Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-09 / 262. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 9. Jobb utakon A belterületi utak több mint fele nem rendelkezik szilárd burkolattal a városban. Ezért fontos, hogy a meglévő utakat időben felújítsák, karbantartsák. A városi utak közül nagyon elhasználódott a ládagyári és a kórház előtti szakasz. Ennek a felújítására, a Táncsics utca korszerűsítésére másfél millió forintot fordítottak. A KPM a két városrészt összekötő hidak közötti útszakaszt újította fel. Az új burkolat mellett kicserélték a védőkorlátokat is. A beton helyett fémkorlátot helyeztek el. Lebontott épületek helyén Társasház épül A Szabadság tér és Kossuth utca sarkán lebontott épületek helyére egy 24 lakásos társasházat építenek. A közművesített, mintegy háromezer négyzetméteres területet a tanács átadta az Országos Takarékpénztárnak, amely lebonyolítja az építést. A kivitelezéssel az ÉPSZER vállalatot bízzák meg. A tanáccsal történt megállapodás szerint a lakások vevőit tanácsi kijelöléssel állapítják meg. „Városkörnyéki községi tanács” — hirdeti a felirat a tanácsházán Olcsván. Ugyanezzel a felirattal találkozni Jándon is. Két olyan községben, ahol egy évvel ezelőtt még a Vásárosnaményi Nagyközségi Közös Tanácson intézték a dolgokat. A várossá szervezés viszont változást hozott, a községek önálló tanácsot kaptak. Jó, vagy rossz a változás — tudakoltuk a két község tanácsi vezetőitől. Falugyűlésen vetették fel — Azt hiszem, az a jó, ha a város úgy tekinti a két községet, mint a szülő, aki gyermekeinek gondját viseli — fogalmazza meg Mándy Ferenc, az olcsvai tanácselnök. — Csak az a baj, hogy a város sem tud annyit adni; amennyit a község kíván, már csak azért sem, mert a városnak sincs. A közigazgatáson belül új forma a városkörnyéki község fogalma. A lényegi változás, hogy nem a járási hivatalhoz tartoznak, hanem a városi tanácson látják el a járás funkcióit. — A falugyűlésen sok mindent felvetettek az emberek, amikor az átszervezésről volt szó — mondja Kakuk Bertalan, a jándi tanácselnök. — Elsősorban közérdekű bejelentések hangzottak el. Mi pedig különösebb ígérgetés nélkül nagyon sok olyan dolgot tudtunk mondaRendezett üdülőövezet Olcsván a vezetékes víz eljut minden utcába, rövidesen a lakásokba is bevezetik a vizet. ni, amit a lakosság megértéssel fogadott. A sok társadalmi munka jelzi Jándon, hogy az ott élők mit tettek falujukért. Így többek között a művelődési ház és a tanács környékét hozták rendbe. Az ifjúsági klubot a fiatalok maguk festették ki. Olcsván ugyancsak van mit sorolni, ha a község gazdagodásáról esik szó. Megépült a vízvezeték, szélesítették az utat a révlejáróhoz, társadalmi munkában járdát építettek, javították az utakat. — A városkörnyék és a város kapcsolata akkor jó, ha az itt élők helyben kapják meg a legfontosabb alapellátást, mást pedig megtalálnak a városban — vélekedik az olcsvai tanácstitkár, Koncz Gusztáv. Nem vágynak el Csakhogy a szép elv megvalósulása sokszor még várat magára. Rossz a közlekedés, ami nehezíti, hogy a falvakban élők közelebb érezzék a várost. Az ellátáson is javítani lehetne. Jándon megoldották, hogy az iskolában csak délelőtt tanítanak, Olcsván az ott élők azt szeretnék, ha az alsó tagozatosok is a körzeti iskolába járnának. — Akkor jó a kapcsolat, ha a Jándon élők nem vágynak Naményba költözni, mert itt is megtalálják a boldogulásukat — mondja Kovács Dezső vb-titkár. Az épülő új házak, a nem csökkenő népesség bizonyítja, hogy mind a közel 900 lakosú Olcsván, mind az 1100 lakosú Jándon sokan nem vágynak el. Van gond is, ami a cigánylakosság nagy arányából, s nem kellő szintű életmódjából, lassú felzárkózásából ered. Mindkét községben igen sokat kell tenni azért, hogy náluk újabb házak épüljenek, csökkenjen a zsúfoltság. — Szorosan kapcsolódik a városhoz mindkét község. Már a tervek készítésénél is figyelembe vesszük az igényeiket — foglalja össze Czakó János, a városi tanács elnöke. — Azt hiszem, azzal erősödik a várossal a kapcsolat, ha Olcsván és Jándon is városi szintű lakások épülnek, kihasználják a helyi lehetőségeket. Az iparral, a mezőgazdasággal úgy is kapcsolódnak Vásárosnaményhoz, tehát az ő gyarapodásuk a mi könnyebbségünk is. Á városból érkezik Egy év nem hosszú idő ahhoz, hogy túlzott változások legyenek egy-egy község életében. Az önállósággal élni kell, miközben megmaradnak a kapcsolatok a várossal. A közös tervek ugyanis a közeledést jelzik. Olcsván a vízmű kútjaiba a városból érkezik a víz, Jándon, ha közmű vesítenek, együtt oldják meg Gergelyiugornyával. Élni Jándon és Olcsván, dolgozni a városban — sokak számára ez lesz a jövő útja. Oktatás számokban Az új iskolában tartották meg a november 7-i ünnepséget. Gyerekek az aulában. Minden ötödik vásárosnaményi iskolába jár. A város és a két társközség, Jánd és Olcsva négy általános iskolájában 1418 gyerek tanul. Sokat javult az oktatás a 12 tantermes új iskola elkészültével — kár hogy ez a tanév kezdésére nem történt meg —, azonban ennek ellenére a város iskoláiban lévő 34 tanterem közül 12 elavult, szükségtanterem. Az iskolákban az 52 tanulócsoportban 96 pedagógus oktatja, neveli a gyerekeket. Az országos átlagot jóval meghaladó arányú a napközis ellátásban részesülő gyerekek száma. Csak minden harmadik gyerek nem jár napközibe. Gond viszont, hogy az igények ettől is magasabbak, így a 7—8. osztályos gyerekeket nem lehet felvenni a napközibe. Magas az óvodába járó gyermekek száma is. összesen 432 gyerek jár óvodába, csak minden ötödik óvodás korú gyermek nem óvodás. A város népességének gyors növekedése viszont szükségessé teszi újabb óvodai csoportok indítását, hiszen a zsúfoltság, a meglévő helyek kihasználása magas. Tisztább várost városi tanács a közelmúltban tanácsrendeletet alkotott a köztisztaság fenntartásáról és a környezet védelméről. Üdvös ez a rendelet, mert pontosan intézkedik az oly sok embert érintő, mindenki közhangulatát valamiféleképpen befolyásoló területről. Mondhatnánk úgy is, hogy a városi életforma, a várossá válás magasabb igényeket támaszt a rendezettség, a tisztaság ügyében is. De fogalmazhatunk úgy is, hogy az iparosodás, a nagyobb arányok miatt egyesek hajlamosak elfeledkezni az együttélés szabályairól, a rend és tisztaság védelméről, s velük szemben kell fellépni a rendelet szigorával. A tanács építőipari költségvetési üzeme gondoskodik a közterületek tisztán tartásáról. A házi szemét elszállításáról ugyancsak a költségvetési üzem gondoskodik, mégpedig megfelelő gyakorisággal. (Mindez azt mutatja, hogy a városi feladatok ellátása ilyenfajta kiadásokkal is jár.) Fontos tudni viszont, hogy a járdák tisztán tartása- az ingatlanok •tulajdonosainak, kezelőinek feladata. A városi cím még nem jelenti azt. hogy az állat- tartási kedv csökkent volna egyes részeken. Mindezt nem is gátolja a rendelet, csak a több szintes épületekkel beépült területeken. mint a Szabadság tér. Rákóczi, Jablokov, Jókai, Kossuth utcák és a Mező Imre körút tiltja meg a haszonállatok tartását. A köztisztaság, a környezet védelme nemcsak — és elsősorban nem — egy rendeletén múlik. Sokkal fontosabb az állampolgári fegyelem, hogy a városban lakók szeretik lakóhelyüket és tesznek érte, igyekeznek azt megőrizni tisztaságában, rendjében. A virágos utcák, a rendezett terek, a Vörös- kereszt szervezésében a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom arra való, hogy jobb közérzettel éljenek az emberek egy településen. Debreceni, nyíregyházi, mátészalkai és helyi munkáskezek szorgoskodtak október 27-én a gergelyiugornyai Ti- sza-parton. A tanács és a népfront mozgósítására mintegy 160-an vállaltak társadalmi munkát, ragadtak ásót, lapátot, hogy feltöltsék a gödröket, kivágják a közlekedést akadályozó fákat, bokrokat, rendezzék az utakat. A mintegy 30 ezer forintot érő társadalmi munka célja, hogy a Tisza-part üdülői rendezett körülményeket találjanak, a házak gazdái szívesen töltsék itt szabad idejüket. Az önkéntes munkásokra tavasszal, az árvíz elvonulása után újra számítanak. Képünkön: munkában idősek és fiatalok. (Fülöp György, gimnáziumi fotóklubtag felvétele.) Az oldalt összeállította: Lányi Botond. A képeket Elek Emil készítette. Minden ötödik lakos. TISZTA VIZET A TISZÁBA A vízvezeték-hálózat kiépítése után fontossá vált az üzemek és a lakások szennyvizének elvezetése is. A gerinchálózat megépült, a tisztítótelepet a várostól északra, a Tisza bal partján helyezték el. Az építés, a berendezések költsége több, mint 16 millió forint. Bár még csak a próbaüzemelés folyik — nyár óta —, azonban naponta 600 köbméter szennyvizet tisztítanak meg a berendezések, s engedik a megtisztított vizet a Tiszába. A telep kapacitása 1200 köbméter, de a terület tovább bővíthető, ha az igények úgy kívánják. Városkörnyéki községek Egy családon helül
