Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-04 / 259. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 4. Á bőrdíszművek világa T iszadob, gyermekváros. Az őslölgyekkel öve­zett kastély szép kör­nyezetében, a Tisza holtága mellett épült lakásban él fe­leségével Makrai László nyugdíjas pedagógus, akinek — mint maga mondja — hobbija, a bőrdíszművesség adta vissza életkedvét, ere­jét, egy súlyos betegség után. Húsz évig dolgozott a ta­nári pályán, de szíve nagyon makacskodott, s orvosai ta­nácsára ötvenhatévesen vo­nult nyugdíjba. Élete, gyó­gyulása múlott azon, hogy így döntöttek. Ezekben az években nyúlt vissza a régi mesterséghez, a bőr meg­munkálásához — de most már másképpen, mint annak idején, cipészsegédként. Kereste a régi motívumo­kat, azokat a mintákat, ame­lyeket átdolgozva vasba vé­sett, hogy apró kalapácsüté­sekkel átmásolja a finom bőrbe. Szebbnél szebb min­ták formálódtak Makrai László keze nyomán. A kör­be futó díszítések díszdoboz­zá, a mai modem lakás ékes darabjaivá formálódtak. Az utóbbi fél évtized ér­tékes sikereket hozott. Hu­szonöt kiállítása volt már Szabolcs-Szatmárban, de sze­repeltek munkái Várpalotán, Miskolcon, Tokajban és Bu­dapesten, a nemzetközi vá­sáron — mindenütt szívesen látott kiállító. Elek Emil riportja Térkép kellene a megyeszékhelyről Kartográfiai bolt az ólomöntöde helyén Boltköszöntő Évekkel ezelőtt a nyomda ólomöntödéje működött ab­ban az épületben, ahol ma a Kartográfiai Vállalat tenyér­nyi boltja várja Nyíregyhá­zán a vásárlókat. Mindössze három üzlete van az egész országban a vállalatnak: a nyíregyházin kívül működik egy Budapesten illetve Deb­recenben. rajzolt, eredeti térkép máso­lata található 1528-tól 1686- ig. Elsősorban a tanulók ér­deklődésére tart számot a képes történelmi atlasz. A bolt egyik hiányossága, hogy Nyíregyháza térképet vi­szont hiába keresnek a ve­vők. <h) Nem kaptunk meghívót ünnepélyes avatásra, nem is rendeznek ezúttal ilyet. Az ünnep — így mondták — a vásárlók rácsodálko­zó öröme lesz. Így legyen! Amikor az áruház ki­nyit, városaink már zász­lódísszel köszöntik no­vember 7-ét. Az új áruház nem lesz ünnepi beszédek egy bekezdése, de része lesz mégis az ünnepnek. Ugyanúgy, mint minden hétköznapi gazdagodás. (— ha —) ________EGY SZÉP KIS TÁRSASÁG_________ Lebuktak a farmerüzérek Mintegy 80—100 féle tér­kép — köztük a csillagos ég­ről, a naprendszerről —, 6—7 féle földgömb és számos más érdekesség sorakozik a polcokon. — A készletet a vevők ér­deklődése alapján válogat­tam össze — szól Budai Bé­la boltvezető. — Tartok tér­képet Európa csaknem min­den országáról, hazánkról többet, például domborzatit is. A megyei térképek közül nagyobb mennyiségben sza­bolcsi, hajdú-bihari és bor­sodi van készleten — ezek a legkeresettebbek. Igyekszem teljesíteni a különleges kí­vánságokat is. A múltkor New York-i térképet keresett egy vevő. Kérésére rendel­tem egyet a vállalat fővárosi központjából. Érdekesség a Cartopgrap- hia Hungarica című kiad­vány, amelyben tíz kézzel Mézes hír Az idén 56 vagon méz ter­melését tűzték ki célul a Sza- bolcs-Szatmár megyei méhé­szek. Két eredménytelen év után az idén a szerződött mennyiség túlteljesítése vár­ható, hiszen október elejéig 45 és fél vagon mézet vásá­rolt fel megyénkben a HUN- GARONEKTÁR Vállalat, s az átvétel egészen év végéig tart. Az édes csemege az NSZK-ban, Franciaországban, Ausztriában, Japánban, illet­ve itthon kerül pultra. Nem