Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-27 / 277. szám
KELET-MAGYARORSZÁG 3 1979. november'27. Ái első vonalban ÉRDEKELLENTÉTEK A BERUHÁZÁSOKNÁL (1.) Három hónap alatt szerelik össze a nagyhalászi iskolát a Hajdú váz szerkezetből, harmadannyi munkással, mint a hagyományos építkezésnél. (G. B. felv.) Ha szerencséje van egy építkezésnek, akkor legalább hét-nyolc esetben szerezhet a közvélemény róla tudomást. Először, amikor megszületik az ötlet, aztán amikor pénzt kerítenek a beruházáshoz, ezt követi a hú a tervezés megkezdéséről, netalán menet közbeni módosításáról. Örvendünk, amikor végre kivitelezőt talált a beruházó, majd következik az építkezés indítása — aki ad magára, az alapkőletételt is rendez —, ezután jön a tudósítás a kivitelezés közben felmerült akadályokról, magyarázat a késésről, végül következik a happi end, az új létesítmény ünnepélyes felavatása. HAZAFELÉ JÖVET a Nyírségbe olyan volt a Hajdú expressz 8-as kocsijának jó néhány fülkéje, mintha egy iskola gyerekseregét engedték volna ki hosszú szünetre. Ez a szünet délután 5 órától késő estig tartott, míg a két nyolcadik osztály, közel hatvan fiú és lány meg nem érkezett Kemecsére. Csdviteltek, matek- és fizika- dolikat oldottak meg fejben és a Pesten szerzett friss élményekről beszéltek. Egyetlen célja volt a fővárosi kirándulásuknak: megtekinteni a Planetáriumot, bepillantani a csodás világmindenségbe. Elkísérte a gyerekeket néhány szülő is. Kora hajnalban keltek, rántották a csirkét, sütöttek süteményt az útra. Ázva-fázva járták meg a fővárost. S amikor azt kérdeztem az egyik szép szőke fiúcskától: megérte-e, így válaszolt: „Ezt könyvből nem lehet megtanulni. Ezt látni kellett.” Áradoztak a szülők is. Nem sajnálták a 120 forintokat. A fiúk, lányok az almaszedéssel keresett pénzt adták össze. Kötelessége volt-e ez a kirándulás a pedagógusoknak? Nem. Áldozatot vállaltak. Valaki említette egy tanácskozáson : „Ahhoz, hogy jobb szocialista szellemű oktató-nevelő munka legyen iskoláinkban, elsősorban nem korszerű intézmény szükséges, hanem elkötelezett pedagógus, személyes példa- mutatás. KÁDÁR JÁNOS a csepeli pártaktíván mondott beszédében a személyes példamutatás semmivel nem pótolható varázsáról szólt. Vajon hol kezdődik a példaadás? Mi az, ami vonzó hatást gyakorol az ember környezetére? A munkában tisztességgel helytállni, elvégezni kötelezettségeinket: alapvető követelmény. Segíteni, áldozatot is vállalni másokért, a közért, képviselni ügyünk igazát, a korszerűt, küzdeni a maradiság ellen, a kényszerpályákra terelt pazarlás elleni küzdelmet mindennapos szívós feladattá tenni, a közömbösség ellen fellépni, — ezek már olyan pluszok, amelyek a kommunista ember értékének mércéi. Jácz- ku István, a Hajtóművek* és Festőberendezések Gyárának alig 30 éves, fiatal párttagja, a diszpécser. Azt kérdeztem tőle: hogyhogy a diszpécser újítással foglalkozik? A diszpécser feladata ellátni a brigádokat anyagokkal, alkatrészekkel, gondoskodni a gyártmányok összeállításáról és kiállításáról, ö négy éve újít. Eddig 6 újítását fogadták el, s mind „fut”, alkalmazzák. Izgatta, miért olyan sok, 1200 tonna a vashulladék évente a gyárban? Hogyan lehetne ezt csökkenteni? Nem egyedül, öt társával töprengtek hetekig. Számításaik szerint 15 százalékkal csökkenhet a vashulladék, s az újítással drága import vasanyagot takaríthatnak meg. EZ IS PÉLDAMUTATÁS. S az is, hogy a Szatmár Bútorgyárban azt az asszonyt választották meg az új-pártszervezet titkárának, aki kezdeményezte a szakmunkásképzőt a nők körében. Elsőnek mutatott példát. Lévai Andrásné, aki végigkísérte ennek a BNV-n is kiválóan szerepelt gyárnak a fejlődését, történetét, hamarosan szakvizsgázott kárpitos lesz! Ezekben a napokban pártcso