Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-30 / 280. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 30. területén bekövetkezett robbanásszerű fejlődés az orvos- tudományban is jelentős változást hozott. Uj eljárások, gyógymódok, korszerű műszerek kerülnek bevezetésre. Az egészségügy a legköltségesebb szolgáltatás lett. Megyénkben 1979-ben az egészségügyi ágazat költségvetése 716 millió forint, ebből 186 millió, az összköltség 26 százaléka a megyei kórházé. Nem véletlen, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága is megtárgyalta, hogyan gazdálkodik a kórház a rábízott tekintélyes összeggel. A megyei kórházban évenként gyógykezelt mintegy 40 ezer beteg sorsa elsősorban az orvosok, az egészségügyi dolgozók szakmai, erkölcsi felkészültségétől függ, de nemcsak ettől, hanem az is meghatározó, hogy a gazdasági, műszaki háttér milyen mértékben tudja biztosítani a gyógyítás zavartalanságát. Mire költik a közel 200 millió forintot? Néhány adat: 1700 ágyon fekszik beteg, naponta 30 mázsa textíliát mosnak, a járműpark meghaladja a 30-at. Évi több ezer fajta anyagot, eszközt forgalmaznak, épületeket, gépeket, műszereket üzemeltetnek, tartanak karban. Az ellátottak és az alkalmazottak élelmezésére naponta öt-hat féle menüből, diétás ételből mintegy kétezer adag reggelit és vacsorát, közel háromezer ebédet, és öt-ötszázon felüli tízórait, uzsonnát készítenek. Az ellátás javítására zöldséget termesztenek, virágházat üzemeltetnek, és évente mintegy hat-hétszáz darab sertést hizlalnak. A felsorolás korántsem teljes. A több tízmilliárdos országos egészségügyi költségvetésnek elenyésző töredéke a megyei kórház kiadása. De a megítéléshez elegendő: mit is jelent, milyen terhet ró az államra az ingyenes egészség- ügyi ellátás. Ez az egyetlen kórház naponta félmillió forintot költ el, és ha több pénz jutna erre a célra, az sem lenne' pazarlás. Ha olykor hallunk is panaszt az ellátásra, a zsúfoltságra, mégis elgondolkodtatok ezek az adatok. Különösen azok tudják értékelni államunk anyagi erőfeszítését, akik olyan szerencsétlen helyzetbe kerültek, hogy műtétjük, gyógyulásuk több tízezer forintba került volna, ha nem lenne nálunk ingyenes a gyógyítás, (cs. b.) Formálódik, szépül a „Malomkert” Nyíregyházán, az egymás után épülő szövetkezeti lakásokkal. (Mikita Viktor felvétele) A tél még csak közeleg, a fogyasztók többsége azonban már év közben felkészült a várható hideg napokra. Mint ahogy a Kelet-magyarországi Tüzelőszer- és Építőanyagkereskedelmi Vállalat illetékes vezetőitől megtudtuk: Szabolcs-Szatmárban eddig hat százalékkal több tüzelőt vásároltak, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. November közepéig több mint 450 ezer tonna szén, tűzifa, brikett és koksz talált gazdára. Túlnyomórészt szenet adtak el, csaknem 410 ezer tonnát, ezt követi 43 ezer tonnával a tűzifa — amit jórészt a Hajdúból és Szabolcsból beszerzett akác biztosított — s viszonylag keveset tudtak értékesíteni kokszból és brikettből. Ennek azonban nem a vásárlási szándék hiánya az oka, hiszen nagyon sok kérést nem tudtak kielégíteni, ugyanis a tervezettnél kevesebbet kapott ezekből a vállalat külföldi partnereitől. Az eddig eladott tüzelőmennyiségnek csaknem egynegyede az április elejétől június végéig tartó kedvezményes vásárlási akció során talált gazdára. Ekkor 111 ezer tonna szén fogyott el, tizenkétezer tonnával több mint tavaly. A kedvezményes akció során a vásárlók tizenegymillió forintot takarítottak meg. Szabolcs-Szatmár évente mintegy 550 ezer tonna szilárd tüzelőanyagot „füstöl” Kés, villa, olló