Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-18 / 270. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 18. EXPORTRUHÄK HAZAI ÜZLETEKBE. Árubemutatót rendezett a Baktalórántházi Vertikal Ipari Szövetkezet konfekcióüzeme azokból a modellekből, amelyeket exportra gyártanak. A bemutató lényege, hogy a megyei és fővárosi áruházak, nagykereskedelmi vállalatok rendelhessenek a nyugatra készülő ruhákból. (Elek Emil felvétele) KÉPI JÓSLÁSOK Serceg a pók eső lesz Az embereket, különösen a szántóvetőket mindig foglalkoztatta a kérdés, milyen idő lesz másnap. Számtalan eset bizonyítja, a természethez közel élő ember bizonyos jelenségek megfigyelésével igen pontos „előrejelzésre” képes. Szatmár-Beregben az idősek még ma is inkább hallgatnak a Holdra, a Napra, meg az állatokra, mint a rádió vagy az újságok híreire, és többször az ő jóslataik is megbízhatóak. Hit „tud" a juh? Különösebb válogatás nélkül, Makay Béla túristvándi tanító összegyűjtött anyagának segítségével ismerkedjünk meg néhány ma is gyakorolt jóslással, biztosan hasznát vesszük. A legbiztosabb támpontot mindenki szerint a Hold jelenti. Az idősebbek szerint, ha a Holdnak körben kis kerülete, azaz kis vára van, eső lesz. Ha télen nagy vára van, nagy hideg jön, s mikor az új holdnak csorgóra áll a szára, feltétlenül esőre lehet számítani. Egész hónapos esőt jósol az is, ha újholdkor csapadék hull. Nem kimondottan az időjárással foglalkozik az a mondás, amit Csaholcon hallottunk az öreg Tarpai Endrétől, de a Holddal kapcsolatos. így szól: ha az újholdat üres kézzel látjuk meg, szűk hónapra számíthatunk; ha télé kézzel, bő hónap következik. A másik módszer az állatok viselkedésének megfigyelése. Az istvándi pásztoremberek szerint a legbiztosabb jós a juh. Amikor időváltozást éreznek, már előtte való nap cikázni kezdenek, a kisbárányok nagyokat ugranak, pattognak. A juhnak az a szokása, hogy nyáron a nagy melegben csomóban áll össze, s nem legel. Viszont amikor a nagy hőségben is legelni kezdenek, biztosan eső lesz, hiszen a vizes gyepet a juh nem eszi, így kénytelen előtte jóllakni. Ha nem ül el a tyúk... Jelzi az időváltozást a szamár, a szarvasmarha, a fecske, a kutya, a macska, a tyúk, a béka, a vadliba, de még a pók is. Az idő rosszra fordulását jósolja a szamár, amikor földhöz veri magát, s nagy ordítások közepette hempereg a fűben. A macska a szokásosnál erősebb mosdással, a kutya álmos ábrázatával, a béka nagy brekegéssel, a házi pók sercegéssel jósolja az esőt. Ha a tyúkok nem akarnak elülni, a fecskék alacsonyan szállnak, a szarvasmarhának pedig borzas a szőre, szintén esőre kell számítani. A vadlibák vonulásából is meg lehet tudni a következő napok időjárását. Ha dél felől a szokásosnál hamarabb jönnek, szép tavasz ígérkezik, viszont ha két-három hét múltán ismét délnek tartanak, hűvös, esős időre kell felkészülnünk. Az idősebb parasztemberek a kaszáról is meg tudják állapítani az időt. Szép napsütésben fényes a táblája, de mikor eső akar lenni, úgy megfeketedik, mint a tinta, s úgy megkeményedik, hogy lehetetlen élt kalapálni rajta. A legérdekesebb jóslási Népszerű ipari növénye volt néhány évtizede Szabolcsnak a borsosmenta. A harmincas években, de még a negyvenes évek elején is nagy területeken termelték ezt a munkaigényes, de jól fizető, kellemes illatú növényt. Bár a termesztési kedv alábbhagyott, Nagyhalászban és környékén továbbra is megmaradtak a jól pénzelő ültetvények. Talán azért is, mert az országban egyedül ebben a községben van bor- sosmenta-feldolgozó üzem. Sok családnak még ma is ez a fő háztáji jövedelmező forrása. Ugyanis egy katasztrá- lis holdról több, mint százezer forint értékű bruttó bevételt is el lehet érni. S nincs az a mennyiség, amelyet a Herbária, illetve az ÁFÉSZ- felvásárlók át ne vennének. Akár „fosztva”, levélnek, vagy szénának szárítva. A megcsappant borsos- menta-ültetvények területe az elmúlt években már növekedésnek indult: Nagyhalász után Tiszarádon, Ibrányban, Kó táj ban, sőt Demecserben is megkezdődött a telepítés. Két évvel ezelőtt a megyében már 13 hektáron termeltek módszert talán az egész dolgozatban az istvándi Kiss József né mondja el: „Édesapám, aki kerülő volt a bárónál, minden évben kettévágott egy vereshagymát. Tizenkét gerezdet — ez volt a 12 hónap — kiszedett belőle, s mindegyik