mindennapi bűncse­lekmény-sorozat végére tett pontot a Nyíregyházi Járás- bíróság a napokban, amikor ítéletet hozott Ács István és 18 vádlottársa ügyében. Az egy baráti társasághoz tarto­zó vádlottak — élükön a büntetett előéletű Ács Ist­vánnal és Bánszki Lászlóval — szinte egy fél Büntető Törvénykönyvet kimerítő bűncselekményt követtek el. VÁLOGATÁS NÉLKÜL Ácsnak, ha pénzre volt szüksége, válogatás nélkül tört be iskolákba, óvodákba, ipari üzemekbe és magánla­kásokba. Különösen kedvenc területe volt Nyíregyháza és Budapest. Nyíregyházán az első bűncselekményét egy óvodában kezdte, azonban itt pénzt nem talált. A gyorsabb sikerben bízva a fővárosba Utazott, ahol rövid időre munkaviszonyt létesített a Május 1. Ruhagyárban. Egy sikertelen lopási kísérlet után a munkaviszonyt megszün­tette, de „elfelejtette” leadni a gyári belépőjét, és ezt fel­használva jutott be a gyár területére. A műhelyterem­ből közel 20 000 forint értékű gépet lopott el, s 10 000-ért eladta. Nyíregyházán a Nyírség Ruházati Szövetkezet műhe­lyéből Gorzó Lászlóval 40 000 forint értékű varrógépet lop­tak el, s Balogh Miklós Bar­nabással, majd később Nu- szer Antal segítségével érté­kesítették azokat. Balogh Miklós Barnabás egyébként nemcsak ennek a bűncselekménynek az elkö­vetéséhez nyújtott segítséget. Munkahelyéről, a Szabolcs megyei ÁUlami Épí­tőipari Vállalat raktárából a rábízott anyagból több mint 8000 forint értékű szerszámot és egyéb értéket sikkasztott el munkatársával, Bedécs Jó­zseffel. LESZERELT KEREKEK Ács István lopott a nyír­egyházi tanárképző főiskola gyakorlóiskolájából zsebszá­mológépet és rádiót, egy pin­céből 1450 forint értékű tár­gyat, két autószerelő műhe­lyéből közel 6000 forint ér­tékű gépkocsi-alkatrészt, is­merőse albérleti lakásából 4000 forint értékű ékszert. A varrógép mellett Ács István nagy szenvedélye volt a személygépkocsi is. Két nyíregyházi lakos egy reggel nem kis meglepetéssel ta­pasztalta, hogy az utcán ha­gyott kocsi kerekeit kisze­relték és ellopták. Szívesen segédkezett abban is, hogy Tóth Sándor vádlottársának személyi igazolványába ha­mis adatok kerüljenek be. Iván Imrével együtt nagy hozzáértéssel hamisították meg két esetben is Tóth sze­mélyi igazolványát. Ács István baráti köréhez tartozott a büntetett előéletű Hadobás István is, akinek, bár jogosítványa nem volt, nagyon szeretett autót vezet­ni. Hadobás István ellopta testvére jogosítványát, saját fényképét ragasztotta bele, majd ittasan ült a volán mel­lé. Rendőri igazoltatást kö­vetően még a vérvételi jegy­zőkönyvbe is a testvére ne­vét írta alá, mit sem törődve azzal, hogy tettével a testvé­rét hozza gyanúba. ÁRU KÜLFÖLDRŐL Hasonlóan mozgalmas éle- 1 tét élt a másik eszmei irá­nyító, Bánszki László is. Szá­mára a farmernadrágokkal való üzérkedés jelentett biz­tos megélhetési formát. A fő felvásárlóhely Szeged és Bu­dapest volt. Szegeden Szabó József vádlottársával 200 farmert vásárolt, Budapesten pedig Mészáros Irén segítsé­gével bonyolította le az üzle­tet. A nyugati márkájú far- mernadr.