Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-18 / 270. szám

16

KELET-M AGYARORSZ AG

1979. november 18.

NB I

Helycsere az élen

Szombaton délután a 13. fordulót bonyolították le a labdarúgó NB I-ben. A listavezető Videoton Zalaegerszegen vereséget szenvedett, s a táblázaton visszaesett a 2. helyre. A Bp. Honvéd erejéből csak döntetlenre tellett a Székesfehérvári MÁV Előre otthonában, de újabb egy pontjával az első helyre került. Az FTC Békéscsabáról, a Tatabánya a PMSC-től tért haza „pontosan”. Az újonc DMVSC továbbra is jól szerepel, a debreceniek ezúttal a Rába ETO-t győzték le biztosan. Eredmények:

MTK-VM—Pécsi VSK 3:2

Volán SC—DVTK 0:0

ZTE—Videoton 3:2

Békéscsaba—FTC 2:2

MÁV Előre—Bp. Honvéd 0:0

DMVSC—Rába ETO 3:0

Pécsi MSC—Tatabánya 1:1

Vasas—Dunaújváros 4:1

V. Dózsa—Salgótarján 2:2

a bajnokság allasa :

1. Bp. Honvéd

13

7

4

2 28-15 18

2. Videoton

13

7

3

3 30-18 17

3. FTC

13

6

5

2 29-17 17

4. Vasas

13

6

4

3 32-23 16

5. DMVSC

13

5

5

3 19-14 15

6. DVTK

13

7

1

5 17-12 15

7. ZTE

13

6

3

4 20-18 15

8. Rába ETO

13

7

1

5 23-24 15

9. MTK-VM

13

5

4

4 23-21 14

10. Tatabánya

13

5

3

5 20-19 13

11. PMSC

13

4

4

5 17-15 12

12. Békéscsaba

13

4

4

5 18 23 12

13. u. Dózsa

13

4

3

6 24-29 11

14. MÁV Előre

13

3

5

5 15-20 11

15. Volán

13

3

4

6 16-25 10

16. STC

13

1

•6

6 14-21 8

17. D.-újváros

13

2

4

7 16-25 8

18. PVSK

13

2

3

8 12-28 7

Kézilabda

Gólszüret az úttörőolimpián

Befejeződött kézilabdában az úttörő-olimpia első fordulója Nyíregyházán. A színvonalas mérkőzéseken gólszüret i volt. Az első forduló után a

9. sz. általános iskola fiataljai veretlenül vezetik a mezőnyt. Még két forduló van hátra, mely eldönti a továbbjutás sorsát. Eredmények:

9. sz. isk.—16. sz. isk. 30:4, 4. sz. isk.—9. sz. isk. „B” 33:6, 9. sz. isk.—4. sz. isk. 32:19, 12. sz. isk.—16. sz. isk. 8:2, 9. sz. isk.—9. sz. isk. „B” 58:7, 4. sz. isk.—12. sz. isk. 28:7, 9. sz. isk. „B”—16. sz. isk. 35:6, 9.

sz. isk.—12. sz. isk. 37:8, 4. sz. isk.—16. sz. isk. 42:1, 9. sz. isk. „B”—12. sz. isk. 24:17. A bajnokság állása:

1. 9. sz. isk. 4 4 ------- 157: 38 8

2. 4. sz. isk. 4 3 — 1 135: 46 6

3. 9. sz. „B” 4 2 — 2 72:114 4

4. 12. sz. isk. 4 1 — 3 40: 91 2

5. 16. sz. isk. 4------4 13:128 A góllövőlista állása: 1

Lukáts Tibor (9. sz. isk.) 58

2. Radványi Attila (4. sz. isk.)' 56, 3. Auxi Csaba (9. sz. isk.)

AZ OTSH IRÁNYELVE:

Takarékosabb gazdálkodást a sportszervezetekben

Fejlesztés vágyó meglévő eszközök jobb kihasználása?