gerezdbe egy csipetnyi sót tett. Ezeket karácsony viliáján az ablak- tőcre rakta. Minden hónap elején ellenőrizte a gerezdeket, s ha mondjuk a februárnak kinevezett gerezd lotyós, lucskos volt, akkor az a hónap is esős, csepegős. Viszont ha a márciusi gerezd szép száraz maradt, abban a hónapban végig sütött a nap.” Tizenkét gerezd Mit lehet ehhez hozzátenni: próbáljuk meg, hátha szerencsénk lesz! Nem vesztünk vele semmit, hiszen a jóslás eszközét, ha megszorulunk, akár meg is ehetjük. B. G. borsosmentát. Tavaly már 20 hektár volt beültetve, sajnos a kemény tél súlyos károkat okozott az ültetvényekben és jó részét ki kellett szántani. így ez év tavaszára 12 hektárra csökkent a terület. A termelési kedv ennek ellenére nem csökkent. Sőt újabb területeken kezd honos lenni a nem csak kellemes illatú, hanem gyógyha- tás tekintetében ,is „élvonalban” álló, külföldön is kelendő ipari növény. A telepítések jelenleg Nagyecseden és Nyíregyháza környékén folynak. A késést a száraz ősz okozta. Száraz talajba ültetve ugyanis a dugványok megsemmisülnek, sőt az anyatövek sem szívesen veszik ilyenkor a háborgatást. Ezért kellett kivárni az esős időszakot. A szaporítóanyagot — természetesen ingyen — a Herbária biztosítja az új telepeseknek. Ha az idő is kedvez — legalább tíz napig nem lesz erős fagy — akkor a tervezett telepítéseket befejezve, tavaszra mintegy 20 hektárra növekszik Szabolcs-Szatmár- ban a borsosmenta termőterülete. T. A. Nem csak illatosít, gyógyít is A borsosmenta reneszánsza TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Szilárdult a táppénzfegyelem A közelmúltban adta közre a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatósága 1978. évről szóló jelentését. A kiadvány célja: megismertetni megyénk lakosságával a társadalombiztosítási juttatások rendszerét, az intézmény munkáját. Az országos adatokból megtudhatjuk, hogy az ötödik ötéves terv harmadik évében tovább fejlődött társadalom- biztosítási rendszerünk. 1978- ban — az egészségügyi és gyógyszerkiadások nélkül — a társadalombiztosítás összes kiadása a nemzeti jövedelemre vonatkoztatott aránya 12,2 százalék volt. Megyénkben erre a célra tavaly több mint két és fél milliárd forintot fordítottak, 7,7 százalékkal többet, mint 1977-ben. A megyében tavaly 464 millió forint családi pótlékot fizettek ki. Érdekességként említi a jelentés, - hogy Sza- bolcs-Szatmárban az 1—2 gyermekes családok vannak túlsúlyban, a korábbi sok- gyermekesekkel szemben. A táppénzes helyzet javult megyénkben. (Annak ellenére, hogy 1978 január-februárjában az influenzás megbetegedések száma jelentősen meghaladta az országos átlagot.) A 19 megye táppénzes arányszámainak nagyságrendjét tekintve, Szabolcs- Szatmár megye az ötödik helyet foglalja el. A táppénzfegyelem megszilárdításában közrejátszott az, hogy reálisabb lett a keresőképtelenség elbírálása; az orvosi felülvizsgálatok gyakoribbá váltak; a vállalatok, s az igazgatóság betegellenőrzése is hatékonyabbá vált. A terhességi-gyermekágyi segélyezettek, valamint a gyermekgondozási segélyben részesülők száma az előző évhez képest 1978-ban csökkent. A nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóság tavaly összesen 34 millió forintot fordított készpénzsegélyezésre. Például a termelőszövetkezetekben balesetet szenvedettek kártalanítására, betegek útiköltségének megtérítésére, anyasági segélyre, tbc-s betegek rendkívüli segélyezésére stb. A jelentés tartalmazza továbbá, hogy mennyit fizettek ki gyógyászati segédeszközökre, gyógyfürdőjegyekre, anyatej ellátás címén, és szociális támogatásra. A társadalombiztosítási igazgatóság jelentésében terjedelmes részt foglal el a nyugellátásokról szóló fejezet. Tavaly 87 700 nyugdíjasa volt megyénknek, számuk az előző évhez viszonyítva növekedett. Több mint 12 ezer nyugdíj igény •‘bejelentést bíráltak el tavaly az igazgatóságon. Csökkent a nyugdíjügyintézés időtartama, harminc napnál kevesebb. 1978- ban a megye területén 155 munkahelyen működött nyugdíj ügyi albizottság. A jelentésből kitűnik, hogy a társadalombiztosítási igazA Mikulás és a közelgő karácsony előtt megérkeztek a csokoládé figurák, a szaloncukor; már várják a déligyümölcsöt és a fenyőfát. A megyében az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat bonyolítja le a forgalom jelentős részét. Másfél vagont tesz ki a csokoládé Mikulások, csizmák, krampuszok és egyéb figurák mennyisége. Az ajándékcsomagok összeállításához szükséges piros szaloncukorból másfél vagonnal érkezett az ÉKV-hez. Az ÉKV hat Télapót indít útnak. A 300 forint felett vásárolt árukat így díjmentesen házhoz szállítják. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok, szövetkezetek már számba vették, milyen mennyiségű csokoládéval, szaloncukorral kell megtölteni az üzleteket. Az ÉKV a tavalyihoz hasonló menygatóság munkája sokrétű, nagy figyelmet, pontosságot igényel. S hogy ennek az elvárásnak a nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóságon eleget tesznek. nyiséget, hat vagont rendelt a különféle csokis, zselés és hagyományos szaloncukrokból. Több lesz a drágább krémszalonból. Az üreges csokoládéfüggelékekből 50 mázsát osztanak szét a boltok között. Kétszáz mázsát jelent a mintegy 24 féle apró, töltött csokoládé. A déligyümölcsökből a múlt évihez hasonló ellátásra számítanak. A nyári hónapoktól kezdve a citrom kivételével egyáltalán nem kaptak déligyümölcsöt, így az elkövetkező napoktól számítva hat héten át körülbelül öt-hat vagon narancs, banán, datolya kerül a boltjaikba. Narancsból és banánból 2—2 vagonnal, datolyából egy vagonnal szállítanak. A fenyőfából várhatóan az idén sem lesz hiány, az ÉKV 16 ezer folyómétert árusít. (tk> Mikulás-polc. Soltész Agnes Házhoz megy a Mikulás Rács mögött a tuzséri testvérek Nem kérdezett, csak ütött Ha a tuzsériakat megkérdeznék, aligha akadna valaki is a faluban, aki jót tudna mondani az Iván testvérekről. Az idősebbik fiú, a 26 éves Iván Rudolf — amellett, hogy bíróság előtt is állt már lopásért és közlekedési vétségért — izgága, kötekedő természetű, s ha iszik, az isten se tudja megfékezni. A fiatalabb, a 22 éves Iván Gábor — akit korábban lopásért, büntettek meg — semmivel sem különb: őt is a község legkötekedőbb lakói között tartják számon, aki nemrég attól sem riadt vissza, hogy a tanács nődolgozóit megfenyegesse, mert részegsége miatt nem tetszett a válasz, amit teljesíthetetlen kérésére kapott. Az Iván testvérek legutóbbi botránya május végén történt, s hogy azóta nem, az csak azért van, mert letartóztatva várták végig ügyük lezárását. Történt még május végén, hogy meghalt egy testvérük. Két éjszaka virrasztottak, közben és az éjszakák közötti napokon pedig ittak. Május 29-én kimentek a temetőbe sírt ásni, s bár már itt berúgtak, még betértek a „Hétnyárfás” kocsmába is. Alaposan lerészegedve indultak el hazafelé, s amikor hazaértek, egy nagyobb társaságot láttak a kapujuk előtt, a társaság közepében pedig egy rendőr állt. A két Ivánnak halvány fogalma sem volt arról, hogy mit keres ott a rendőr, aki Iván Józsefék bejelentésére ment ki a Dózsa György utcába, s míg Ivánnéval beszélgetett, sokan körülvették őket. Iván Rudolf mielőtt bárkit is megkérdezett volna, leugrott kerékpárjáról, a tömegbe vetette magát, s ököllel megütötte a rendőrt. Tovább is támadott volna, de az asszonyok elrángatták onnan, s a meglepett rendőr is felkészült a védekezésre. Iván Rudolf továbbra sem maradt békén, csak akkor szaladt be az udvarra, amikor a rendőr könnygázspray- vel akadályozta meg, a támadást. Lehetetlen leirni, milyen ocsmány szavakkal szidta Iván Rudolf a rendőrt, s amikor ezt Iván Gábor is meghallotta, egy gereblyét kapott fel és azzal rontott a körzeti megbízott felé. A támadás szerencsére ekkor sem sikerült, mert a tömeg megfogta Iván Gábort és kicsavarták kezéből a gereblyét, ám ekkorra Iván Rudolf is „harcképes” lett, s egy vasvillával a kezében indult a rendőr felé. Felesége és édesanyja szerencsére résen volt, becsukták előtte a kaput, így már az utcára sem tudott kimenni a részeg támadó. Ilyen körülmények között a rendőr már pisztolyát is elővette, de használni nem kellett, mert a fegyver látványa elég volt az Iván testvérek lecsillapítására. Ivánékat letartóztatták, s az eljárás során mindössze annyit tudtak felhozni mentségükre, hogy részegek voltak, nem tudják, mit csináltak. A bíróság Iván Rudolfot hivatalos személy elleni erőszak miatt 7 ft'ónap börtönre ítélte és egy évre eltiltotta a közügyektől. Iván Gábort felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak kísérlete miatt 1 évi börtönre ítélték, s egy évre eltiltották a közügyektől. Az ítélet jogerős.