ágok és -dzsekik be­szerzésében Kiss László se­gített neki, aki mint a MA­HART dolgozója rendszere­sen járt külföldön. A piaci értékesítés meg­szerzése sem okozott gondot a kalmár szellemű Bánszki Lászlónak. Barátai és üzlet­társai — akik végül vele együtt ültek a vádlottak pad­jára — nem hagyták cser­ben. Nagyszerű szervezőnek bizonyult, egy-egy értékesí­téskor Szabó Albert, Szabó József, Mészáros Irén, Nagy F. Lajos, Terebes Attila, Nagy Tibor és Varga Gyula tisza- vasvári, illetve tiszalöki lako­sokat felváltva hívta segít­ségül. Fő értékesítési helyük Ti- szalök, Tiszavasvári és a nyíregyházi Búza téri piac volt, ahol a 800—1000 forin­tért felvásárolt farmernad­rágokat 1200—1400 forintos áron adták el. Ilyen mód­szerrel 234 farmernadrágot tudtak értékesíteni, s mint­egy 60 000 forint tiszta ha­szonhoz jutott Bánszki László. Biztos anyagi hasznot je­lentett számára az is, hogy külföldi pénzt, illetve arany ékszereket vásárolt. Egy ka­nadai állampolgártól közel 20 000 forint értékű briliánst, egy nyugatnémet állampol­gártól pedig 300 nyugatné­met márkát vásárolt. A KEMÉNYÖKLÜ Tiszalökön és környékén kemény öklűnek tartották Bánszki Lászlót. Erről győ­ződhetett meg üzlet- és vád­lottársa Szabó Albert, akit egy korábbi nézeteltérés mi­att úgy megvert, hogy az arc­csontja eltört. Sem Ács Istvánnak, sem Bánszki Lászlónak nem vol­tak anyagi gondjaik. Szóra­kozóhelyeken lovagiasak vol­tak, gyakori volt a jelentő­sebb összegű számla kifize­tése. Sajnálatos, hogy e lát­szatcsillogás milyen vonzó hatást jelentett a barátok számára is, akik — több-ke­vesebb anyagi haszon ellené­ben — gondolkodás nélkül segédkeztek az egyes bűncse­lekmények elkövetésében. A Nyíregyházi Járásbíró­ság Ács Istvánt 5 évi fegy- házra ítélte és 4 évre eltil­totta a közügyek gyakorlá­sától. Bánszki László vádlot­tat 2 év 2 hónapi szabadság- vesztés büntetésre, 2 év köz­ügyektől eltiltásra és 6000 fo­rint pénz mellékbüntetésre ítélték, egyben elrendelték a korábbi 10 hónapi felfüggesz­tett szabadságvesztés végre­hajtását is. Kötelezték 60 000 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére. Az eljárás so­rán lefoglalt 54 darab far­mernadrágot a járásbíróság elkobozta. A járásbíróság a többi vádlottat 6 hónaptól 1 évig terjedő szabadságvesz­tés és különböző összegű pénzibüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosabb büntetések kiszabása miatt fellebbezett, Dr. Király Gyula ügyész B oltnak nevezni egy áruházat hántás, de Fehérgyarma­ton egy kis áruház szűnik meg ma, egy nagy ABC- áruház nyílik hétfőn. A régi egy kicsit „bolt” volt, az új már a városi lép­tékhez készült. Az 1155 négyzetméteres, megfelelő raktártérrel is bíró új áruháznak egy nyolcvan­milliós forgalmat tudó kis áruház örökségét kell átvennie. Építési engedély — egyszerűbben Még mindig bonyolult az eljárás — Tanácsi kezdeményezések Négyezer-háromszáz ügy­irat érkezett ebben az évben a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztályának építési csoportjához, amiből közel 1100 építési, bontási il­letve használatba vételi en­gedély volt: lakóházak építé­sére, felújítására, melléképü­letek, hétvégi házak építését kérték a város lakói. Ezek a nagy számok egyebek között azt is jelzik: nem mindegy, milyen az ügyintézés a mű­szaki osztályon, mennyit kell várni az állampolgároknak egy-egy engedély, vagy hatá­rozat meghozatalára. Tulaj­donképpen ez indokolta, hogy a napokban a végrehajtó bi­zottság is napirendre tűzte a műszaki osztály építésenge­délyezési, hatósági kötelezési és építésrendészeti tevékeny­ségét. Határidőn túl... Az építésügyi jogszabályok az elmúlt években változtak: az állampolgárok számára egyszerűbbé vált az engedé­lyezési eljárás. Az egyszerű­sítés elsősort^p nem épí­tési engedéshez kötött te­vékenységek kibővítését, va­lamint a kisebb jelentőségű