Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-21 / 272. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 21. Elmaradt meghívás Elgondolkoztató és fi­gyelmeztető szavakat mondott az egyik nyug­díjas városlakó, aki évti­zedekig önzetlen társa­dalmi munkása volt Kis- várda kulturális életé­nek. 1926 óta tagja volt a szimfonikus zenekar­nak, ötven évig zenélt, szervezett gyermekope­rai előadást közvetlen a felszabadulás után, ami­kor kottát is alig lehetett fellelni... Szegedről sze­rezte meg a Csipkerózsi­ka kottáját, együtt hang­szerelték a helyi zeneba­rátokkal. Neveket emlí­tett — a sajátját kérte, ne szerepeltessük — Lun- cezer Lászlót, dr. Varga Gyulát és másokat. „Nem érdemeltük meg, hogy meghívjanak ben­nünket az új művelődé­si ház avatására?” — kérdezte keserűen. De sok más lelkes művelő­dési munkást sem hívtak meg, folytatta. Még min­dig ott tartunk, hogy fé­lünk, hátha nem lesz te­le az ünnepi terem és középiskolásokat „moz­gósítanak” a rendező szervek, mint a művelő­dési ház november 1-i avatóján? Vagy ha már őket is „meghívták”, mi­ért feledkeztek meg az évtizedekig a város mű­velődéséért dolgozókról, akik a mostaninál jóval nehezebb körülmények között igyekeztek zenét, képzőművészetet, színhá­zi élményt nyújtani az itt élőknek, személyes szerepléssel, szervezéssel. Valóban kár, hogy el­maradt a meghívásuk. Több, mint figyelmetlen­ség. Eg' rossz beidegző­dés, au tői minél előbb meg kell szabadulni, mert árt az ügynek. A Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezet 30 darab gém­szerkezetet gyárt a kiskörei vízmű részére. Az itt készülő szerkezeteket csatornatisztító gépeknél hasznosítják. Balogh Árpád elemeiből hegeszti össze a több mázsa súlyú vasido­mot. (Császár Csaba felvétele) Ellenőrzések a fogyasztók érdekében Lássuk a haszonkulcsot! 1978-ban 171 fogyasztói, ér­dekvédelmi, árhatósági ellen­őrzést tartottak a kereske­delmi felügyelők a város boltjaiban, vendéglátóhelye­in. A vizsgálatok alapján ár-* drágítást 9, ár és minőség összhangjának hiányát 3, ár­jelzések elmulasztását 8, meg­tévesztő árjelzést 1, egyéb szabálytalanságot 4 esetben tapasztaltak. Útjukat pénz­bírságok, kártérítési határo­zatok, fegyelmi eljárások je­lezték. Jól egészítette ki a hiva­tásos ellenőrök tevékenységét a társadalmi ellenőrök egy év alatt több mint 261 eset­ben lebonyolított vizsgálata is. A kereskedelmi ellenőrök vizsgálatai kiterjedtek az éteíárak, étel-haszonkulcsok számítására, ruházati termé­kek árképzésére, a kenyér­péksütemények csomagolásá­ra, a Vásárlók könyvében tapasztaltakra és a környeze­ti kulturáltságra. Á Budapest Táncegyüttes játéka Elsőként a Budapest Táncegyüttes lépett fel az új művelődési és ifjúsági házban. Premier előtti játék volt a kisvárdai, mely­ről Simon Antal igazgató így beszélt: — A műsor célja és feladata a hazánkban élő nemzetiségiek folklóranyagának színpadi meghonosítása. A műsor első része hangu­latot idéz a nemzetiségiek néptánc- és nép­dalkincseiből. A második rész „Hegyen, föl­dön járogatok” címmel népijátékot, lakodal­mas, katonakísérő és -sirató, valamint pa­raszttáncot tartalmaz, melynek koreográfiá­ját én állítottam össze. Az élet egy-egy sza­kaszát és érzelmi pillanatait igyekeztünk felvillantani. A megyei tapasztalatait így foglalta össze: — A megyében rendszeresen és szívesen turnézunk. A közönség szeretete arra köte­lez, hogy a jövőben is színvonalas műsorok­kal vendégszerepeljünk Szabolcsban. Az itt bemutatott műsor adja az 1980-as év prog­ramját. A kisvárdai művelődési házról el­mondhatom, kevés ilyen jó és szép művelő­dési házat láttam, mint ez. Ilyen helyen és szereplésre alkalmas színpadon felemelő ér­zés szerepelni. Ez maga adja a hangulatot. Ügy érzem, hogy a műsor, mint avatási ün­nepi műsor, szerencsés választás volt. Mint tapasztaltuk, a hazai folklór gazdag anyagá­nak gyöngyszemei, közönségsikert arattak Kisvárdán... Szauna­panasz Hol szaunázzanak az emberek, ha már megkí- vántatták, megszerettet­ték velük ezt a finn „ta­lálmányt”. Ez a kérdés sokszor elhangzik mosta­nában, ugyanis a fürdő­ben jelenleg csak nyolc kád „üzemel”, a kedvelt szauna pedig már lassan egy éve nem fogad ven­dégeket. Átépítik, megújítják? A fürdőt fenntartó Sza- vicsav — a helyiek sze­rint — már több határ­időt ígért a szauna újra­élesztéséhez, de eddig ez csak ígéret maradt. Nem értik sokan, ha már van szauna, akkor valójában miért nincs? Tej ügy Nőtt a városban a tej és tejtermékek fogyasztása — állapították meg az egyik tanácsülésen. Kisvárdán tejből 10 százalékkal, tejtermékekből 8 százalékkal többet fo­gyasztanak, mint egy évvel ezelőtt. De ez még mindig ke­vés, nem éri el az országos átlagot. Milyen okai lehetnek? A szakemberek vizsgálata szerint a boltok nyitvatartási ideje általában megfelelő, a vasárnapi árusítást is megol­dották. Szűkös azonban a boltok árukínálata tejtermékek­ből, melynek egyik oka, hogy kevés a hűtőpult. Emiatt el­sősorban a kis boltokban csak a reggeli órákban juthat­nak tejhez és tejtermékekhez a vásárlók. A tejipari vállalat két tejszakboltja sem képes teljes mértékben kielégíteni az igényeket. A két bolt nem tükrözi a szakbolt jelleget, nincs mindig nyitástól zárásig folyama­tos készlet tejből és tejtermékből. Gyakran a kenyér is hamar elfogy. A Gyár utcai lakótelepen lévő szakbolt a reggelizés céljait is szolgálná, azonban jelenlegi tárgyi és személyi körülményei ezt nem teszik lehetővé. Néhány tipikus gondot is felfedtek a szakemberek: gyakran szennyezettek, nem tiszták a tejes rekeszek. Ma­gas a technikailag hibás tej aránya, gyakori a panasz a túró és a tejföl minőségére. Rossz a túró gépi csomagolá­sa. Ezen sürgősen változtatni kellene a tejipari vállalat­nak. Az is panasz tárgya, hogy a tej árusítására kijelölt vendéglátóhelyeken nincsenek meg a tárgyi feltételek, ke­vés, vagy nem tej tárolására használják a hűtőpultokat. A vendéglátó egységeknél éppen ezért nem kielégítő a tej és tejtermékek kínálata és igen szűkös a tej alapanyagú ételféleségek választéka is. Az iskolák egy részénél még nincs szervezett tejárusí­tás. Különösen kevés tejet fogyasztanak a középiskolás diákok. NEM CSAK SZAKEMBEREKET KÉPEZNEK... A holnap munkásai November elsején hivatalo­san is felavatták a szak­munkásképző intézet új épü­letét. A városlakók jó érzés­sel mennek el a tetszetős lé­tesítmény előtt, mert Kis vár - da új arcának egy kellemes színfoltját látják a Mártírok utcájában. Praktikus, modern és ter­mészetes, — ez a látogató el­ső benyomása, ha benyit az ajtón és végigjárja az épüle­tet. Szépek és otthonosak a fiatalok kollégiumi szobái, jól berendezettek a tanter­mek, a természetes anyagok hatása érvényesül az aulában. Fontos dátumok Az út hosszú volt az 1900- as évektől, amikor megkez­dődött a városban az iparos tanoncképzés suszter, csizma­dia és szabó szakmákban. 1945-ig a 2. sz. általános is­kola adott helyet ay tanonc­képzésnek. Az oktatók gim­náziumi tanárok és jobb ké­pességű kisiparosak voltak. Mérföldkőnek számít az 1948-as év, amikor a leendő szakmunkások elfoglalhatták a Mártírok utca 18. sz. alatti épületet, ahol akkor 400 fia­tal tanult. 1957 újabb fontos dátum, ekkor került a Mun­kaügyi Minisztérium hatás­körébe az intézet. Kőműves, lakatos, villanyszerelő, ko­vács, asztalos, öntő, esztergá­lyos és szobafestő szakmákat sajátítottak el a fiatalok. 1960-ban megváltozott az in­tézet képzésének arculata, az iskola a vasipari profilt kap­ta. 1965. február 1-től viseli -a 111. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet nevet, öt tan­teremben folyt a 779 tanuló képzése. 1969-ben csaknem 1 millió forint értékben két tanterem, szertárhelyiségek és irodák épültek. Az 1974— 75-ös tanévtől egységes kép­zést vezettek be, a tanulók 3 Az oldalt összeállította: Páll Géza nap elmélet, 3 nap gyakorlati foglalkozáson vettek részt. 26 osztályban 774 tanuló volt. Társadalmi munkával Ettől kezdve újabb fordu­lat kezdődött az iskola kró­nikájában: a megyei szervek új szakmunkásképző intézet építését határozták el. A nyíregyházi Épszer vállalat kezdte meg a munkát, az alapkövet 1977. március 10- én tették le ünnepélyesen. Az iskola épületének műszaki át­adását 1978 augusztusában tartották, így szemptembertől megkezdődött a tanítás a ÍZ tantermes, 108 személyes kol­légiummal, 300 adagos kony­hával és 100 négyzetméteres étteremmel átadott épület­ben. Az iskola tanulói és ta­nárai csaknem egymillió fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek, hogy minél előbb elkészüljön a létesít­mény. S milyen szakmákat tanul­hatnak itt a fiatalok? Az 1979 —80-as tanévben 12 szakmát oktatnak, autószerelő, víz-, gáz- és készülékszerelő, esz­tergályos, géplakatos, mű­anyagfeldolgozó, villanysze­relő, mechanikai műszerész, bútorasztalos, bőrdíszműves, férfiszabó, kőműves, szoba­festő és mázoló. 888 fiatal ta­nul itt 41 szakcsoportban. Az intézetnek 75 dolgozója van, akik közül 47 tanár és szak­oktató. Á nevelők felelőssége Az avatási ünnepségen a MüM főosztályvezetője beszé­dében külön szólt a szakmun­kásképző intézetben tanító nevelők felelősségéről: a szakmunkásképző iskolában folyó oktató-nevelő-képző munka egyik igen lényeges, el nem felejthető alapköve­telménye a személyiség sok­oldalú képzése, fejlesztése. Az itt dolgozó tanárok, oktatók hivatása és felelőssége nem kevesebb, mint kifejleszteni a fiatalokban az alkotás vá­gyát, a munka szeretetét, a jó szaktudást, a szocialista mun­kaerkölcsöt, a kötelesség és felelősség érzését. Tartós használatba adják Hobbikertek a városszélen Bizonyára a városlakók ér­deklődésére tart számot a ta­nácsnak az a döntése, amely szerint 27 hektárnyi — taná­csi kezelésben lévő, nagyüze­miig nem hasznosítható zártkerti állami földet tartós használatra adnak az érdek­lődőknek. A város kül- és belterületén összesen 55 hek­tár terület van, amelynek egy részét a hagyományos ha­szonbérleti szerződések alap­ján nem tudják megművet­tetni. Ezért vált szükségessé, hogy 27 hektárnyi területet tartós használatba adjanak, ahol hobbikertet alakíthat­nak ki az érdekeltek. Elsősorban azoknak az igé­nyeit szeretnék kielégíteni, akik állami tulajdonba vehe­tő zártkerti parlagföldet tár­nak fel. Az igényeket a je­lentkezések sorrendjében, a rendelkezésre álló földterület figyelembe vételével bírálják el. Mindenkivel szerződést kötenek a (tartós földhaszná­latra, s aikilkndk ez a forma megfelel, egyszeri használat­ba vételi díjat kell fizetni­ük, amely a forgalmi érték 50 százalékáig terjedhet. Az ingatlanok forgalmi értékéről kimutatást készítettek és tá­jékoztatják a város lakóit. A nagyobb ipari üzemek szak- szervezeti bizottságát is tájé­koztatják ezekről a lehetősé­gekről, amelyek sok kisvár- dainak jelenthetnek hasznos elfoglaltságot, aktív pihenést. Egyúttal az eddig kevésbé művelt földek is hasznára válnak a nagyobb közösség­nek. Kiskörének szállítanak

Next

/
Thumbnails
Contents