Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-25 / 276. szám
1979. november 25. o Hegedűs László nyírbátori bemutatkozása Tárlat a múzeumban Hegedűs László festőművész, grafikus bemutatkozásának lehetnek tanúi a nyírbátori múzeum látogatói. Hegedűs László művészetében a művész fogékonysága és a látható világ formái között állandó kapcsolatot találunk, ö a természettel szemben téljesen elfogulatlan, azzal minden egyes találkozása új. Mindegyik művével a természetből merített friss motívumokból sajátos formái által új és váratlan szintézist alkot. Az emberi test büszkén foglal helyet a grafikáin szereplő formák repertoárjában. Mégis emlékeztetnünk kell arra, hogy Hegedűs mindenkelőtt festő. S mint ilyen, teljes látásra törekszik. A tájkép iránti érdeklődése fontos kiegészítőül szolgál az emberi formák tanulmányozásához. Az utóbbi vész gondolatainak, hangulatainak fejlődését és kristályosodását. Ahogy a különböző kategóriájú művek elénk tárulnak — aktok, táncosok, portrék stb. — egyre inkább rájövünk egy mély kapcsolatra a közeg és a választott alapgondolat között. Hegedűs grafikáinak egyedi, személyes világához, a bennük rejlő gondolatokhoz és érzésekhez a kulcs formáinak megértésében van. Nincs rá szabály, vagy módszer, melynek segítségével feltárhatnánk az e formákban lévő gondolatokat. Egyszerűen csak éberen kell figyelnünk belső rendjük jelzéseit, és fogékonyaknak kell lennünk a sugallt asszociációk iránt. Hegedűs tájképei a megNői portré kölcsönösen gazdagítják egymást. Az élő formák anatómiájának hű, érző megalkotására törekszik. Elemző hajlama leginkább akt-tanulmányain jut kifejezésre. Átfogóan vizsgálva Hegedűs női aktjait, feszültséget veszünk észre a forma élénk és könyörtelen ábrázolására való törekvés és a nőiesség lírai megörökítésének élvezete között. Ez az ellentét, mely a művész két egymással szemben álló oldalát mutatja, úgy érezzük, művészetének erejét és drámaiságát tükrözi. A táncos téma már 1940 óta foglalkoztatta, majd mindvégig munkássága folyamán. Ilyen témájú művei kevés kivétellel rajzok, mert ezzel tud a legspontánabbul és legközvetlenebbül kifejezni. Hegedűs grafikái között van számos metszet és rajz, mely kifejezetten portrétanulmány. Ezeken szakít műTájkép erőteljes, tiszta körvonalait tájképeinek színei és gazdag változatosságú szerkesztése ellensúlyozzák. Festői látásmódja gyakran elutasítja a szín korlátozott szerepét a grafikában. Sok nyomatán a színek elvegyülnek és végigsuhannak a felszínen, dacolva a vonalak határaival, kitérve megértésünk elől. Hegedűs nyomatait folytonos, nyugtalan hangulati mozgások jellemzik. Ez vegyül a felület hatásaiban rejlő konfliktussal, hogy fokozza művészetének drámai, varázslatos dolgokat felidéző erejét. Mély kapcsolata a fákkal, a tengerrel — zárkózott természetéről árulkodik, arról, hogy szenvedélyesen ragaszkodik a magányos ember álmodozásaihoz. Művészete visszatérő formái — hosszú, könnyed gótikus templom- tornyok, lágy, rezgő lombú fák, vagy egy táncos karcsú teste — azt mutatják, hogy a formáit szinte anyagtalanná akarja változtatni, felszabadítani szellemüket. De ezt a törekvését rend és korlátok közé szorítja. Így grafikái költőiséggel teli, felidéző erejű művek. A tájképek azokba a főbb hangulati szférákba vezetnek minket, melyek grafikáit egészükben véve is áthatják. Az emberi formákat ábrázoló alkotások felfedik a műfoghatatlan, nyugtalan felszín iránti szeretetéről árulkodnak. Grafikái közül a tájképek legtöbbje fametszet. Dráma és merészség van abban, ahogy ezt a kemény és ellenálló anyagot a művész aláveti akaratának. A legfontosabb a vonal, mellyel Táncos pár megélénkül fametszeteinek felülete. Ahogy a vonalakkal dolgozik, elárulja, hogy az anyag mestere. Hegedűsnek a tájkép és az emberi formák ábrázolása terén szerzett tapasztalatai vészete valamennyi fő visz- szatérő témájával, és kizárólag egy-egy különálló arc kifejezőkészségére koncentrál. Mesterien örökíti meg egy száj jellegzetes görbületét, a szemek legfinomabb mozgó részecskéit. Mert ezek — a szemek és a száj — egy arc legmozgékonyabb részei, leginkább befolyásolva annak kifejezését. A portrék legtöbbje a felnőttkor küszöbén álló fiatalokról készült. Több metszete az életképek kategóriájába tartozik. Az emberi létet különböző aspektusokból vizsgálják: az ember munkája, szabad ideje; hite, szenvedése, magányossága érdekli. Mindegyik ilyen tárgyú képe fekete-fehér fametszet, ez a legmegfelelőbb erős érzelmi tartalom kifejezésére. Életkép Dr. Szalontai Barnabás Á pedagógus felelőssége Egy nemzetközi tanácskozás margójára N ovemberben Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Nevelés- tudományi Tanszékének szervezésében egyetemi, főiskolai oktatók és más szakemberek tanácskoztak a pedagógus személyiségének formálásáról és a hivatásra nevelés kérdéseiről. Részt vettek a tanácskozás munkájában szovjet, lengyel, bolgár és német küldöttek is, akik saját tapasztalataik közreadásával járultak hozzá a téma sokoldalú megközelítéséhez. Mind a plenáris üléseken elhangzott előadások, mind a szekciókban kifejtett vélemények (összesen mintegy 60 felszólalás) egyértelműen megfogalmazták: az oktatás-nevelés egyik legfontosabb tényezője a pedagógus személyisége. Ezért igen nagy a felelősségük a hivatásra nevelés folyamatában a pedagógusképző intézeteknek, majd a szakma gyakorlása során a tanügyigazgatásnak, az iskolavezetésnek, s mindazoknak, akik a pedagógusok továbbképzését szervezik, irányítják, orientálják. A problémakör áttekintése jelezte a nevelőmunka fejlesztésének aktuális kérdéseit, a pedagógiai és pszichológiai tárgyak oktatásának korszerűsítési igényeit, de szóba kerültek az új alapdokumentumok, a képzés és továbbképzés viszonya, s a pedagógusszerep jövője és mai gondjai is. A vita egyik tanulsága, hogy különös hangsúlyt kapott az értelmiségi magatartás felelősségének körvonalazása. A másokat befolyásoló értelmiségiek sorában első helyen a tanítók, tanárok állanak, akiknek etikai magatartását néhány speciális vonás is jellemzi. Az egyik ilyen, hogy a pedagógusnak, aki személy szerint is felelős a nevelés folyamán a társadalmileg meghatározott eszmények, nevelési ideálok megvalósításáért, magánéletében is érvényesítenie kell azokat az etikai normákat, amikre az ifjúságot neveli. A szó és a tett egységének teljes azonosulása híján e pályán csak belső konfliktusokkal, vagy megalkuvással lehet élni. A másik fontos jellemzője a pedagógus etikának, hogy egy nevelő egész életét a „fórumon” tölti. A katedrán állva minden szavát, tettét, magatartását, reagálását helyeslő vagy bíráló megjegyzések kísérik. Egész egyénisége állandó jelleggel társadalmi kontroll alatt áll, s maga az a tény, hogy hosszú időn keresztül — lényegében egész pályáján — közvetlen kapcsolatban van az ifjúsággal, rajtuk keresztül a szülők jelentős rétegével, közvetlenné és mindennapossá válnak társadalmi kapcsolatai. Hallgatva a felszólalókat, a kritizáló- kat és az elismerőket, az érzelmesen naivakat és a drámai hangon fogalmazókat, felvillantak a pálya presztízsének nyomasztó gondjai, az elnőiesedéssel együttjáró magányos értelmiségi nő nemcsak az irodalomban és a színpadokon megjelenő torokszorító figurái, hanem a megoldatlan érzelmi élet hálójában naponta vergődő, „a valakihez tartozni kell” szellemi meszaliausz kárvallottjai. Voltak, akik úgy fogalmaztak, hogy minderre jobban fel kell készíteni a jövő pedagógusait. Az egyetemek, főiskolák kiképzési felelősségének eredménye a felkészült, a társadalmi elvárásoknak maradéktalanul megfelelni, a nevelést a közösségben és a közösségért végezni tudó pedagógus legyen. A pedagógus személyiségfejlesztésében mindenekelőtt óriási szerepük van azoknak a nevelőközösségeknek, ahová a fiatal pedagógusjelölt kerül. Egy segítőkész, magas eszmeiségű, korrekt tantestület ki tudja bontakoztatni a pályakezdők ambícióját, át tudja segíteni őket a pedagógiai tűzkeresztségeken, s képes helyes irányba befolyásolni munkájukat, magatartásukat. Olyan légkört kell teremteni, hogy minden pedagógus az önképzésben és a szervezett továbbképzésben való részvételét fontos feladatának tekintse. Ez pedig csak akkor sikerül, ha következetesen elemezzük a pedagógusok munkáját, hivatástudatát, vizsgáljuk ideológiai-politikai érzékenységüket, közérzetüket, etikai állapotukat, kitapintjuk a munkavégzés és az egyéni problémák arányát, érdeklődési köreiket, általános műveltségüket, pedagógiai, pszichológiai felkészültségük színvonalát, elemezzük a pedagógiai gyakorlat elméleti megalapozottságát) leválasztjuk az ösztönös eljárásokat, felmérésekkel és egyéb felügyeleti módszerekkel értékeljük a nevelés, oktatás hatékonyságát, a neveltségi szintek vizsgálata és a teljesítményképe-, tudás elemzése révén. E gy tanácskozás — még ha nemzetközi is — akkor éri el igazán célját, ha a megvitatott probléma kapcsán sokan képesek arra, hogy tovább gondolják a feladatokat, megfogalmazzák a célkitűzéseket és keressék a megvalósítás legjobb útjait. Ettől a tanácskozástól joggal várhatjuk el mindezt. Hatása — hisszük — túllép a vendéglátó egyetem falain, s hasznos útmutatása hozzájárul a pedagógus személyiségének pozitív, társadalmi igényeink szerinti formálásához. Csermely Tibor, a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozatának titkára Szürkebarát Befűzte a papírtekercset a pénztárgépbe, a kispárnát elsimította a forgószéken, leült és végignézett a szemközti gondolán. Alig múlt kettő. Most még nincs forgalom, legfeljebb az unatkozó dezodordámák sétálgatnak pulttól pultig, kísértetik magukat végig a soron Feri úrral, a főnökkel, aki persze rühel- li ezeket a vénülő nőket, deltát ők hozzák a bevételt és a forgalom, ugye, azért az sem utolsó. Meg ki a fene tudja, hogy melyik szalmahajúnak mi a férje! Az pedig egyáltalán nem hiányzik egy ilyen ABC-főnöknek, hogy valamelyik fejes panaszt tegyen rá a központban. Pedig Feri úr rémsége- sen unja valamennyit. A legszívesebben mindig itt állna, emellett a pénztárgép mellett és le sem venné a szemét az ő comjáról, merthogy őt már csak így szokták meg a kedves vevők: a mini alól kilátszik a feszülő combja, egészen a harisnyanadrág sű- rűnszőt csíkjáig. — Csókolom Elzácska! — Jónapot, főnök! Most is menetrendszerűen érkezett Feri úr, s egy kicsit ottfelejtette a tekintetét a rövidre vágott fehér köpeny alsó vonalán. — Kezdünk? — Igen, kezdünk, főnök elvtárs! Elza jól tudja, hogy Feri úr rémségesen haragszik, ha főnöközik, mert végülis nem sokkal múlt harminc és ráadásul még nőtlen is volt. De- hát istenkém! Akinek egyszer vezetői poszt jutott, az már magával cipeli a tisztes távolságot, ha akarja, ha nem. — Jól néz ma ki, Elzácska! — Igazán? Köszönöm, főnök! Ezt az utóbbit igazán nem kellett volna, ez felért egy sértéssel. Feri úr — aki alapjában véve jóképű is, kedves is lett volna, ráadásul anyagilag remekül állt, csak- hát valami azért mégis hiányzott belőle — most is csendben odább somfordáit. Igen, ez a főnöközés felért egy kikosarazással, ami után Feri úr órákig elkerülte a pénztárt, gondolván, hogy sértődöttsége egyszer majdcsak meglágyítja Elzácska szívét. Négy órakor már kezdett torlódni a sor a pénztáraknál. Kattogtak a gépek, fehér csíkban dugták ki a nyakukat a számlák a pénztárgép testéből. Fél óra múlva már mind a három pénztár előtt legalább tízen soroltak. Volt, aki a karján cipelte a műanyagkosarat a kiló kenyérrel, két májkrémmel és egy fél kiló savanyú káposztával. Mások kinyújtott kezükben fogták a félig rakott egyen- kosarat. A leleményesebbje az áruház kockázott kövén a lábával maga előtt tolta megrakott bevásárlókosarát. — Klárika, légy szíves! Mibe kerül e a bolgár csemege uborka? — Vera, a kedves vevőnek hozz ide gyorsan egy csomag sós mogyorót meg egy literes Pepszit. — Igen, uram, csomagolva tetszik? — Nem, ideál mosópor pillanatnyilag nincs. Megindult a nagyüzem. Elza ujjai táncoltak a pénztárgép billentyűin. Mosolygott a kedves vevőkre, s ha nem volt elégséges aprópénze a visszaadáshoz, csicseregve ajánlotta fel a celofánba csomagolt rágógumit, ami a pénztárgép mellett egy kis papírdobozban sárgállott, pi- roslott, zöldéllt. Végignézett az egyre növekvő soron és meglátta a fiút. Ekkor úgy érezte, forogni kezd vele az ABC, a gondolák nyomban oldalra billennek. Nem gondolta ő komolyan az este az egészet, úgy érezte, csak hülyéskedik vele, majd kialussza az egészet, különben is, csupán felkisérKM VASÁRNAPI MELLÉKLET