Készül az 1980. évi költségvetés

Megyénkben a sportszervezetek közel 40 millióval gazdálkodnak. Hogy jól, vagy kevésbé jól, az nemcsak a minőségi és a tömegsport méreteiben, eredményeiben mérhetők le. Ennek számos összetevője van, s éppen ezért különösen nagy jelentőséggel bír az év végi mérleg és az új gazdálkodási év költségvetésének elkészítése.

Ezekben a napokban a járási, a városi sportfelügyelőségek, a sportegyesületek, szervezetek azon munkálkodnak, hogy a Minisztertanács határozatának, az OTSH irányelveinek megfelelően reálisan felmérjék a lehetőségeket, a rendelkezésre álló eszközöket és a sport jelentkező igényeinek megfelelően elkészítsék 1980. évi terveiket.

Az irányelvekből ismeretes: a sportágak különösebb fejlesztésére az állami költségvetésből számítani nem lehet, a szintentartásra azonban hatékonyabb gazdálkodással adottak a lehetőségek. Felkerestük Erdélyi Zoltánt, a megyei sportszövetségi és rendezvényiroda vezetőjét, akivel az irányelvek végrehajtásáról beszélgettünk.

— A népgazdaság egész területén a takarékosabb gazdálkodás a cél. A sportban, ez a fogalom hogyan értendő, várhatók-e olyan intézkedések, melyeknek költségcsökkentő hatása lesz?

— Ez természetes. Hiszen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a sportot csak „pénzért csinálni” nem lehet. Ehhez szükségesek a jó szakemberek, a tehetséges, sportot szerető fiatalok, a társadalmi munkások széles bázisa' Ez a feltétele ugyanis az eredményes munkának. Ügy gondolom, az utóbbi években előbbre léptünk Szabolcs- Szatmár minőségi és tömegsportját illetően. A holnap azonban többet követel valamennyiünktől. így például a sportszervezetekben ésszerűbb gazdálkodásra van szükség.

— ön mint egy önálló költségvetési intézmény vezetője, a gyakorlatban hogyan képzeli el a takarékosabb munkát?

— Néhány példát említenék. Ami a legfontosabb: tudomásul kell venni, hogy hazánkban a sport nem jelent alapellátási feladatot, ezért az állami költségvetés útján a mindenáron való fejlesztésére számítani nem lehet. Természetesen ez nem mond ellent annak, hogy a minőségi sport fejlesztésével ne számoljunk. Csakhogy most a korábbi évekkel ellentétben a meglévő létesítmények, eszközök jobb kihasználására van szükség. Nagyobb figyelmet kell fordítani a tagdíjak rendszeres befizetésére, a sportrendezvényeken a saját bevételek növelésére, mert ezek a forintok a hatékonyabb gazdálkodás feltételei.

— Ezek szerint olyan takarékosságról van szó, ami

nem zárja ki a sport fejlesztését, hanem lehetővé

teszi?

— Igen. Javasoltuk a sportfelügyelőségeknek, a szakszövetségeknek, hogy vizsgálják felül a verseny- naptárakat, a versenykiírásokat, s a párhuzamos versenyek csökkentésével számoljanak. Nem kevesebb verseny megrendezéséről van szó, hanem több helyi, körzeti vetélkedő szervezéséről. Ki kell zárni a felesleges utazásokkal járó, nagy költségeket jelentő, de kisebb sportértékű tornákon való részvételt.

— Felhívtuk a figyelmet az utánpótlás-nevelés fontosságára. az Edzett ifjúságért mozgalom feladatainak végrehajtására, az atlétika, az úszás, a torna-gimnasztika sportágak fejlesztésére. Ennek természetesen fontos feltétele, hogy a személyi és az anyagi eszközöket ésszerűen átcsoportosítsák, s a rendelkezésre álló feltételeknek megfelelően gazdálkodjanak.

