Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-15 / 293. szám

1979. december 15. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kulcs a változáshoz E gyik megyei szak- szervezeti 'tisztség- viselő tette szóvá a tanácskozáson, hogy még mindig nem a minőség irányába hat az ösztönző rendszer több üzemben. Gondolnak-e erre az üze­mek gazdasági és szak- szervezeti szervezetei, az új évi feladatok tervezése­kor? Tapasztalható törekvés, kezdeményezés. A Magyar Gyapjúfonó demecseri gyárában például a beta­nulási időn belül is telje­sítménybért kapnak a dol­gozók, amennyiben — a teljesítményük alapján! — ez kedvezőbb számlikra. A nyírbátori Növényolaj­ipari és Mosószergyártó Vállalatnál éppen a húzó­erővel ható ösztönző rend­szer eredménye, hogy a dolgozók többsége a beta­nulási időt nem veszi tel­jesen igénybe. Ez hasznos a vállalatnak is, a dolgo­zónak is. Az apadó mun­kaerőforrás is kényszerítő erővel hat a vállalatokra. Ez is eredményezi, hogy az1 üzemefr gazdasági és szakszervezeti vezetői na­gyobb gondot fordítsanak a munkaerővel, az élőmun­kával való ésszerű gazdál­kodásra. Érzik és tudják, hogy kihatása, kedvező vagy kedvezőtlen eredmé­nye zsebbe vágó kérdés, de fontos tényező az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítésében is. Erre jó tapasztalat van a nyíregy­házi papírgyárban. Átgon­dolt üzemszervezéssel az új cementeszsákgyártó üzem indításához csaknem 50, gyáron belüli munkás átcsoportosításával és 15 új dolgozóval tudják biz­tosítani a hatékony ter­melést. A Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnál jelen­tős létszám- és költség­megtakarítást eredménye­zett a nyíregyházi üzem­ben megvalósított szerve­zés, amelynek lényege, hogy a technológiai sor­rendnek megfelelően át­szervezték a munkafolya­matokat. Vajon az első vonalban dolgozó párt- és szakszer­vezeti szervezetek kellő figyelemmel kísérik-e a megváltozott gazdasági kö­rülményeket? Sajnos, nem mindig. Még nem látják egyes üzemekben a párt- és a szakszervezeti vezetők a munkások teljesítmény­ben való foglalkoztatása, a munkafegyelem, és a mun­ka- és üzemszervezés kö­zötti összefüggéseket. Ezeknek szinte csak a kel­lemetlen kihatásait észle­lik, nem veszik észre, hogy éppen az említettek külön-külön való kezelé­se és értékelése miatt ala­csony sok helyen a mun­kaidő kihasználása, kedve­zőtlenek a kereseti viszo­nyok, nem elég hatékony a termelés, s a minőséggel is baj van. A növekvő bel- és kül­piaci követelmények igény­lik a párt- és a szakszerve­zeti vezetőktől is az új módon való gondolkodást, a gyors reagálást a válto­zó körülményekre. Ilyen gondolkodás nélkül kor­szerűen vezetni, manap­ság aligha lehet. Mert ho­gyan is lehetséges ered­ményeket elérni a termék­szerkezet-váltásban, ha nem készítik fel rá a mun­kásokat, ha nem törődnek szakképzésükkel, új szak­mák elsajátítására nem ösztönzik őket? Vannak üzemek, ahol büszkék a vasasok, laka­tosok, esztergályosok, tech­nikusok és mérnökök sa­ját produktumukra. Si­került a termékszerkezet­váltás a Csepel Művek Szerszámgépgyára nyír­bátori gyárában. Pedig nem is olyan régen még motorkerékpár-alkatrésze­ket „fabrikáltak”. Most a nemzetközi piacon is ver­senyképes esztergapado­kat, acélszerszámokat gyártanak. Jelentős szel­lemi teljesítmény eredmé­nye a sikeres termékvál­tás a MEZŐGÉP vállalat­nál. örvendetes erőfeszí­tés tapasztalható a MOM mátészalkai gyárában, a Szatmár Bútorgyárban, a TISZAFA-ban, a Tiszai Kőolajipari Vállalat nyír- bogdányd gyáregységében és másutt is, azért, hogy visszaszorítsák a kevésbé gazdaságos vagy ráfizeté­ses termékek gyártását. E z küzdelemmel jár, melyet csak ott tudnak elérni, ahol a pártszervezet és a szak- szervezet vezetői nem tét­len nézői a gondoknak, hanem kezdeményezői a megoldásnak, a változá­soknak. Farkas Kálmán Kilométermérö Nyírbéltekröl A Ganz Műszer Művek nyírbélteki gyáregységében 81 és fél millió forintos tervet teljesítenek az idén. Képünkön: Sebők Sándor hitelesíti az NSZK-licenc alapján készülő kilométerszámláló berendezéseket. (Mikita Viktor felvéte­le) Megteltek az istállók Fordulat az Erdőháton Mi a véleménye László Ferenc Svelta Péterné Fodor Lászlóné Á háztájiról A három falu —( Túrricse, Csaholc, Vámosoroszi — ha­tárában gazdálkodó Erdőhát Termelőszövetkezet soha nem tartozott a fehérgyarmati já­rás legjobbjai közé. Menet­rendszerűen, szinte minden második esztendőben jöttek a veszteséges évek, a leg­utóbbi hónapok azonban vál­tozást sejtetnek. Az igen gyenge adottsá­gokkal — földjük értéke alig haladja meg hektáronként a tíz aranykoronát — rendel­kező szövetkezet önerőből, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával már megtette az első lépéseket a változás útján. Lengyel János, a tsz elnöke mondja: Kihasználni a lehetőségeket — Az erdőháti emberek már régen tudták, ezen a vi­déken az állattenyésztéssel lehet igazán komoly eredmé­nyeket elérni. Tudta ezt a szövetkezet korábbi vezető­sége is, ennek ismeretében építették meg 1972-ben a korszerű szakosított telepet Vámosoroszi határában. Mil­liókba került, az .épületek azonban sokáig üresen álltak. Mg már teljesen kihasznál­juk a lehetőségeket, s ennek eredményei kezdenek mutat­kozni. Három évvel ezelőtt a szö­vetkezetben egy tehén 1900 liter tejet adott, az idén a szakosított telepen eléri a háromezret. Az állattenyész-' tési ágazat várható árbevéte­le húszmillió forint lesz, s csak a tej pénz megközelíti majd a 11 milliót. Persze az eredmények nem jöttek má­ról holnapra. Teljesen ki kellett cserélni az elöregedett, minőségileg leromlott állatállományt. Ezt a szövetkezet minden támo­gatás nélkül hajtotta végre, a háztájiból vásárolták meg a megfelelőnek ítélt borjakat. — Hozzátartozik az igaz­sághoz azonban az is, hogy a nehezebb napok ezután kö­vetkeznek. — Kapcsolódik a beszélgetésbe Jencsik János, főállattenyésztő. — Igen ala­csony szintről indultunk, ilyenkor mindig látványosab­bak az eredmények, s vi­szonylag előbbre lépni is könnyebb. Növelni szándé­kozzuk ugyan a létszámot is, 1980-ban jár le a fejlesztési tervünk, ekkorra 524 tehén és ezek szaporulata a cél, azonban most már elsősorban a minőségre fordítunk több figyelmet. Komplex talajjavítás Ehhez azonban megfelelő takarmányozási háttér, s jó szakemberek kellenek. Ügy tűnik, mind a két követel­ménynek eleget tud tenni a közeljövőben a szövetkezet. Nemrég a MÉM támogatásá­val érdekes kísérletbe kezd­tek. Egy csaknem 120 hektá­ros területen komplex me- liorálást hajtottak végre, s ennek során jelentősen javí­tották a talajszerkezetet. A területnek nagyjából felén kukoricát, fennmaradó ré­szén pedig füvet termesztet­tek. S majdhogynem csoda történt: a hatvanhét hektá­ros kukoricaterületen volt olyan parcella, amelyik 89 mázsát adott hektáronként. A kontroll parcellákon 37 mázsa volt az eredmény. — Legalább ilyen biztató termést hozott a fű is — mondja Halász László, üzem­gazdász. A növénytermesztés vesz­teségei is azt bizonyítják, az Erdőhát Termelőszövetkezet­ben az állattenyésztésé a jö­vő. Az idén ráfizetéses volt a búzájuk, a napraforgójuk, — a kedvezőtlen időjárás miatt az előbbiből 1,3 millió, az utóbbiból pedig 1,8 millió fo­rint volt a kiesésük — de még az alma is 3 millió fo­rinttal kevesebbet hozott a tervezettnél, hiszen gyü­mölcsösüket 47 százalékos jégkár érte. — Magyarázza az elnök: — Az emberekkel sikerült megértetnünk, nemcsak a mennyiség, a minőség is fon­tos. Ma már mindennap el­lenőrizzük a tej és a fejés minőségét, s ha kell bünte­tünk. Szerencsére erre na­gyon ritkán van szükség, az állattenyésztés szocialista brigádjai között egészséges versenyszellem alakult ki. A brigádvezetőkkel hetente ér­tékeljük a végzett munkát, s tanulásra búzdítjuk a tele­pen dolgozókat. Nem valami eget rengető dolgok ezek, de az eredmények nem marad­nak el. Balogh Géza „Változatlanul ösztönöz­ni kell a háztáji és kisegí- gítő gazdaságok termelését, s támogatni mind szorosabb együttműködésüket a me­zőgazdasági nagyüzemek­kel.” (A XII. kongresszus irányelveiből.) A TÄMOGATÖ, László Ferenc, a leveleki Dózsa Termelőszövetkezet háztá­ji bizottságának elnöke: — A szövetkezetünknek három faluban, Leveleken, Magyon és Besenyődön több, mint nyolcszáz tagja van, így komoly feladat a háztáji támogatása. Ilyen­kor, télen az állattartókkal kötjük meg a szerződéseket. A szerves trágyát felvásá­roljuk a jószágot tartóktól. Tavasszal a háztáji földe­ken a talaj-előkészítést, a vetést mi végezzük. — Az állattenyésztésnél az a jó, hogy hosszú távú szerződést kötünk a tagok­kal. Azok, akik bikát, nö­vendékmarhát hizlalnak, kapnak külön kaszálót is. Ennek ellenére a szarvas- marhát tartók száma csök­ken. Sokkal többen vannak viszont, akik sertést hizlal­nak. Egy évben ötszáz kö­rül adunk le az állatforgal­mi vállalatnak. — A szántóföldön, a ház­tájinál, a szövetkezet veze­tése szorgalmazza a zöld­ségtermelést. A paprika csökkent egy kicsit, de jól megy a paradicsom. Jövőre húsz hektárt számítunk be­lőle a háztájiból. az Állattartó, Fo­dor Lászlóné tsz-tag: — A családban én va­gyok a tsz tagja, de a ser­tések gondozását közösen vállaljuk a férjemmel. Most hét hízónk van és egy koca, öt malaccal. Mellette el le­het menni dolgozni, de bi­zony ehhez reggel már öt óra előtt fel kell kelni. Az idén összesen 21 hízót ad­tunk le, megvolt a bevéte­lünk belőle. — A háztájiba beszámít­ják a kertet is. Ott, a vete- mény mellett, festőmályvát termeltünk. A szomszédban a sógoromék, Fodor Feren- cék szintén felfogtak 400 öl festőmályvát és .paradicso­mot. Sok munka van vele, amikor a levelét szedjük, még a gyerekek is segíte­nek, de megvan a haszna is. Én ennek a bevételéből vettem egy garnitúra bú­tort. — A szövetkezet segít a szerződéskötésben, az el­adásban, ezért úgy tervez- r zük, hogy foglalkozunk a későbbiekben is disznóhiz­lalással, zöldségtermelés^ sei. A GYÜMÖLCSTERME­LŐ, Svelta Péterné magyi tsz-tag: — A háztáji úgy van meg, ha a közösben is dol­gozunk 180 napot. A múlt évben a zölddohányból ne­kem nem volt meg a na­pom, ezért kevesebb háztá­jit kaptam. A mi falunkban jól megy a dohánytermesz­tés, mellette minden ház­ban van alma. Nekünk húsz fa van a kertben. A szövetkezet permetezi,.. .a. tsz -szállítja - el-.-Meg vagyok, elégedve ezen az éven, mert 112 ládával termett, a levo­nás után is több, mint ki­lencezer forintot kaptam kézhez. — Az alma permetezését, a gépi munkát egyébként azoknak is elvégzi a tsz, akik nem tagjai, de szerző­dést kötnek az alma leadá­sára. Annyi, hogy a közös­ben is dolgozni kell a szü­reten. Októberben jó pénzt kaptunk érte, nekem 17 napra hárorpezer forintom volt. — Nyugdíj előtt állok, bár sérelmezem, hogy 1962-’ tői dolgozom, de csak 1968- tól írtak be, addig a fér­jem nevén dolgoztam. Biz­tosan több lenne a nyugdí­jam, ha az is beszámítana. Lányi Botond I Nyírturai jegyzetek Mit tettek, mit tehetnek a kommunisták azért, hogy jobb legyen a tsz-ben a lég­kör, hogy többet adjon a föld, jövedelmezőbb legyen a mel­léküzemág? Gondolatébresztő beszámoló, élénk vita jelle­mezte a párttaggyűlést, ame­lyet Nyírturán tartott a tsz 2-es számú pártalapszerveze- te. A beszámoló öt év munká­ját értékelte, ugyanakkor a nyírturai tsz három évvel ezelőtt egyesült a sényőivel. Az egyesülés sok ember ked­vét szegte, mert a kezdet nem jól sikerült: 1977-ben veszteséggel zárt a közös gazdaság. A beszámolási idő­szakban két tűzeset sújtotta a tsz-t, amely rövid idő alatt kilábalt a bajokból. A be­számolóban elhangzott, hogy a veszteség, a megtorpanás nem írható csupán az időjá­rás és a véletlenek számlájá­ra. Emberi gyengeségek is okozták a lemaradást. Az utóbbi két év azonban sikeres volt, s a további eredményes gazdálkodásnak megvannak az alapjai. Csiribán János, az alap­szervezet fiatal titkára segí­tőtársaival elemző módon ál­lította össze a beszámolót. Kendőzetlenül szólt a gon­dokról, majd derűsebbek let­tek az arcok, amikor az elis­merés hangján beszélt a kö­zelmúltról és a jelenről. Az elmúlt fél évtizedben, felépí­tettek tíz darab dohányszárí­tót. Korszerű műhelycsarno­kot avattak. A műhelyben ér­tékes, iparszerű termelésre is alkalmas gépeket javítanak, 10 millió forintot költöttek gépek vásárlására. A beruhá­zások megtérültek. Eredmé­nyesebb lett a növényter­mesztő, az állattenyésztő ága­zat. Az utóbbi három évben több lett az exportképes al­ma, dohány. Több szarvas- marhát és hízott bárányt küldtek külföldi megrende­lőknek. Jövedelmező mellék­üzemágnak ígérkezik az új bakelitüzem. 1976-ban hektá­ronként 22 mázsa búzát taka­rítottak be, idén 30 mázsát. Kukoricából három évvel ez­előtt hektáronként 33 má­zsát termeltek, idén 42 má­zsát. A hozzászólások érintették a termelőmunka, a pártmun­ka szinte valamennyi terüle­tét. Eördögh László ezt mondta: „Kilenc éve vagyok tagja ennek az alapszervezet­nek. Azóta javult az összeté­telünk. A növénytermesztés­ben és a műanyagüzemben sok jó képességű nő dolgo­zik. Régóta hangoztatjuk, hogy foglalkozunk a legjob­bak párttaggá nevelésével. Végre felvehetnénk néhá­nyat közülük.” Az utóbbi idő­ben négy fiatal párttag erő­síti az alapszervezetet, vala­mennyien férfiak. Bura Ist­ván a brigádvezetők felelős­ségét hangsúlyozta. Mint mondta, az eddigieknél több munka, nagyobb felelősség nehezedik a vállukra. Éppen ezért kapjanak nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsü­lést. Javasolta azt is, hogy a tanács és az új KlSZ-bizott- ság tegye élénkebbé az éle­tet a kultúrházban. Pásztor István elmondta, hogy a szo­cialista brigádok egy-egy tagja gyakran késő este és éjszaka is túlórázik, a plusz­munka nem kerül mindig a munkalapra és a brigádnap­lóba. Nyitrai József a pártveze­tőség titkára arról beszélt, hogy az utóbbi három évben már nem a melléküzemágak adták a jövedelem nagy ré­szét, hanem az alaptevékeny­ség. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a jövőben még na­gyobb szükség lesz a pártta­gok példamutató munkájára. A sényő—nyírturai Zöld Mező Tsz-ben zöldutat kap minden hasznos kezdemé­nyezés, amely a további fej­lődést szolgálja. N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents