Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-07 / 261. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 7. Nyíregyháza, kiskörúti sávház. (Elek Emil felvétele) Á nyílt várospolitika jegyében Nyíregyházán Urbanizáció közkívánatra Száztízezer lakosú megyeszékhelyünk tíz év alatt nőtt másfélszeresére. Űj lakónegyedek épültek, újabb területeket kapcsoltak a városhoz, megkezdődött a belváros rekonstrukciója. Ez idő alatt vált általánossá a vezetékes ivóvíz, a háztartási gáz, a távhő. Olyan alapvető változások ezek, mint a kamasz növése, majd meg- férfiasodása. Tulajdonképpen természetes, de a „végeredményig” sok gondot, meglepetést is tartogathat. Nyíregyháza változásai'nagyon sok helybelit érdekelnek. Bizonyíték erre a sok helyen szervezett várospolitikai ankét, a sok közérdekű javaslat, de az a számos megjegyzés, kezdeményezés is, amelyet szerkesztőségünk kap hónapról hónapra. Esetenként csak egy kisebb útjavításra hívják fel a figyelmet, máskor városrendezéssel összefüggő javaslatokat tesznek (mint nemrégiben a városközpont tervpályázati anyagának nyilvános kiállítása idején), vagy városrészek névadójánál bábáskodnak a lokálpatrióták. így kapta nevét a Jósaváros, a Malom- kert, a Szamuely körút, a majdani keleti városrész, Nyíregyháza-Űjváros is. Tnezer válasz Különösen érdekes volt az a kezdeményezés, amelyet a nyílt várospolitika jegyében tízezer nyíregyházi megkérdezésével végzett a városi pártbizottság és a városi tanács. A kérdőíveken nagyon sokan hozzáértő módon szóltak a várospolitika kérdéseihez, jó összefüggésekre mutattak rá. Figyelemre méltó volt például, hogy elismeréssel szóltak a gyors fejlődésről, ugyanakkor azt sem hallgatták el, hogy úi feszültségek keletkeztek. Átmenetileg lecsökkent például a város- központ lakosságának száma. Itt kis létszámú iskolai osztályokban tanultak a gyerekek, az új lakótelepeken pedig esetenként még az alsó tagozatosok is váltott „műszakba” jártak. A város vezető testületéit sokat foglalkoztatta a kérdés, hogyan lehetne jobban összehangolni az egyes "fejlesztéseket, az egész város helyzetének arányos javítását. Kétféle nehézséggel kellett szembenézni. Az egyik: a hagyományos módszerekkel már nem lehet áttekinteni egy ilyen nagy várost, erre a még oly gyakorlott apparátusok sem képesek. Olyasmire volt szükség, mint a rendezési terv, ameljhiek alapján lehet építkezni (ami a laikus számára esetenként összevisszaságot is mutat), de a terv végrehajtása után az egész munka eredménye például egy esztétikus, összhangban lévő lakótelep. Ilyen tervre volt szükség, csakhogy nem egyetlen lakótelepre, hanem az egész városra. Ábrák a modellen Ezt a tervet végül is a nyíregyházi szakemberek által kidolgozott várospolitikai modellben megtalálták, s megtörtént ennek aktualizálása is. Ábráiból az is kiderül: milyen következményekkel járhat például egy komoly beruházási döntés. Egy sematikus példa: ha egy újabb nagy gyár épül a város valamelyik részén, akkor feltehetőleg módosul a tömegközlekedés konstrukciója, más lesz az érdeklődés egy, a közelben lévő családi házas övezet építési telkei iránt, bizonyára újabb óvodai helyekre lesz szükség, »az érintett közművek nagyobb terhelése miatt esetleg meg kell gyorsítani azok tervezett bővítését és így tovább. Egy másik — bár az előbbiekkel összefüggő — gond, hogy milyen aránytalanságok keletkeztek