Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-03 / 258. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 3. Könyvcsemegék as antikváriumban Hiánycikk a helytörténet Karinthy: Tanár úr, kérem című középiskolai diáiktörténeteinek nebulója apránként eladogatott könyveiből szerezte a nyalánkságra, mozijegyre, esetenként a csúzligumira valót. A mai diákok — Csá- fordi Dénes, nyíregyházi antikvárius szerint — inkább vásárolják, mintsem eladják a könyveket. Tankönyveket, kötelező olvasmányokat ; elsősorban ősszel. A nyár — antikvárius szemmel —, inkább a fölvásárlás évszaka. „Talán nyaralásra kell a pénz, de ilyenkor sokkal többen szeretnének eladni, mint vásárolni.” Hogy mit? Az átvett könyvekről készült jegyzék a boltban megfordult „könyvcsemégékről” is árulkodik: l$06-ban, Nagyváradon nyomtatott Csokonai-féle Dorottyát, első kiadású Aranyt (Toldi), Móriczot lelünk a lajstromban. A böngészgetés közben vevők jönnek — keresnek Pallas Lexikont, fantasztikus könyvet és Gogol: Köpönyeg című művét; középkorú hölgy az Orvos voltam Auschwitzban után sopánkodik: „Már öt éve hajtom” — s mennek. — Van az antikváriumban is hiánycikk? — A helytörténeti munkák, fantasztikus regények, a hétről hétre változó „slágerkönyvek”, régi kiadású lexikonok, ha egyáltalán bekerülnek, meg sem melegedhetnek nálunk. Külön füzetet vezetünk a keresett művekről. Ha a könyv beérkezik, értesítést küldünk a vásárlónak. Sajnos nem mindenki jelentkezik. De boltközi cserével — ami az ország antikváriumai közötti kapcsolat egy formája — is sikerül elég sok könyvet szerezni. Mivel tud többet az antikvárius egy könyvesbolti eladónál? Csak a könyvesbolti eladó szakképzettség megszerzése után lehet „antikvár”-tanfo- lyamra jelentkezni. A másfél éves képzés alatt egyebek közt forráskiadványokkal ismerkednek, könyvtörténetet tanulnak. Csendes Csaba Műszakonként 630 szólónadrágot készít szovjet exportra a VOR nyíregyházi gyárának 18- as szalagja. (G. B.) SZŰKÖS TERÜLET, KISEBB FORGALOM Elköltözött a piac Kavargó, színes tömeg a friss zöldség-gyümölcs halmok, divatos ruhák, táskák, kabátok, kötöttholmik körül a nyíregyházi piacon. Igazi vásári a hangulat a — Hat- zel téren. Látszólag nincs kisebb forgalom itt, ahová az iparcikkpiac szeptember 19-én átköltözött, mint régi helyén, a Búza téren volt. Kieső terület Az iparcikkek áruforgalma a látszat ellenére megérezte az áttelepülést — magyarázza Pongor Gyula, a tanács piac- és vásárgazdálkodási irodájának vezetője. — A vidéki buszok jó része útbaejtette a Búza teret. Ez a környék viszont kieső helyen van. A zöldség-gyümölcs forgalom viszont megnőtt. Jelenleg minden stand foglalt. Sőt, tervezzük, hogy még 20 asztalt fölállítunk az élelmiszerrészen — így nem kell senkinek a földre pakolnia. A zöldség-gyümölcs árusok mögött helyezkednek el az asztalos, kárpitos, cipész kisiparosok. A tér belső részén állami vállalatok vásározó részlegei táboroztak le. A rövid-divat-kötött árusok a Rózsa utca elejére, mögéjük a női-férfi szabók költöztek. Helyhiány miatt a sor végére kerültek a más megyei kereskedők. Itt a forgalom jóval kisebb, mint a kedvezőbb fekvésű Búza téren volt. Hiába van szombat, leghátul épp csak lézengenek a vevők. Bizony használniuk kell a torkukat a vásározóknak, ha üzletet akarnak kötni. A tetöbontó tolvaj Csíki Ferenc 25 éves kis- várdai lakost mint többszörös visszaesőt ítélte el a napokban a Kisvárdai Járásbíróság. Csíkit először közveszélyes munkakerülésért, aztán ugyancsak csavargó életmódjáért, később lopásért ítélték már el bíróságaink, de legutóbbi — ez év május 26-án jogerőre emelkedett büntetésének letöltését még meg sem kezdte, máris újabb bűncselekményt követett el. Június 20-án berúgott és éjszaka bement a kisvárdai Bessenyei gimnázium kollégiumának épületébe, feltört két szekrényt és ellopta két tanuló ruháit. Csíki több mint 6000 forint értékű kárt okozott volna, ha nem csípik el nyomban, de mivel hamar rendőrkézre került, nem tudta eladni a lopott holmit. A kár tehát megtérült, a megrögzött bűnöző pedig két évet tölt fegyház- ban, két évre eltiltották a közügyektől, s mint alkoholista, közben egy kényszergyógyításon is átesik majd. Molnár Károly 30 éves rétközberencsi lakos is visz- szaeső bűnözőként állt a bíróság előtt: őt először lopásért büntették meg, majd azért töltött börtönben 10 hónapot, mert nem fizetett tartásdíjat. Molnár július 24-én a nehezebbik módját választotta a pénzszerzésnek: felmászott a rétközberencsi vegyesbolt tetejére, megbontotta a tetőt, s úgy ereszkedett le az eladótérbe. Több, mint kétezer forint értékű ruhát és élelmiszert lopott el, de ő is hamar rendőrkézre került, így mindössze 400 forint kára maradt a boltnak, a többi értéket lefoglalták a betörőnél. Molnárt 1 év és három hónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság, egy évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte a szövetkezetnek okozott kár megtérítésére. Mindkét ítélet jogerős. Űj helyre kerültek a használtcikk-kereskedők. A Csillag utcába szorultak, s el is foglalták végig. Terjeszkedne a piac — A város ellátásában hiánypótlónak számítanak a rövid-divat-kötött'^1 árusok termékei — folytatja az iro- devezető. — Bár az ő áruik iránt van a legnagyobb kereslet, a szűkös hely miatt alig találnak rájuk a vevők. Ezért bővíteni kellene a piacot. Szeretnénk a Debreceni útról a Hatzel térre vezető rövid szakaszon elhelyezni ezeket a kereskedőket. Az előzetes tárgyalások alapján azért nem kaphatjuk meg ezt a területet, mert itt több bolt is található, melyekhez akadályoznák a forgalmat a sátrak. Viszont szerintem ezek az üzletek köny- nyen megközelíthetők a másik oldalról, a Csillag utca irányából. Az átszervezés segítené a rend kialakítását is. A szeptemberi költözést alapos felkészülés előzte meg. A Hatzel teret — a. zöldséggyümölcs piac kivételével — és a Rózsa utca egy — közel 150 méteres részét — leaszfaltozták, sőt esővízcsatornát is épített itt a TAÉV. Mindez mintegy 900 ezer forintos költséggel. Az éhes vásárlókat 3 hurka-kolbász és 2 lángossütő várja, de rendelkezésre áll a vendéglátó vállalat kisvendéglője és egy fűszerbolt is. Sajnos megoldatlan a parkírozás. — Az árusok megértéssel fogadták az átköltözést — szól Pongor Gyula. — Kisebb szóváltások s helycserék még mindig előfordulnak. Legtöbben azt kifogásolják, hogy szűkös itt a hely. Egyelőre gondot jelent az is, hogy csökkent a forgalom, De véleményem szerint aki szereti a piacot, s rendszeresen itt vásárolt, ezután is meg fogja keresni megszokott bevásárlóhelyét. Fő gond: a parkírozás Erre a célra az élelmiszer- piaccal szemben lévő kis utca lenne a legalkalmasabb. Az ATI előtti parkolót — hiába van a tanintézet járműveinek fenntartva — a piacra érkező gépkocsik foglalják el. Ugyanez a helyzet a Hatzel térre nyíló utcákban is. Hiába van célforgalom számára fenntartva a hely — elfoglalják a várakozó autók. (h. zs.) Üzemi lapokban olvastuk 1ÉPÍTŐK „Az üzemi demokrácia új fóruma, a vszt és a bizalmiak együttes testületé beváltja a hozzá fűzött reményeket, a legfontosabb kérdésekkel érdemben foglalkozik és dönt. Véleményezte a vállalati tervet, a kollektív szerződésről adott igazgatói beszámolót és döntött a kollektív szerződés módosításában. Döntési jogát érvényesítette a részesedési alap felosztásában, s e testület minősítette az szb éves tevékenységét is”. Az üzemi újság legújabb számában Varga András szb-tit- kár mondta ezeket a „Fórumok, üzemi demokrácia, munka verseny” című írásban. paiflMI GflZDflSffiB Jól vizsgázott az új baromfinevelő — olvastuk az üzemi lap Októberi számában. Az 1978-ban átadott Bábolna rendszerű baromfinevelő próbaüzeme 153 400 csirkével kezdődött. A súlygyarapodás az előírásoknak megfelélően, történt, sőt az állomány 3 nappal korábban érte el az értékesítési érettséghez szükséges súlyhatárt, a másfél kilót. Ennek eredményeként 460 mázsa abrakmegtakarítást értek el, melynek értéke 280 ezer forint. Az új baromfitelepen egy kilogramm húst húsz forint körüli költséggel állítottak elő, s így nyereséges a termelés. A jövedelmezőséget befolyásolta még, hogy az elhullás mértéke igen kedvező: 2,18 százalék volt. értékes ötleteket ad a pályázat anyagához. A gyárrészleg egyes munkaterületein a fiatalok hibajelző ládákat helyeztek el, azzal a céllal, hogy a dolgozók észrevételeiket előre kiadott formanyomtatványon jelezhessék. A legjobb észrevételt, javaslatot beadó fiatalokat havonta egy alkalommal 200 forint jutalomban részesítik. Egy év alatt 32 fiatal nyújtott be DH-hibajel- zőt. ^xfjamasj^épe A tarpai közös gazdaság lapjában dr. Bakó Ferenc aláírással találtunk beszámolót az állategészségügy helyzetéről. Többek között ezt írta: „Jelentős károkat okozó úgynevezett állatbejelentési kötelezettség alá tartozó állat- betegség termelőszövetkezetünkben évek óta nem fordult elő. Szarvasmarha-állományunk 1967 óta megbízhatóan gümőkórmentes. Május óta nincs szopósborjú-elhul- lásunk. A tehénállomány úgynevezett produktivitása, szaporodó képessége számokban kifejezne 75—85 százalékos. Ez azt jelenti, hogy 100 tehén közül .75—85 darab vemhes, vagy három hónapnál korábban ellett egyed. A hízóbaromfi-állományban az előző évinél 50 százalékkal kevesebb az elhullás, javult a ta- karmányértékesülés.” fZüMEiTiK'EZ'ETiE K szab°lcsi összesítették az Alkotó ifjúság mozgalom ez évi tapasztalatait a Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi gyár- részlegében — közli a KISZ megyei lapja. A jelentésből megtudjuk, hogy a fiatalok körében népszerű Dolgozz hibátlanul hibajelző akció A Rakamazi Fa- és Fémipari Szövetkezet termelési profilját ismerteti egy cikk a lap legújabb számában. — A maligán borfokoló egyedüli gyártói, javítói az országban. Évente 400 borfokolót készítenek, 600—800-at javítanak. 100-féle olaj- és saválló műszaki gumit készítenek. A kézi emelőből hatezer darab készül. Az NSZK számára százezres szériában gyártják az úgynevezett tapétázóbakot. Legújabb büszkeségük az autószervizüzem, ahol huszonkét ember dolgozik. SZÍNHÁZI levél Ben Jofison: VOLPONE Vérbő reneszánsz komédiát vitt színre a Csokonai Színház október hónapban, Gáli László rendezésében. A nyíregyházi évad harmadik bemutatója régvárt örömmel szolgált a közönségnek, az utóbbi idők legjobb produkciójaként üdvözölhetjük a Volponét. Illyés Gyula átdolgozásszámba menő Volpone-for- dítása Anglia nagy költőjének hiteles levegőjét idézi. A pénz komédiája ez a darab, magukból kivetkőzött emberek tánca az arany körül. Volpone, a gazdag le- vantei kereskedő betegnek tetteti magát. Szolgája, Mosca segítségével elhiteti barátaival, hogy számíthatnak az örökségre. így kezdődik a tánc, s az agyafúrt szolga vezényel. Mosca, Figarónak és a comme- dia dell’arte talpraesett szolgáinak távoli rokona. Neve, ha lefordítjuk, legyet jelent. Magyarul úgy is mondhatnánk, hogy piaci légy. Ebben a felfogásban lehetett volna egy kissé „te- nyérbemászóbb”. Ám Cse- ke Péter megnyerő egyénisége ennek ellenállt. Ehhez persze hozzájárulnak korábbi szerepemlékei: az elmúlt évadban éppen Figaróként és a Nebáncsvirág ellenállhatatlan Floridor- jaként okozott sok örömteli percet a közönségnek, s most nem akartuk elhinni neki — s talán egy kissé ő maga sem —, hogy bár jobban szereti az életet az aranynál, valójában veszélyes csirkefogó ő is. Volpone szerepének eljátszása nehéz feladat. Sokat fekszik ágyban, vagy a „Szent Mihály-lován”, — remek ötlet! — ám a fekvő testhelyzet seregnyi „hadra fogható fegyverétől” fosztja meg a színészt. Si- mor Ottó megbirkózik ezzel, bírja erővel, ravaszsággal, (Volpone rókát jelent), s erőteljes szerepformálásra tesz koronát utolsó jelenetében, amikor Mosca nálánál is nagyobb rókának bizonyul. Corvino és Cor- baccio, a két „dögmadár”, színészi és rendezői telitalálat. Kófi Árpád nem a hollót játszotta el, beszélő neve szerint, hanem jellemet ábrázolt. Kitűnően felépített féltékenységi jelenete meghozta gyümölcsét a darab végére. A bírósági tárgyaláson már hosszú percekig, szavak nélkül is jelen van. Oláh György egy volt a jelmezével. Greguss Ildikó jó kedvében találta ki ezt a fantasztikus gönchalmazt, amelyet ez a nagy megjelenítő erejű színész olyan meggyőzően cűgöl föl s alá a darabban. Maga a megtestesült zsugoriság, hús-vér alakban. Dzsupin Ibolya nagyon jő színész. A galamblelkű Colomba szerepét, — fehér galamb, apró fekete pety- tyekkel —, kitűnően oldotta meg. Ez különösen az „ágyjelenetben” derült ki, amikor férje az örökség reményében felkínálja őt Volponénak. Ebben a jelenetben sok a „színészbuktató”. Dzsupin biztosan táncol a borotvaélen, s közben a szeme se rebben. Csáky Magda Colombája egyszerre volt naiv, kedves és romlott. Messze jobb volt most, mint a tavalyi Egy igazi úr Hatfordnéjának kissé „alexponált” figurájában. Zsolnai András Voltoréja kevésbé keselyűszerű a hagyományosnál, itt Is érezhető a rendező jellemalkotásra való törekvése. Talán mégis intellektuálisabb, mint kellene. Mintha az utóbbi időben —, filmvásznon, képernyőn —, oly sokat látott zseniális védőügyvédek „köszönnének vissza” szerepében. Sáros- dy Rezső Leonéja: faragatlan katona, elefánt a finoman szőtt cselek porcelánboltjában. ö is a tárgyalásjelenetben válik kissé szimpatikusabbá a kelleténél, pedig ő is megéri a pénzét. Gáli László ötletekben gazdag, jókedvű előadást rendezett, pontosan értelmezett szituációkkal, semmit sem túlmagyarázva. Gondosan elkerülte a fölösleges aktualizálást, ettől lett igazán korszerű a darab, mert amíg pénz van, Vol- ponék és Moscák is vannak és vannak „dögmadarak” is, akik a pénzszagra gyűlnek. Varga Mátyás díszlete nemcsak illúziókeltő és ironikus is egyben, hanem igen jól lehet játszani is benne. A középteret uraló ágy, négy gyertyájával, a léhaság csúcsíves oltárává magasodott, képileg is alátámasztva a rendező elképzeléseit. Mester Attila