port-tanácskozásokon, taiggyűléseken hangzanak el nevek, akik ott voltak öt éven át az első vonalban. Reflektorfénybe kerül a személyes példamutatás. Ez kerül mérlegre, s vele megmérettetnek emberek is. Nem csak abban, hogy ki végezte el tisztességesen a munkáját, ki élt példásan, hanem abban is, ki tett többet a közösségért. Ha a fáradt arcú esztergályost, a töprengő tervezőt, az áldozatot vállaló pedagógust értékelik, ezt is mérlegre teszik. Példamutatás-e az újra, a korszerűre való ösztönzés, amelyre kiváló példa a Mezőgép fiatal mérnök-műszaki kollektívájának több éves, kitartó küzdelme? így születtek új gyártmányok. Vonzó példák azok aiz if júkommunista fizikai munkások, akik két- három műszak mellett vállalják a továbbtanulást, érettségiznek, s műszaki vagy más egyetemek kapuin kopogtatnak. A tuzséri Rákóczi Tsz fiatal traktorosa Ficsori Zoltán évekig SZ— 100-as nehéztraktorral szántotta a határt. Munka mellett érettségizett. Most a növénytermesztési ágazat traktoros brigádvezetője. Révész Sámuel, aki ugyanitt gépésztechnikus, elvégezte az egyéves pártiskolát. Egyik legjobb brigádvezető, s a párt- bizottság fiatal tagjaként is példamutatóan vesz részt a községi pártirányításban. ÉRTÉKRENDET ÁLLÍT ezekben a napokban a taggyűlés, a pártcsoport. Kollektívák kérik számon a személyes példamutatást mindenkitől. Nem véletlenül szerepel az első helyen a személyes példa: ennek van varázsa Farkas Kálmán A gyenge láncszem Szenzációszámba megy a nagyhalászi nyolc tantermes általános iskola építése. Másfél hónap alatt a földből nőtt ki az épület, december közepén már a belső szereléseknél lehet dolgozni. Mindez a kivitelezőt dicséri. Ám ugyanakkor szinte kibírhatatlan volt az a huzavona, ami évek óta folyt ennek az iskolának az építésénél. Ha nem módosítanak az eredeti elképzeléseken, akkor ebben az ötéves tervben aligha tanulhattak volna jobb körülmények között a gyerekek. — A hagyományos technológia megszűnt, a termelékenység növelése az építőiparban új eljárásokat kíván — állítja Bogdányi Ferenc, a megyei beruházási vállalat igazgatója. A megyében a tanácsi beruházásoknál az egyik gond az ötéves terv indításakor az volt, hbgy a költségek csökkentése érdekében több helyen hagyományos módon, téglát téglára rakva akartak építkezni. Hosszadalmas tárgyalások, egyeztetések után is többször volt sikertelenség, mint siker. így időt is vesztettek, aminek az árát nem vette figyelembe senki. Pedig a megyei tanács mellett működő beruházási bizottság már ekkor felhívta a figyelmet a váltásra. Mindezt indokolta az is, hogy az építőipari vállalatok dúskáltak a megrendelésekben, kedvükre válogathattak a nekik tetsző, jól fizető' munkák között. Ezt bizonyítja, amit Zilahi József, a megyei tanács vb építési osztályvezetője mond: — Lakásépítési terveinket teljesítjük. Azonban főleg Nyíregyházán több száz társasház kivitelezőre vár. Versenyfutás az idővel Három évvel ezelőtt, 1976- ban nehezen indultak a vállalati, még inkább a tanácsi beruházások. Az új ötéves terv indítása bizonytalanságokat hozott. A tanácsok nem mertek kockáztatni, még annyit sem vállaltak sokszor, ami reális volt, hiszen újabb lakásokra, közintézményekre köztudott volt, hogy lesz pénz. — Nagyobb probléma volt, hogy a tervezésnél, területelőkészítésnél nem volt meg a szinkron — említi dr. Petrus István, a Nyíregyházi Városi Tanács általános elnökhelyettese. Mindenütt megindult a versenyfutás az idővel. Kezdődött a tervező vállalatoknál, amelyek erejükön felül kaptak megrendeléseket, s ezzel párhuzamosan folyt a huzakodás a beruházási vállalattal, a kivitelezővel, hogyan építsenek, milyen idő van rá, lesz-e elég pénz az építkezéshez. Előfordult, hogy egy városközpont régi épületeit már lebontották — Nyírbátor erre a példa — azonban igazi rendezési tervvel sem rendelkeztek, hogy mit építsenek oda. — Sorolni kellett a megrendeléseket. Előfordult, hogy egy évig terveztünk egy épületet, pontosabban ennyi volt az átfutási idő, miközben a tényleges tervezésre alig néhány hónap jutott — mondja Kalocsai István, a NYÍRTERV igazgatója. Hiány és kihasználatlan kapacitás Az előkészítés gondjait leginkább a befejező fázisban, a kivitelezésnél érezték meg. A megyei építőipari vállalat például felkészült a házgyári lakások nagyüzemi építésére, mégis Jósaváros befejezése után hónapokig leállt a szerelőszalag, mert nem volt újabb építési terület. Ugyanígy gondokkal küszködött az ÉPSZER, hogy az alagútzsalus készletét kihasználja, ácsorgóit a KEMÉV egyes közművek építésénél, mert a munka megindult ugyan, de mindent nem tisztáztak a megrendelők. Ugyanakkor jogos igények maradtak kielégítetlenül. Kisebb vállalatokat, szövetkezeteket kellett megnyerni a kisvárosi és falusi közintézmények építéséhez. Nemegyszer erejükön felül vállaltak az építők, s a kudarc újabb elmarasztaló ítéletek kialakulásához vezetett. Következik: Ingatag egyensúly Lányi Botond Diákbrigád S zakmunkástanulók alakítottak szocialista brigádot a nyíregyházi 107-es szakmunkásképző intézetben. Iskolai nyelvre lefordítva szocialista tanulócsoportnak nevezik magukat. Az elnevezés azonban valóságos kollektivitást, igazi brigádéletet takar Három évvel ezelőtt az iskolai párt- és KISZ- szervezet kezdeményezte az első csoportok megalakítását. Hamarosan harminc kis közösség versenyzett egymással. Vállalásaik a szocialista brigádokhoz hasonlítanak. Néhány csoport a sóstói szociális otthon idős lakóit keresi fel, műsorral, apróbb ajándékkal. A női szabótanulók függönyt, babaruhát, hímzéseket készítettek a patronált óvoda kicsinyeinek. Kapcsolatot létesítettek egy-egy szocialista brigáddal. Az együttműködési megállapodás szerint meghívják a diákokat az értekezletekre, a vállalati rendezvényekre. Az iskolai eseményekre pedig a tanulók várják a brigádtagokat. Jó néhány kollektíva akad, ahol a szocialista tanulócsoportból kerül néhány diák a felnőttekhez dolgozni. Bizonyára véleményt alkothattak már a munkahelyi légkörről, s valamelyest megszokták a vállalatra jel- ^ lemző sürgést-forgást. A beilleszkedésnél ee mindenképpen tetemes előnyt jelent. A szép kezdeményezés igen komoly erőfeszítést követel az osztályfőnöktől, a szakoktatótól, a velük kapcsolatban álló szocialista brigádtól, az üzemi vezetőktől. A szakmunkásképzőben versenyre megy a brigádélet, az elsők egyhetes külföldi utat, a második helyezett kéthetes hazai üdülést, míg a harmadik csoport színházbérletet kapott. Bizonyára a díj sem mellékes, de a hangsúly azon van, hogy a diákok már a tanulóévekben elsajátítják a szocialista életmód alapjait. T. K. A Magyar Hiánycikk Művek (MAHICIM) igazgatói tanácsának szokásos hétfői indító értekezletén a szemekben különös fények lobogtak. Mindezt elhamarkodott dolog lett volna a kezdésként felhajtott két kávénak tulajdonítani, hiszen e szokást — számos okos ötlettel egyetemben — az új igazgató már régebben bevezette. Az intézkedés értelme abban rejlett, hogy a szellemi munkát végző dolgozó így rögtön reggel elfogyasztotta a délutáni kávéját is, tehát egy hajtással élőmunkát, illetve munkaidőt takarított meg. A legveszedelmesebb tűz mindenesetre Kusch Ede termelési osztályvezető szeméből áradt: — Nem és nem! — kiáltotta. — Nem tudok, de nem is vagyok hajlandó újabb hiánycikk gyártására átállni. Elég nekünk a meglévő is. Azokból is eléggé alulmúljuk az igényeket, hát még ha mást is felvállalnánk. — Humanitarizmusból én is csatlakozom — mondta Kvargel Béla piac- kutatási csoportvezető. — Ha perspektivikusan nézzük a dolgokat, akkor tulajdonképpen magunk alatt