Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-27 / 277. szám
MA Bűvös kocka, zenei kirakó (2. oldal) Á gyenge láncszem (3. oldal) A dolgozó fiatalok helyzetéről tárgyalt a SZOT elnöksége Ismeretek A mezőgazdasági termelés szakemberek tekintetében csak nehezen tud lépést tartani a tudományos, technikai áradattal. Hovatovább nem a magasabb képzettségű irányító, középvezetőkből van kevés, — termelőszövetkezeteinkben ma már több mint 3200-an dolgoznak — nagyobb hiány van a szakmunkásokból, traktorosokból, szerelőkből, kertészekből, állattenyésztőkből. Az sem kis gond, hogy a korábban megszerzett ismeretek jó része gyorsan elavul, például a növényvédelemben. A szakemberek képzése, továbbképzése több irányú, komplex feladat. Ehhez a tanintézetek munkáján kívül szükség van — főleg' a továbbképzésben — a társadalmi szintű, sok embert mozgósító oktatásra is. Megvalósítására csak a TIT képes. Szabolcs-Szatmárban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulás, a mező- gazdasági szakemberek továbbképzését elismerésre méltó munkával segíti. Az aktívák évi 770 előadást tartanak, több száz tanfolyamot szerveznek. Országosan ilyen vonatkozásban csak egy megye előz meg bennünket. Évről évre bővül a TIT- hálózat, helyi szervezetek - alakulnak. Ma már 18 nagyközségben működik helyi TIT-szervezet, többek között Tiszalökön, Nagyecseden, Vaján, Torpan és Dombrádon. A helyi szervezetekben az agrár szakemberek végzik a munkát. Ezért is az előadások, továbbképző tanfolyamok nagy része közvetlenül kapcsolódik a mezőgazdasági termeléshez, az új gépek, technológiák alkalmazásához. Legsikeresebb továbbképző tanfolyam például — idén tíz ilyet szerveztek — a traktorosok, gépkezelők, -szerelők ismeret- felújító tanfolyama. A z ismeretek felújítására minden szakterületen szükség van, s ehhez jó alkalmat kínálnak a téli hónapok. A tél közeledtével az ismeret- terjesztő munka felélénkül. Több mint 250 szakember készült fel arra, hogy az üzemek igényeinek megfelelően előadásokat, tanfolyamokat tartsanak. Hasznos és komoly tevékenység ez, és ahol értékének megfelelően becsülik, ott a jobb termelési eredményekben kamatozik. Seres Ernő A dolgozó fiatalok anyagi helyzete, szociális ellátása az utóbbi években javult, a béraránytalanságok csökkentek — állapította meg a SZOT elnöksége, amely hétfői ülésén a szakszervezetek ifjúságpolitikai munkájáról tárgyalt. A legutóbbi ifjúsági parlamentek tapasztalatai is azt igazolják, hogy a bérezésnél általában megszűntek a fiatalokra hátrányos megkülönböztetések. Ez azonban csak viszonylagos eredmény, mert a fiatalok erkölcsi-anyagi ösztönzésében, a jobb szervezésben rejlő lehetőségeket Osztrák parlamenti küldöttség érkezett hétfőn Budapestre, Anton Benyának, az Osztrák Nemzeti Tanács első elnökének vezetésével. A delegáció tagjai: Rudolf Thalhammer, a nemzeti tanács harmadik elnöke, a küldöttség helyettes vezetője, Anton Berger, Wolfgang Blenk, Josef Lenzi, Fritz Marsch és Anton Schlager, valamint a küldöttséghez később csatlakozó — Hans Hafner képviselő. A delegációt a Keleti pályaudvaron meghívójuk, Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta. A magyar és az osztrák parlamenti tárgyalócsoport Sikeres esztendőt tudhat maga mögött a Nyíregyházi Városi Tanács 1979 végén. Közel félmilliárd forint értékben építettek lakásokat, óvodákat, iskolát, közműveket, utat, járdát. Ezekkel a beruházásokkal lehetővé tették, hogy az 1980. december 31-én záródó ötödik ötéves tervidőszak céljait megvalósítsák. Fejlesztésre 486,7 millió forintot szánt a megye- székhely tanácsa erre az évre. Az összeg több mint kétharmadát lakásépítésre fordították. Átadtak 473 tanácsi célcsoportos és 56 egyéb állami lakást. Tanácsi bérlakásokba a Kun Béla utcán, a Kórház utcán és a Szamuely téren költözhettek az új lakók. Tanácsi értékesítésű lakásokat osztottak szét a Kossuth és a Kórház utcán. A következő évek