— Irodánk például ebben az évben 200 megyei, országos és nemzetközi versenyt rendezett. Most a tervkészítés során megállapítottuk, hogy az 1979-re tervezett és felhasznált 856 ezer forint 1980-ban is elegendő. Ugyanakkor az igények ismeretében az utánpótlás nevelésére a korábbi 157 ezer forint helyett 330 ezer forintot irányoztunk elő. Kiemelkedően kívánunk foglalkozni a káderképzéssel. Gondosan megtervezett tanfolyamokra, továbbképző táborozásokra kerül sor atlétikában, röplabdában, kézilabdában, asztali- teniszben, labdarúgásban, és súlyemelésben. Terveink között szerepel a falusi, a munkahelyi spartakiádok rendezése is. Egyszóval irodánk 10 millióval gazdálkodott és fog a jövőben is gazdálkodni, a

növekvő követelményeknek megfelelően.

— Nem egy esetben lehetett látni, hogy egyesületi melegítőben a piacon bevásároltak, munkahelyekre jártak. A nyári időben a határban dolgozók sportfelszereléseket viseltek. Mi erről a véleménye?

— Bizonyára nem én vagyok az egyedüli, aki ezt a jelenséget elítéli. Ez évek óta beszédtéma mindaddig, míg felelősségre vonás nem követi. Sportfelszerelések vásárlására megyénkben is százezreket fordítanak s az élősport rovására megy, ha azokat nem a rendeltetésüknek megfelelően használják. Az 1930-as költségvetés kizárja az indokolatlan költekezést. Ezért helyesnek tartanánk, hegy a sportkörök vizsgálják felül a szertárakat, a felszerelésekkel való ellátottságot, s csak indokolt esetben kerüljön sor újabb felszerelések vásárlására. Olyan légkört kell teremteni, hogy a sportfelszerelések viseletének becsülete legyen. Tudni kell, hogy az így megtakarított forintok a sport más területén a fejlesztési célkitűzések megvalósítását szolgálják.

— Milyen területeken lehet a sportköröknek takarékosabban gazdálkodni?

— Meg szeretném említeni a rendelkezésre álló létesítmények helyzetét. Állagmegóvásuk egy esetleges újabb beruházást tesz feleslegessé. Igen jelentősnek bizonyulhat a villamos árammal való takarékosság. Nemegyszer előfordul, hogy nappali fényben ragyog az edzőterem, holott az edzés körülményei ezt nem igényelik. Az ügyviteli eszközökkel való takarékosabb gazdálkodás is sok~ sok forint megtakarításával járhat együtt. S talán még egyet: nem szabad arra törekedni, hogy a betervezett költségeket mindenáron felhasználják. Az észerűségnek itt is határt kell szabnia.

— Ügy gondolom, hogy a sport területén dolgozók, versenyzők is méltó partnereivé válhatnak a népgazdaság egyéb területén dolgozóknak. A hatékonyabb, a takarékosabb gazdálkodás össztársadalmi érdek, ugyanakkor minden magyar állampolgár egyéni érdeke. Ennek szellemében kell tehát ezekben a napokban cselekednünk, amikor az 1980. évi költségvetést elkészítjük.

Dragos Gyula

Nyíregyháza mai műsora

Tömegsport: A KISZ városi bizottsága az Ifjú Gárda-alegységek részére tájékozódási futóversenyt rendez. Gyülekezés: 8,45- kor az erdei tornapályán.

Labdarúgás: NYVSSC—

Szabó Lajos SE városi stadion, 13 óra. Jv.: Simon J.

NB-s ifi- és serdülőbajnokság: NYVSSC-MJIefin

SC, Erkel Ferenc utca, 10 óra és 11,30 óra. Jv.: Szakács (Németh, Takács).

Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János

Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Hona u. 3—5. 4401 Telefon: 11-277, 11-425, 11-525, 11-846 Telexszám: megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: Nyíregyháza, Pí.: 47, 4401 Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon hirdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003, Pf.: 25 Felelős kiadó: Midi Lajos

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hlrlapkézbesltŐ postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hóra 30,— forint, negyedévre 90,— forint, egy évre 360,— forint Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán INDEXSZÁM: 25 059 HIT ISSN 0133—2058

Helsinki műtét után Moszkvába készül

semmi

baja!”

1. Tárgyilagosan: Erdélyiné

Szabó Ildikó sérülései miatt 17 hónapja már nem versenyez.

2. Kissé közömbösen: Másfél

év kihagyás ide, másfél év kényszerszünet oda, ennyi idő a sportban jókora hátrányt jelent.

3. Pusztán kétkedőén: Vajon

lesz-e ebben a versenyzőnőben annyi tűz és puskapor, amennyi a moszkvai kiküldetést jelentő 655 centiméteres szint „elsütéséhez” kell? És ha igen, sikerül-e úgy időzíteni, mint 1975-ben, amikor a januári műtétjét követően nyáron már szenzációval szolgált és 666 centiméteres ugrásával a világranglista élére került?

Alig nyolc hónappal az olimpia kezdete előtt semmi értelme a köntörfalazásnak. Annál is inkább, mert Ildikó személye egyre inkább a sportközvélemény egyik leggyakrabban terítékre kerülő témája. ,",Feladta volna a sérülések miatt a további küzdelmet?” „Egyáltalán mi van most vele?” ,,öt már le lehet írni!” „Ha kikerül Moszkvába, ott biztosan kitesz majd magáért!” Vélemények, ellenvélemények, kritikák, kí- váncsiskodások, esélylatolgatások az ezerfejű Cézár, a közönség táborából.

Erdélyinének az elmúlt évi sérülést követő időszakáról korábban „Pletyka és valóság” című riportunkban írtunk, majd az idei januári műtétjét követően márciusban újra foglalkoztunk a kitűnő sportolónővel történtekkel.

Ugyanolyan mosollyal érkezik, mint a legutóbbi beszélgetésünkkor, s az első válaszából árad az öröm, az optimizmus.

— Helsinkiben megállapították, hogy az achillesemnek semmi baja. Ez nagyon megnyugtatott.

— Forgassuk kissé vissza az események kerekét . . .

— Talán azzal kezdeném, hogy január 5-én a sportkórházban dr. Massányi Lajos főorvos úr műtétet hajtőt vegre a bal lábamon. Ekkor eltávolították az Achilles- ín egyharmadát. Később hosszú gipszviselés következett, majd a levétele után szinte elölről kellett kezdenem mindent, csakúgy, mint az 1975-ös első műtét után. Májusban már tudtam ugrani, de nem volt terhelhető a lábam. Még ugyanebben a hónapban dr. Massányi professzor kisebb beavatkozást végzett el, azonban ez sem járt eredménnyel.

Gyógyulás a csodadoktornál ?

— A szakemberek azt állítják, hogy a gipsz miatt keletkezett a műtött lábában az összenövés?

— Ezt az orvosok dolga eldönteni, hogy így volt-e vagy sem. Mindenesetre valami nem sikerült ... Az azonban nagyon rosz- szulesett, hogy sokan kétségbe vonták fájdalmaim valódiságát. Egy fővárosi orvos például így „vigasztalt”: „ne aggódjon, lehet, hogy távolba már nem fog ugrani, de azért még kitűnő háziasszonylába lesz” Képzelheti, milyen érzés volt ezt hallgatni.

— Korábban a pozsonyi csodadoktornál, Binyovszkynál járt. Hogyan került kapcsolatba Pek- ka Peltokallióval, a világhírű finn professzorral?

— A remélt gyógyulás nem következett be, így továbbra is a teljes felépüléshez vezető utat kerestük. Gyulai István, az ismert tv-riDorter a francia—magyar atlétikai viadalon — ahol

Szabó

Ildikó

nem adja fel

mint a tv meghívott vendége vettem rész — javasolta a finn professzort. Dr. Pekka Peltokal- lióröl már nagyon sok jót hallottunk, hiszen ő műtötte Borzovot, Szanyejevet, és a lengyel Pecia- kot is. Az OTSH-n és a Magyar Atlétikai Szövetségen keresztül, az NYVSSC támogatásával október 18-án repülőgéppel utaztam a finn fővárosba. Másnap reggel a professzor már munkához Játott, s délben közölte, hogy az achil- lesem nem sérült. Ennek végtelenül örültem. A nyolcnapos kinntartózkodásom során végig Gyulai István egyik finn újságíró kollégája, Matti Salmenkilla igyekezett maximálisan a segítségemre lenni. A professzor úrról is csak a legjobbakat mondhatom. A műtétet egyébként teljesen díjmentesen végezte.

— Helsinkiben tartózkodása során kik érdeklődtek Magyarországról telefonon állapota felöl?

— Nem szívesen beszélek erről, de őszintén meg kell mondanom: senki.

— Egy hete elkezdte az edzéseket. Milyenek az eddigi tapasztalatai?

— Úgy érzem, sikeres volt a helsinki klinikán végzett beavatkozás. Természetesen teljes mértékben csak az elkövetkezendő idő ad majd választ. Edzőmmel, Molnár Istvánnal a fokozatosságot szem előtt tartva gyakorolunk. Homokzsákokat és súlyt emelek, s már harmadik napja futok! Eddig semmiféle fájdalmat nem tapasztaltam.

Dr. Arkosy Ferenc főorvos, aki Ildikót Nyíregyházán kezeli, így vélekedett:

— Nem tudom, hogy a finn professzor pontosan milyen műtétet végzett. Ugyanis a zárójelentés azonnal Csépe doktorhoz, a válogatott keret orvosához került. Az utókezelés rám szabott részét én végzem, de a rehabilitáció Budapesten, az ORFI-ban történik. Nem tudok érdemben nyilatkozni, míg részleteiben nem ismerem a zárójelentést.

„Behozom a lemaradást!"

— Ildikó, ön a hosszú kihagyása ellenére tagja az olimpiai keretnek. A nyolc hónap meglehetősen rövidnek tűnik a felkészüléshez?

— Az tény, hogy az idő sürget, azonban úgy érzem, ha nem lesznek fájdalmaim, be tudom hozni a lemaradást, s nem okozok majd csalódást azoknak, akik bizalmat szavaztak nekem.

Molnár István: — Ildikó még a tehetségesek között is az elsők között van, hiszen a kényszer- pihenő alatt alapereje nem változott, a mozgáskoordinációja javult, s ezek nem kis dolgok. Megítélésem az, hogy ha nem lett volna a másfél év szünet, akkor a túlzott idegi leterheltség miatt kellett volna pihennie. December 4-ig napi két alkalommal regeneráló edzéseket végzünk, majd a már elkészített terveknek megfelelően növeljük a terhelést. Konkrét céljaink az eredményt illetően nincsenek. Elképzelhető, hogy február végén, március elején már indulhat egy fedettpá- iyás viadalon, de április, májusban már jönniük kell az eredményeknek. Optimista vagyok, mert azt taoasztalom, hogy Ildikóban jelentős bizonyítási éhség van, s úira nagy versenyző akar lenni. Nem mondott le semmiről, s ha nem jelentkezik akadály, hiszem azt, hogy versenyben lesz nemcsak a hazai, de a nemzetközi távolugrómezőnnyel is.

Erdélyiné Szabó Ildikó tehát nem adta fel. Nem zavarja, hogy 17 hónaoja jóformán nem versenyzett. töretlen lelkesedéssel esv hete i^mét edzésbe állt. s küzd az olimpiára való kiküldetésért. Ildikó Moszkvába készül. Hogy aztán mit hoz a jövő ...?

Pauwlik György

Helsinkiben dr. Pekka Peltokallió professzorral.

U Kelet

ro3(Qf8r0r$2É(|