K és, villa,olló, gyerek kezébe nem való. Megannyiszor hallottam gyermekkoromban ezt a szólásmondást a felnőttek felesleges okoskodásának tartottam. Aztán elmondták, magyarázták, a gyufa nem játékszer. A vállalatoknál egy évben egyszer, legfeljebb kétszer küldik az értesítést a kötelező vagy ismétlő tűzvédelmi oktatásra. A válasz egy aláírás és legyintés, mindenki talál kibúvót; vár az orvos, a gyerekért kell menni, jaj, elfelejtettem. Beszerelik az új gáztűzhelyet, örömmel kezetfogunk a szerelővel, az elkezdi magyarázni, hogyan kell bánni a készülékkel, mi legyintünk; hagyja csak, mindent tudunk. S aláírjuk a hivatalos papírt, hogy ki- oktáttak bennünket. Nem félünk a tűztől, a robbanástól, mindaddig, amíg minket, vagy valakit családunkból, közvetlen környezetünkből nem ér baj. Az őszi hónapokban gyermekjáték miatt csaptak fel a lángok Nagyhalászban, Tiszamogyoró- son, Kálmánháza-Felsősi- mán és Balkányban. A gázkészülék szabálytalan használata miatt keletkezett robbanás Mátészalkán, szabálytalan hegesztés okozott tüzet a tisza- vasvári Alkaloidában. A •ftárok értéke több tízezer forint. N aponta érkezik hasonló balesetekről hír. Szándékosan nem mondom, írom, hogy szerencsétlenségekről. Mert valamennyi megelőzhető lenne, ha nem hagynánk elöl a gyufát, ha időnként megvizsgáltatnánk a gázkészüléket, akkor is ha nincs baj, ha jobban odafigyelnénk az oktatás alkalmával az előadóra, s ha okos tanácsokat akarnak adni, legyintés helyet meghallgatásukra szakítanánk néhány percet — az életünkért, egyéni és közös értékeinkért. (o) el. Érdekesnek tűnik talán a húsz évvel ezelőtti adat, akkor mindössze kétszázezer tonna volt ez a mennyiség. Azóta számottevően nem emelkedett a megye lélek- száma, ami azt mutatja, az egy főre jutó tüzelőanyagfogyasztás 1979-ben több mint a duplájára növekedett. (Jelenleg egy lakosra csaknem egy tonna szilárd tüzelőanyag jut, s még ehhez jön a távhő-, az olaj-, és a gázszolgáltatás is!) Ez bizonyos mértékben életszínvonalemelkedést jelent, a szakemberek szerint viszont arra is figyelmeztet, hogy indokolatlanul sokat tüzelünk, s itt is takarékosságra van szükség. Sajnos, a TÜZÉP a kokszra és a brikettre váróknak nem sok jót tud ígérni. Ezekből a közeljövőben sem lesz képes teljes mértékben kielégíteni az igényeket, s a közületeknek is csak harmincszázalékos arányban tudja kiadni a kért mennyiséget. Ebben az évben még mintegy százezer tonna tüzelő érkezik a vállalat szabolcsi telepeire. A vállalat azonban szerződéseivel a legfontosabb szénfajtákból már a következő év első negyedének mennyiségét is biztosította. (bg) Műhely a konyhában Szabad gazdálkodás az idővel Divatos női blúz formálódik a Lucsnyik varrógép tűje alatt. A nyakra kerek gallér, az ujjakra mandzsetta kerül. Pár perc alatt kész egy darab, de Székely Mihályné nem nyúl a következőért. Óvoda Zsuzsinak — Ez a legnagyobb előnye, hogy bedolgozó vagyok: nem kell a nyolc órát egyfolytában végigdolgoznom. Havonta átlagosan 100 ruhadarabot készítek határidőre. Az időmmel magam gazdálkodom. Ha hét közben lazítok, hét végén szorítok a tempón. Székelyék otthonában beszélgetünk Nyíregyházán, a Krúdy Gyula utcában. A konyha egyúttal a műhely is.. A fiatalasszony hajnali 5- kor foglalja el a helyét a varrógép mellett. Később óvodába viszi a négyéves Zsuzsit. Rendszerint 9-re ér haza, de már teli szatyorral. S míg fő az ebéd, ő újra hajtja a masinát. A kisebb gyereket, Zsuzsikát a Vécsey közi óvodába vették fel. Ez borzasztó messze van tőlünk: 14 megálló busszal. A Nyírség Ruházati Szövetkezet — ahol 14 évet töltöttem — nem