vágjuk a fát. Hiszen ha újabb hiánycikket szüntetünk meg, akkor a gyár léte forog kockán. — Éppen ezt próbálom már mióta megértetni a szaktársakkal — helyeselt a szakszervezeti titkár. — A jelenlegi optimumot kell tartani, minden túlteljesítés, munkaverseny csak újabb hiánycikket csempész vissza az üzletek pultjaira, tehát dolgozóink kenyere forog kockán. És mit mondunk majd az embereknek a műhelyben, mit csináljanak, ha nem lesz majd hiánycikk? Az igazgató tenyerébe temette homlokát. És még azt hitte, mikor a minisztériumból idehelyezték, hogy nyugodtan tölti el a nyugdíjáig hátralévő öt évet. Hej, a minisztérium, ahol több évtizedet töltött el önmagával békés egymás mellett élésben. Itt meg állandóan ez az egyszemélyi felelősség! — Kedves kollégák — kezdte. — Kompromisszum az élet megrontója, mondta egy görög bölcs. Erre többen felkapták a fejüket, de nem hagyott időt és folytatta: — Ám klasszikusaink szerint okos kompromisz- szummal a létünket menthetjük meg. Miként az történt a grüneaujabloneci béketárgyalások során. „Látod, ezt a széles látókört csodálom az öregben” — súgta az osztályvezető a mellette ülő fülébe. — Amikor Rákóczi tárgyalt XIII. Alfonz svédgrönlandi választófejedelemmel — kiáltott közbe bennfentesen dr. Schár vállalati jogtanácsos, de többen rosszallóan néztek rá. — Én tehát azt javaslom, kedves kollégák, hogy mégis vállaljunk fel néhányat arról a hiánycikklistáról, amely itt fekszik előttünk. Ezzel egyidejűleg pedig csökkentsük néhány keresett és nagy szériában futó gyártmányunk mennyiségét. így rugalmasan alkalmazkodtunk a piac igényeihez, és a becsületünk is tiszta maradt. Í zzel bezárta az ülést. Kifelé menet dr. Schár odafordult Kuschhoz: — Jut eszembe, Edém, nem gyártatnál le, akár fusiban néhány tolózárat a műhelyben? Mégiscsak felháborító, hogy egy folyosó kénytelen rettegni, mert belülről kell fogni ama bizonyos helyiség ajtaját. Mert egy vacak tolózár hiánycikk. Maraíkó László Januártól rugalmasabban Változnak a fuvardíjak Január elsejétől a termelői árrendezéssel összhangban új díjszabás lép életbe a vasúti és közúti áruszállításban. Erről a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban Jákói Géza főosztályvezető-helyettes adott tájékoztatást. Megtudtuk: az energiahordozók árának emelkedése a két ágazatban másfél millió forint többletköltséggel jár, s ennek ellensúlyozására a vasúti szállításoknál 18, a közútinál pedig 8 százalékkal emelkednek a díjtételek. A tarifarendezéssel párhuzamosan néhány új rendelkezés is született. A vasútnál fontos változás, hogy az export-, illetve importszállításoknál szabad ármozgás érvényesül. (Míg a belföldről belföldre történő fuvarozásnál kívánatos a hatósági rögzítés, addig a külföldre való ki-, illetve onnan a beszállítás — mint a külkereskedelmi ügylet — a fuvarozóknak is „szabad kezet” ad.) így a MÁV történelmében először a felek közötti megállapodás lesz a mérvadó, a fuvardíjak kialakításában. Ily módon a vasút rugalmasabban dolgozhat, engedményeket is tehet. Például akkor, ha a fuvaroztató nem a csúcsidőben kér vagonokat. Mindig az volt a gyakorlat, hogy a MÁV vagonhiány esetén a társvas- útaktól bérelt kocsikat, s fizette értük a bérleti díjat. Január elsejétől lehetőség nyílik a bérleti díj áthárítására. A tarifaváltozás elsősorban a közületeket érinti. (A számítások szerint jövőre a fuvarköltségek 3,4 milliárd forintot tesznek ki, s ebből mindössze 50 millió esik a lakosságra. Elsősorban az építkezéshez, gyümölcs-zöldség szállításhoz, darabáruhoz kapcsolódó fuvardíjak alapján.) A tarifarendezés nem vonatkozik a HUNGAROCAMION- ra, mivel ők eddig is a külföldi vasúti-közúti konkur- rencia figyelembevételével állapították meg a szállítási díjakat. (A H. H. nyomán) Hiánycikk Müvek
