Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 19 Ti0. november 25 TISZAVASVÁRI. Üj lakások a község főterén. (Elek Emil felvétele) Á házirend NYÍREGYHÁZÁN sokfelé tartanak lakógyűléseket ezekben a napokban. Sok minden szóba is kerül, a legiz­galmasabb akkor lesz az eszmecsere, amikor az együttélés kerül szóba. Az egyik jósavárosi bérházban arról panaszkodtak: I a közös helyiséget, ahol a gyermekkocsikat kellene és le­hetne tárolni, ahogy az korábban volt, most önkényes fog- I látók garázst alakítottak ki. A másik helyen arról folyt a j vita, vajon mit lehet tenni azzal a lakását nagyobbító I családdal, amely minden előzetes engedély nélkül beépí- tette a lépcsőház egy részét. Szóba került a pincék ügye. Ezeket úgy építették, I hogy nem kunszt betörni. Meg is teszik. Ki alakíttassa át J biztonságossá? Aztán a közös víz használata. Gyakran há- I borogtak a villanyfogyasztás oktalansága miatt, sok he- I lyen még éjjel is világítanak a pinceablakok, a gyermekek I okkal, ok nélkül szórakoznak a lifttel, ami aztán el is romlik. Gyakorta emlegették a bérházba nem valók helyze­tét is. Azokat a lakókat, akikhez szinte hetente kiruccan az urh, mert náluk áll a balhé. Az iszákosokról is be­széltek, akik magatartásukkal megbotránkoztatják a kicsi­ket, nagyokat. Idegesítő az, ha a lakások ablaka alatt bő- getnek motort, autót, ott javítanak, kalapálnak, kopácsol- nak. De nem sokkal jobbak azok sem, akik a lakást mű­hellyé alakítják, mitsem törődve házirenddel, kéréssel, szi­dalommal. A KÖZÖSSÉG NAGYOBB RÉSZE helyes érzékkel, okos szóval, bátor igazmondással követelte: legyen végre rend. Ne tűrjék azokat, akik nem fizetnek, akik nem takarékoskodnak, nem tudnak együtt élni, rongálnak, szándékosan rendet bontanak. Tegyenek rendet végre, hogy a bérházak sok száz lakója ne érezze.kínos börtönnek a lakhelyét. A megváltozott körülmények azt is sürgetik, módosítsák a házirendet, igazítsák azokhoz a helyzetekhez, melyek az utóbbi években alakultak ki. B. L. Új buszjárat a Ságvári­telepre A Volán 5. sz. Vállalat ér­tesíti az utazóközönséget, hogy november 26-tól, hét­főtől kezdődően a nyíregyhá­zi Ságvári-lakótelepet bekap­csolja az autóbuszközleke­désbe. Az új autóbuszvonalon 17-es jelzéssel közlekednek a járatok az autóbuszállomás — Kelet Áruház — görög templom — Üj utca — Búza tér — Titász vállalat — Der- kovits utca — Legyező utca — Rózsa F. utca — Fészek utca — Nyíl utca — Ságvári- lakótelep, ív utca 40. útvona­lon. Az autóbuszállomásról az első járat 4,50-kor, az utolsó 22,45-kor, a Ságvári-telepről pedig az első járat 5,10-kor, az utolsó pedig 23,05-kor in­dul. Perben a vállalat A bíróságról büntetőügyek, emberek egymás elleni peres­kedései, esetleg munkaügyi viták eldöntése jut először az ember eszébe, s csak nagyrit­kán az, hogy vállalatok és in­tézmények, ipari és mezőgaz­dasági szövetkezetek is itt ke­resik igazukat, ha egymás közt nem tudják eldönteni vitás ügyeiket. Most néhány ilyen perről számolunk be ol­vasóinknak. Méreggel permeteztek Közel két éve már, hogy a mezőgazdasági főiskolai tangazdaság szerződést kötött a vasmegyeri tsz-szel repülő­gépes permetezésre. A per­metezés megtörtént: repülő­gép végezte el a dohány és a kukorica lombtrágyázását, de hullott a Wofatoxból a vi­rágzásban lévő lucernára is. Napokon belül egy sor mé­hész indított pert a tangazda­ság ellen, mert a méheik el­pusztultak, s a bíróság kár­térítés fizetésére kötelezte a károkozót. A gazdaság fize­tett, ám a bíróság felhívta a figyelmüket, hogy a tsz-szel kötött szerződés egyik pont­jában abban is megegyeztek, hogy ha netán a permetezés­sel kívülállóknak kárt okoz­nak, ezt a kárt a tsz fizeti. A gazdaság a szerződés alapján pert indított a tsz ellen, s meg is nyerte, mert a tsz elmulasztotta a permete­zésről értesíteni a tanácsot, s így nem tudták közhírré ten­ni, hogy méreggel permetez­nek. A tsz szerencséjére a 111 ezer forint kár 80 százalékát a biztosító megtérítette, így