az elmúlt években a városban. Sokszor tették szóvá Jósaváros „összkomfortosságát”, esetenként még feleslegesnek is minősítve egyes beruházásokat. Mindezt azért, mert ilyen beruházás közepette másutt (például a városközpontban vagy a keleti, nyugati városrészekben) alig változott valami, esetenként a járdalapokat is társadalmi munkában fektették le, hogy valami fejlődés történjék. Arról is szólni kell azonban, hogy egy korszerű városépítési színvonalat nem lehet feladni: ami most épül, annak 2000-ben is meg kell állnia a helyét. Hintalakótelep A kibontakozás útja azonban már jól látható. Jósaváros csak egyike az új lakótelepeknek. Méreteiben kisebb, de hasonlóan korszerű épül már az állomás mellett, s rendkívül gyors ütemben. Már látható, hogy 5—8 éven belül egy színvonalas város- központ is kialakul. Megtörténtek az előkészületek a keleti városrész átformálására is. De aki mostanában a Ság- vári városrészben, a hajdani Friedmann-telepen jár, rá sem ismer gyáros peremére, ahol családi* és társasházakból minta lakótelep épül, sok remek, egyéni ötletet felhasználva. Marik Sándor Hóügyelet november 15-től Készen állnak a sószórók Télszagú a levegő. Havas esőt is láttunk már a napokban, és olvashattuk a híradást: hegyeinkben felkötötték a sítalpat a hó szerelmesei. Nem tudni, mikor lesz fehér a táj idelent is — mindenesetre jó felkészülni rá, ne érjen váratlanul bennünket a havazás. Nyíregyházán az ingatlankezelő és szolgáltató vállalatnál is a télre készülődnek emberek, gépek egyaránt. Befejeződött a vállalatnál a géppark ellenőrzése, felkészítése. A nyári hőségben utcát hűsítő locsolókocsik közül kettőt átalakítottak hótolásra, ellenőrizték a sót szóró járműveket. Ez utóbbiból újat is vásárolt a vállalat, a gép a napokban érkezett meg Nyíregyházára. A hókupacokat az úttest széléről fölszedő és elszállító gép, meg a tehergépkocsik készen állnak. Vásároltak egy új sóőrlő-keverő masinát is, mellyel meggyorsítható az olvadást segítő anyag előkészítése. A telepeken jókora halmokban áll a só és a homok — nincs vele különösebb gond. Az ingatlankezelő november 15-től hószolgálati ügyeletet vezet be. Éjjel és nappal egyaránt mozgósíthatók a vállalat dolgozói — külön riasztási tervet dolgoztak ki számukra. Erre bizony szükség is lehet, hiszen nem tudhatják, mikor hullik nagyobb mennyiségű hó a város útjaira — márpedig korán reggelre a legfontosabb útvonalakat szabaddá kell tenni, hogy megindulhasson a megyeszékhely élete. Az utak az ő hatáskörükbe tartoznak — ám a járdák már nem! A házak tulajdonosainak, felügyelőinek kötelessége a járdák megtisztítása, s az üzletek előtt sem maradhat jég, hó a gyalogjárón. A városi tanács közterület-fenntartó irodája ellenőröket állít munkába a tél beköszönte- kor — ők ellenőrzik ezt a munkát. Ahol nem lesz foganatja figyelmeztetésüknek, ott szabálysértési feljelentést tesznek a mulasztók ellen. De ne is ez legyen az elriasztó: inkább arra gondoljanak a háztulajdonosok, házfelügyelők, hogy ők is járnak az utcán — és másutt, az övékéhez hasonló mulasztás helyén, bizony pórul járhatnak ... (tarnavölgyi) Könyvtáravatás az Alkaloidában Űj szakszervezeti klubkönyvtárral gazdagodott a ti- szavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár. Az üzemi közművelődés céljait szolgáló létesítmény a gyár szomszédságában lévő lakótelepen készült el összesen 4 és fél millió forintos költséggel. A beruházás nagyobb része — 3 és fél millió — saját, vállalati költség, egymillió forintos támogatást kaptak a SZOT- tól. Az épület belső berendezései mintegy 700 ezer forintba kerülték. Az új épületben kapott helyet az üzemi szakszervezeti könyvtár. Közel hétezer kötet sorakozik a polcokon, a folyó- íratolvasó-teremben pedig 38 féle hazai és külföldi újság és folyóirat várja az olvasókat. Egy nagyobb tanácskozóterem és két klubterem tartozik még az épülethez. Ezekben a jövőben rendszeresek lesznek a közművelődési programok. A ház megnyitására, ünnepélyes körülmények között november 5-én került sor, amikor az első program is megkezdődött. Szabolcsi képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás, melyet az érdeklődők november 13-ig naponta 8—18 óra között tekinthetnek meg. Próbaszakasz Nagyecsed—Zsírostanya között Műanyag szövetek az útépítésben Az útépítés hagyományosnak tekinthető anyagain kívül — mint például a különféle ásványi anyagok, bitumen és cement — napjainkban egyre nagyobb szerephez jutnak a műanyagok. A víz behatolása ellen védő fóliák, a fagykárok megelőzését szolgáló műanyag habok, az impregnáló, ragasztó műgyanták és különböző úttartozékok alkalmazása sokfelé elterjedt. Mintegy tíz éve egyre bővülő körben alkalmazzák — az eredetileg könnyűipari célokra gyártott — tűzött, nemezeit műanyag textíliákat. Ezek a végtelenített polipropilén, poliamid, polietilén stb. szálból készült anyagok több olyan jó tulajdonsággal is rendelkeznek, melyeket az útépítésben kiválóan lehet hasznosítani: például a vizet átengedik, de már a legapróbb 'fklajszéiflcséket is visz- szatartják, hőmérsékleti, vegyi hatásoknak jól ellenállnak. A kísérleti út próbája. Magyarországon először 1972-ben alkalmazták a francia Rhone-Poulenc Textil „Bidim” márkájú anyagát. Ennek segítségével igen rossz minőségű tőzeges talajon, viszonylag olcsón és rövid idő alatt építették meg egy útszakasz töltését. Talajcsere A„nagy kincs" ______j Az iparvágányra este tolták be az üres vagonokat. Kovács — az egyszerűség kedvéért nevezzük így történetünk főszereplőjét — még a rakodás megkezdése előtt elemlámpávál világította át a kocsikat, hogy meggyőződjön róla: valóban üresek, s megkezdhetik a rakodást. Az egyik kocsi sarkában egy furcsa alakú tárgyat fedezett fel. Zseblámpáját maga elé tartva közelített a sarok felé, s amint odaért, arcát elöntötte a veríték. A zseblámpa gyenge fénye ellenére is azonnal felismerte, hogy a tárgy egy hatalmas aranyrúd. Pillanatok alatt eldöntötte: erről hallgatni kell, senki nem tudhatja meg, mekkora szerencse érte. Kétszer is nekirugaszkodott, míg az aranyrúd engedelmeskedett erejének, s csendben vonszolta el a kocsi ajtajáig. Leugrott, s mivel nem látott a közelben senkit, vállára vette, hogy elrejtse mielőtt bárki is felfedezhetné a hatalmas kincset. Az idő nagyon lassan telt. Ha szerét ejthette, el-elné- zett a kincs felé, aztán éjfél körül hazakérezkedett. — Menjen, úgy se sok hasznát vesszük — mondta főnöke a hol hófehér, hol vérvörös arcú Kovácsnak, aki versenyzőket megszégyenítő gyorsasággal száguldott hazáig kerékpárjával. Az asz- szony már aludt, amikor hazaért, nem is háborgatta, csak egy zsákot rakott kopott aktatáskájába, s elindult vissza munkahelyére. A kincset a zsákba kezdte pakolni. Óvatosan rakta fel a nehéz tömböt a