lakásátadását segítették elő több terület kisajátításával, szanálásával. A város óvodákra, iskolákra költi a pénz további jelentős hányadát. Közel ezer óvodai hely kialakítása tartott az idén, s ezek közül az EPSZER a Dugonics utcai százszemélyest vállalta erre az évre. A SZÁÉV a nemzetközi gyermekév tiszteletére felajánlotta: előrehozzák az átadást még 1979-re a Körte utcai 200 személyes óvodánál. még messze nem használják ki. A szakszervezeteknek jobban kell segíteni az ifjúsági termelési mozgalmakat, s egyben magába a szakszervezeti mozgalomba js jobban be kell vonni a fiatalokat. A SZOT elnöksége felhívta a szakszervezeteket, hogy javítsák tovább együttműködésüket a feladatok megoldására a KISZ-szel. Az elnökség megvitatta a népgazdaság 1979. évi fejlődését és a jövő évi népgazdasági tervvel kapcsolatos szak- szervezeti feladatokat. az Országházban hivatalos megbeszélést folytatott. Az eszmecserén ott volt Johann Josef Dengler. Apró Antal este a Parlamentben vacsorát adott az osztrák vendégek tiszteletére. A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága decemberben Varsóban tartja soron következő ülését. Tizenhat tantermes általános iskola épül a Kun Béla utcán, már javában szereli az elemeket a KEMÉV a jósavá- rosi gyakorlóiskolánál is. Befejezték a nyirszőlősi iskola fűtésének rekonstrukcióját, és elkészült a Kert közi iskola bővítésének terve. Nyáron avatták a sóstói napközis tábort. Félidejéhez érkezett a regionális vízmű építése, már ami a tanácsi pénzeket illeti. 1982-ben napi 10 ezer köbméter ivóvízzel több jut a városnak. NSaktlva a Nyíregyházi Konzervgyárban November 26-án nőaktívát rendeztek a Nyíregyházi Konzervgyárban. Az eseményen részt vett Pivarnyik Jánosáé dr., a Magyar Nők Országos Tanácsának osztály- vezetője, Hajdú Pálné, a megyei pártbizottság nőfelelőse, Medve János, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára. Rudi Béla, a gyár igazgatója beszámolt áz MSZMP KB nőpolitikái határozatának helyi végrehajtásáról. Egyebek között elmondta: a hetvenes években egy sor szociálpolitikai intézkedés köny- nyítette a nők élet- és munkakörülményeit. Többen politikai és állami oktatásban vettek részt, a vezetők és a középvezetők között jó a nők aránya. A beszámoló után hozzászólások, javaslatok hangzottak el. Az ülésen a terv szerint megvitatják a Varsói Szerződés katonai szervei tevékenységének időszerű kérdéseit. Hasonlóan fontos feladat a szennyvíztisztító telep kiépítése. Az idén készült el a tanulmányterv a város délnyugati részén elhelyezendő 2-es számú szennyvíztelepre. Még ebben az ötéves tervben hozzálátnak a beruházáshoz. Nagy átalakulás előtt áll a Bujtos, itt erdőtelepítéssel folytatták a városrész rendezését. A Búza téri piaccsarnok szerelését viszont csak 1980. első negyedévében kezdheti a SZÁÉV, akkor érkeznek a szerkezeti elemek, (t. k.) Osztrák parlamenti küldöttség Budapesten Lakások, óvodák, közművek Jó ütemű fejlesztések a megyeszékhelyen Ülést tart a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága Magyar—lengyel barátsági hét kezdődött megyénkben Magyar—lengyel barátsági hét kezdődött november 26- án Szabolcs-Szatmárban a Hazafias Népfront megyei bizottságának rendezésében. A megnyitóünnepségre hétfőn délután került sor a nyíregyházi Jósa András Múzeum tanácskozótermében. Az ünnepségen részt vett dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. A lengyel és magyar himnusz hangjai után Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a megjelenteket: dr. Tadeusz Pietrzakot, a Lengyel Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Edward Debic- kit, a budapesti Lengyel Kulturális Iroda igazgatóját, a részvevő társadalmi szervek, intézmények képviselőit. Megnyitó beszédet Gyúró Imre, a megyei tanács elnök- helyettese mondott. Emlékeztetett a magyar—lengyel barátság történelmi gyökereire, azokra a sorsfordulókra, amikor a két nép legjobbjai együtt küzdöttek a haladásért, a nemzeti és társadalmi szabadságért. Foglalkozott az előadó a két nép kulturális kapcsolatainak hagyományaival, majd a közeli múltról ezeket mondta: — Ezt a barátságot 194S. május 9-e, a fasizmus felett aratott végső győzelem csak elmélyítette. Eszmei egységet, azonos célt és szocialista internacionalizmus szellemétől áthatott testvéri együttműködést tett lehetővé. Ezt a mai találkozást is, a népeinA lengyel tárlat nyíregyházi megnyitója két összekötő sok évszázados kapcsolaton túl, marxista—leninista pártjaink közös együttműködési formájának tekintjük. Gyúró Imre a továbbiakban azt a szoros és gyümölcsöző kapcsolatokat elemezte, amely Szabolcs-Szatmár megye és a rzeszówi vajdaság között alakult ki. Ez a kapcsolat ismét felerősítette a régi barátságot, amely élő és sokrétű, hiszen a politikai delegációk cseréje rendszeres és napjaink gyakorlatává váltak. Nem lebecsülendő az sem, amit a tudományok területein a magyar—lengyel tudományos egyesületek együttműködése eredményez. — Az együttműködés szép példája az a szerződés, amely létrejött a szabolcsi TESZÖV és a vajdasági tsz-szövetség között — folytatta az előadó. — Hagyományainkhoz híven nemcsak a vezetés kapcsolata jellemzi a két megyét, jelentős az a kulturális kapcsolat, ami a művészeti együttesek cseréjén, kölcsönös rendezvényeken alapszik. Ugyancsak jelentős a turisztikai együttműködés, amely egyre szélesedik megyéink között. Csak a NYIRTOU- RIST szervezésében a Sóstón csaknem 9 ezer lengyel dolgozó üdült a közelmúltban. A pihenésen túl a két szervezet közreműködött a (Folytatás a 4. oldalon) Nyár, fenyő, akác Új erdők 1100 hektáron Az erdő sokoldalúan hasznosítható a mezőgazdasági termelésben. Amíg él az erdő, addig a levegő tisztításával, a homok megkötésével járul hozzá az eredményesebb gazdálkodáshoz. A fa kitermelése után a feldolgozás, értékesítés hoz bevételt a gazdaságoknak. Az erdőtelepítésre, az erdők ápolására Szabolcs-Szatmár megyében évről évre mind nagyobb gondot fordítanak. Különösen az új telepítések mértéke növekszik. Á megye területén ez évben 16 millió forintos állami támogatással 1113 hektár új erdőt telepítettek, legtöbbet 5,5 millió forintos értékben a nyírbátori járásban. A telepített fafajokból 355 hektár nyár-, 69 hektár fenyő, a többi egyéb lombos, jórészt akácfa. A fakitermelés mértéke megyénkben gyérítéssel és véghasznosítással 340—350 ezer köbméter között van évente. Jó eredménynek számít, hogy a kitermelt fa egyre nagyobb hányada kerül iparilag hasznosításra. Bővül a fafeldolgozás ipari háttere is a megyében, különös tekintettel az akácfa felhasználására. A kitermelt fa jelenleg 30—40 százaléka ipari fa és ennek 80 százaléka az akác. A nagyobb mértékű akácfa-feldolgozás érdekében a Felső-tiszai Erdőgazdaság nyírbátori fafeldolgozó üzemét korszerűsítik, a mátészalkai bútorgyár viszont nagyobb mértékben törekszik akácfa-bútoralkatré- szek felhasználására. Épülnek új termelőszövetkezeti üzemek is, így például Napkoron, Nyírbogáton is tervezik fafeldolgozó üzem létesítését, főleg akácfa-hasznosításra, parketta gyártására. Az országban az erdőterület 1 millió 600 ezer hektár, az össztermőterület 17 százaléka. A megyében közel 62 ezer hektár az erdő, a szektoronkénti területmegoszlás más, mint országosan. Amíg az országos erdőterület 73 százaléka állami, addig a megyében lévő erdőségek 55 százaléka állami, 44 százalékban üzemi, főleg termelőszövetkezeti tulajdonban van. Az erdőgazdálkodás korszerűsítésében előbbre kellene lépni. Kevés a szakember, de még kevesebb a gondozáshoz, fakitermeléshez szükséges munkaerő és gép. Az erdő nagy hasznot hajt, éppen ezért szükséges az erőteljesebb fejlesztés, az ipari háttér további növelése. XXXVI. évfolyam, 277. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. november 27., kedd Vasszerkezeti szerelők a megyei művelődési központ építkezésén. (Gaál Béla fel vétele)
