Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-20 / 271. szám
IXXXVI. évfolyam, 271. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. november 20., kedd Vállalati önkritika H rvendetesen gyarapodik azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek — igaz, legtöbbször a piaci tapasztalatok kényszerének engedve — következetesen használt módszereik közé sorolták az önkritikus elemzést, termékre, termelési környezetre, vállalati mechanizmusra egyaránt értve ezt. Gazdag példatár tanúskodik a nehézipari, a kohó- és gépipari tárcánál arról: a vállalatok egy része teljes tárgyilagossággal mérte fel teendőit és lehetőségeit, felsőbb utasítás nélkül csoportosította fejlesztendők és szinten tartandók, illetve megszüntetendők minősítéssel termékeit, rálelt a vállalati szervezet gyenge pontjaira, s nem késlekedett a cselekvéssel sem. Minden termelő szervezetnek jellemzője a mozgás, a változás igénye. Amennyiben ez az igény nem érvényesül, akkor megreked a haladás, az eredmények egy ideig ugyan még elérhetők, de azután nirteienül — az érintettek szerint „váratlanul” — bekövetkezik a megtorpanás; a szervezet képtelen a megváltozott feladatok és követelmények teljesítésére. Vállalatszociológiai vizsgálatok egyértelműen azt bizonyították, a termelőhelyek túlnyomó többségén a bajokkal tisztában vannak. A következő lépés hiányzik: a bajok okainak elemzése, s a cselekvési készség! Nyersebben szólva: a gondleltár szinte mindenütt készen áll, de nem tudnak — nem akarnak? — mit kezdeni azzal. Várnak. Hátha ... A termelésben azonban ez a hátha egyenlő az esélyek föladásával, a lépések megalapozásának mellőzésével, a remény tervvé avatásával. Ezt a buktatót kerülik el az önkritikus vállalatok. S azért, mert időt és lehetőségeket emésztő várakozás helyett pontosan meghúzzák a határvonalat, mi az, ami a teendők nagy halmából reájuk tartozik, s mi az. ami átfogóbb intézkedéseket követel. azaz hatáskörükön kívül áll. D smét egy elemző vizsgálódásra hivatkozunk : pénzügyminisztériumi és banki szakemberek végezték. Kétszáznál több vállalatnál került mérlegre a termelésnek fejlesztésre érdemes része, s egyebek között megállapíthatták: a cégek jelentős létszámú csoportjánál olyan intézkedések sora késik, amelyben nincs szükség lényegesebb befektetésre, amelyek valójában csak tisztánlátást, kockázatot is vállaló helyi döntést is szervezést igényelnek. Sokat mond ez arról, milyen a kritikai, önkritikái hajlandóság, készség a termelőhelyeken. V. T. Lázár ma Párizsba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Raymond Barre-nak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének meghívására ma, november 20-án hivatalos látogatásra Franciaországba utazik. (MTI) Budapesten tanácskozik a magyar—lengyel együttműködési bizottság Hétfőn lengyel küldöttség érkezett Budapestre a Magyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság 17. ülésszakára. A delegációt Kazi- mierz Secomszki, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság lengyel tagozatának elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Szekér Gyula miniszterelnökhelyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke fogadta. Jelen volt Garamvölgyi József, hazánk varsói és Tade- usz Pietrzak, Lengyelország budapesti nagykövete. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikád Bizottságának tagja hétfőn a Parlamentben fogadta Kazimierz Secomiskit, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Magyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság lengyel tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű tailáilkozón részt vett Szekér Gyula miniszterelnökhelyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke, jelen volt Garamvölgyi József, hazánk varsói és Tadeusz Pietrzak, Lengyelország budapesti nagykövete. Hétfő délután a Parlamentben megkezdődött a Magyar —Lengyel Gazdasági és Mű- szaki-tudományos Együttműködési Bizottság 17. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt Szekér Gyula és Kazimierz Secomski minisztei- elnök-helyetesek, az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. Szekér Gyula megnyitó beszédében, Kazimierz Secomski pedig válaszában rámutatott, hogy a két országban sikeresen hajtják végre Kádár János és Edward Gierek múlt (Folytatás a 4. oldalon) küldöttség Magyarországon A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására, Andreasz Papandreu elnök vezetésével hétfőn Budapestre érkezett a Pánhellén Szocialista Unió küldöttsége. A delegáció tagjai Janis Hara- lambopulosz, a párt végrehajtó bizottságának tagja, Melina Mercouri, a központi bizottság tagja, a világszerte ismert filmszínésznő, Karo- losz Papuliasz, a kb tagja, a párt külügyi bizottságának titkára, parlamenti képviselő és Michael Ziangasz, Papandreu személyi titkára. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára fogadta. Jelen volt Constantin Tritaris a Görög Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. Délelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Belgrád rakparti székházában megkezdődtek a megbeszélések a HNF OT Sarlós István illetve a Pánhellén Szocialista Unió Andreasz Papandreu vezette tárgyaló csoportjai között. Az eszmecserén Sarlós István tájékoztatta a görög vendégeket a fejlett szocializmust építő Magyarország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális eredményeiről, a népfrontmozgalom tevékenységéről, feladatairól. A Pánhellén Szocialista Unió küldöttségének tagjai nagy figyelmet szenteltek a magyar társadalom különböző rétegei helyzetének, különösen a nőkről és az idősekről történő társadalmi gondoskodásnak. A találkozón Andreasz Papandreu körvonalazta pártjának programját, annak politikai, ideológiai alapjait. A tárgyalásokat követően Púja Frigyes külügyminiszter hivatalában fogadta az Andreasz Papandreu vezette küldöttséget. Nehézkonvejorok az autóiparnak Ebben az évben 65 darab nehézkonvejort gyártanak a Hajtóművek és Festőberendezések nyíregyházi gyárában. Legnagyobb megrendelőjük a szovjet autógyártó ipar. Két képűnk a konvejorgyártás egy-egy pillanatát mutatja. Elöl: láncegységek szerelése. Második képünk: a gyár próbaüzemében egypályás konvejort vizsgáztatnak. (E. E. felv.) Fejlesztés korszerűsítéssel Szolgáltatás az ipari szövetkezetekben A ruhavarrástól a házhozszállításig 25 féle szolgáltatást végeznek a lakosság megrendelésére a szabolcs- saatmári ipari szövetkezetek. Többek közt cipő- és ruha- csináltatást, híradástechnikai cikkek, háztartási gépek, motorok, személygépkocsik javítását, lakáskarbantartást, egyedi bútorok, vaskapuk készítését rendelhetik meg a vásárlók. Különlegesség a barkácsolás, melyhez a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet tart fenn egy műhelyt. Szerviz épül Nyíregyházán Szabolcs 39 ipari szövetkezete közül 38-ban foglalkoznak szolgáltatásokkal. Kivéti’ a Rakamazi Cipőipari Szövetkezet, ahol tavaly 300 millió forint értékű terméket gyártottak — főleg exportra.A településen Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet tart fenn egy javítórészleget. Az ipari szövetkezetek többségében a termelés mellett foglalkoznak a különböző lakossági szolgáltatásokkal. Legfontosabb a személygépkocsi-javítás, melyet tavaly 18 millió 629 ezer forint értékben végeztek megyénk 10 ipari szövetkezetében. Mátészalkán és Rakamazon modern szerviz működik, melyekben — a helyiben javított járműveket — le is vizsgáztatják. Mátészalkán van a megye legkorszerűbb karosszériajavító műhelye is. Nyíregyházán pedig már épül egy új szerviz a Jég utcában: a tervek szerint 1980-ban adják át. Javítás—háznál A technikai feltételek szakmánként változnak. Legkorszerűbb hálózattal a személygépkocsi-javítás rendelkezik. Ezzel szemben például Az Elekterfém szövetkezet Ramovill-szervizében Szuromí György lakossági szolgáltatásként háztartási gépeket javít. (Cs. Cs. felv.) a cipészműhelyek, s jó néhány fodrászat elavult körülmények között működik. A szolgáltatással is foglalkozó ipari szövetkezetek legnagyobb gondja a szakemberutánpótlás. Cipész, férfi méretes szabó és férfifodrász szakmára nincs elég jelentkező. A tv-, autószerelő, kozmetikus és női fodrász foglalkozás viszont még mindig sláger. Mivel az árutermelő ipari szövetkezetek csak másodsorban foglalkoznak a különféle szolgáltatásokkal, így ezekben a szolgáltatást főleg a meglevő épületek és technológiák korszerűsítésével lehet fejleszteni. Legnagyobb igény az autójavításra, lakáskarbantartásra, valamint a tartós fogyasztási cikkek elsősorban háznál történő javítására van. Napjainkban 150 körzeti szerelő dolgozik Szabolcsban, pedig legalább 200—250 szakember Üzembe helyezték Pakson az atomerőmű első létesítményét re lenne szükség. A helyzeten ipari tanulók képzésével igyekeznek javítani: jelenleg 40 fiatalt iskoláztatnak az ipari szövetkezetek. Lakáskarbantartó bázis Nyíregyházán A lakáskarbantartás terén a Nyíregyházi Építőipari Szövetkezetét megyei bázissá nyilvánították, melyben csak szolgáltatásokkal foglalkoznak. Az ötödik ötéves terv alatt 34 millió forintos műszaki fejlesztést valósít mega szövetkezet Az új telephelyet már birtokba vették, Jósavá- rosban felvevőhelyet nyitottak és új gépeket vásároltak. Az ötödik ötéves terv alatt több új részleggel bővült a szabolcsi ipari szövetkezetekben a szolgáltatás. A Szatmár vidéki Fodrász Szövetkezet például bevezette a textil- tisztítást. Az Elekterfém központi javítóműhelyt épített, Jánkmajtison és Kölesén új szolgáltatóházat avattak. Záhonyban a Nyíregyházi Cipész, a Nyíregyházi Fotó, valamint a Kisvárdai Fodrász Szövetkezet egy-egy új üzletet, a Kisvárdai Ruhaipari Szövetkezet pedig méretes szabóságot nyitott. A fejlődés egyenletes. Míg 1975-ben 77 millió, az idén az első háromnegyed évben közel 84 millió forint értékben végeztek szolgáltatásokat a szabolcsi ipari szövetkezetek. A legközelebbi tervek között szerepel Nyírbátorban és T iszavasv ári ban egy-egy új lakóház földszintjén szolgáltatórészlegek nyitása. Az építést mindkét helységben várhatóan 1980-ban kezdik. H. Zs. Pakson elkészült s feszültség alá helyezésével az országos főhálózat része lett az atomerőmű 120 kV-os al- állomása. Az alállomás az Atomerőmű Vállalat első üzembe helyezett létesítménye, amelyet egymás után követnek az újabbak. Még ebben a hónapban átadják az úgynevezett indító transzformátort s ezzel üzembe helyezhető a Duna partján épült vízkivételi mű hatalmas szivattyúja, amely nagy meny- nyiségű vizet emel ki a folyóból az atomerőmű főépületében kezdődő próbákhoz, mosatásokhoz. Csehszlovákiából megérkezett a tizenkét méter hosszú, 132 tonna súlyú nyomáskiegyenlítő tartály — az úgynevezett térfogat-kompenzátor — amelynek a reaktor szabályozásában van fontos szerepe. A 125 atmoszféra üzemi nyomásra tervezett berendezés, további két nagy gőzgenerátor beemelése a reaktortérbe, a következő napok fontos eseménye lesz. Balogh Ernő, az erőmű beruházási vállalat főmérnöke elmondotta: az év folyamán meggyorsult munkaütemet a kedvezőtlenebb téli időszakban is fokozni kívánják. Bármilyen zord időjárás köszöntsön is Paks térségére, az ott dolgozó több mint kilencezer ember mindennap és minden éjszaka, ünnepeket sem kivéve, folyamatosan halad majd a munkával. A sok irányú intézkedés célja, hogy az idei, várhatóan hétmilliárdos program után az 1980-ra kitűzött több mint tízmilliárd forint értékű feladat késedelem nélkül megvalósuljon. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a jövő ív végén az atomerőmű üzembe helyezése megkezdődjön, az 1981—82-es téli csúcsban pedig már biztonságosan termeljen villamos energiát a paksi atomerőmű első 440 mW-os blokkja.
