Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-16 / 294. szám
1979. december 16. KELET-MAGYARORSZÁG 3 JEGYZETEK ▲ BIZALMI KÉM ÍRTA ALÁ... Megújhodás A pártvezetőség kevés gondot fordított a pártépítő munkára — hangzott el a bírálat ezekben a napokban több taggyűlésen. Kívülállónak nehéz megítélni, hogy igazuk volt-e a felszólalóknak. Tiszavasvári- ban a MEZŐGÉP gyáregységében önkritikusan beismerte az 1-es pártvezetőség, valóban helytálló a párttagság észrevétele. Jómagam kissé csodálkoztam, mert az elmúlt öt évben 6 fiatalt, főleg fizikai munkást és mérnököt vettek fel a pártba. Elismeréssel szóltak Oláh Miklós villanyszerelőről, Kiss András és Kulcsár Sándor esztergályosokról, Szabó Sándor gépszerelőről, Bihari András művezetőről és Tóth Elemér üzemmérnökről. Erősödött velük a pártszervezet. Eny- njdvel azonban „le is tudta” a beszámoló a pártépítést. Nem így a KISZ-titkár. Ő tovább gondolkodva, a pártépítés gyenge pontjait, az okokat kereste. Szóvá tette, százhúsz ifjúmunkás dolgozik a gyárban. Köztük sok a kiváló, az ifjúsági szocialista brigádban is helytálló. Válogathatott volna közülük a pártvezetőség, ha jobban értékeli fejlődésüket, munkájukat. Másutt azt tették szóvá a felszólalók, hogy egyetlen kiválóan dolgozó fizikai munkásnőt sem vettek fel a pártba. Nyírturán az egyik párttag elmondta, két melléküzeme van a közös gazdaságnak. Itt szinte kizárólag nők dolgoznak. Sokan kiválóan. Kilenc (!) év alatt egyikük sem jutott el a pártig. Miért? Nem találtak közöttük arra érdemest, olyanokat, akik megfeleltek volna a követelményeknek? Egy másik nagy gazdaságban a gonddal készült beszámoló részletes elemzést adott az öt év gazdasági fejlődéséről, de adós maradt a pártépítő munka elemzésével, a párttagok munkájának, fejlődésének értékelésével. Miért? A pártépítés minősíti a párt vezetőség munkáját. Csalhatatlan jelzője annak, milyen a kapcsolata a környezetében élő, dolgozó emberekkel, fizikai munkásokkal, fiatalokkal, nőkkel. S, ha e taggyűléseken azért emeltek szót a párttagok, mert a pártvezetőség elhanyagolta a pártépítő munkát, mert felületesen kezelték a jövőt építő feladatokat, akkor ezt felelősséggel tették. A pártépítés a párt megújhodását jelenti, a vezetés erősítését, nemzedékek tapasztalatainak átadását és átvételét. Figyelmeztetnek a bírálatok. Farkas Kálmán Az előrejutás nyitja C salóka dolgok a számok, mert ha nem nézünk mögéjük, ha nem elemezzük, mitől lesznek olyanok, amilyenek, könnyen tévútra jutunk. Erre legutóbb akkor kellett gondolnom, amikor Bíró Miklóssal, a MOM mátészalkai gyárának igazgatójával arról beszélgettünk, miért van az, hogy hasonló létszámú, tán kevéssé jól felszerelt más vállalatok, gyárak, kétszer, háromszor annyit hoznak, mint ők. Nem is kell példáért messzire menni, elég, ha egyes vasas üzemek, vagy építőipari vállalatok eredményét vesszük szemügyre. Rosszabbul dolgoznának a MOM-ban? „Nem! — állította határozottan az igazgató —, másról van szó.” És rátért az anyagigényre, hiszen ezt nézve is kiderülhet: roppant viszonylagos dolog a termelési érték. Attól függ minden, mi rejtőzik mögötte. Hiszen, hogy náluk maradjunk, nem mindegy, mennyit ér az alapanyag. A szemüveglencsék például néhány forintra rúgnak csak, de a végtermék meglehetősen magas értéket képvisel, készítése ugyanis komoly