tudott ELMARADT A FÉKPRÓBA Kimerültén a volánnál Szabolcs-Szatmár megye nagyobb gépjárműparkkal rendelkező vállalatainál végeztek ellenőrzést november 22—23-án az SZMT munka- védelmi osztálya, a közlekedésrendészet és a megyei közlekedésbiztonsági tanács képviselői. E vizsgálat évente ismétlődik a megyében. Az átfogó ellenőrzés a kora reggeli órákban zajlott le: a járművek útnak indulása előtt. Ki ellenőriz? A gépkocsik állapotát, vezetőik szakmai és' fizikai fel- készültségét ellenőrizték, megvizsgálták, hogyan szállítják a vállalatnál a dolgozókat otthonukból a munkahelyekre, illetve hogy miképp végzik a járművek karbantartását. Arra is kiterjedt a vizsgálat, hogy a vállalatnál milyen módon ellenőrzik a gépkocsivezetőket — útközben. Ez utóbbi esetben a tapasztalat nem jó: a ZÖLDÉRT, a KEMÉV és a SZÁ- ÉV kivételével mindenütt esetleges ez az ellenőrzés — jobbára a rendőrség, illetve a KPM ellenőrzéseire támaszkodnak. A gépkocsivezetők képzésében nem találtak kivetnivalót, s a dolgozók szállítása is megfelelő — kevés a kivétel. Azt is megvizsgálták, hogy a kora reggeli indításoknál van-e intézkedésre jogosult vezető a helyszínen — s mint kiderült: Mátészalkán a sütőiparnál és a tejiparnál ilyen ember nem volt jelen. Palack védősapka nélkül A gépkocsivezetők rendszeres továbbképzése — mint megállapították — a vállalati munkavédelmi szabályzatban leírtak szerint folyik: többnyire a megyei közlekedés- biztonsági tanács által szervezett formában. Nyíregyházán az ÉPSZER telepéről egy tehergépkocsi huszonhét darab oxigénnel és dissousgázzal telt palackot szállított ki — és a palackok közül mindössze hat darabon volt szelepvédő sapka! A nyíregyházi dohányfermentálóban a járművek parkolója igen gödrös, sáros — elhanyagolt. A gyárban a körülmények nem teszik lehetővé, hogy fékpróbát végezzenek kiindulás előtt — így vágnak neki az utaknak a gépkocsik! Alkalom a visszaélésre . JJ NÍ " ”V A mátészalkai tejipari üzemben meglepődtek az ellenőrök, amikor megtudták: tíz napra előre adják-ki a menetleveleket a gépkocsivezetőknek ... Szabálytalan: visz- szaélésre ad lehetőséget! Ugyancsak meghökkentette az ellenőrzés résztvevőit, amikor meghallották a húsipari vállalat gépkocsivezetőinek panaszait: elmondták a sofőrök, hogy élőállat szállításánál nem ritkaság a húsz-huszonöt órás folyamatos munka sem. Ezen bizony változtatni szükséges, hiszen nemcsak maguk a gépkocsi- vezetők, hanem mások is veszélyben vannak az utakon. — ha fáradt, kimerült émber ül a volánnál. (tgy) Asztalokat borongatott, sörrel „locsolódott" Garázdák a bíróság előtt Bár Balogh József 24 éves nagycserkeszi lakos magyar állampolgár, mégis tolmácsra volt szükség ahhoz, hogy kihallgathassák és a tárgyaláson is válaszolhasson a bíróság kérdéseire. Balogh ugyanis siketnéma, közepes mértékben korlátozott is abban, hogy felismerje cselekménye társadalmi veszélyességét, ám ahhoz elég esze volt, hogy bűncselekményt kövessen el. Balogh ez év január 6-án szabadult a börtönből, ahová lopásért és garázdaságért került, de június 9-én már újabb bűncselekményt követett el. A nagycserkeszi italboltban ivott, aztán egyszer - csak előkapott egy konyhakést és mindenkit megöléssel fenyegetett. Sörösüvegeket vert földhöz, asztalokat borongatott, csak akkor csendesedett el, amikor a rendőr megérkezett. A garázdálkodó Baloghot a bíróság 5 hónapi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. Laczi András 59 éves budapesti lakosnak sem volt több oka, mint Baloghnak a garázdálkodásra, őt is az ital tette erőssé. Július 21-én a tiszaberceli bisztróban kötött bele indok nélkül a vendégekbe, s amikor a csaposnő rászólt, őt kezdte szidni és egy korsó sörrel is leöntötte. Poharakat vert földhöz, káromkodott, s amikor a csaposnő férje, az üzletvezető meg akarta fékezni, Laczi András őt is megütötte, aztán egy vendéget vágott fejen egy pohárral. Laczi ezután sem hagyott fel garázdálkodásával, fenyegetőzni kezdett, hogy mindenkit kinyír, szerencsére ekkor egy svéd állampolgár ment be a bisztróba, kivezette a támadót, s így véget ért az ötórai verekedés. A bíróság Laczi Andrást garázdaság vétségéért 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, de a büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság kötelezte Laczit a bisztró berendezésében okozott kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. közelebb helyet keríteni a gyereknek. Sajnáltam otthagyni a szövetkezetei, hiszen itt kezdtem, s szakmát is adott, de el kellett jönnöm. Egy éve a háziipari bedolgozója vagyok. A körülmények késztették arra Lovas Mihálynét is 11 éve, hogy a szövetkezet bedolgozója legyen: — Legidősebb gyermekem, Melinda kicsi korában szívizomgyulladást kapott. Sokáig itthon ápoltam, nem vállalhattam munkát. Pedig hiányzott a pénz. Szeretek horgolni, ezért vállaltam a bedolgozást. Csökkent a kereset Lovasné időbeosztása másként alakul, mint Székely- néé. Bár reggel 5-kor neki is csörög az óra, de nem kell kisgyerekkel óvodába'ézalad1- nia, s ebédfőzéssel sem bajlódik. Két kisebb csemetéje: Attila és Misi étteremből hordják haza az ebédet. — Nagyon jó, hogy itthon lehetek, bár sokat vagyok egyedül. A család mindenben segít. így van hét, mikor le sem megyek az utcára. Viszont gyakran hallgatok rádiót, s 1—1 óra jut olvasásra is. Lovasné beszélgetés közben puha, meleg, horgolt tipegőket, rugdalózókat varázsol elő a szekrényből — ke- zemunkáit. — Tavasszal csökkentették a keresetünket. Eddig 3500— 4000 J forintot is hoztam egy hónapban, most 2700 a felső határ. Azóta havonta legalább egy hetem kihasználatlan marad. A bércsökkentésről Péter Sándornétól, a szövetkezet osztályvezetőjétől érdeklődtünk: — Sokszor az egész család együtt munkálkodik a bedolgozókkal. így nemritkán olyan magas keresetek voltak, amit egy ember egyedül képtelen előteremteni. Ezért az OKISZ rendelkezésére maximáltuk a kereseteket... Beregi - panamára Teljes a felfordulás a Toldi utca végén: tatarozzák a házakat. Sipos Miklósnémél- tatlankodvg panaszolja a zűrzavart. A fejetetejére állított konyha után a szoba igazi oázis: gyönyörű hímzett térítők, párnák, festett tányérok mindenfelé. — Házivászonra, panamára varrom a beregi mintákat — sorolja Siposné, s szebbnél szebb kézimunkákat mutat. — Három éve mint nyugdíjas, azelőtt pedig 14 évig főállásban voltam bedolgozója a népművészeti részlegnek. Vendéglátóm nem szívesen beszél magáról. Annál inkább a férjéről, aki a csodálatos tányérokat festi. — Egyszerre 2—3 darabot: futót, párnát hozok el a háziiparból. Rendszerint 1—2 hét múlva kell bevinni a kész darabokat. Van, hogy kevés az időm — főleg ekkora felfordulásban — ilyenkor a férjem segít a kézimunká- zásban. Sajnos egyre ügyetlenebb a kezem. A szemem még bírja a munkát, pedig legtöbbször a tv-t is varro- gatás közben nézem. Napfényes időben még szemüveg sem kell a hímzéshez. A háziipari szövetkezetnek jelenleg 1074 bedolgozója van. A kisruharész- legben a termelés felét a bedolgozók teremtik meg. A horgoló- és a népművészeti részleg teljes egészében az ő munkájukra épül. Házi Zsuzsa Juttatás Á Halomkertben Foglalkozásuk: bedolgozó FELKÉSZÜLTEK A TÉLRE Méa lOO ezer tonna tüzelő érkezik Szabolcsba
