Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-09 / 262. szám
197S). november 9. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Milliók olvasmánya S zép szándék, okos törekvések méltatására mindig szívesen vállalkozunk. Ezt tesszük ez esetben is, amikor a politikai könyvnapok kapcsán a politikai könyvekről szólunk. A jó politikai könyv nemcsak tájékoztat, eligazít, ismereteket nyújt, hanem gondolkoztat, igényeket kelt, kételyeket ébreszt és meggyőződéseket szül. Végső soron alakítja, ösztönzi, jobbítja a cselekvést. Üdvös kölcsönhatás, hogy változik az ember gondolkozása, nő az olvasók tábora, ezzel együtt fokozódik igényük a politikai könyvekre, s ez visszahat az emberek műveltségének színvonalára, a növekvő műveltség pedig lehetőséget, ösztönzést ad jobb munkaeredmények elérésére. Mindez végső fokon lehetővé teszi a több szabad időt, így a több olvasást, nagyobb tájékozódást, a gondolkodás elmélyülését és élénkülését is. A tudás gyarapítását nemcsak a gazdasági építőmunka színvonalának emelése, a hatékonyság követelményének előtérbe kerülése teszi szükségessé, hanem minden ember egyéniségének kiteljesedése, gazdagodásának feltétele is. Politizáló nemzet lettünk. Bizonyítják ezt a politikai könyvkiadás és ismeretterjesztés nagyon is beszédes adatai. Egyedül a Kossuth Könyvkiadó 251 ideológiai, politikai művet ad ki 1979- ben, több mint 6,3 millió példányban. A politikai könyveket soha nem a felületes érdeklődés juttatta kézről kézre, hanem az a szilárd igény, hogy az emberek alaposabb tudást szerezzenek, biztatást, erőt merítsenek a világ megváltoztatásához, fejlesztéséhez. Napjainkban a politikai könyvek már eljutnak az ország minden részébe és milliók olvasmányai lettek. Megnőtt az érdeklődés a marxizmus—léninizmus, a szocializmus kérdései és a nemzetközi élet problémái iránt. Ez a nagyarányú érdeklődés elsősorban abból ered, hogy a felszabadulást követő három és fél évtizedben megváltoztak a gazdasági-társadalmi viszonyok, más lett az emberek életmódja, a munka mellett több idő jut olvasásra, tanulásra, a közösség ügye és a társadalom iránti érdeklődésre. Mind többen ismerik fel, hogy ma már elengedhetetlen a társadalmi fejlődés sajátosságainak és törvény- szerűségeinek ismerete. Márpedig, ha marxista—leninista módon akarunk gondolkodni, tanulmányoznunk kell a klasszikusokat, a társadalom fejlődésével foglalkozó műveket, mert csakis ez vezet el bennünket ahhoz, hogy értékelni tudjuk az eseményeket, figyelemmel kísérni a társadalmi mozgásokat, a világban végbemenő folyamatokat. A szocialista országok belső érdeke és internacionalista kötelessége közkézre adni a szocializmus fejlődésének tanulságait. A történelmi tudat, s általában a tudatosság fejlesztése érdekében közkinccsé kell tenni népünk és a munkás- mozgalom történetének máig ható tanulságait, s e művek tanulmányozásának mindennapi szükségletté kell válnia. B onyolult világban élünk. Napról napra láthatjuk, hogy különböző ideológiák egymás mellett élnek, de viszonyuk sohasem lehet békés. Az imperializmus az enyhüléssel, a kapcsolatok kiterjedtségével visszaélve tartalmában élesebbé teszi, méreteiben pedig kiszélesíti a szocializmus és a haladás elleni ideológiai támadást. A szocializmus építésének egyik alapvető feladata tehát a tudatformálás, amely elválaszthatatlan a hamis tudat, az eszméinktől idegen nézetek leküzdésétől. Az igaz és tudományos eszmék — a marxizmus—léninizmus eszméi — nem diadalmaskodhatnak automatikusan, csak akkor, ha aktívan és meggyőzően képviselik. A politikai könyvek elméletünket és világnézetünket továbbítják az olvasók széles köréhez. Elméletünk azonban nem befejezett tanítás, szüntelenül továbbfejlődik, gazdagodik. A marxizmus— léninizmus az összes testvérpárt harci tapasztalatainak általánosításából táplálkozik és gyarapodik. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy a testvérpártok tapasztalatait az olvasók mind szélesebb rétegei megismerhessék. A politikai könyvkiadás napjainkban eleget tesz tehát legfontosabb feladatának: kielégíti a marxizmus—le- ninizmus klasszikusainak művei iránt folytonosan újratermelődő igényeket. A könyv , napjainkban nem az egyetlen, de nélkülözhetetlen, semmi mással nem pótolható eszköze szocialista közműveltségünknek. Adott a lehetőség arra, hogy a politikai könyv minden korábbinál termékenyebb kapcsolatba kerüljön az emberi élettel, a teljes személyiséggel, az egész társadalommal. ÜGYFÉL. Az irodában két nő dolgozik. Nem főnök és nem beosztott, egyenrangú munkatársak. Az ügyfél bement, bátortalanul körülnézett. Az egyik nő dossziékat rakosgatott, a másik a közben érkezett harmadik kolléganőjével beszélgetett. Azért visszaköszöntek. Az ügyfél várt, toporgott. Az egyik nő változatlanul rakosgatott, a másik kettő egy bizonyos Lujza néni májashurka receptjét vitatta meg. Később rátértek valami pulóvermintára. Mindez majdnem megszokott dolog. Ami ezután történt, már annál kevésbé. Az egyik munkatárs — a beszélgető, a csevegő — megrótta a dossziékat rakosgatót. — Kati, nem látod, hogy fél van a szobában? — Mindjárt — mondta a megdorgált —, csak ezt elpakolom ... — Nem pakolsz el semmit — gurult méregbe a hurkaspecialista —, látod, hogy én el vagyok foglalva ... Azután méltóságteljesen visszafordult a beszélgető partneréhez és nyugodtan társalogtak tovább. Ellesett pillanatok UTAS. Autóbusz. Zsúfolt. Szabad ülőhely nincs, az újonnan felszállók engedelmesen tolonganak a kocsi belseje felé. Tizenéves, ülő kislány felnéz a mellette álló nőre. — Le tetszik ülni? — érdeklődik, s pillantásában egy kis gúny villan. Mintha azt mondaná: — hadd lássuk, fiatalnak tartod-e magad, vagy öregnek? — Csak maradj, kislány — választja az előbbit a nő, s VÁROSOK, VEVŐK, PIACOK (1.) Hol kereskednek? Az ABC pénztáránál. A rádió reggeli műsorában a budapesti piaci árakát, a felhozatal árait halljuk naponta. Fehérgyarmaton, Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban és Vásárosnamény- ban a piacokon és a boltokban a vevő azt keresné hát, és olyan áron keresné, amiről, amilyen áron hallott, öt városunk piacán és boltjaiban eladókkal és vevőkkel beszélgetve azt kerestük, milyen a fiatal városok kereskedelmi ellátása? Elégedett-e a kereskedő és elégedett-e a háziasszony? Mit old meg jobban az egyik, mit old meg rosszabbul a másik város? Igény és lehetőség 1972 és 1978 között a bolti élelmiszerek forgalma Mátészalkán 99 millió forintról 190 millió forintra, Kisvárdán 102 millió forintról 202 millió forintra, Vásárosnaményban 32 millió forintról 65 millió forintra, Nyírbátorban 58 millió forintról 99 millió forintra, Fehérgyarmaton 43 millió forintról 74 millió forintra nőtt. Több árut fogyasztottunk és igényesebb vásárlók lettünk. Néhány vélemény erről: Kiss János, ABC-áruház vezetője: „Nincs olyan luxuscikk, amit ne kellene tartanunk. A háromszáz forintos ital éppen úgy elmegy, mint a téliszalámi, vagy a sima cseresznyepálinka. A kávéfogyasztás még mindig nő. Pólyák Ferenc, ABC-áru- házvezető: „Reklámoz valamit a televízió. Másnap már keresik, és nem mondhatjuk, hogy nincs.” Nagy Antal, üzletvezető: „Amikor a húsárak emelkedtek, akkor néhány hétig mindenki csak oldalast kért volna. Megtorpant a forgalom, aztán néhány hét után ugyanúgy vitték a karajt, mint azelőtt.” A kereskedők, a vevők mindennapi partnerei egybehangzóan vallják, hogy az elmúlt tíz év alatt a vásárlói kultúra (igényesség) hihetetlenül megnőtt. Jellemző például a mirelit áruk diadalút- ja, néhány konzervféleség, a fagyasztott csirke megkedvelése. A foglalkoztatottság adataival függ össze, hogy ked- veltté és keresetté váltak a gyorsan elkészíthető félkész ételek. Mire felépült, az árualapot, másfelől megfelelő hátteret kell teremteni ezeknek az áruknak az eladásához.” Minden városunkban épültek ABC-áruházak, Kisvárdán, Mátészalkán több is, de leszámítva a fehérgyarmatiak most átadott óriásáruházát, ahogy felépültek, a kereskedelem már ki is nőtte ezeket. Az eladóterek szépek, de mindenütt raktározási gondok jelentkeznek. Vásárosnaményban, Nyírbátorban, -de másutt is az egykor tervezett forgalom kétszeresét bonyolítják. Raktárakat és új áruházakat kellene épí- 1 teni, de egy-egy ilyen beruházás nagyon lassan térül meg. A Fehérgyarmaton most épülő áruházról mondta az Áfész elnöke: „Nagyon sok gondunk volt az építéssel. Olyan üzletet akartunk, ami hosszú időre elég. A jövőnek szolgálunk veid, de bizony most örülni fogunk, ha nulla eredményt érünk el. Néhány évig nem lesz nyereséges az üzlet. Magasak az üzemelési díjak, de számolnunk kell azzal, hogy mi nemcsak Fehér- gyarmatot látjuk el, hanem a környező községeket is. Félkombinát