figyelmet, szakértelmet igényel. És, még egy jól képzett szakmunkás költsége sem éri el, mondjuk, a másutt felhasznált, és külföldről fixáron behozott nyersanyagok értékét. Márpedig, az összegében, ami alapján a viszonyításra sort kerítünk, természetes módon, ez is benne szerepel. Félreértés ne' essék: senki sem állította, hogy az említett tevékenység okvetlenül hibás lenne, hiszen lakásra, és — jelen helyzetünkben — minden megtermelt forintra, rubelra, vagy dollárra, égető szükségünk van. De az, azért mégis hiba lenne, ha gyáraink, csak azt az utat látnák maguk előtt, ami a sok — és sokszor importált — nyersanyag felhasználásával tűnik járhatónak. Mert, bármerről is nézzük, nem ez a jövő útja, még akkor sem, ha erre is szükség lesz. Speidl Zoltán m*mgy tartják, hogy a nagy U találmányok, korszak- alkotó tudományos felfedezések rendszerint egészen egyszerű ötleteken alapulnak. Annyira ismert igazság ez, hogy az elismétlése már-már közhelynek számít. A valaha is élt fizikusok egyik legnagyobbja, az angol Isaac Newton a közhit szerint a nehézségi erő törvényének felfedezését annak köszönhette, hogy kertjében sétálva az egyik almafáról éppen leesni látott egy gyümölcsöt. Egy ilyen egyszerű mozzanatból alkotta meg a gravitáció addig ismeretlen elméletét. A tudósok azonban nem veszik egészen hitelesnek az ágról szakadt alma mondáját, általában inkább csak anekdotának tartják. Mindenesetre azért akadtam már olyan po- mológusra, aki határozottan állította, hogy a tudományos világ különös szerencséje, hogy Newton nem csupán földiepret és dinnyét termesztett a kertjében, mert ebben az esetben az emberiség talán még ma sem ismerné a nehézségi erő törvényét. Jómagam azonban egy idő Új tantétel óta hiszek a Newton-féle almalegendában, nem tartom azt mesének. Mert éppen a gyümölcsökkel kapcsolatban én magam is egy nagy jelentőségű tudományos felfedezésre jutottam. Ez a felfedezés azonban nem rajtaütésszerűen, mondhatnám villámcsapásként ütött az agyamba, hanem sok évi megfigyelés eredménye. Nejem jóvoltából már évek óta szorgalmasan járom a gyümölcsboltokat is, mert a háztartásunk körüli bevásárlás teljes egészében az én tisztem. Akaratlanul ugyan, de így jöttem rá arra a felfedezésre, hogy amiként a meleg levegő és a melegebb hőmérsékletű víz a saját közegében felfelé törekszik, ugyanúgy a jobb minőségű gyümölcs is felfelé tör a kupaclutalom látatlanban? Antal Ferenc tív dolgozók munkáját kissé nehezebb mérlegre tenni. Idén is jelentős időt kellett fordítanom a társadalmi munkák megszervezésére, és persze végzésére. Nőies üzem a miénk, a névadókat, a kismama-találkozókat, elsősorban nekem kell szervezni. A szakszervezeti oktatás lebonyolítása sem megy nélkülem. A felsorolás még nem teljes. Változatos, szép, hol népszerű, hol népszerűtlen az a munka, amit bizalmiként végzek. „Elbocsátásra javasoltam" Antal Ferenc fiatal lakatos, a tmk-sok bizalmija, ötvenkét mester dolgozik a tóikban, de százféle a munkájuk, gondjuk és örömük. Antal Ferenc sincs könnyű helyzetben. ...... — A brigádvezetővel elsősorban a termelés javítására mozgósítunk. A vállalásokat év elején, a pluszvállalásokat a XII. kongresszus jegyében, közösen beszéltük meg. Egyik aktív brigádtaggal, Hajósi József lakatossal közösen adtunk be egy munkavédelmi újítást, aminek a