Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 16 VADÁSZ HELYETT ZALA Az olcsóbbat keresik KI MIÉRT VÁLLALJA? „Pítsziilő“ ezer gyermeknek Népszerű a császárszalonna Tőkehúsból és húskészít­ményekből a terveknek meg­felelő mennyiség kerül a sza- bocs-szatmári fogyasztók asz­talára ebben az évben. Fel­dolgozott húsfélékből rekord- . mennyiséget gyárt az idén az állatforgalmi és húsipari vál­lalat, összesen 3900 tonna vö­rösáru, hurka, kolbász, sza­lonna, disznósajt, füstölt-főtt áru, kenőmájas, felvágott kí­nálja magát a megye boltjai­ban. A vállalat 780 millió fo­rintos termelési értéket állít elő, ha ehhez hozzászámítjuk az állatforgalmazásból származó tételt, akkor kétmilliárd fo­rint fordul meg náluk. A húskészítmények közt ebben az évben gyártják elő­ször a Zala és a soproni fel­vágottat. Mindkettőt nagyon megkedvelték a vásárlók, szinte korlátlan mennyiséget el tudnak belőle adni. Zala felvágottból például mind­össze 48 tonna gyártását ter­vezték, ezzel szemben például a harmadik negyedév végéig 90 tonnát készítettek! Ezzel a két termékkel eavúttal a gazdaságosabb előállítást is szorgalmazzák, ugyanis ezek helyettesítik a kevésbé nép­szerű vadász- és veronai sza­lámit. A virsli, párizsi, krinolin, szafaládé ieen népszerű a piacon. A vörösárukból 900 tonna gyártását határozták el, s ezt időarányosan túlteljesítet­ték. .Párizsiból például.., 472 tonna helyett ötszáz; tonnát termelnek. Már a szilveszte­ri igényeket is felmérték, ezek szerint közel 50 mázsa csemege páros és 200 mázsa virsli kerül a boltokba az esztendő utolsó napjára. Ka­rácsonyra inkább tőkehúst készítenek, az a keresettebb. Korábban hiánycikknek számított a szalonna, most például két vagon füstölt szalonnát tárol­nak a raktárakban. A felvágott a másik igen ke­resett termék, összesen 13 kü­lönbözőt gyártanak belőle. A 860 tonna felvágottból legin­kább a nyári turistát és az olasz szalámit keresik. Ha­Balogh Pál raktáros a virsli minőségét ellenőrzi a kész­áruraktárban. (G. B.) sonló az olcsóbb kolbászfélék iránti igény: 920 tonna terve­zett helyett valószínűleg eléri az ezer tonnát is a kolbász­termelés. A 7 féléből a füs­töltet és a lecsókolbászt ked­velik legjobban a vásárlók. A hurkát csak a hidegebb időben fogyasztják szívesen, nyáron szinte egyáltalán nem fogy, most viszont igen nép­szerű. Mintegy 220 tonnát ál­lítanak elő ebből a termék­ből. A füstölt-főtt áruk között a vásárlók a bőröset kedve­lik, ebből viszont nem vág­hat az • igények- szerint a vál­lalat. A tervezett 360 tonna helyett csak 300 tonnányi ke­rül a boltokba. Igen népszerű a főtt csá­szárszalonna, viszont eh­hez is bőrös szalonna szükséges. Disznósajtból 220 tonna, ke­nőmájasból 135 tonna hagyja el a gyártó üzemet. A hús- készítményeken kívül étkezé­si sertészsírból 3 és fél ezer tonnát olvasztanak és csoma­golnak. A sertésvágások számát központilag szabályozzák, a tervezett 178 ezer 500 saját Vágást a tröszt 190 ezerre emelte. Kiugróan ez a leg­magasabb, mert eddig éven­te átlagosan 160 ezer sertést vágtak le. A marhavágások száma a tervek szerint ala­kul, mintegy 8 ezer lesz év végéig, (tk) Á pedáns A néni pedáns. Nem­csak világot megve­tő arcán látni, a jegymasinával is hossza­san bíbelődik, a kétforin­tost kesztyű nélkül dobja be, de a lehúzókarhoz csupasz ujjakkal már nem nyúl (annyian nyúlnak ah­hoz). Le sem ül, inkább csak testével illeti a felte­hetően piszkos ülést. Az­tán leszállunk a postánál. A nénike gondosan nyolc­fele tépi a jegyet, s két ujja közül a szélnek adja azt. Rászólunk, hogy mégis, a város, meg a járda, meg minden... Nem felel. Alig várja, hogy hazaérjen és elme­sélje, hogy milyen iszo­nyatosan piszkos a város. t. j (tha) Ki miért vállalja, hogy ma­gához vesz és nevel állami gondozott gyermekeket? Ré­gen az értük járó pénz miatt, később az idősebbek azért, hogy ne legyenek egyedül. De régen és ma is, a nevelő­szülők többsége a gyermek iránti ragaszkodásból, a gondoskodás érzésétől vezet­ve keresi meg az állami gyer­mekotthonokat. Családoknál elhelyezni Nem veszik talán rossz né­ven, hogy „pótszülőként” em­legetjük őket. A szó igazi tar­talmára gondolunk, mert bár­hogyan is van, ők igyekeznek pótolni a vérszerinti szülő­ket, a családot. És nem is eredménytelenül. A megyében csaknem 3 ezer állami gondozott gyer­mek van, többségük az álla­mi gyermekotthonok lakója, ahol a legemberségesebb gondoskodás sem képes pó­tolni a családi tűzhely mele­gét. Ezért is fontos törekvés, hogy minél több gyermeket helyezzenek el családoknál, nevelőszülőknél. Ez a szám jelenleg néhány híján ezer gyermek, az állami gondo­zott fitalok 33,5 százaléka. Az utóbbi 3 év alatt — álla­pította meg egy nemrég vég­zett népi ellenőrzési vizsgá­lat — hatvaneggyel gyarapo­dott a nevelőszülőknél élő állami gondozott gyermekek száma. Ne gondoljuk azonban, hogy sokan állnak sorba a gyer­mekotthonok kapujánál. Egy­re több nő áll munkába, vagy gyesen neveli saját gyermekét. A gondozási dí­jak sincsenek arányban a gyermekek nevelésével járó és emelkedő költségekkel. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálata több olyan okra hívta fel a figyelmet, ame­lyek magyarázatát adják: miért nehéz újabb és újabb nevelőszülőket találni az ál­lami gondozott gyermekek számára. Öregedő nevelőszülők A NEB-vizsgálat — egyben a gyermek- és ifjúságvédő intézet tapasztalatai -— sze­rint is — a nevelőszülők el­öregedése az .egyik gond. A nevelőszülők ■ többségének életkora 40—60 év között van, de nem kevés a 60 év felet­MEGVERTE A BÍRÓT IS Fő érve az erőszak Rablás és emberölés kivé­telével már valamennyi erő­szakos cselekményért ült börtönben a 31 éves újfehér­tói Budai Péter, s legutóbbi szabadulása óta is rendőri felügyelet alatt állt. Budait sem a börtön, sem a felügye­let nem „törte” meg, rendü­letlenül szembeszáll azóta is írott és Íratlan törvényeink­kel. A napokban három sú­lyos cselekményért állították bíróság elé, így most néhány évig újból nem lesz környe­zetében gond vele. Budai egy nyári szombat délelőtt három deci cseresz­nye és néhány üveg sör után megszólított egy asszonyt Nyíregyházán, az Ezerjó ét­terem előtt, s addig-addig agitálta, hogy ő ismeri vala­honnan, míg együtt indultak el az Anna cukrászdába egy üveg sört inni. Miután Budai megtudta, hogy az asszony bolti eladó, rá akarta szedni: vállaljanak el együtt egy üz­letet, ő ugyanis egy korábbi kis bűncselekmény miatt nem vállalkozhat rá. Az asszony nem egyezett bele Budai ajánlatába, de ott­hagyni sem merte, mert új­donsült ismerőse megfenye­gette, hogy megöli, ha elmegy mellőle. Az utcán sem engedte sza­badon Budai az asszonyt, le­intett egy taxit és a Salamon- bokorr italbolthoz vitette magukat. Pálinkát és sört rendelt, de néhány perc múl­va az asszony felállt, s kiment az udvari W. C.-be. Mivel az ajtót zárva találta, a kö­zeli kukoricatáblába indult, de Budai észrevette, utána­ment, majd néhány pofon és megöléssel fenyegetés után megerőszakolta, de az asz- szony még ezután sem tudott elmenekülni, mert az italbolt vezetője és helyettese Budai rokonai voltak, s nem értesí­tették a rendőrséget. Egy gépkocsivezető figyelt fel a feldúlt állapotban lévő asszonyra, ő szólt a rend­őröknek, akik elfogták a menekülő Budait. Letartózta­tás, majd tárgyalás követke­zett, aztán pótnyomozás kez­dődött, s közben Budait sza­badlábra helyezték. Nem sokáig vesztegette hiába „drága” idejét, megkeresett egy nagycserkeszi férfit, és megkérte: igazoljon neki ali­bit, vagyis ha megkérdeznék arról a Salamon-bokori eset­ről, mondja el, hogy nem erő­szak volt, a nő önként ment be vele a kukoricásba. A nagycserkeszi férfi nem vál­lalta a hazudozást, így Bu­dainak már egy hamis tanú­zásra rábírás is a vádpontok közé került. Ezt az ügyét együtt tár­gyalta a bíróság az erőszakos nemi közösüléssel, de újabb tanúk meghallgatása miatt a bíróság elnapolta az ügyet. Budainak az újabb tárgya­lásig újabb ötlete támadt: felkereste a megerőszakolt asszonyt és férjét, s rábe­szélte őket, hogy ne kérjék megbüntetését, az anyagi kárt — az asszony széttépett ruháit — polgári úton érvé­nyesítik. A házaspár megbo­csátott, erre a már ittas Bu­dai meghívta őket Üj fehér­tóra, hogy nála folytassák a barátkozást. Felszálltak a vo­natra, s ahogy keresztülmen­tek egy első osztályú kocsin, Budai felfedezte, hogy egyik fülkében ott ül az a bíró, aki ügyét tárgyalja. Bement a fülkébe, de a bí­ró elküldte, hogy nincs sem­mi megbeszélnivalójuk. Bu­dai nem távozott. A bíró in­dult el ekkor, hogy rendőrt hív, de néhány perc múlva Budai ismét a fülkében volt. A bíró egy másik kocsiba ment át, Budai oda is követ­te, majd megtámadta, s hiába kiabált, sikított sok utas, Budai ütni-verni kezdte a bí­rót. Néhányszor lefogták a gátlástalan támadót, de min­dig kiszabadította magát, s mindig elérte a bírót. Amikor a vonat Újfehértón megállt, Budai elmenekült, de rövid idő múlva letartóztatták, s ezután már nem engedték szabadon a tárgyalásig sem. Bár Budai semmiben nem ismerte el bűnösségét, a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa hat év fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabott ki rá, hat évre eltiltotta a köz­ügyektől és kötelezte, hogy az alkoholisták kényszer­gyógyításának vesse alá ma­gát. Az ítélet nem jogerős. (balogh) tiek aránya sem. Harminc év alatt mindössze 9,3 százalé­kuk van. Figyelemre méltó a foglalkozások alakulása is; a nevelőszülők többsége, min­den második háztartásbeli, utánuk a nyugdíjasok követ­keznek. Az aktív dolgozók között, a hagyományokat folytatva, a munkáscsaládok vállalják a legtöbb gyerme­ket, őket az alkalmazottak követik, majd a mezőgazda- sági foglalkozásúak. A neve­lőszülők 3,4 százaléka az ér­telmiségi, ez a legkisebb arány. Nem mellékes, milyen a ne­velőszülők iskolázottsága, lakásviszonyaik. A felmé­résből kiderül, hogy a ne­velőszülők többsége, 38,6 százalékuk csak hat elemit végzett — azaz életkorral összefüggő probléma. A nyolc általánost végzett szülők ará­nya 36,6, a közép- és felsőfo­kú végzettségűeké pedig 7,1 százalék. A gyermekek ne­velését, ismereteik gazdagí­tását ma már magasabb is­kolai végzettségű nevelőszü­lők segítik. Még nagyobb a fejlődés a lakásviszonyoknál; a nevelő­szülőknél élő gyermekek többsége, 60 százalékuk, há­romszobás lakásban lakik, s a lakások egyharmadában van fürdőszoba. Akad persze, köves és földes lakás is, de egyre kevesebb. A nevelőszü­lőknél elhelyezett gyermek többsége városokban és nagy­községekben él, kisebb ré­szük, az ezer gyermek közül minden harmadik, kisközsé­gekben. Nagyobb megbecsülést! A megyei gyermek- és if­júságvédő intézet munkatár­sai azon fáradoznak, hogy na­gyobb megbecsülést szerezze­nek a nevelőszülői hivatás­nak. Szerény anyagi eszköze­ikkel is kifejezésre juttatják a legjobbak elismerését és a megye minden helységében népszerűsítik a nevelőszülői tevékenységet. A megyében húsz nevelőszülő-felügyelő látja el a gyermekvédő inté­zet és a nevelőszülői ház közötti „híd” szerepét. Segí­tik a nevelőszülőket és figye­lemmel kísérik az ott élő gyermekek fejlődését, körül­ményeik alakulását, egészen a pályaválasztásig. Sőt, azon is túl. (P) Szatmári csűr. (E. E. felv.) HÉG ÉRKEZNEK Á CSEKKEK HP t mi 12 ezerrel kevesebb autóra váró Ez év január elsején Szabolcs-Szatmár megyé­ben pontosan 24 766 gép­kocsira váró volt — eny- nyien fizették be a meg­felelő előleget az OTP- nél. Az év közben kiadott új rendelkezések hatására nagy változások történtek. Egyrészt alaposan — szin- , te töredékére — csökkent az új gépkocsi-előjegyzé­sek száma: november vé­géig a megyében alig ezernégyszázan fizettek be újjonan. Tavaly ez a szám ötjegyű volt... A rendelkezés hatására — a vételárak emelkedtek, s az ár felét kell befizetni előlegként — sokan visz- szavonták gépkocsirende­lésüket: hét és fél ezren. Az év folyamán három és fél ezren vették át autó­jukat, így november végé­re a megyében alig több, jnint 15 ezer előjegyzés volt! Akik továbbra is fenn akarják tartani igényüket, azoknak november 30-ig a befizetett előleget ki kellett egészíteniük. Ezt közel tizenkétezren tet­ték meg. Az érdekes el­lenben, hogy csaknem hatezren az utolsó hetek­re, napokra hagyták a befizetést... Az OTP-nek nem kis munkát jelentett mindez — úgy próbáltak segíteni az ügyfeleken, hogy szétküldtek a me­gyében több ezer figyel­meztető levelet, csekkel együtt — aki akarta, pos­tán is befizethette a meg­felelő összeget. Ezekből a postai befizetésekből most is naponta tucatjával ér­kezik a takarékpénztárba, s a hozzávetőleges felmé­rések szerint mintegy nyolcszáz előjegyzés sor­sa bizonytalan még. Van köztük pár száz olyan em­ber is, akik se vissza nem vonták megrendelésüket, se be nem fizettek — várnak, ki tudja, mire... A végső summa: ez év végén a megyében körül­belül tizennégy és fél ezer gépkocsiigénylő lesz — mintegy negyven száza­lékkal kevesebb tehát, mint egy esztendővel ez­előtt. (tarnavölgyi)

Next

/
Thumbnails
Contents