csak 35 ezer forintot fizettek mulasztásukért. Károkozó vadak A nyíracsádi Győzelem Tsz a Felső-tiszai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságot perelte be, mert a guti erdőből a tsz földjére átjáró vadak komoly kárt okoztak. A tsz 30 hektár vöröstölgyet telepített, s ta­valy decemberben észrevet­ték, hogy a vadak megrágják a fiatal fákat. Fel is hívták erre az erdész figyelmét, tü­zet is gyújtottak a vadcsapá­sokon, mezőőröket állítottak szolgálatba, kutyákkal is ijesztgették a vadakat, riasztó­lövéseket adtak le, ám ez sem használt: több, mint 40 ezer forint értékű kár keletkezett. Március elsején jegyzőköny­vezték a történteket, s mivel a MÉM vadászati és halászati főosztályának szakvéleménye is az volt, hogy a guti erdő vadállománya meghaladja a természet vadeltartó képes­ségét, 32 704 forint kártérítés­re kötelezte a FEFAG-ot. A budapesti helyközi táv­beszélő állomás a Tiszalöki Királyéri Vízgazdálkodási Társulatot perelte be egy fe­lületes munkavégzés miatt. A társulat földmunkagépe el­szakított Nyíregyháza és Pol­gár között egy telefonkábelt, s emiatt 31 belföldi és 11 nemzetközi vonal áramkörén egy délután szünetelt a for­galmazás. A kiesés 41 167 fo­rint kárt okozott a postának, s mivel csak 3399 forintot fi­zettek ki, a bíróság 38 768 fo­rint kártérítésre kötelezte a társulatot. Ittasan vezetett Járműtulajdonosok tudják, hogy ha másnak kárt okoz­nak, kötelező biztosításuk alapján az Állami Biztosító fizet helyettük a megsérült jármű tulajdonosának. így történt ez akkor is, amikor az orosi Búzakalász Szak- szövetkezet egyik tehergépko­csija 14180 forint kárt oko­zott egy személygépkocsiban. A vizsgálat során azonban ki­derült, hogy a tehergépkocsi vezetője ittas volt, így a biz­tosító a jogutódtól, a Váci Mi­hály Tsz-től kérte vissza a pénzét. A tsz nem fizetett, a biztosító pert indított és visz- szakapta pénzét. Madárházak és stúdiószoba Tél előtt a kultúrparkban Gyönyörű ősz után készül téli pihenőre a Sóstói Kul­turpark. Bár a látogatókat már nem fogadják, de az élet nem állt meg. A Nyíregyházi Épí­tőipari Szövetkezet javában dolgozik a műhely felújítá­sán. Többek között megerősí­tették a falakat, új ablako­kat, ajtókat szereltek fel, megoldották a fűtést is. A tervezettnél több mint egy hónappal hamarabb: novem­ber végére befejeződik az át­alakítás. Bővítik az „ifit11 Az ifjúsági parkban már épülnek a színpadhoz tartozó öltözők, fürdők, s a stúdió­szoba, amely mellett egy új, fűthető iroda is helyet kap. Erre a munkára, s a techni­kai felszerelések vásárlására 200 ezer forintot adott az Ál­lami Ifjúsági Bizottság. Vár­hatóan az új idényre üzem­be helyezik ezt az épületet is. Gondolnak az ifi további bővítésére is. Jelenleg közel 5 ezer fiatal fér el kényelme­sen a pódium körül, de sze­retnék 6 ezer személyesre bővíteni a területet. Ezért a táncteret körülölelő 3 terasz mellé a jövő nyártól még hármat építenek — társadal­mi munkában. Tavasszal hozzálátnak a vidámparkban egy gyermek- autópálya kialakításához. A műhellyel szemben lesz a körpálya, melyen lábhajtós kisautókkal közlekedhetnek a 4—8 évesek. Körben lócá­kat helyezn.sk el — így köny- nyen szemmel tartható a gyerek — a körív belsejét pe­dig parkosítják. A munká­ban számítanak a város ki- szeseinék segítségére. To­vább gazdagodik a hadtörté­neti park. A repülőgép mel­lett kapott végleges helyet egy T 34-es tank, amely részt vett a második világháború harcaiban és a Hadtörténeti Intézet bocsátotta a kultúr- park rendelkezésére. A T 34- es már megérkezett, parkosí­tani kell a környékét. özek, gémek szabadon A vad a spark ban most zaj­lik az állatok kitelepítése. Rengeteg sérült, illetve olyan állatot hoznak ide hónapról hónapra a megyéből, melyek­nek az anyja elpusztult, ezért gondozásra szorulnak. Ezek csak átmeneti ideig maradnak a parkban — amíg meg nem erősödnek, fel nem gyógyulnak. Ezekben a na­púkban engednek szabadon. 4 őzet Nyíregyháza határában, illetve 4 gímszarvast Sza­bolcs olyan területein, ahol honos ez az állatfaj. Az idén 4 kuvik, 3 vörös­vércse, 1 galamlbászhéja és 3 egerészölyv is menedéket ka­pott a vadasparkban. Gyó­gyulás után szabadon engedik ezeket is, de addig védett he­lyet kell adni számúikra. Ezért három új madárház építését tervezik a sérült ma­darak elhelyezésére. A parkban telelő álfáitok Hagymása Gyula bácsi lelki- ismeretes munkája nyomán egészségesen, felkészülten néznek a tél elé. A meleg ősz kedvezett a vadaknak. A szeptemberi hosszan tartó szörvasbőgést 3 dámbdka barcogása követte. Jövőre a szarvas és a dám mellett muflon, vaddisznó és őz sza­porulatára számítanak. Játékok— társadalmi munkában A kultúrparkhoz tartozó sóstói úttörőtáborban befe­jezték a kerítés építését. A Nyíregyházi Vas- és Fémipa­ri Szövetkezet dolgozói társa­dalmi munkában készítették el a kapukat, kerítéseleme­ket, melyeket több mint 1 kilométer hosszan a park dolgozói állítottak fel. Befe­jezés előtt áll — a városi KlSZ-bizottság által szerve­zett társadalmi munkában — a területrendezés is a tábor­ban-. Égető szükség lenne sza­badtéri játékokra. Ezek ké­szítéséhez a nyíregyházi szo­cialista brigádok segítségére van szükség. November 1-én forgalmas idényt zártak a kultúrpark­ban. Az idén több mint 200 ezer ember kereste fel a te­rületet: mintha minden nyír­egyházi kétszer látogatott volna el ide. S bár az idény­nek vége, de előzetes beje­lentések alapján változatla­nul fogadnak csoportos láto­gatókat a téli pihenő alatt (h. zs.) Több legelőt a méheknek Szabolcsi méz — Japánba Két sikertelen év után 1979- et végre jó eredménnyel zár­ják a Szabolcs-Szatmár me­gyei méhészek. Európában most is gyenge volt a termés. Csehszlovákiában várhatóan családonként 4, az NDK-ban 5, az NSZK-ban 7 kilogramm mézet gyűjtenek be az idény végéig. Ezzel szemben me­gyénkben 20 kilogrammot adnak át belőle a méhészek családonként. Napjainkban több mint 43 ezer méhcsalád él Szabolcs­ban. Az apró rovarok szá­mára a megyét átszelő folyók árterein lévő fűzesek, rétek, legelők, s a kiterjedt gyümöl­csösök adnak legelőt. A 10 hektárnál nagyobb területű erdők — melyek több, mint 49 ezer hektárt foglalnak el — majdnem fele: közel 23 ezer hektár akácos. Ezek megbízható, jó mézelő erdők. Az itt gvűjtött méz kiváló minőségű. Egyre szélesebb körben ve­szik igénybe a mezőgazdasá­gi üzemek: tsz-ek, állami gaz­daságok a méhes megpor- zást. E munka szervezője az 1977-ben létrehozott bakta- lórántháza-flóratanyai telep, amely megalakulása évében 4700 méhcsaládot helyezett ki szervezetten a megyei me­zőgazdasági üzemekbe. Az idén a megporzásba már 15 ezer 200 család vett részt. Egyelőre a gyümölcsösökben és kisebb arányban a napra­forgóval vetett területeken alkalmazzák ezt a módszert. A szakemberek tervezik, hogy a vöröshere, lucerna és repce megporzásához is igénybe ve­szik majd a méhek segítsé­gét. A szabolcsi méhészek egyik legnagyobb gondja, hogy nincs elég nyári méhlegelő a a megyében. Nagy vesztesé­get jelent az akácerdők fo­lyamatos csökkenése. Az új telepítéseknél olyan akácokat kellene ültetni, melvek között a korán, illetve későn virágzó fajták egyaránt megtalálha­tók. A település-, út- és nv3- iorfásításoknál pedig lehető­leg részesítsék előnyben a mézelő fajtákat. * Jelenleg 24 áfész keretében 36 méhész szakcsoport dol­gozik megyénkben. Az itt termelt méz a hazai fogyasz­tók mellett távoli országokba is eljut. Többek között Auszt­riába. az NSy;K-ba, Francia- országba és Japánba szállítja az édes csemegét a Hungaro- nektár Vállalat. (h) A nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezetben exportra több mint 25 ezer pár férficipőt gyártanak ka­nadai megrendelésre. Most dolgoznak azokon a lábbeliken, amelyeket ugyancsak a tenge­rentúlra szállítanak és diszkócipő a neve. Képünk: Nyeste Andrásné és Takács József né a diszkócipők talpbélését ragasztja az aljaszalagon. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents