Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-20 / 271. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 20. Nemrégiben még vályogos gödrök szabdalták egyenetlenre Nyírmihálydi földjét, manapság azonban feltöltik a mélyedéseket, hiszen senkinek nem kell már vályogot vetni a házépítéshez. Követ, cementet, betont használnak, még a cigánysoron is vadonatúj, kényelmes, többszobás lakások készültek a szorgos kezek munkája nyomán. Á tanácselnök jegyzete Az alig kétezer lakosú kis települést alsó fokú központi szereppel ruházták fel. Földrajzi fekvése bizonyos mértékig kedvezőtlen: a megye határán áll, közelebb van Debrecenhez, mint Nyíregyházához. Érződik is ez az ingázóknál: a legtöbben az építőiparban — debreceni és fővárosi vállalatoknál — dolgoznak, az utóbbi esztendőkben Nyírbátor iparosításával sokan keresnek munkát a Csepel Művek gyárában és a növényolajiipari üzemben, újabban pedig a nyírgelsei hűtőtárolóban helyezkednek el. Két éve a községi tanács végzett egy felmérést: menynyi a szabad munkaerő Nyír- mihálydiban. Főként asszonyok vállalnának állást helyben. Mepróbáltak valamilyen bedolgozó üzemet létesíteni, de ez csak szétforgácsolná az erőket, eleve gazdaságtalannak látszik és így nem telepítenek ide egyetlen részleget sem. Amikor a történelem tanárból lett tanácselnök, Vincze István elfoglalta hivatalát, listát készített: mire lenne a legnagyobb szükség a faluban? A vízműtől az önki- szolgáló boltig, az iskolától a szilárd burkolatú útig sok tétel szerepelt a jegyzetek között. Újak helyett— korszerűsítés — Még az 1986-ban kezdődő VII. ötéves terv is bizonyára kevés lesz ezek megvalósítására — vélekedik a tanácselnök. — Mint önálló település, nagyon kevés fejlesztési alapról dönthetünk. Az V. ötéves tervben 900 ezer forintunk van ily^n célra. Ebből fedezzük az előző tervidőszakról áthúzódó iskolabővítés költségeit, az óvoda megnagyobbítására tartalékolunk 300 ezret és kifizetjük ennek a tervét. Nem látványos fejlesztésekre törekednek Nyírmihálydi- ban — hiszen erre nincs pénz —, hanem a meglévő intézmények korszerűsítésére, észszerűbb kihasználására gondolnak. így például önkiszolgálóvá alakították a Petőfi utcai boltot. Azóta jelentősen emelkedett a ruházati és a vas-edény cikkek forgalma. Tervezik az italbolt átalakítását: falatozó és mini ABC lesz az épületben. Ez azért is indokolt lenne, mert a háziasszonyok már szívesen vásárolják a hűtőtérben tárolt kocsonyát, fasirtot. A családi ünnepekre pedig kész tortát rendelnek. Elmozdulni a holtpontról A társadalmi munkák szervezésénél nincs nagy gondja a mindössze öt fős tanácsi apparátusnak: a felújításoknál, bővítéseknél a befejező munkákat, a takarítást mindig a lakosok végzik. Nemrégiben például felújították a kultúrházat 90 ezer forintért. Az ifjúsági klubban, a nagyteremben jobbára csak a szórakozni vágyók találnak elfoglaltságot. Klubok, szakkörök, tanfolyamok még nem színesítik a művelődési ház programajánlatát. Az októberben megválasztott társadalmi vezetőségtől várják, hogy végre elmozduljanak a holtpontról. Erre bizonyára nem kell sokat várni, ezt igazolja, hogy a fiatalok szívesen építkeznek Nyírmihálydiban. Évente 8—10 új lakásba költöznek be. A tanács új utcát nyitott az építkezőknek: a Sport utcán eddig négy család húzott fel új lakást a 400 négyszögöles telken, melyet 15 ezer forintért vásárolhattak meg a tulajdonosok. Tizenegy parcellát hasítottak ki eddig, és ez a terület évekre megoldja a családiház-építők gondját. T. K. AZ UJJAIVAL FEST. Ujjaival fest sajátosan keleti ihletésfi, biblikus hangulatú világot fajanszra, cserépre, porcelánra Zub Ferenc, a nyíregyházi, Kossuth utcai vegyi-háztartási üzlet vezetője, aki az idén is nagy sikerrel mutatkozott be az amatőr művészek részére rendezett őszi kiállításon Nyíregyházán. Több műve, különösen egyedülálló technikával készült tányérjai, már külföldre is eljutottak. Az amatőr művész munkáinak egy részét Nyíregyháza városnak ajánlotta fel. (Fotó: Elek Emil) Lakótelepi könyvtár Üj szakszervezeti klubkönyvtár nyílt november 7-én a ti- szavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár lakótelepén. Az üzem dolgozóinak szórakozását, művelődését szolgáló új létesítményt a vállalat építette összesen 4 és fél milliós költséggel, melyből egymilliót a SZOT fedezett. (Mikita Viktor felvétele) Első: a Fűtől való fa Nyíregyházi amatőrfilmesek sikere Szépen szerepeltek a nyíregyházi amatőrfilmesek a hét végén lebonyolított országos néprajzi amatőrfilm-fesztivá- lon. A dombóvári művelődési központban rendezett szemlére az ország minden tájáról több mint húsz néprajzi témájú kisfilm érkezett, melyeket szakemberekből álló zsűri minősített. A fesztivál első díját a nyíregyházi Kurecskó István nyerte, Fűtől való fa című színes, 14 perces dokumentumfilmjével, mely a szatmárcsekei temető különös néprajzi értékű, csónak alakú fejfáit örökíti meg. Kurecskó István, a Nyíregyházi Konzervgyár amatőrfilmes szakkörének vezetője már több alkalommal mutatkozott be sikerrel a különféle néprajzi filmszemléken. A nagyhalászi naiv festőről, Bácskái Andrásáéról készített kisfilmjét például Drezdában is vetítették, a mária- pócsi búcsún forgatott Credo pedig nemzetközi fesztiválon aratott elismerést. A szatmárT csekei fejfa készítéséről szóló kisfilmet a Néprajzi Múzeum a dombóvári fesztiválon megvásárolta a szerzőtől, azzal a szándékkal, hogy a múzeum archívumában szakemberek számára hozzáférhető legyen. A nyíregyházi amatőrfilmes legújabban a tákosi templomról készített kisfilmet. Sertésvásár címmel a Szítba Miklós—Sasovits Sándor alkotópáros forgatott dokumentumfilmet a nyíregyházi sertéspiacon. A hatperces, S— 8-as, fekete-fehér kisfilm kivívta a bírálók elismerését, ugyanis különdíjban részesült. A szerzők egyébként a nyíregyházi Nyíri Amatőrfilmklub tagjai, szintén több alkalommal szerepeltek már különféle fesztiválon. A fesztivál további fontosabb eredményei: néprajzi kategóriában második díjat nyert a győri Mészáros Tamás: Szélmolnár és a kisteleki Kiss Gyula: Gyiszkó Gyula szíjgyártómester című kisfilmje, harmadik lett a győri Kálmán Ferenc: Diafó- nia című kisfilmje. Ezzel egy- időben hirdettek eredményt a dél-dunántúli amatőrfilmek területi versenyén is. A tárgyalóteremből Tolatás közben gázolt Nyíregyháza felől Nyírpa- zony felé vezette munkaadója tehergépkocsiját június 19-én délután Laska József 29 éves budapesti lakos. Mögötte egy motorkerékpár haladt, amelyet Katona Imre vezetett, s mögötte ült a fia is. A 283-as kilométerkő közelében Laska meg akart állni az út szélén, jelezte is irányjelzővel szándékát, csökkentette is sebességét, de amikor megállt, a motorkerékpár nekiütközött a kocsi hátsó részének. Ebből tulajdonképpen még nem történt volna súlyos baleset, de — ma már kideríthetetlen okból — Laska a koccanást hallva hátratolatott ' és hátsó kerekével keresztülment a motort vezető Katona Imrén, aki belehalt sérüléseibe Laska tagadta a tolatást, azt vallotta, hogy megállás után a kocsi magától mozdult előre, és hátra néhány centit, ám a szakértők egyértelműen bizonyították, hogy tolatni kezdett, _s mintegy öt métert ment hátra. Ezt támasztották alá a teherkocsi előtt talált, a motorkerékpár lámpájából származó üvegdarabok, amelyek csak a tolatáskor kerülhettek a kocsi elé, s a motor féknyomai is a tehergépkocsi közepéig vezettek. A bíróság halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt 1 évi fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte Laska Józsefet, s egy évre eltiltotta a járművezetéstől. A bíróság figyelembe vette azt is, hogy a baleset bekövetkezéséhez a sértett is hozzájárult, mert a koccanás az ő hibájából történt. Az ítélet nem jogerős. A hét vége főműsoraira visszagondolva, elsőként Hermann Kant, NDK-beli író Az Aula c. regényéből készített tévéjáték kívánkozik megemlítésre. Már csak azért is, mert a regény idei második magyar kiadása mindenképpen olvasottságát, illetve keresettségét jelzi, főképpen a miénkhez hasonló történelmi, társadalmi szituációkat felidéző, s a felszabadulás után induló fiatal generáció rokon nosztalgiáit kifejező témája miatt. A mű nálunk „fényes szellők nemzedéke” néven emlegetett, egyetemre, főiskolára került munkás-paraszt fiatalok sorsának alakulását ábrázolja, több mint egy évtized elteltével, színes, őszintén reális társadalomrajz keretében. A forgatókönyvíró, a tévéjátékot (magyar színészekkel és produkcióban) megrendező berlini Martin Eckermann munkája éré-, nyének főleg a korhű hangulatteremtés és a hiteles környezetrajz tekinthető, ami a történés mindkét idősíkjára érvényes. Ez azonban épkézláb tévéjáték készítéséhez, sajnos kevésnek bizonyult. A lassan, vontatottan gördülő történet, melynek során Robert Is- wallt újságíró, egykori főiskolás felkereste néhány volt évfolyamtársát — a képernyőn is epika maradt, lazán kapcsolódó epizódokkal. Anekdotikus részletek, régi diákcsínyek felelevenítése a múltból, finom irónia a társak, barátok sorsalakulásának megismertetésében, szerzett ugyan kellemes és tanulságos perceket, ám a cselekményes bemutatás helyett az elmondást (ráadásul hosszú-hosszú párbeszédekben) a képernyő nehezen viseli el. A rendkívül túlnyújtott tévéjátékot végül is néhány remek színészi karakterizálás tette végig kibírhatóvá. Vasárnap este, a krimik megszokott műsoridejében talán „merész” dolog lehetett dokumentum-játékfilmet műsorra tűzni, de most aztán igazán megérte! A Két elhatározás, a ZDF, az NSZK második televíziójával közös produkcióban, Gyöngyösy Imre és Kabay Barna rendező, valamint Szabó Gábor operatőr által készített film a képernyő előtti legnagyobb élmények egyike volt. Bármilyen kopott a szívbemarkoló szó, elsőre ezt kell leírnom róla. Kiss Istvánná Kántor Veronika rimóci parasztasszony nagy elhatározásai (Londonban élő egyetlen fiának „saját erőből való” meglátogatása és a bojtorjánossá vált öreg szőlő újratelepítése) a megtartás-megmaradás legősibb népi törekvését, a szívós kitartást, a