Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-03 / 258. szám

Elköltözött a piac (2. oldal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. november 1-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. november 1-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Győri Imre elvtársnak, a Központi Bizottság titkárá­nak tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztését a XII. kongresszussal kapcsolatos politikai és szervezeti kérdésekről. I. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet áttekintve megállapította: az enyhülési folyamat napjainkban bonyolul­tabb, nehezebb körülmények között halad előre. Az emberi­ség sorsdöntő kérdése változatlanul a béke megőrzése, az új világháború elkerülése. Ebből kiindulva a Magyar Népköz- társaság együtt a Szovjetunióval, a szocialista közösség orszá­gaival, minden haladó, békeszerető erővel összefogva azért küzd, hogy a nemzetközi biztonság erősödjék, a politikai eny­hülés folytatódjék és előrelépés történjék a fegyverkezés kor­látozása, a leszerelés irányába. O A Központi Bizottság kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé javaslatainak, valamint a tagállamok külügyminiszterei ez évi budapesti tanácskozásán született kezdeményezéseknek a megvalósítása jól szolgálná a helsinki záróokmányt aláíró or­szágok kölcsönös biztonságát, egymás iránti bizalmának erő­sítését és konstruktív együttműködésük további elmélyítését. Pártunk, kormányunk, a magyar nép nagyra értékeli és teljes mértékben támogatja azokat az újabb békekezdemé­nyezéseket, amelyeket Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke — a Varsói Szerződés tagállamainak egyetértésével — a Német Demok­ratikus Köztársaság jubileumi ünnepségein, Berlinben .elmon­dott beszédében tárt a világ elé. A Szovjetunió béketörekvé­seinek újabb bizonyítéka az a döntés, hogy egyoldalúan csök­kenti az NDK területén állomásozó fegyveres erőit, harcko­csijainak számát és más katonai felszerelését. A katonai eny­hülés előmozdítása szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a Szovjetunió kész csökkenteni a területének nyugati részén elhelyezett közép-hatósugarú rakéták számát abban az esetben, ha a NATO Nyugat-Európában nem telepít újabb ilyen fegyvereket. A Brezsnyev elvtárs által javasolt további bizalomerősítő intézkedések is az európai és az általános lég­kör javítását szolgálják. A Központi Bizottság kifejezte reményét, hogy a Szovjet­unió új kezdeményezései érdemi válaszra találnak a NATO- tagországok részéről. A Varsói Szerződés szervezetének tag­államai kinyilvánították, hogy a maguk részéről készek a leg­nagyobb figyelemmel megvizsgálni minden olyan más javas­latot, amely az államok közötti kölcsönös bizalom erősítésé­nek, a katonai enyhülésnek, a leszerelésnek az előmozdításá­ra irányul. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a szélsőséges im­perialista körök mindent elkövetnek a fegyverkezési verseny fokozása érdekében, és folytatják a nemzetközi légkört mér­gező propagandakampányukat. Azok a törekvések, hogy újabb nukleáris fegyvereket helyezzenek el egyes európai NATO- országokban, a fennálló katonai erőegyensúly megbontására irányulnak. Megvalósításuk veszélyeztetné az enyhülés eddi­gi eredményeit, fokozná a fegyverkezési versenyt, kiélezné az európai politikai helyzetet. E tervek ríieghiúsításához elen­gedhetetlen minden haladó, békeszerető erő összefogása, ha­tározott fellépése. Jelenleg, reális, megvalósítható cél, hogy az országok, népek egyenlő biztonsága a fegyverzet alacso­nyabb szintjén jöjjön létre. Ezt követeli az emberiség, a béke érdeke. Pártunk, a magyar nép a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy mielőbb hatályba lépjen a hadászati támadófegyverek korlátozásáról aláírt szovjet—amerikai megállapodás, ami csökkentené a katonai feszültséget, jó hatást gyakorolna a leszerelésről folytatott valamennyi tárgyalásra, s javítaná a nemzetközi légkört. © A Központi Bizottság jóváhagyta az első német mun­kás-paraszt állam megalapítása 30. évfordulójának ünnepségein Kádár János elvtárs vezetésével részt vett párt- és kormányküldöttség jelentését. Örömmel állapította meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe a Né­met Szocialista Egységpárt vezetésével történelmi jelentősé­gű sikereket ért el a Szocialista társadalom építésében, az or­szág aktív, békeszerető külpolitikáját méltán övezi széles kö­rű nemzetközi elismerés. Küldöttségünk részvétele az NDK jubileumi ünnepségein tovább mélyítette népeink és országa­ink testvéri barátságát, internacionalista együttműködését. A Központi Bizottság nagyra értékelte Andrej Kirilenko elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bi­zottsága tagjának, a központi Bizottság titkárának látogatá­sát hazánkban. A baráti légkörű magyar—szovjet találkozók és pártközi megbeszélések hozzájárultak a közös elveinkre, céljainkra és érdekeinkre épülő testvéri együttműködés to­vábbfejlesztéséhez. A szocialista közösség országaihoz, kommunista és mun­káspártjaihoz fűződő kapcsolataink elmélyítését eredménye­sen szolgálták a magyar—csehszlovák és a magyar—román kormányfői, továbbá a magyar—NDK és a magyar—kubai külügyminiszteri tárgyalások, a Központi Bizottság titkárának prágai megbeszélései. A Vietnami Kommunista Párt küldött­ségének budapesti látogatása során újólag megerősítettük szolidaritásunkat az imperialista nyomással és a kínai fenye­getéssel szemben szabadságát, függetlenségét védelmező, a délkelet-ázsiai népek békéjéért és biztonságáért küzdő test­véri vietnami néppel. © a Központi Bizottság kifejezésre juttatta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság tovább folytatja a békés egymás mellett élés politikáját, a helsinki záróokmány elveinek meg­valósítását. Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának hivatalos magyarországi látogatása jelentős esemény volt országaink kapcsolatainak fejlődésében. A fel­ső szintű megbeszélések eredményesen szolgálták a két ország külcsönösen előnyös kapcsolatainak erősítését, s hozzájárultak a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben elfoglalt álláspon­tok jobb megismeréséhez. Konsztantin Karamanlisznak, a Görög Köztársaság mi­niszterelnökének hazánkban tett látogatása jelentősen hozzá­járult a két ország politikai, gazdasági, kulturális kápcsolatai- nak fejlesztéséhez. A nemzetközi biztonság és együttműködés, az enyhülés előmozdítása, kétoldalú kapcsolataink fejlesztése érdekében a Magyar Népköztársaság képviselői a Központi Bizottság leg­utóbbi ülése óta is számos ország vezető politikusaival folytat­tak tárgyalásokat. Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának magyarországi látogatása előmozdította az ENSZ-szel és szakosított szerve­zeteivel fennálló jó kapcsolataink további elmélyítését, egy­úttal alkalmat teremtett a Magyar Népköztársaság külpoliti­kai törekvéseinek átfogó kifejtésére. O A Központi Bizottság a nemzetközi élet fontos esemé­nyeként értékelte az el nem kötelezett országok Havan­nában tartott VI. csúcsértekezletét. Üdvözölte, hogy a konfe­rencia megerősítette a mozgalom haladó, antiimperialista irányzatát. Az elfogadott határozatok hozzájárulást jelentenek korunk fő kérdéseinek megoldásához, a társadalmi haladás ügyéhez, a béke védelméhez. A Magyar Népköztársaság tá­mogatja az el nem kötelezett országok mozgalmának fellépé­seit az imperialista újgyarmatosító törekvésekkel szemben. O A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a megbe­széléseket, amelyeket pártunk az internacionalista szo­lidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében a tőkés és a fejlődő világ országaiban tevékenykedő kommunista pár­tokkal folytatott. Kétoldalú kapcsolataink fejlesztését, a közös célok meg­valósítását szolgálták a Holland Kommunista Párt elnökének, a Portugál Kommunista Párt, a Svájci Munkapárt és a Ve­nezuelai Kommunista Párt főtitkárának, a nyugat-berlini, az ausztráliai, az új-zélandi, a sri-lankai, a hondurasi testvérpárt küldöttségének magyarországi megbeszélései, az MSZMP kül­döttségének svédországi látogatása, valamint pártunk delegá­ciójának részvétele az Egyesült Államok Kommunista Pártjá­nak kongresszusán, s a találkozók a Francia, a Görög, az Olasz és a Spanyol Kommunista Párt képviselőivel. A Jemeni Szocialista Párt küldöttségének hazánkban tett látogatása során kifejezésre juttattuk szolidaritásunkat a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaságnak és népének a tár­sadalmi haladásért, az ország függetlenségének megvédéséért vívott küzdelmével. A Chilei Szocialista Párt, valamint a Chilei Munkás-Paraszt Egység népi akciómozgalom küldött­ségével folytatott tárgyalásokon kinyilvánítottuk szolidaritá­sunkat a fasiszta elnyomás ellen harcoló ehilei néppel. Ered­ményesen szolgálta kapcsolataink erősítését a Szíriái Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárhelyettesének budapesti látogatása és részvételünk a Jamaicai Népi Nemzeti Párt konferenciáján. Az európai enyhülés, a béke és biztonság ügyének elő­mozdításához járultak hozzá a Finn Szociáldemokrata Párt és a Brit Munkáspárt küldöttségeivel, valamint a Német Szo- ciádemokrata Párt képviselőivel folytatott tárgyalások. (Folytatás a 4. oldalon) Tisztelet a mártír emlékének Mező Imre-szobrot avattak Nyíregyházán A névadó Mező Imrének, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének szobrát avatták fel pénteken Nyíregyházán, a 107-es ipari szakmunkásképző intézet épülete előtt. Az avatóün­nepségen részt vett Mező Imre özvegye. Ott voltak a megye és Nyíregyháza párt-, álami, társadalmi és tö­megszervezeteinek képvise­lői. Szemerszki Miklós, a nyír­egyházi városi pártbizottság titkára méltatta a Ramocsa- házáról indult forradalmár életútját. Szólt a munkanél­küliség, az emigráció éveiről, arról, hogyan kapcsolódott be a fiatal Mező Imre Bel­giumban a munkásmozga­lomba, hogyan fogott fegy­vert a spanyol nép szabad­ságáért, a demokratikus köz­társaság megteremtéséért, miként kapcsolódott be a francia ellenállási mozga­lomba, s lett vezetője Pá­rizsban a külföldi kommu­nistákat egyesítő csoportnak. — Mező Imre a felszaba­dulás után tért haza Magyar- országra és az MKP, majd az MDP budapesti bizottságán dolgozott. Közéleti tevékeny­ségének sokirányúságát jel­zi, hogy 1949 és 1953 között országgyűlési képviselő volt, egy évig a SZOT termelési osztályát vezette, majd 1954- től ismét a budapesti pártbi­zottság titkára volt. 1956 jú­liusában az MDP Központi Vezetőségének tagjává vá­lasztották. Ezekben az évek­ben közvetkezetesen küzdött a párt- és állami vezetés hi­báinak kijavításáért. A fő­város kommunistáinak veze­tője volt, amikor 1956 őszén kirobbant az elenforradalom, amely dühödten támadta a munkásosztály vezető párt­ját, annak fizikai megsem­misítésére törekedett. Mező Imre életét október 30-án a budapesti pártbizott­Fiatalok tisztelgése a forra­dalmár szobránál. ság kapujában oltotta ki az ellenforradalmárok fegyvere. Felkészült forradalmárt, ki­váló marxista képzettségű politikust, áldozatkész, aka­raterős, céltudatos embert, elvhű kommunistát, jó szer­vező- és vezetőkészségű pártmunkást vesztett a ma­gyar nép, olyan embert, aki ismerte a munkásság han­gulatát, annak változásait, s bölcsen tudott számolni ez­zel. Bátor volt, felkészült, hi­hetetlen munkabírással és következetességgel állt helyt minden poszton. Mélyen ér­ző, családszerető, természet­kedvelő ember volt, egy nemzet mártírja, egy nép példaképe. Még köztünk len­ne a helye, de élete már történelem, arcát ‘csak kőbe faragva szemlélhetjük. Mező Imre szobrát — ifj. Fekete Géza alkotását — a következő szavakkal adta át Szemerszki Miklós a mártír nevét viselő intézet tanulói­nak, pedagógusainak: — Ez a szobor legyen tisz­teletünk és fogadalmunk je­le, serkentsen még jobb po­litikai, nevelőmunkárá, ak­tív közéleti tevékenységre. Az avatóbeszédet követő­en koszorút helyeztek el a szobor talapzatán a megyei, a városi párt- és tanácsszer­vek, a KISZ képviselői, Me­ző Imre özvegye, majd a mártír nevét viselő nyíregy­házi és baktalórántházi is­kolák és a szülőfalu, Ramo- csaháza képviselői. A koszorúzás után emlé­keztek meg november 7-ről a 107-es szakmunkásképző in­tézet tanulói és padagógusai, majd felavatták a 315 tanuló foglalkoztatására alkalmas új tanműhelyt, amelyet Tóth Pál, az ÉPSZER igazgatója adott át rendeltetésének. XXXVI. évfolyam, 258. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. november 3., szombat MA „Kapcsolj a darura..." (3. oldal) Mező Imréné (középen) az iskola ünnepségén. (Gaál Béla felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents