Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-15 / 293. szám
1979. december 15. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kulcs a változáshoz E gyik megyei szak- szervezeti 'tisztség- viselő tette szóvá a tanácskozáson, hogy még mindig nem a minőség irányába hat az ösztönző rendszer több üzemben. Gondolnak-e erre az üzemek gazdasági és szak- szervezeti szervezetei, az új évi feladatok tervezésekor? Tapasztalható törekvés, kezdeményezés. A Magyar Gyapjúfonó demecseri gyárában például a betanulási időn belül is teljesítménybért kapnak a dolgozók, amennyiben — a teljesítményük alapján! — ez kedvezőbb számlikra. A nyírbátori Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalatnál éppen a húzóerővel ható ösztönző rendszer eredménye, hogy a dolgozók többsége a betanulási időt nem veszi teljesen igénybe. Ez hasznos a vállalatnak is, a dolgozónak is. Az apadó munkaerőforrás is kényszerítő erővel hat a vállalatokra. Ez is eredményezi, hogy az1 üzemefr gazdasági és szakszervezeti vezetői nagyobb gondot fordítsanak a munkaerővel, az élőmunkával való ésszerű gazdálkodásra. Érzik és tudják, hogy kihatása, kedvező vagy kedvezőtlen eredménye zsebbe vágó kérdés, de fontos tényező az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésében is. Erre jó tapasztalat van a nyíregyházi papírgyárban. Átgondolt üzemszervezéssel az új cementeszsákgyártó üzem indításához csaknem 50, gyáron belüli munkás átcsoportosításával és 15 új dolgozóval tudják biztosítani a hatékony termelést. A Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnál jelentős létszám- és költségmegtakarítást eredményezett a nyíregyházi üzemben megvalósított szervezés, amelynek lényege, hogy a technológiai sorrendnek megfelelően átszervezték a munkafolyamatokat. Vajon az első vonalban dolgozó párt- és szakszervezeti szervezetek kellő figyelemmel kísérik-e a megváltozott gazdasági körülményeket? Sajnos, nem mindig. Még nem látják egyes üzemekben a párt- és a szakszervezeti vezetők a munkások teljesítményben való foglalkoztatása, a munkafegyelem, és a munka- és üzemszervezés közötti összefüggéseket. Ezeknek szinte csak a kellemetlen kihatásait észlelik, nem veszik észre, hogy éppen az említettek külön-külön való kezelése és értékelése miatt alacsony sok helyen a munkaidő kihasználása, kedvezőtlenek a kereseti viszonyok, nem elég hatékony a termelés, s a minőséggel is baj van. A növekvő bel- és külpiaci követelmények igénylik a párt- és a szakszervezeti vezetőktől is az új módon való gondolkodást, a gyors reagálást a változó körülményekre. Ilyen gondolkodás nélkül korszerűen vezetni, manapság aligha lehet. Mert hogyan is lehetséges eredményeket elérni a termékszerkezet-váltásban, ha nem készítik fel rá a munkásokat, ha nem törődnek szakképzésükkel, új szakmák elsajátítására nem ösztönzik őket? Vannak üzemek, ahol büszkék a vasasok, lakatosok, esztergályosok, technikusok és mérnökök saját produktumukra. Sikerült a termékszerkezetváltás a Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbátori gyárában. Pedig nem is olyan régen még motorkerékpár-alkatrészeket „fabrikáltak”. Most a nemzetközi piacon is versenyképes esztergapadokat, acélszerszámokat gyártanak. Jelentős szellemi teljesítmény eredménye a sikeres termékváltás a MEZŐGÉP vállalatnál. örvendetes erőfeszítés tapasztalható a MOM mátészalkai gyárában, a Szatmár Bútorgyárban, a TISZAFA-ban, a Tiszai Kőolajipari Vállalat nyír- bogdányd gyáregységében és másutt is, azért, hogy visszaszorítsák a kevésbé gazdaságos vagy ráfizetéses termékek gyártását. E z küzdelemmel jár, melyet csak ott tudnak elérni, ahol a pártszervezet és a szak- szervezet vezetői nem tétlen nézői a gondoknak, hanem kezdeményezői a megoldásnak, a változásoknak. Farkas Kálmán Kilométermérö Nyírbéltekröl A Ganz Műszer Művek nyírbélteki gyáregységében 81 és fél millió forintos tervet teljesítenek az idén. Képünkön: Sebők Sándor hitelesíti az NSZK-licenc alapján készülő kilométerszámláló berendezéseket. (Mikita Viktor felvétele) Megteltek az istállók Fordulat az Erdőháton Mi a véleménye László Ferenc Svelta Péterné Fodor Lászlóné Á háztájiról A három falu —( Túrricse, Csaholc, Vámosoroszi — határában gazdálkodó Erdőhát Termelőszövetkezet soha nem tartozott a fehérgyarmati járás legjobbjai közé. Menetrendszerűen, szinte minden második esztendőben jöttek a veszteséges évek, a legutóbbi hónapok azonban változást sejtetnek. Az igen gyenge adottságokkal — földjük értéke alig haladja meg hektáronként a tíz aranykoronát — rendelkező szövetkezet önerőből, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával már megtette az első lépéseket a változás útján. Lengyel János, a tsz elnöke mondja: Kihasználni a lehetőségeket — Az erdőháti emberek már régen tudták, ezen a vidéken az állattenyésztéssel lehet igazán komoly eredményeket elérni. Tudta ezt a szövetkezet korábbi vezetősége is, ennek ismeretében építették meg 1972-ben a korszerű szakosított telepet Vámosoroszi határában. Milliókba került, az .épületek azonban sokáig üresen álltak. Mg már teljesen kihasználjuk a lehetőségeket, s ennek eredményei kezdenek mutatkozni. Három évvel ezelőtt a szövetkezetben egy tehén 1900 liter tejet adott, az idén a szakosított telepen eléri a háromezret. Az állattenyész-' tési ágazat várható árbevétele húszmillió forint lesz, s csak a tej pénz megközelíti majd a 11 milliót. Persze az eredmények nem jöttek máról holnapra. Teljesen ki kellett cserélni az elöregedett, minőségileg leromlott állatállományt. Ezt a szövetkezet minden támogatás nélkül hajtotta végre, a háztájiból vásárolták meg a megfelelőnek ítélt borjakat. — Hozzátartozik az igazsághoz azonban az is, hogy a nehezebb napok ezután következnek. — Kapcsolódik a beszélgetésbe Jencsik János, főállattenyésztő. — Igen alacsony szintről indultunk, ilyenkor mindig látványosabbak az eredmények, s viszonylag előbbre lépni is könnyebb. Növelni szándékozzuk ugyan a létszámot is, 1980-ban jár le a fejlesztési tervünk, ekkorra 524 tehén és ezek szaporulata a cél, azonban most már elsősorban a minőségre fordítunk több figyelmet. Komplex talajjavítás Ehhez azonban megfelelő takarmányozási háttér, s jó szakemberek kellenek. Ügy tűnik, mind a két követelménynek eleget tud tenni a közeljövőben a szövetkezet. Nemrég a MÉM támogatásával érdekes kísérletbe kezdtek. Egy csaknem 120 hektáros területen komplex me- liorálást hajtottak végre, s ennek során jelentősen javították a talajszerkezetet. A területnek nagyjából felén kukoricát, fennmaradó részén pedig füvet termesztettek. S majdhogynem csoda történt: a hatvanhét hektáros kukoricaterületen volt olyan parcella, amelyik 89 mázsát adott hektáronként. A kontroll parcellákon 37 mázsa volt az eredmény. — Legalább ilyen biztató termést hozott a fű is — mondja Halász László, üzemgazdász. A növénytermesztés veszteségei is azt bizonyítják, az Erdőhát Termelőszövetkezetben az állattenyésztésé a jövő. Az idén ráfizetéses volt a búzájuk, a napraforgójuk, — a kedvezőtlen időjárás miatt az előbbiből 1,3 millió, az utóbbiból pedig 1,8 millió forint volt a kiesésük — de még az alma is 3 millió forinttal kevesebbet hozott a tervezettnél, hiszen gyümölcsösüket 47 százalékos jégkár érte. — Magyarázza az elnök: — Az emberekkel sikerült megértetnünk, nemcsak a mennyiség, a minőség is fontos. Ma már mindennap ellenőrizzük a tej és a fejés minőségét, s ha kell büntetünk. Szerencsére erre nagyon ritkán van szükség, az állattenyésztés szocialista brigádjai között egészséges versenyszellem alakult ki. A brigádvezetőkkel hetente értékeljük a végzett munkát, s tanulásra búzdítjuk a telepen dolgozókat. Nem valami eget rengető dolgok ezek, de az eredmények nem maradnak el. Balogh Géza „Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegí- gítő gazdaságok termelését, s támogatni mind szorosabb együttműködésüket a mezőgazdasági nagyüzemekkel.” (A XII. kongresszus irányelveiből.) A TÄMOGATÖ, László Ferenc, a leveleki Dózsa Termelőszövetkezet háztáji bizottságának elnöke: — A szövetkezetünknek három faluban, Leveleken, Magyon és Besenyődön több, mint nyolcszáz tagja van, így komoly feladat a háztáji támogatása. Ilyenkor, télen az állattartókkal kötjük meg a szerződéseket. A szerves trágyát felvásároljuk a jószágot tartóktól. Tavasszal a háztáji földeken a talaj-előkészítést, a vetést mi végezzük. — Az állattenyésztésnél az a jó, hogy hosszú távú szerződést kötünk a tagokkal. Azok, akik bikát, növendékmarhát hizlalnak, kapnak külön kaszálót is. Ennek ellenére a szarvas- marhát tartók száma csökken. Sokkal többen vannak viszont, akik sertést hizlalnak. Egy évben ötszáz körül adunk le az állatforgalmi vállalatnak. — A szántóföldön, a háztájinál, a szövetkezet vezetése szorgalmazza a zöldségtermelést. A paprika csökkent egy kicsit, de jól megy a paradicsom. Jövőre húsz hektárt számítunk belőle a háztájiból. az Állattartó, Fodor Lászlóné tsz-tag: — A családban én vagyok a tsz tagja, de a sertések gondozását közösen vállaljuk a férjemmel. Most hét hízónk van és egy koca, öt malaccal. Mellette el lehet menni dolgozni, de bizony ehhez reggel már öt óra előtt fel kell kelni. Az idén összesen 21 hízót adtunk le, megvolt a bevételünk belőle. — A háztájiba beszámítják a kertet is. Ott, a vete- mény mellett, festőmályvát termeltünk. A szomszédban a sógoromék, Fodor Feren- cék szintén felfogtak 400 öl festőmályvát és .paradicsomot. Sok munka van vele, amikor a levelét szedjük, még a gyerekek is segítenek, de megvan a haszna is. Én ennek a bevételéből vettem egy garnitúra bútort. — A szövetkezet segít a szerződéskötésben, az eladásban, ezért úgy tervez- r zük, hogy foglalkozunk a későbbiekben is disznóhizlalással, zöldségtermelés^ sei. A GYÜMÖLCSTERMELŐ, Svelta Péterné magyi tsz-tag: — A háztáji úgy van meg, ha a közösben is dolgozunk 180 napot. A múlt évben a zölddohányból nekem nem volt meg a napom, ezért kevesebb háztájit kaptam. A mi falunkban jól megy a dohánytermesztés, mellette minden házban van alma. Nekünk húsz fa van a kertben. A szövetkezet permetezi,.. .a. tsz -szállítja - el-.-Meg vagyok, elégedve ezen az éven, mert 112 ládával termett, a levonás után is több, mint kilencezer forintot kaptam kézhez. — Az alma permetezését, a gépi munkát egyébként azoknak is elvégzi a tsz, akik nem tagjai, de szerződést kötnek az alma leadására. Annyi, hogy a közösben is dolgozni kell a szüreten. Októberben jó pénzt kaptunk érte, nekem 17 napra hárorpezer forintom volt. — Nyugdíj előtt állok, bár sérelmezem, hogy 1962-’ tői dolgozom, de csak 1968- tól írtak be, addig a férjem nevén dolgoztam. Biztosan több lenne a nyugdíjam, ha az is beszámítana. Lányi Botond I Nyírturai jegyzetek Mit tettek, mit tehetnek a kommunisták azért, hogy jobb legyen a tsz-ben a légkör, hogy többet adjon a föld, jövedelmezőbb legyen a melléküzemág? Gondolatébresztő beszámoló, élénk vita jellemezte a párttaggyűlést, amelyet Nyírturán tartott a tsz 2-es számú pártalapszerveze- te. A beszámoló öt év munkáját értékelte, ugyanakkor a nyírturai tsz három évvel ezelőtt egyesült a sényőivel. Az egyesülés sok ember kedvét szegte, mert a kezdet nem jól sikerült: 1977-ben veszteséggel zárt a közös gazdaság. A beszámolási időszakban két tűzeset sújtotta a tsz-t, amely rövid idő alatt kilábalt a bajokból. A beszámolóban elhangzott, hogy a veszteség, a megtorpanás nem írható csupán az időjárás és a véletlenek számlájára. Emberi gyengeségek is okozták a lemaradást. Az utóbbi két év azonban sikeres volt, s a további eredményes gazdálkodásnak megvannak az alapjai. Csiribán János, az alapszervezet fiatal titkára segítőtársaival elemző módon állította össze a beszámolót. Kendőzetlenül szólt a gondokról, majd derűsebbek lettek az arcok, amikor az elismerés hangján beszélt a közelmúltról és a jelenről. Az elmúlt fél évtizedben, felépítettek tíz darab dohányszárítót. Korszerű műhelycsarnokot avattak. A műhelyben értékes, iparszerű termelésre is alkalmas gépeket javítanak, 10 millió forintot költöttek gépek vásárlására. A beruházások megtérültek. Eredményesebb lett a növénytermesztő, az állattenyésztő ágazat. Az utóbbi három évben több lett az exportképes alma, dohány. Több szarvas- marhát és hízott bárányt küldtek külföldi megrendelőknek. Jövedelmező melléküzemágnak ígérkezik az új bakelitüzem. 1976-ban hektáronként 22 mázsa búzát takarítottak be, idén 30 mázsát. Kukoricából három évvel ezelőtt hektáronként 33 mázsát termeltek, idén 42 mázsát. A hozzászólások érintették a termelőmunka, a pártmunka szinte valamennyi területét. Eördögh László ezt mondta: „Kilenc éve vagyok tagja ennek az alapszervezetnek. Azóta javult az összetételünk. A növénytermesztésben és a műanyagüzemben sok jó képességű nő dolgozik. Régóta hangoztatjuk, hogy foglalkozunk a legjobbak párttaggá nevelésével. Végre felvehetnénk néhányat közülük.” Az utóbbi időben négy fiatal párttag erősíti az alapszervezetet, valamennyien férfiak. Bura István a brigádvezetők felelősségét hangsúlyozta. Mint mondta, az eddigieknél több munka, nagyobb felelősség nehezedik a vállukra. Éppen ezért kapjanak nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést. Javasolta azt is, hogy a tanács és az új KlSZ-bizott- ság tegye élénkebbé az életet a kultúrházban. Pásztor István elmondta, hogy a szocialista brigádok egy-egy tagja gyakran késő este és éjszaka is túlórázik, a pluszmunka nem kerül mindig a munkalapra és a brigádnaplóba. Nyitrai József a pártvezetőség titkára arról beszélt, hogy az utóbbi három évben már nem a melléküzemágak adták a jövedelem nagy részét, hanem az alaptevékenység. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben még nagyobb szükség lesz a párttagok példamutató munkájára. A sényő—nyírturai Zöld Mező Tsz-ben zöldutat kap minden hasznos kezdeményezés, amely a további fejlődést szolgálja. N. L.