kísérlete sikerrel járt. Nem dicsekvésképpen mondom, idén négy újításomat fogadták el. Egyik vízvezeték-szerelő munkatársamnak segítettem elintézni, hogy másodállásban kisipari tevékenységet végezhessen. Rázós ügyeket is intéztem. Egyik dolgozónkat igazolatlan távoliét, másikat italozás miatt nem javasoltam jutalomra. A rendszeresen italozó, javíthatatlan munkatársunkat elbocsátásra javasoltam. El is bocsátották a gyárból. A gyárban megnőtt a bizalmiak felelőssége, tekintélye. Nábrádi Lajos ban. A hőmérsékletet illetően azonban itt fordított a helyzet: a melegebb hőfokú gyümölcs keresi az utat lefelé. Mert a hibás, törött, ennek folytán tehát már erjedésnek induló gyümölcs belső hőmérséklete természetszerűen magasabb, mint a hibátlan, egészséges gyümölcsé. Röviden: tapasztalatom szerint a silányabb gyümölcs mindig a kupac alján található, legfelül viszont a szép áru foglal helyet. Sok száz ilyen megfigyelést tettem a különböző piacokon, csarnokokban és a gyümölcsárusító standokon, kivételre egyetlenegy esetben sem találtam. Így 'most már nyugodt lelkiismerettel állhatok elő ezzel a felfedezésemmel, hiszen a természettudomány csak abszolút igazságokat ismer, márpedig az általam felállított tantétel is abszolút igazságot tartalmaz. Csak azt sajnálom, hogy az idei Nobel-díjakat az ősszel már kiosztották. Most mun— Nem csak kértem, igyekeztem adni is. Az év eleji lemaradások miatt szükség volt a hajtásra, a túlórázásokra is. Agitáltam a hozzám tartozó 25 embert. A brigádvezetőkkel közösen, a minőség javítására is serkentettem munkatársaimat. A kiváló dolgozó címek, az üdülőjegyek odaítélésénél mindig ott volt a véleményem. Két dolgozónak segítettem házépítéshez kamatmentes kölcsönt intézni. Egyik üzemünkben az erős ragasztó árt az egészségnek. Kértem, hogy az itteniek kapjanak védőételt, védőitalt. Kérelmemet fel is terjesztették a gyár központjához. Nehéz mérlegelni — Odajött hozzám a művezető egy listával és azt mondta: „Írd már alá.” Kissé haragosan ránéztem és megkérdeztem, hogy mit írjak alá. Aztán láttam, hogy a jutalomra felterjesztettek listáját hozta aláírni. Csak úgy látatlanban, megbeszélés nélkül. A papírt eldobattam vele, közösen készítettünk egy másik listát új nevekkel, új összegekkel. Ezt már aláírtam. Igazságosabb elosztás lyesen szinte naponta találkozik 31 választójával. A titkárságon sokan megfordulnak, sok információt szerez munkáról, családi életről, emberi sorsokról. — Az igazgatónak, párttitkárnak, az szb-titkámak is én vagyok a bizalmija. Sajátos a helyzetem. Segélyért, építési kölcsönért ritkán fordulnak hozzám, de a bérbesorolásnál bizony meg kell gondolnom, hogy kinek mennyit javaslok. Hiszen mindenki a piacról él. Ugyanakkor az adminisztraSzilágyi István, a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyárának szakszervezeti bizalmija mondta az előbbieket. Művezetője — lehet, hogy nem személyeskedésből, — csupán a bizalmiak jogkörének feledése miatt kész tények elé akarta állítani őt. A gyár egyik legjobb bizalmija a csákozóüzem betanított munkása, ahogy mondani szokták, nem ugrott be. Visszatekintett, vitatkozott, a körültekintőbb, igazságosabb elosztás érdekében. A gyár szakszervezeti bizottsága december elején rövid ünnepséget rendezett, ahol értékelték a bizalmiak idén végzett munkáját. S a legjobbak közül néhányan jutalmat is kaptak. — Hogy foglalná össze munkáját, mit intézett ebben az esztendőben Szilágyi István? Szilágyi István Sőrés Sándorné, a nyírbátori gyár titkárnője, az adminisztratív dolgozók egyik aktív bizalmija. Telefonon, az akták révén, de főleg szemékám gyümölcsére várhatok még egy évig. Heves Ferenc Az UNIVERSIL nyíregyházi gyárának üvegtechnikai üzemében idén 9200 darab automata bürettát készítenek NDK- exportra. Felvételünkön: Lippa Ilona üvegműves munka közben. (G. B.) Tiszta környék K i ne látott volna még táblákat: „Tiszta udvar, rendes ház”. Vendégként a minap töviről hegyire bejártam egy ismerősöm házát és kertjét, szorgalmasan meghallgattam boldog dicsekvését. Szép volt a ház, szépek lesznek tavasszal a rózsák, a gyümölcsfák, a ház előtti virágágyak. Szinte kínosan rendben tartott az udvar, ha nem is szép, de gazdagságról árulkodó a vaskerítés. A kerítésen túl viszont sepretlen volt a járda, szeméttel teli az árok, mert a tulajdonosi önérzet csak a telekhatártól telekhatárig ér. Szemlélet? Községek hosz- szú sorát említhetném, amelyek szépek, rendezettek, látszatra önmagukra adók, ám bármely irányból érkezem ezekbe a falukba, a közigazgatási határon túl, szemétdombok sorát látom. Nem egyet, falunként is nyolcat- tízet. Ide kerül, ami a portán kívülre kívánkozik elron- gyolt fóliától, az ócska tűzhelyig minden. Ezek a szemétdombok — úgy tűnik — senkit nem zavarnak. Előbb megszületnek, aztán megnőnek, hízni kezdenek, és a környékükön apró szemétdomb gyerekeik lesznek, csúfítanak erdőn, réten, bokroson. Szeles időben némelyik határban a sodródó papír, műanyag már figyelmeztet, hogy nem elég falunként kijelölni egy szemétlerakodó helyet, azt gondozni is kell. Kérdezgettem a tanácsokat, hogy hányszor, hogyan büntetik az illegális szemétlerakókat, de ilyesmire példa csak elvétve akad. Nehéz az ellenőrzés, meg aztán a határ senkié, éppen ezért mindenkié i$. Ismerősöm házán iá ott a tábla, hirdetvén, hogy a'z tiszta udvar és rendes ház. Az is. A salakot, a tisztító- szerek flakonjait műanyag zsákokban gyűjtik, aztán elviszik valahova, a kerteken túlra. Kérdezgettem, hogy nem gondolt-e arra még: egyszer a kerítéseken túlról is rohamra indulhat a szemét, a tiszta házak és a rendes udvarok ellen? Kinevetett, mondván, hogy bolond ötleteink vannak nekünk újságíróknak, hiszen az ő kertje végén van egy vakér, az tavaszai tele van vízzel, és mindent elvisz a víz. N os, lehet hogy bolond az ötlet, de én minden házról levenném a táblát, amíg a falu határára nem tehetek egy másikat: „Tiszta környék, rendes emberek”. Ebből különben még mozgalom is lehetne. Másként előfordulhat, hogy az ismerősöm kertje alól tavaszon nem elvisz, hanem oda bűzös, rothadást hoz, á valamikor patak, ma már csak vakér. (bartha) Új honvédelmi klubok A Hajtóművek és Festő- berendezések nyíregyházi gyárában és az ELEKTER- FÉM szövetkezetnél alakítottak honvédelmi klubot a napokban. A két nyíregyházi klub évi 10—10 ezer forint támogatást kap. Az ELEK- TERFÉM-nél harmincötén, a HAFE-ban ötvenen kapcsolódtak be az MHSZ-klub munkájába. A HAFE-ban női titkárt választottak, így Cseh Éva az első nő, aki MHSZ- klubtitkárként tevékenykedik. A fiatal lány nem véletlenül került a klub élére, régóta ismerik, mint első osztályú lövészbírót. Sőrés Sándorné
