Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

■■ Öregek Tisztítják, fémzárolják a vetőmagvakat Nagyobb választékot kínálnak a háztájiba A Balkányi Állami Gazdaság szárítóüzemében fémzárolják a vetőmagot. (Császár Csaba felvétele) Kielégítette az igényeket ebben az évben a megyei ve­tőmagtermeltető és értékesítő vállalat, annak ellenére, hogy most nagyobb volt a keres­let, mint tavaly. A tavaszi ve­téskipusztulások megnövel­ték a szükségletet, de nőtt a hibrid kukorica és a konzerv­zöldségek vetésterülete is. Idén 32 ezer tonna vetőmag­ra volt szükség, 5 ezer tonná­val többre az előző évinél. Befejezés előtt van az idei felvásárlás. Csupán néhány tételű csillagfürtmag vár még átvételre. Nem hozta a várt terméseredményt néhány nyári érésű növény, különö­sen a borsófajták. Jól sike­rült viszont több őszi mag- termés betakarítása, főleg olyan kertészeti magvakból, mint a paradicsom, uborka, karalábé, karósbab és a bő­séges hozamú napraforgó, kendermag. Jelenleg csaknem éjjel­nappal végzik a vállalat te­lepein a tisztítást, a fémzáro­lást. Most a tavalyinál 7 mil­lió forinttal több, összesen kerek 100 millió forint érték­ben kerül vetőmag Szabolcs- Szatmárból exportra. Terv szerint november hónapban 30 millió forint értékű vető­magot kell exportra előkészí­teni, december 31-ig pedig az utolsó tételnek is el kell hagy­nia az országot. Ezúttal exportra jut többek közt hatfajta paradicsom­mag, karósbab-, sárgarépa-, vörösheremag, borsó-, iregi és kisvárdai fajtájú napra­forgómag és kendermag. Eze­ket nagyrészt tőkés országok­ba (NSZK, Olaszország) kül­dik, de e téren jó üzleti part­ner az NDK, Csehszlovákia és Jugoszlávia is. Megkezdte a vetőmagter­meltető vállalat a jövő tava­szi megyei vetőmagigény fel­mérését, a több éves terme­lési szerződések megújítását és újak kötését. Változatlanul jó lesz az ellátás és válasz­ték konyhakerti és konzerv­ipari vetőmagvakból, vala­mint tavaszi kalászos és hib­ridkukorica fajtákból. Már most jelzi azonban a vállalat, hogy egyes magfajtákból (mint borsó, csillagfürt), me­lyekből kevés termett idén a megyében, csak korlátozott ellátás várható. Ilyenekből csupán a szerződött terüle­tekre biztosítható az ellátás. Ezzel szemben jónak ígérke­zik a háztáji és kísérleti gaz­daságok vetőmagigényének kielégítése. Sőt. e téren a faj­taválaszték bővítésére im- Dortmagvak is lesznek. Vető- burgonvából a vállalat min­den igényt ki tud elégíteni. A. B. ÉV VÉGI HELYZETKÉP A VEGYIPARBAN Magasabb exportbevétel A gyártás közben felhasznált anyagok újra visszanyerését szolgálja a regeneráló berendezés az Alkaloidában, Tisza- vasváriban. (E. E. felv.) A szabolcsi export legna­gyobb hányadát a vegyipari üzemek adják. Termelésük ugyancsak meghatározó az ipar teljesítése szempontjá­ból. Év vége előtti helyzetké­pet kértünk Tiszavasváriból és Nyírbogdányból. Mándoki István, az Alka­loida Vegyészeti Gyár igaz­gatója: — Az év közben je­lentkező anyag-, azon belül elsősorban importanyag-ellá­tási problémák ellenére végül is teljesíti 2 milliárd fo­rintos éves tervét a vállalat. A hazai gyógyszer- és nö- vényvédőszer-igények kielégí­tése mellett 17 százalékkal túlteljesíti szocialistaexport­árbevételét. — A munka- és üzemszer­vezés, a munkaverseny ered­ményeként Tiszavasváriban mintegy 50 ezer órával csök­kentik a termékek előállítá­sára fordított munkaórák szá­mát. Az anyag- és energia- megtakarítás értéke tízmillió forint, azon belül 6 milliót tesz ki az importanyagok megtakarítása. A munkaver- senv-mozgalom eredménye várhatóan mintegy 21 millió forinttal javítia a vállalat gazdaságosságát. — Az idei tervteljesítés egyben azt jelenti az Alkaloi­dának, hogy az erre az ötéves tervre előirányzott termelési és értékesítési feladatok tel­jesítésének már a 93 száza­lékánál tartanak, miközben a tőkés export 7,6 millió dol­lárral meghaladja az 1980-ra tervezettet. — A vállalat jelentősen korszerűsítette termékszerke­zetét. Négy év alatt saját kutatás-, licenc- és know- howátvétel eredményeként 13 új terméket hozott forgalom­ba, melyek termelésével egy- milliárd forintos árbevételt 5rt el. A munkahelyi körül­mények jayítása, a nehéz fi­zikai munka könnyítése ér­dekében négy év alatt 104 millió forintot költöttek a ter­melést segítő berendezésekre. Fülöp János, a Tiszai Kő­olajipari Vállalat nyírbogdá­nyi gyáregységének igazgató­ja: — A gyár előreláthatólag túlteljesíti idei tervét. A nyersolaj-feldolgozás 30 ezer tonnás többletet eredményez, így több gáz- és fűtőolaj-el­adással is számolnak. A gyár­egység dolgozza fel az Áfor ál­tal begyűjtött fáradt olajat is fűtőolajjá. Ebből az idén 16 ezer torma várható. A terme­lés önköltségét jelentősen csökkentette, hogy a terve­zettnél 5 ezer tonnával több pirolizis benzint finomítot­tak, ami azt eredményezte, hogy a termelt 103 ezer ton­na motorbenzinnél 10 mil­lió forintos a megtakarítás. — Nyírbogdányban is csat­lakoztak a XII. kongresszus tiszteletére hirdetett munka­versenyhez. A vállalások kö­zött szerepel többek között az exportterv túlteljesítése. Az 1979-re tervezett 2260 tonna vazelin- és cerelasztfélékből a kollektíva 3 ezer tonna gyártását vállalta. Ezek a termékek szinte teljes egészé­ben a tőkés piacra kerülnek. A karbantartóműhely dolgo­zói a vazelinüzem rekonstruk­ciójánál a december 3I-re vállalt határidő helyett no­vember 15-re elkészült a munkákkal. — A TIFO a gyártmány­fejlesztési kutatás révén to­vább folytatta a termékszer­kezet korszerűsítését. így új termék a Korái 200 T alváz­védő, a Korái védőzsír és az alumínium hideghengerolaj. A gyáregység eredményes gazdálkodását mutatja, hogy a tervezett 318 millió forint­tal szemben várhatóan 374 millió nyereséget ér el. L. B. Határszemle, tanulságokkal Megkezdődött a téli gépjavítás Szamossályiban Virágh László portája körül 70 gyümölcsfa van. Ahogy a termelőszövetkezetben munkája engedte, meg­kezdte az almafák met­szését. Az őszi munkák végzésé­ben évek óta nem volt ilyen kedvező helyzetben a megye, mint jelenleg. A betakarítás két-háromhetes előnnyel megtörtént, néhány hektár cukorrépán kívül más már nincs a földeken. A gyors munkában az időjárás ked­vezett, mint ahogyan kedvez az őszi mélyszántásnak is. A megye mezőgazdasági üzemei 125 ezer hektár őszi mélyszántást terveztek, s ez­zel a munkával jelenleg 75— 80 százaléknál tartanak. Az ütem jó és megvan annak a lehetősége, hogy november végére, december elejére, mielőtt még az eke kifagyna a földből, az őszi szántás be­fejeződik. Sajnos a szántást helyenként elnagyolva, felü­letesen végezték. Megyeszerte iátni olyan területeket, ahol a kukoricaszár leforgatása nem volt tökéletes. Az őszi szántásban is törekedni kell a minőségi munkára, mert a felületesség árát tavasszal fi­zetik meg a gazdaságok. Hasznos törekvés, hogy né­hány termelőszövetkezetben — ott ahol számottevő a juh­állomány — a kukoricaszár egy részét meghagyták téli legelőnek. Ez jó dolog, de nem szabad túlzásba esni. 5— 600 hektár műveletlenül ha­gyása egy-egy üzemben nem indokolt A termelőszövetkezetekben — a mezei leltár előzetese­ként — sok helyütt már meg­tartották az őszi határszemlé­ket. A tapasztalat nem a leg­jobb. Az őszi kalászosok ve­téséhez már nem volt annyi­ra kedvező az idő, mint a be­takarításhoz. Csapadékhiány miatt a kelés nem megfelelő. Megyei értékelés szerint az őszi vetések állománya csak jó közepesnek mondható, sok a gyenge terület. A gazdasá­gok egyik fő feladata ezért a gabonatermő területek télele- ji karbantartása, illetve a felkészülés a kora tavaszi ápolásra. A téli kezelés, ápolás el nem hanyagolható része, hogy a vízelvezető csatorná­kat már most előkészítsék. Emlékezetes, hogy idén ta­vasszal nagymértékű volt a belvizes kipusztulás. Körülte­kintő munkával ennek most elejét vehetjük. A tavaszi ápolás előkészítésének fon­tos része a fej trágyázáshoz szükséges műtrágyák időbeni beszerzése, másrészt arra is számítani kell, hogy o hőin­gadozások miatt felfagyás várható, ennek kártétele hen- ge re zéssel csökken thető. Az őszi nagy munkák után a mezőgazdasági üzemek többségében már hozzáláttak a gépek téli javításához. Nagy munkát kell végezni, hiszen a száraz talaj az erő- és mun­kagépeket a szokásostól is jobban megviselte. A téli gépjavítást jó munkaszerve­zéssel gazdaságaink időben elvégezhetik, (seres) j XXXVI. évfolyam, 276. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979. november 25., vasárnapi N ehezen képzelhető el valamiféle látványos ünnepség abból az al­kalomból — néhány hét, vagy hónap van már csak hátra —, amikor a nyugdíj- intézet kimutatásában meg­jelenik a kétmilliomodik nyugdíjas törzsszáma Az is lehetséges, hogy kimutat­hatatlan: ki is valójában a kétmdllliomodiiik. Az bizo­nyos: igen-igen rövid időn belül eljutunk odáig, ha­sonlóképpen jó néhány európai országhoz, hogy a népesség ötödé — az ez­redfordulóra esetleg mór a negyede — idős korú, nyug­díjas esztendeiben járó em­ber. Százféle statisztika tanú­sítja — önmagában véve elégedettek is lehetünk ve­lük —, hogy nincs hazánk­ban olyan magára hagyott, elesett idős korú, akinek valamilyen formában ne jutna a társadalmi figye­lemből. Nincs olyan, akinek ne jutna ebben az ország­ban egy jó tányér meleg étel. Aki — bármilyen mun­kában, élte évtizedeit —, ne kapna valamilyen járadé­kot, szerényebb, vagy tisz- I tesebb összeget a megélhe- | téshez. Akihez — ha beteg­ségében erre szorul — ne kopogna be orvos és nővér s előbb-utóbb ne ejtenék módját szocialista brigádok, úttörők, hogy kitakarítsák a szobáját, kiváltsák a gyógyszerét Hangsúlyoz­zuk: a tételesen kimutatha­tó, megfogható törődésből, mindenfajta gazdasági gon­dunk ellenére, tudunk, any- nyiit adni, hogy ilyenképpen ne legyen szégyenkezniva­lónk. Amiből azonban soha nincs talán nem is lehet ele­gendő : a jó szó, a személyes látogatások és. beszélgetések öröme. A személyes törő- | désnek és figyelemnek ez a fajtája hiányzik sok tízezer i öregnek, immár krónikusan. ‘ Amiből igen nehéz akkor | adni, ha a még meglevő ro- | konság nem vállal benne j részt, s ha a szűkebb kör­nyezetben nincs elegendő i indíttatás: önmagából meg­osztani egy keveset azzal, , akinek már ennyije sem j maradt. A magányosság ellen a legnehezebb tenni. És I a magányosság ellen tudna tenni leginkább egyén és közösség. Mert: csak el kell kezdeni. A szo­cialista közösségek egyik legkézenfekvőbb, szép eliha- j tározása lehet az öregkori magány ellenében tett vál- 1 lalás. Iskolás gyermekek fogékony értelmébe lehetne mádnál ezerszerte több tisz­teletet és törődési módot ül­tetni, állandóvá tett patro- nólásokkal, nem „kipipálni” való, hanem szívvel vállalt, évekre szóló ifjúsági akciók segítségével. Szomszédok, sokszor hiábavaló passzivi­tásra késztetett lakóhelyi közösségek találnának mai­nál sokszorta több alkalmat kapcsolatok létesítésére, lá­togatások, beszélgetések szervezésére — azokkal az öreg lakótársaikkal, akiknek ez mérhetetlen örömet és megkönnyebbülést jelente­ne. Kádár János fogadta Nyikolaj Bajbakovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára szombat délelőtt a KB székházában fogadta Nyiko­laj Bajbakovot, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökhe­lyettesét, az állami tervbi­zottság elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélé­sen áttekintették a magyar— szovjet sokoldalú együttmű­ködés továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit. A találkozón jelen volt Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Országos Tervhivatal elnöke és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. ★ Nyikolaj Bajbakov szomba­ton elutazott hazánkból.

Next

/
Thumbnails
Contents