Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-13 / 265. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 13. Konyhakész baromfi Kisvárdáról A harmadik negyedév végére 7146 tonna baromfit dolgoztak fel konyhakészre a HUN- NIACOOP kisvárdai gyárában. (Császár Csaba felvétele) UTÁNPÓTLÁS A SZAKKÖRBŐL Önként a tűz ellen Tizenkétezer olyan ember segíti Szabolcs-Szatmárban a tűzvédelmet, akik nem viselik a hivatásos tűzoltók egyenruháját — társadalmi segítőkként emlegetik őket. E szépszámú seregben tizenéves gyerek éppúgy található, mint nyugdíjban lévő idős ember. Négyezren közülük önkéntes tűzoltók, két és tél ezren pedig vállalati tűzoltók. Az elmúlt évben ezek az emberek 160 tűzesetnél avatkoztak be — ám a másik igen fontos munkájukat, a tűzmegelőzési tevékenységet is kiválóan végezték. A tűzvédelem társadalmi segítői immár hagyományosan november 7. alkalmából kapnak elismerést — így történt ez most is. A Tűzbiztonsági Érem különböző fokozatait vették át harmincán a napokban, s köztük volt Szegedi Béla ko- csordi pedagógus is: arany fokozatú éremmel térhetett haza falujába. Matematika-fizika és kémia szakos tanár — harmincnégy esztendeje munkálkodik Ko- csordon az általános iskolában. Két és fél évtizede a helyi önkéntes tűzoltók közé is tartozik! — Az ötvenes évek elején alakult meg a faluban a tűzoltótestület. Én is tagja lettem, mivel úgy véltem: nemcsak, hogy fontos munkát végeznek az önkéntes tűzoltók, de színtere lehet ez a közösség bizonyos nevelőmunkának is ... Pár év múlva aztán, 1960-ban léptünk egyet előre, s megalakítottuk az iskolában azt a kis szakkört, mely azóta is az önkéntes tűzoltók utánpótlásának legjobb forrása Kocsordon. Ha jól számolom, hát több százra tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akik kikerülve a tűzoltószakkörből, a „nagyok” közé álltak. A tűzoltóegyesületnél egyébként parancsnokhelyettes és titkár yagyok... — A faluban szerencsére két esztendeje nem volt tűz, a legutóbbi is egy villámcsapás következményeként keletkezett. Nem is bánjuk persze, hogy nincs teendőnk — mármint tűzoltásban. Annál több van ellenben a megelőzésben és az állandó felkészülésben. Az utóbbinál a legjobb a versenyeken való részvétel, illetve az azokra való előkészület. Mindenkinek mindig tudnia kell az önkéntesek között, hogy mi a teendője, ha riasztás van: s ezt gyakorolni is kell! A megelőzés állandó munkát jelent; minden évben végigellenőrizzük a faluban a lakóházakat, középületeket. Ilyenkor egy felnőtt mellett egy-egy gyerek is részt vesz az ellenőrzéseken! Úgy véljük, az a legjobb módszer, hogy saját tapasztalatai legyenek minden úttörő-tűzoltónak a veszélyforrásokról, azok megszüntetésének módjáról. S hozzáteszem azt is: a nevelőereje is igen erős ennek. <t«y) Községekben 5+1 napos rendelés FOGÁSZATI HÓNAP Riasztó adatok látnak napvilágot hónapról hónapra arról, hogy Magyar- ország lakossága — beleértve a gyerekeket is — fogbeteg. Megyénkben az általános iskolások mintegy 85 százaléka szenved e betegségben. A 16—14 éveseknek pedig átlagosan 8 lyukas foga van. Nyíregyházán eddig szűkös, kedvezőtlen körülmények között működött az iskolafogászat és a fogszabályozási szakrendelés a Vöröshadsereg utcai, városi rendelőintézetben. November 5-től új helyre költözött az iskolafogászat: a Bocskai utca 71. szám alatti volt gyermekrendelőbe. A NYIRTERV KISZ- esei — soron kívül — társadalmi munkában készítették el a terveket, az épületet pedig a TAÉV dolgozói alakították át. Zsiliprendszerű rendelés Úgynevezett zsiliprendszerű fogászati szakrendelést teremtettek itt a szakembereik. A váróteremből folyosón át lehet megközelíteni a rendelőket. Berendeztek egy osztályvárótermet, ahol diavetítés, s magnós előadások kötik le a gyerekek figyelmét:' Működik egy alkalmi váróterem is, ahol a nem csoportosan, hanem az egyedül vagy szülői 'kísérettel érkező kis betegek várakozhatnak. A háromszékes iskolafogászat mellett — melyekből egyelőre csak 2 szék működik — itt kapott helyet a megyei fogszabályozási szakrendelés is. Ugyancsak ebben az épületben található a nővédelmi tanácsiadé és egy gyermekszakrendelő is. — Nem kisebb feladat áll a megyei fogorvosok előtt, mint a 6—14 évesek szisztémás kezelését megoldani a hatodik ötéves tervben — tájékoztat dr. Bakó Attila, megyei fogász szákfőorvos. — Ennek során évenként legalább egyszer meg kell vizsgálni az iskolások fogait. A tervek szerint Nyíregyházán a 4 fogorvosi széken — melyekből egy a jósavárosi 9-es iskolában működik — 8 —, öt vidéki városunkban pedig egy-egy gyermekfogász szakorvos dolgozik majd. Tanévenként egyszer — A községekben 5+1 napos rendelés keretében szervezzük meg az iskolafogászatot. Vagyis öt napon át felnőttek, a hét egy napján pedig a községi iskolások számára tartanak majd fogászati rendelést. Szabolcsban jelenleg 65 fogorvos dolgozik, közülük 30—32 vonható be az 5+1 rendszerű kezelésbe. Égető gond — országosan is —, hogy nincs elég fogszakorvos. A 6 órás iskolafo- gászati rendelés alatt 1 tanévben egy orvosnak 2400 gyereket (keŰ kezelnie. Nyíregyházán 11 ezer iskolai korcsoportos gyermek él, ezért átlagosan egy orvosra a megengedettnél jóval több beteg jut. így legfeljebb arra van idő, hogy az iskolafogászaton tanévenként egyszer átnézzék a nebulók fogait. — Az elmaradásunk — épp a szakemberhiány miatt — jelentős, hiszen csak most kezdhetjük a megelőzést — folytatja dr. Bakó Attila. — Nagy segítséget jelent, hogy forgalomba került egy új, fogszuvasodást gátló anyag: az „elmex”, melyet az NDK-ban gyártanak. Három változata van: a folyadék, a zselé és a fogkrém. Ezek közül a folyadék csak a rendelőkben lesz: hetenként, illetve havonként egyszer a beérkező gyerekek fogait végigecseteld vele a fogorvos. A tervek szerint már idén decemberben kapnak az orvosok a folyadékból. Várhatóan jövőre kerül a gyógyszertáraikba az „elmex” balzsam, melyet maguk a gyerekek visznek fel fogkefével a fogukra hetenként egyszer. Hegelőzés gyermekkorban A fogszuvasodás veszélyeinek leginkább az 5—8 évesek vannak kitéve. Hiszen a pici tej fogak mellett már erős végleges fogak is találhatók a szájukban. A • megelőzést ezért ennél a korosztálynál kell kezdeni. Házi Zsuzsa A nyíregyházi Ságvári Tsz sertéshizlaló telepén korszerű módszerrel töltik fel a silókat. A képen: táp érkezett a gabonaforgalmi és malomipari vállalattól. (Császár Csaba felvétele) Ököllel fizetett a borért Még 17 éves sem volt azon a január végi napon R. Csaba dögéi alkalmi munkás, amikor falujában, a Szabadság téren egy közelben lakó ittas férfi állította meg és cigarettát kért tőle. R. Csabának nem volt cigarettája, így nem tudta megkínálni az ismerőst, aki ennek ellenére behívta a fiút lakására boirt inni. A fiú elfogadta a meghívást, sőt annyira megtetszett neki a dolog, hogy amikor megittak a konyhában hatde- cinyit, rászólt a gazdára, hogy hozzon még. Miért, miért nem, a házigazda nem kínálta tovább R. Csabát, aki — ha már megkóstolta — továbbra is inni akart. Pénzt kért a. gazdától, s mivel azt sem kapott, ököllel esett az ittas embernek. A verekedésből birkózás lett, s amikor leesett a házigazda lábáról a gumicsizrria, R. Csaba azzal verte a tőle jóval idősebb embert. Ki tudja meddig tartott volna a verekedés, ha közben haza nem ért volna a házigazda felesége, s rendőrért rohant, hogy megfékezzék a támadót. A fiatalkorú, gyengeelméjű R. Csabát — áki cselekménye társadalmi veszélyességének felismerésében közepesen korlátozott — a bíróság súlyos testi sértés miatt négy hónapi szabadság- vesztésre ítélte, de a büntetés végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. Hubay Miklós mestere az egyfelvonásosoknak, a rövid drámáknak. Ezt eddig csak néhány televíziósított darabjából tudhatták a nézők, pedig számos egyfelvo- násosa jelent meg kötetben, tehát hozzáférhető lett volna az érdeklődő rendezőknek. Az egyfelvonásosok általában, a Hubayé pedig emelt a parlamentben a postásnők, a telefonosok béremeléséért és emberi méltóságuk védelméért. Kru- csay Margit személyes ro- konszenve Fényesnek szólt, cselekedete tehát nem tudatos forradalmi tett volt, sokkal inkább a megsejtett, megérzett igazságé: Fényesék, a Nemzeti Tanács, a különösképpen alkalmasak a televízióra. Szerkezetük feszessége, hézagok nélküli logikájuk, képi látásmódjuk okán. Háromszoros halállal című darabja gróf Tisza István miniszterelnök meggyilkolása révén szól a kisember hősiességéről. Arról, hogyan szól bele a történelmi eseményekbe a maga lehetőségeinek határain belül. A telefonos kisasszonyról, aki 1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom első napján figyelmezteti a Nemzeti Tanács egyik tagját: ellenforradalmi tisztek egy csoportja meg akarja támadni és le akarja gyilkolni az ülésező tanácsot. Híradása megmenti a Nemzeti Tanácsot. Értesülését Krucsay Margit a telefonok kapcsolása közben szerezte, tehát titoktartásra kötelezett szolgálat közben. Ö azonban — igaz: ösztönösen és egyéni és személyhez — Fényes László nemzeti tanácstaghoz — kötődő ro- konszenv alapján ebben az esetben a forradalmi erkölcs szerint kezelte a hivatali titkot. Értesítette a- halálos veszedelemről azokat, akik közül egy, Fényes László, még korábban, 1917-ben szót forradalom az elnyomottak ügyét képviselik, ha olyan hóhérok, mint Lukachich tábornok és tiszttársai törnek az életükre. Hubay Miklós az eredeti darabban a végzetszerűség szoros logikai láncával kötötte össze Tisza István meggyilkolásának történetét és Krucsay Margit telefonos kisasszony életeket mentő cselekedetét. Pedig a kettőnek csak igen távoli összefüggése lehetséges, közvetlen kapcsolata semmiképp. A tévéjáték forgatókönyvíró rendezője és dramaturgja azonban ebből a logikai láncból a legfontosabbat változtatták meg: azt, hogy Tiszának Lukachichhoz küldött (és a címzett által át is vett) levele indította el azt a folyamatot, amelynek következménye — egyebek mellett — Tisza fegyveres védelmének megszűnése lett. Néhány más dolgot is megváltoztattak a darabban. Hubay drámaírói erejét bizonyítja, hogy mindezek ellenére nagyon erőteljes, szuggesztív hatású maradt a tévéjáték. Igaz, ez nem kis részben a szinészi munka eredménye is. Seregi István Jóllehet igazat lehet adni Ariadna Sesztakovának, a Feladó: Rádió Moszkva rádiókabaré kitűnő műsorvezető „szóvivőjének” abban, hogy minden népnek a maga társadalmi közegébe ágyazott sajátos humora van, s hogy minden nép más-más jelenségeken is nevethet, — mégis téveszt- hetetlen hatást keltve csattantak a poénok a szovjet műsor» előadásán a mi rádiókabarénkban. Ami nem is olyan meglepő, tekintve a sok társadalmi azonosságot, derűt fakasztó némely „visszájáról” is. A kabaréműsor, friss, ötletes, szellemes volt, s vidám témáit a legmaibb szovjet életből merítették szerzői. Nagy szerepet kaptak benne a családi és magánélet jól megfigyelt és kellően poin- tírozott fonákságai. (Lám, ennek a „mikroszférának” a kipellengérezett jelenségei is mennyire ismerősöknek, nálunk is jelenvalónak tűntek a görbe tükörben.) Nekem legjobban tetszett: „A pimasz alak” (Bodrogi Gyula és Haumann Péter előadásában), a „Néha jólesik meccset nézni” (Bodrogi Halász Lászlóval), a különlegesen jól pergő „Házassági évforduló” (Körmendi János és Schubert Éva főszereplésével), valamint a színészt számonkérő túlhevült néző mesteri leszerelésének jelenete, Agárdi Gábor és Csákányi László kettősében. Milyen lesz a jövő könyvtára? Pázmán Péter és Varsányi Gyula vasárnap este sugárzott érdekes riportjukban erre próbáltak feleletet adni három fiatal, diplomás könyvtáros Kamarás István ismert művelődésszociológus és a könyvtárhasználók segítségével A könyvtár jövője — a jövő könyvtára c. műsorukban. Arra persze senki sem tudhat válaszolni, hogy pontosan milyen is lesz a közművelődési könyvtár, de a fejlődés tendenciái világosan kirajzolódnak. Ezekből csak néhány jellemzőt említenék. Ilyen az információhordozók körének kibővülése az audiovizuális anyagokkal- eszközökkel. Vagy az olvasási kultúra ismeretszerzőb- bé válása, közelebb kerülése az olvasó munkájához, hivatásához. Továbbá, hogy a könyvtár információs bázis szerepe növekedőben van, s a közművelődési könyvtár is egyre inkább az önálló ismeretszerzés, szükségszerűen permanens művelődés szinterévé válik. Általában, — a könyvtári funkciórendszer bővülésével a megfelelő működési feltételrendszer kialakítása is együtt jár. (Előadó-, vetitőterem, audiovizuális stúdió, csoportos foglalkozási kabinet stb.) A jövő könyvtára tehát a mainál komplexebb művelődési intézmény lesz. Ha a jövőben — mint a szociológus mondta — 40 tévécsatornán is áradna az információs özön, a betű, a könyv a legfontosabb ismeretszerzési eszköznek látszik maradni, mellyel az élmény- és ismeretszerzés kinek-kinek a saját kívánsága szerinti ütemben, szinten, térben és időben, „a szíve dobbanásának ritmusában” történhet. Merkovszky Pál n 1képernyőí?T?iT A EHJB MELLETT