csomagtartóra. Otthon a konyhaasztalra rakta ki a tömböt, s csak azután költötte fel feleségét. Az asszony álmos szemekkel nézte: mit akar ezzel a nyavalyával éjszakának idején az ember, aztán pillanatok alatt kiment szeméből az álom. Reggel együtt beszélték meg, hová rejtsék a nagy kincset, csak arra nem volt semmilyen ötletük, hogyan értékesítsék. Tömbben eladhatatlan, azt nagyon jól tudták, csak akkor érnek vele valamit, ha sikerülne apró szeletekre vágni. Teltek a napok, s Kovácséknál egyre nagyobb tervek szövődtek. Az ember dolgozni járt, s munkatársai sokszor alig ismertek rá. Az asszony csak két napig állta a titkot. Először csak célozgatott a szomszédasz- szonynak: milyen szerencse érhetné őket, ha egy ötösük lenne a lottón, aztán kibújt belőle a nagy titok. Ha már szóban elmondta, miért is ne mutatná meg a kincset — gondolta —, míg a férj dolgozott, előkerült rejtekhelyéről az aranyrúd. A szomszéd- asszony először kíváncsian, aztán irigykedve nézte, s köszönés nélkül távozott. Este ünneplő ruhában állított be Kovácsékhoz a szomszéd házaspár. Az ember kezdte a beszédet, s Kovács azt hitte, rosszul lesz, amikor meghallotta, hogy a szomszédék ismerik a titkot. Először az asszonynak akart esni, aztán meggondolta, s ha fájó szívvel is, felajánlott egy kis darabot a szomszédnak, ha tartja a száját. Egész éjjel dolgoztak, míg sikerült két kis szeletet vágni a tömbből, de a szomszéd másnap újra megjelent, hogy ennél több szelet arany a hallgatás ára. Ismét a tömbnek estek, de a szomszéd két nap múlva újabb aranyat kért. Már- már egymásnak estek, de Kovács belátta: csak újabb arannyal foghatja be a szomszéd száját. Még kétszer ismétlődött meg az eset, s bár a tömbből még alig hiányzott, Ko- vácsnénak felmondták az idegei a szolgálatot. Reggel, amikor férje dolgozni ment, ő beállított a rendőrségre, s elmondta az ügyeletesnek az esetet. A tömb a rendőrségi kocsiba, aztán szakértők kezébe került, akik ránézésre megállapították, hogy egy bronzöntvény volt Kovácsék rejtett titka. Kovácsot nem állították bíróság elé, csak szabálysértési büntetést kapott, de azóta a karikagyűrűjét sem látta az ujján senki. Balogh József nélkül, közvetlen az ingoványos, süppedős tőzegre fektették a műanyag szövetet, amely a fölé került töltés súlya alatt meggyorsította az altalaj megszilárdulását, meggátolta a földmű anyagának elsüllyedését, keveredését és segített a terhelés elosztásában. A kedvező tapasztalatok után további, sokirányú alkalmazásra is sor került. A KPM megyei Közúti Igazgatósága ez év eleje óta a műanyag textíliák felhasználásának olyan területeit kutatja, amelyek eddigi kipróbálása során általánosítható elméleti és gyakorlati ismereteket még nem sikerült szerezni. A Nyíregyháza—Dombrád —Kisvárda útvonalon a tavaszi olvadási károk által tönkretett szakaszokon az erősítő aszfaltréteg hatását igyekeznek fokozni műanyag beépítésével. Ugyancsak műanyag szövetet terítettek a Nagyecse- det Zsírostanyával összekötő út burkolatának egy szakasza alá. Az ősszel épített, mintegy másfél kilométer hosszúságú úton öt különféle pályaszerkezet tulajdonságát értékelik, hasonlítják a szakemberek. A közúti igazgatóság célja, hogy — a közismerten kis teherbírású, agyagos „ecsedi” talajon — a műanyag segítségével jobb és egyben kisebb költségű szerkezettel lehessen az utakat építeni, megerősíteni. Merza Péter