épületek bejelentési kötele­zettség szerinti építési lehe­tőségét bővítette. A lakosság szempontjából kedvezőbb, hogy a szakható­sági nyilatkozatokat a mű­szaki osztály hivatalból kéri meg. A jogszabály-módosítás gyakorlati alkalmazását vizs­gálva a vb megállapította, hogy még mindig nem meg­felelő a lakosság informálása, tájékoztatása, s ennek hiá­nya miatt előfordul, hogy az állampolgárok építési, vagy bejelentési kötelezettséghez kötött létesítményeket enge­dély nélkül építenek meg. Nem minden esetben tudta megtartani az osztály az idén az elintézési határidőket. Az engedélyezési eljárások elhú­zódását az a körülmény is befolyásolta, hogy a beadott kérelmek többsége hiányos volt, nem tartalmazták az előírt mellékleteket; A műszaki osztály az el­múlt évben'módosította a ha­tásági ügyintézés formáját: egy ügyintéző a telekmeg­osztás elvi engedélyezésétől kezdődően a használatba vé­teli eljárásig végigkísérte az építkezést, és egyben az adott terület „gazdájává” vált. Több típusterv Tervezik, hogy szélesebb körű tájékoztatást adnak egy- egy területen végezhető épí­tési munkákról és ezek enge­délyezési formájáról. Az OTP által értékesített telkekhez olyan tájékoztató anyagot állítanak össze, amely alapján a vevő meg­ismerheti a telek beépítésé­vel kapcsolatos előírásokat és eljárási formákat. Jelentős mértékben növelni szeretnék a típustervek skáláját és az ilyen tervek szerinti korsze­rűbb építkezések számát. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter augusztus­ban rendeletben módosította az építési engedélyhez kötött tevékenységeket. E szerint építési engedély kell meglé­vő épület átalakítására, bon­tására, tetőbeépítésre, mű­szaki megosztására, szerke­zeti változtatással járó átala­kítására, felújítására, közte­rületi oldalon reklám-, vagy hirdető berendezés elhelyezé­sére, kettőnél több lakásos épületben egy kW-pál na­gyobb teljesítményű motorral meghajtott munkagép elhe­lyezésére. Engedély kell a telek terepszintjének olyan mértékű megváltoztatására, amely a kialakult csapadék­víz lefolyását megváltoztatja, vagy amely a szomszédos épület használatát korlátoz­za, állékonyságát veszélyez­teti. Ugyancsak engedély kell a lakó-, üdülőépületek, gyü­mölcstárolók, szerszámos- kamrák, présházak, borház, gépkocsi-, vagy motortároló, műhely, nyári konyha építé­séhez. Á kritikus 15 nap ihr Az építési munkák egy ré­sze bejelentési kötelezettség alapján végezhető el. Ilyen­kor az építkezni szándékozó bejelenti szándékát a tanács műszaki osztályához, bejelen­téséhez egy vázlatos helyszín­rajzot kell csatolnia. Egysze­rűsödött a jogszabályi elő­írás, mert ha a tervezett épí­tés az előírásoknak megfelel, úgy nem kell az osztálynak határozatban intézkedni. Ez a lehetőség a műszaki osztály számára jelent kötöttséget, mert ha az állampolgár beje­lentésére — megtagadás, vagy módosítás esetén — 15 napon belül nem reagál, úgy kell tekinteni, hogy az osztály az építkezéshez elvileg hoz­zájárult. Bejelentés alapján építhe­tők melléképületek, utcai ke­rítés, fáskamra, tüzelőtároló és állattartó épületek. Az ilyen jellegű építkezések ese­tén is be kell tartani az Or­szágos Építésügyi Szabályzat előírásait, valamint az állat­tartásra vonatkozó szabályo­kat. A felsorolás természete­sen nem teljes körű, így cél­szerű, ha az építkezni szán­dékozók a városi tanács vb műszaki osztályához fordul­nak tanácsért és segítségért. <bj>

Next

/
Thumbnails
Contents