttműködni a rendőrséggel terrorista társaik felderítésében. Terroristagyanús helyiségeket a rendőrség házkutatási parancs nélkül is átkutathat a jövőben. Megerősítette továbbá a kormány a terroristaellenes rendkívüli erőket, különösen északon, a Milano—Torino— Genoa háromszögben. A terroristaellenes belbiztonsági erők rendkívüli esetekben a hadsereg embereit is igénybe vehetik. mány 110. és 175. cikkelyéről van szó. Ennek alapján Khomeini jogot formálhat arra, hogy háborút indítson, vagy békét kössön, illetve joga van elmozdítani megválasztott elnököt. Khomeini ajatollah péntek este zarándokok plőtt kifejtette, hogy ellenfelei az iszlám ellenségei. Hangoztatta, hogy Iránban „szigorú iszlám kormányzatra van szükség”. Az iráni—amerikai viszályra utalva azt mondotta, hogy valójában az „iszlám és az istentagadás” közötti harcról van szó. Az Egyesült Államokra utalva Khomeini hangsúlyozta: „Hatalmas sátáni erővel kerültünk szembe. Nem az a fontos, hogy katonailag vagy gazdaságilag esetleg kudarcot vallunk, hanem az a lényeg, hogy a küzdelemből büszkén kerüljünk ki, mint az iszlám egykori harcosai, akik harcoltak és akiket megöltek.” nyékén hozzák a felszínre. Ennek kettős oka van. Az Orinocótól északra elterülő vidék olaja gyenge minőségű, s a kitermelés költségei pedig magasak. A venezuelai állami olajvállalat véleménye szerint a kitermelés költségeit csökkenteni lehet (barrelenként 20-ról 10 dollárra), s a gyenge minőség mellett is gazdaságos és szükséges lesz a termelés. Ezért a következő évtizedben 20 milliárd dollárt fektetnek be, melynek eredményeként, a tervek szerint, 1980—1981-ben napi 300 ezer, 1990-ben pedig már 1 millió barrel lesz az itteni olajbányászat termelése. Montazeri ajatollah nyilatkozata: Nem módosítják Irán alkatmányát Újabb olajkincs! íri IWiTH1 h “IaI >!• A m I w A I ■ ■ a k w A I -JÉ*. ____A