és társai A kereskedelem tehát megpróbál az igények elé menni egy kicsit, vagy legalább versenyt futni velük, még akkor is, ha ez pillanatnyilag hasznot nem ígér. Ugyanígy kezd most vendéglátóipari félkombinát építésébe Kisvárda, tervez az egyik ellátatlan területre, a vasúton túl ABC-áru- házat és presszót Nyírbátor. Így épített Mátészalka, így tervez új áruházat majd Vá- sárosnamény. A lehetőségek oldalához tartozik a megfelelő árualap biztosítása, ám ezt érdemes főbb árucsoportonként vizsgálni. Bartha Gábor Uj fazonok Mátészalkáról ■■ Üres kilométerek Okkal-joggal tesszük szóvá mostanában, hogy az országutakon sok teherautó, furgon szalad üresen, vagy néhány árva szerszámmal, alkatrésszel a rakodótérben. Tudjuk miért helytelen, sőt káros ez. Azonban, vannak esetek, amikor nem biztos, hogy a jogos elmarasztalást az üzembetartónak kell címezni. A mátészalkai ISG-ben erre hoztak példát. Gépparkjuk háromnegyed része már régen megtette a kötelességét, szaknyelven szólva: nullára leírt. Csöda-e, ha egy-egy alkatrész hibája miatt állni kényszerülnek ezek? Alkatrész pedig helyben nincs, menni kell érte. Sokszor égetően sürgős ezek beszerzése, hiszen az álló berendezés nagy kárt okozhat. Nagyobbat, mint az alkatrész után szalasztott autó üres kilométere, ugyanis nem mindig van mód a kocsi kihasználásának megszervezésére. És ugyanez a a helyzet a szerszámok esetében is. Kétségtelen dolog: segíteni kellene ezen. Miként? Talán azzal lehetne megváltoztatni — részben legalább a helyzetet, ha a városban is beszerezhetők lennének bizonyos cikkek. Mert ezek kaphatók, — de másutt. Van ugyan Szálkán műszaki áruház is, azonban — mint a panaszkodók mondták —, mintha ott abban a hitben lennének, hogy műszaki cikknek csak a motorkerékpár-alkatrész számít. (speidl) A VSZM kisvárdai gyárában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen köszöntötték a legrégibb és a legjobb dolgozókat. Ketten 30 éves törzs- gárdatagságuk, hárman 15 éves munkaviszonyuk, tíz és öt év után pedig összesen 38- an kaptak elismerést. Kiváló munkájáért 4 dolgozó vehette át a kitüntetést, és ugyancsak négyen részesültek a kiváló gazdasági és társadalmi munkáért járó elismerésben. Szovjet exportra készül a lánykaruha Mátészalkán. (Gaál Béla felvétele.) kinőtték... Kókai István, Áfész-elnök: „Kétrendbeli dolgunk is van: egyfelől növelni kell az áru- választékot, biztosítani kell egyben tisztelettel adózik a kislány diplomáciai érzékének. A lány bólint, ülve marad. Rágógumit vesz elő, elégedetten majszolni kezdi, s közben faarccal bámul kifelé a „Legyünk udvariasak utastársainkkal' szemben” feliratú. ablakra ragasztott felhívás mellett. VEVŐ. ABC-áruház. A húsáru pult előtt idősebb férfi húsz deka parizelt kér. — Sajnos, nincs parize- lünk — mondja sajnálkozva a fehér köpenyes fiatalember. Aztán közelebb hajol a férfihoz. — Ajánlok valamit, bácsika! Itt, a kis utcában van egy kis bolt. Ott mindig van friss áru. A férfi hálásan köszöni a tanácsot. Ritkaság az ilyen fiatalember manapság. Már távozni készül, amikor utoléri a kérés. — Ha hozna nekem is tíz dekát... szeletelve ... (pauwlik) Száznyolcvanmillió forint értékű terméket állítanak elő ebben az évben Mátészalkán, a BFK gyáregységében. Készen, kiszabva kapják a különböző női és lánykaruhákat, a gyermek-, női és férfi- alsóneműket, s ezeket Mátészalkán varrják össze, vasalják, majd csomagolják. A hazai ellátás mellett exportra is termelnek. Állandó vásárlójuk a Szovjetunió, ahová a késztermékek egyötödét szállítják. A belföldi piacon inkább a felsőruházati cikkek a keresettebbek. Az előzetes tervek szerint — 1979-hez viszonyítva — várhatóan 30 százalékkal növelik 1980-ban a termelésüket, elsősorban a hazai szükséglet kielégítésére. A termékszerkezetben nem történik változás, azonban a divatnak megfelelően új fazonokkal jelentkeznek. A gyárban a fiatalok részére külön szakmunkásképzést is tartanak. Ez évről évre folyamatos, s a jövő tanévben is százan kezdik meg a tanulást. Az ipari tanulók közül a távollakókat a százszemélyes leányszállóban helyezik el, de laknak benne a gyár állandó dolgozói is. Nem feledkeznek meg a felnőttek szakmai továbbképzéséről sem. A legalább három éve dolgozó betanított munkásoknak november elején indítottak szakmunkás- képző tanfolyamot. Erre harmincán jelentkeztek.
