Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-20 / 271. szám

IXXXVI. évfolyam, 271. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. november 20., kedd Vállalati önkritika H rvendetesen gyara­podik azoknak a vállalatoknak a szá­ma, amelyek — igaz, leg­többször a piaci tapaszta­latok kényszerének en­gedve — következetesen használt módszereik közé sorolták az önkritikus elemzést, termékre, terme­lési környezetre, vállalati mechanizmusra egyaránt értve ezt. Gazdag példa­tár tanúskodik a nehézipa­ri, a kohó- és gépipari tár­cánál arról: a vállalatok egy része teljes tárgyila­gossággal mérte fel teen­dőit és lehetőségeit, fel­sőbb utasítás nélkül cso­portosította fejlesztendők és szinten tartandók, illet­ve megszüntetendők mi­nősítéssel termékeit, rálelt a vállalati szervezet gyen­ge pontjaira, s nem késle­kedett a cselekvéssel sem. Minden termelő szerve­zetnek jellemzője a moz­gás, a változás igénye. Amennyiben ez az igény nem érvényesül, akkor megreked a haladás, az eredmények egy ideig ugyan még elérhetők, de azután nirteienül — az érintettek szerint „várat­lanul” — bekövetkezik a megtorpanás; a szervezet képtelen a megváltozott feladatok és követelmé­nyek teljesítésére. Vállalatszociológiai vizs­gálatok egyértelműen azt bizonyították, a termelő­helyek túlnyomó többsé­gén a bajokkal tisztában vannak. A következő lé­pés hiányzik: a bajok okainak elemzése, s a cse­lekvési készség! Nyerseb­ben szólva: a gondleltár szinte mindenütt készen áll, de nem tudnak — nem akarnak? — mit kez­deni azzal. Várnak. Hát­ha ... A termelésben azon­ban ez a hátha egyenlő az esélyek föladásával, a lé­pések megalapozásának mellőzésével, a remény tervvé avatásával. Ezt a buktatót kerülik el az önkritikus vállala­tok. S azért, mert időt és lehetőségeket emésztő vá­rakozás helyett pontosan meghúzzák a határvona­lat, mi az, ami a teendők nagy halmából reájuk tar­tozik, s mi az. ami átfo­góbb intézkedéseket köve­tel. azaz hatáskörükön kí­vül áll. D smét egy elemző vizs­gálódásra hivatko­zunk : pénzügymi­nisztériumi és banki szak­emberek végezték. Két­száznál több vállalatnál került mérlegre a terme­lésnek fejlesztésre érde­mes része, s egyebek kö­zött megállapíthatták: a cé­gek jelentős létszámú cso­portjánál olyan intézke­dések sora késik, amely­ben nincs szükség lénye­gesebb befektetésre, ame­lyek valójában csak tisz­tánlátást, kockázatot is vállaló helyi döntést is szervezést igényelnek. Sokat mond ez arról, mi­lyen a kritikai, önkritikái hajlandóság, készség a ter­melőhelyeken. V. T. Lázár ma Párizsba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Raymond Barre-nak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének meghívására ma, november 20-án hiva­talos látogatásra Franciaországba utazik. (MTI) Budapesten tanácskozik a magyar—lengyel együttműködési bizottság Hétfőn lengyel küldöttség érkezett Budapestre a Ma­gyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-tudományos Együtt­működési Bizottság 17. ülés­szakára. A delegációt Kazi- mierz Secomszki, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, a bizottság lengyel tagozatának elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sze­kér Gyula miniszterelnök­helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke fogadta. Jelen volt Garamvölgyi Jó­zsef, hazánk varsói és Tade- usz Pietrzak, Lengyelország budapesti nagykövete. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikád Bizottságának tagja hétfőn a Parlamentben fo­gadta Kazimierz Secomiskit, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettesét, a Magyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság lengyel tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű tailáilkozón részt vett Szekér Gyula miniszterelnök­helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke, jelen volt Garamvölgyi József, ha­zánk varsói és Tadeusz Pietr­zak, Lengyelország budapesti nagykövete. Hétfő délután a Parlament­ben megkezdődött a Magyar —Lengyel Gazdasági és Mű- szaki-tudományos Együttmű­ködési Bizottság 17. ülésszaka. A tanácskozáson a két dele­gációt Szekér Gyula és Kazi­mierz Secomski minisztei- elnök-helyetesek, az együtt­működési bizottság társelnö­kei vezetik. Szekér Gyula megnyitó be­szédében, Kazimierz Secoms­ki pedig válaszában rámuta­tott, hogy a két országban si­keresen hajtják végre Kádár János és Edward Gierek múlt (Folytatás a 4. oldalon) küldöttség Magyarországon A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására, Andreasz Papandreu elnök vezetésével hétfőn Budapest­re érkezett a Pánhellén Szo­cialista Unió küldöttsége. A delegáció tagjai Janis Hara- lambopulosz, a párt végrehaj­tó bizottságának tagja, Meli­na Mercouri, a központi bi­zottság tagja, a világszerte is­mert filmszínésznő, Karo- losz Papuliasz, a kb tagja, a párt külügyi bizottságának titkára, parlamenti képviselő és Michael Ziangasz, Papand­reu személyi titkára. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára fogadta. Jelen volt Constantin Tritaris a Görög Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Délelőtt a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának Belgrád rakparti székházában megkezdődtek a megbeszélé­sek a HNF OT Sarlós István illetve a Pánhellén Szocialista Unió Andreasz Papandreu ve­zette tárgyaló csoportjai kö­zött. Az eszmecserén Sarlós Ist­ván tájékoztatta a görög ven­dégeket a fejlett szocializmust építő Magyarország politikai, gazdasági, társadalmi és kul­turális eredményeiről, a nép­frontmozgalom tevékenységé­ről, feladatairól. A Pánhellén Szocialista Unió küldöttségé­nek tagjai nagy figyelmet szenteltek a magyar társada­lom különböző rétegei hely­zetének, különösen a nőkről és az idősekről történő társa­dalmi gondoskodásnak. A ta­lálkozón Andreasz Papand­reu körvonalazta pártjának programját, annak politikai, ideológiai alapjait. A tárgyalásokat követően Púja Frigyes külügyminiszter hivatalában fogadta az And­reasz Papandreu vezette kül­döttséget. Nehézkonvejorok az autóiparnak Ebben az évben 65 darab nehézkonvejort gyártanak a Hajtóművek és Festőberendezések nyíregyházi gyárában. Legnagyobb megrendelőjük a szovjet autógyártó ipar. Két képűnk a konvejorgyártás egy-egy pillanatát mutatja. Elöl: láncegységek szerelése. Második ké­pünk: a gyár próbaüzemében egypályás konvejort vizsgáztatnak. (E. E. felv.) Fejlesztés korszerűsítéssel Szolgáltatás az ipari szövetkezetekben A ruhavarrástól a házhoz­szállításig 25 féle szolgálta­tást végeznek a lakosság megrendelésére a szabolcs- saatmári ipari szövetkezetek. Többek közt cipő- és ruha- csináltatást, híradástechnikai cikkek, háztartási gépek, mo­torok, személygépkocsik javí­tását, lakáskarbantartást, egyedi bútorok, vaskapuk ké­szítését rendelhetik meg a vásárlók. Különlegesség a barkácsolás, melyhez a Nyír­egyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet tart fenn egy műhelyt. Szerviz épül Nyíregyházán Szabolcs 39 ipari szövetke­zete közül 38-ban foglalkoz­nak szolgáltatásokkal. Kivé­ti’ a Rakamazi Cipőipari Szövetkezet, ahol tavaly 300 millió forint értékű terméket gyártottak — főleg exportra.A településen Nyíregyházi Ci­pőipari Szövetkezet tart fenn egy javítórészleget. Az ipari szövetkezetek többségében a termelés mel­lett foglalkoznak a különbö­ző lakossági szolgáltatások­kal. Legfontosabb a személy­gépkocsi-javítás, melyet ta­valy 18 millió 629 ezer forint értékben végeztek megyénk 10 ipari szövetkezetében. Má­tészalkán és Rakamazon mo­dern szerviz működik, me­lyekben — a helyiben javított járműveket — le is vizsgáz­tatják. Mátészalkán van a megye legkorszerűbb karos­szériajavító műhelye is. Nyíregyházán pedig már épül egy új szerviz a Jég utcában: a tervek szerint 1980-ban ad­ják át. Javítás—háznál A technikai feltételek szak­mánként változnak. Legkor­szerűbb hálózattal a sze­mélygépkocsi-javítás rendel­kezik. Ezzel szemben például Az Elekterfém szövetkezet Ramovill-szervizében Szuromí György lakossági szolgáltatásként háztartási gépeket javít. (Cs. Cs. felv.) a cipészműhelyek, s jó né­hány fodrászat elavult körül­mények között működik. A szolgáltatással is foglalkozó ipari szövetkezetek legna­gyobb gondja a szakember­utánpótlás. Cipész, férfi mé­retes szabó és férfifodrász szakmára nincs elég jelent­kező. A tv-, autószerelő, koz­metikus és női fodrász fog­lalkozás viszont még mindig sláger. Mivel az árutermelő ipari szövetkezetek csak másodsor­ban foglalkoznak a különféle szolgáltatásokkal, így ezek­ben a szolgáltatást főleg a meglevő épületek és techno­lógiák korszerűsítésével le­het fejleszteni. Legnagyobb igény az autó­javításra, lakáskarbantartás­ra, valamint a tartós fogyasz­tási cikkek elsősorban háznál történő javítására van. Nap­jainkban 150 körzeti szerelő dolgozik Szabolcsban, pedig legalább 200—250 szakember ­Üzembe helyezték Pakson az atomerőmű első létesítményét re lenne szükség. A helyze­ten ipari tanulók képzésével igyekeznek javítani: jelenleg 40 fiatalt iskoláztatnak az ipari szövetkezetek. Lakáskarbantartó bázis Nyíregyházán A lakáskarbantartás terén a Nyíregyházi Építőipari Szö­vetkezetét megyei bázissá nyilvánították, melyben csak szolgáltatásokkal foglalkoz­nak. Az ötödik ötéves terv alatt 34 millió forintos mű­szaki fejlesztést valósít mega szövetkezet Az új telephelyet már birtokba vették, Jósavá- rosban felvevőhelyet nyitot­tak és új gépeket vásároltak. Az ötödik ötéves terv alatt több új részleggel bővült a szabolcsi ipari szövetkezetek­ben a szolgáltatás. A Szatmár vidéki Fodrász Szövetkezet például bevezette a textil- tisztítást. Az Elekterfém köz­ponti javítóműhelyt épített, Jánkmajtison és Kölesén új szolgáltatóházat avattak. Zá­honyban a Nyíregyházi Ci­pész, a Nyíregyházi Fotó, va­lamint a Kisvárdai Fodrász Szövetkezet egy-egy új üzle­tet, a Kisvárdai Ruhaipari Szövetkezet pedig méretes szabóságot nyitott. A fejlődés egyenletes. Míg 1975-ben 77 millió, az idén az első háromnegyed évben kö­zel 84 millió forint értékben végeztek szolgáltatásokat a szabolcsi ipari szövetkezetek. A legközelebbi tervek kö­zött szerepel Nyírbátorban és T iszavasv ári ban egy-egy új lakóház földszintjén szolgál­tatórészlegek nyitása. Az épí­tést mindkét helységben vár­hatóan 1980-ban kezdik. H. Zs. Pakson elkészült s fe­szültség alá helyezésével az országos főhálózat része lett az atomerőmű 120 kV-os al- állomása. Az alállomás az Atomerőmű Vállalat első üzembe helyezett létesítmé­nye, amelyet egymás után kö­vetnek az újabbak. Még eb­ben a hónapban átadják az úgynevezett indító transzfor­mátort s ezzel üzembe helyez­hető a Duna partján épült vízkivételi mű hatalmas szi­vattyúja, amely nagy meny- nyiségű vizet emel ki a folyó­ból az atomerőmű főépületé­ben kezdődő próbákhoz, mo­satásokhoz. Csehszlovákiából megérkezett a tizenkét méter hosszú, 132 tonna súlyú nyo­máskiegyenlítő tartály — az úgynevezett térfogat-kom­penzátor — amelynek a reak­tor szabályozásában van fon­tos szerepe. A 125 atmoszféra üzemi nyomásra tervezett be­rendezés, további két nagy gőzgenerátor beemelése a reaktortérbe, a következő na­pok fontos eseménye lesz. Balogh Ernő, az erőmű be­ruházási vállalat főmérnöke elmondotta: az év folyamán meggyorsult munkaütemet a kedvezőtlenebb téli időszak­ban is fokozni kívánják. Bár­milyen zord időjárás köszönt­sön is Paks térségére, az ott dolgozó több mint kilencezer ember mindennap és minden éjszaka, ünnepeket sem kivé­ve, folyamatosan halad majd a munkával. A sok irányú intézkedés célja, hogy az idei, várhatóan hétmilliárdos program után az 1980-ra kitűzött több mint tízmilliárd forint értékű fel­adat késedelem nélkül meg­valósuljon. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a jövő ív végén az atomerőmű üzem­be helyezése megkezdődjön, az 1981—82-es téli csúcsban pedig már biztonságosan ter­meljen villamos energiát a paksi atomerőmű első 440 mW-os blokkja.

Next

/
Thumbnails
Contents