csodálatos akaraterőt példázták, együtt a_ nehéz sorsot lebíró anyai szeretettel, kristálytiszta erkölcsiségben. S a családi biblia lapjairól nyomon követhető emberi tragédiák hátterében mindig a háború volt a három generáció szörnyű megritkulásának az oka! A Két elhatározás tárgyi és néprajzi hitelessége mellett költői szépségű és emelkedettségű, megrázó erejű alkotás. Köszönet érte. Merkovszky Pál Címében a versengés izgalmát ígéri — nyilván elsősorban a résztvevőknek és szurkolóknak —, de a hallgatóknak inkább műveltségi játék, mint alcíme is mondja, a Könyvpárbaj. A hatodik ilyen játék kezdődött a múlt héten, van tehát tapasztalatuk a műsor rendezőinek, szerkesztőinek és a hallgatóknak egyaránt. Ezek birtokában bízunk benne, hogy most is — mint az előzőek során — kibővül a nyertesek köre: a hallgatókkal. Sok ismeretet szereznek majd kilenc szocialista ország kortárs irodalmáról, s mi több: kedvet kapnak arra, hogy el is olvassák a csapatoknak kijelölt hatvan mű közül azokat, amelyekre a leginkább felfigyelnek az adások során. Jó lenne, ha a műsorújság most is segítene ebben a hallgatóknak, mint tette azt az előző ilyen játék alkalmával, oly módon, hogy közölte a versenyzőknek „házi feladatul” kijelölt művek jegyzékét. Azért, hogy a hallgatók előre olvashassanak, s így egyenrangú partnerként „vehessenek részt” a játékban. A „vetélkedő” hallgatók és „nyertesek” köre így bővülhet igazán. A Világszinház tizedik ciklusa, „évadja” kezdődött meg Shelley: A Cenci ház című tragédiája rádióváltozatának sugárzásával. Missziót teljesít a Világszínház előadásaival a rádió. Értékeket, világirodalmi rangú drámákat ismerhet meg ily módon a hallgató; olyanokat, amelyek jó része ritkán, vagy pedig egyáltalán nem került színpadra mindeddig. Közülük többet nem is igen fognak színházban előadni ezután sem. Minden valószínűséggel köztük lesz Shelley-nek ez a darabja, A Cenci ház, amely reneszánsz környezetben játszódik, a XV. század végén, s amely — bár igen magas költői szinten megírt alkotás — romantikus stílusával, túlzásaival már távol áll a ma emberétől. A romantika a feudalizmus, a hűbéri önkény és elnyomás elleni lázadás kifejeződése a művészetben. Shelley véres családi tragédiája a korlátlan és embertelen apai tekintély ellen szólva valójában az elnyomás ellen lázit. Azonban a borzalmak oly módon való halmozásával, amely már hatástalan korunk emberére .öbbször el is vonja a fig '~lmet a mű nyelvi szépségeiről, amit Eörsi István fordításában kaptunk. Zavarta némileg a műélvezetet az is, hogy az öreg Cencit, a család kegyetlen zsarnokát játszó ismert színész szerepformálása, játékstílusa erősen elütött a többiekétől. Igen kedves játékot hallottam vasárnap este Csokonai Vitéz Mihályról A próba címmel. (Veress Miklós összeállítása.) Maga a keretjáték is megkapó, de különösen megragadó volt az a kötetlen, közvetlen stílus, hangvétel, ahogyan e keretjátékban szó esett Csokonai élétének a versek vagy egyéb írások születésével összefüggő fordulatairól, s költeményekről. Nem műelemzések ezek, természetesen, de igen ügyes, a művek mellett jó hangulatot keltő csevegések. Stílszerűen illeszkedtek a Diák- könyvtár hangszlagon című sorozat légkörébe. Seregi István Kevés pénzből—okosan Vályog helyett beton Községpolitika Nyírmihálydiban □KÉPERNYoffil^ A FTftn MELLETT
