Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-14 / 266. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 14. Szállás, pénz, program Nászút a Szatmártouristtal Eletet mentettek D élután három óra­kor csenget a MOM telefonja: a megyei véradóállomástól kérték Szántó Csabánét, a gyár Vöröskereszt-vezető­jét. Néhány perccel ké­sőbb futótűzként terjedt el a hír az üzemrészekben, hogy sürgősen van szük­ség nagyobb mennyiségű életmentő vérre. Egy óra múlva már 47 jelentkezőt igazolhatott vissza Szántó­né, s a szomszédos Szat- már Bútorgyárból és a BFK-ból is sokan fel­ajánlották segítségüket. Másnap reggel száztíz ön­kéntes véradó állt készen­létben, s várta a véradó­állomás kocsiját. Az első, segélyt kérő telefonálástól számított nem egészen egy napon belül harminc­öt és fél liter életmentő vérrel indulhattak vissza a véradóállomás munka­társai. A három mátészal­kai nagyüzem munkásai önzetlenségből, segítőkész­ségből jelesre vizsgáztak. (zs.) SÜTŐÜZEMEK REKONSTRUKCIÓJA Mindig friss lesz a kenyér A Mátészalkai Sütőipari Vállalat a megye felét, több mint 150 községet lát el nap mint nap sütőipari termékek­kel. — Ez nem kis gond — — mondja Echmits József fő­mérnök —, ha figyelembe vesszük azt, hogy üzemeink több mint fele régi építésű, hagyományos kemence. Alagút kemence Az ötödik ötéves tervet úgy is nevezhetnék a válla­latnál, mint a beruházások öt éve. A körzethez négy, egy­re jobban fejlődő város is tartozik, a falvakkal együtt összesen közel 300 ezer em­ber. Ezért azt tervezték, hogy a városok elavult technikájú sütőüzemeit építik át elsőként modern kenyérgyárakká. Már a Nyírbátorban megépített üzem is ennek az előfutára volt. Ebben az évben üzembe helyezték az első alagútke- mencés sütőüzemet Fehér­gyarmaton, ahol egy műszak alatt 10 tonna kenyér hagyja el a kemence szalagját. A ré­gi üzemben ugyanennyi idő alatt — nehéz fizikai mun­Á gyermekekért Az anya-, gyermek- és csecsemővédelem alapellá­tását kilenc védőnői és két gyermekorvosi körzetben szervezik Mátészalkán. A vé­dőnők a sokgyermekes csa­ládokat nyilvántartják, gon­dozzák, felvilágosítással se­gítik a családtervezést. A körzeti gyermekorvosi ren­deléseken kívül a csecsemők és kisgyermekek helyes gon­dozása érdekében heti két alkalommal tanácsadást tar­tanak a körzeti gyermekszak­orvosok közreműködésével. Képünk dr. Gyenes Katalin gyermekszakorvos rendelésén készült. Tartalékból Rapid-City Közeleg az év vége, a tanácson is áttekintették a pénzek tervezett felhasz­nálását, s döntöttek a tar­talékok felhasználásáról is. Ebből az összegből 400 ezer forintért vásároltak egy Rapid-City típusú út- járda seprőgépet, amely már meg is kezdte mun­káját: tisztább lesz Máté­szalka. Egy korábbi köz­érdekű bejelentés alapján a tervezett tartalék ösz- szegből fedezik a Rákóczi utcai kertek vízelvezetésé­nek költségeit. Jelentős összeget, 700 ezer forintot biztosítottak az egészség- ügyi alapellátás színvona­lának javítására, s több is­kola bútorzatának karban­tartására, kiegészítésére is jutott a tartalékból. Kosa Magdolna veti a kenyeret. (Varga Sándor felvétele) kával — 7,2 tonna kenyér ke­rült a boltokba. Az új vásárosnaményi üzem november 12-én kezdte meg a szalagszerű termelést, szintén a legmodernebb len­gyel alagút kemencével. Itt cukrásztermékeket is készíte­nek. 55 perc a szalagon Természetesen ezekben az üzemekben a szociális felté­telek is megváltoztak, a ko­pott öltözőket a fekete-fehér modern öltözők váltották fel — mondja nem kis büszke­séggel a főmérnök. Az új len­gyel kemencék üzembe állí­tásával megszűnt az úgyneve­zett „pékbetegség”, a sok izületi és reumatikus bánta- lom. Nem kell előre sütni — 1980 januárjától meg­kezdjük a mátészalkai üzem teljes rekonstrukcióját — mondja a főmérnök — a le­álló üzem termelését az új üzemek pótolják. Mátészal­kán két csehszlovák kemen­cét építenek be és a régi tej­üzem helyére egy további ki­sebb kemencét. A tervezett beüzemelés 1980 .december vége, de remélik, hogy kará­csonyra már sütni fog a ke­nyérgyár. Cirokseprű, rafiapapucs Szatmári színes, szövetkezettől Több mint tízmillió forint értékű késztermék hagyta el az év első háromnegyed évé­ben a Szatmár vidéki Házi­ipari Szövetkezet részlegeit. Beregi keresztszemesek, szat­mári színes himzések, fafa­ragások, kötöttáruk készül­nek a szövetkezetben. De ke­lendőek az itt készült cirok- seprűik, fonott kosarak, ra­fiapapucsok is. Termékeik többsége kis szériában ké­szül, sok kézi megmunkálás­sal. Az utóbbi négy évben sok változás volt a szövetke­zetnél. Megkétszereződött a termelési érték, termékszer­kezet-váltás történt, s a meg­lévő bedolgozói hálózatot 8 órás bentdoiligozó részleggel bővítették. Alkalmazkodtak a megnövekedett kereslethez: az előrajzolt kézimunkából néhány évvel ezelőtt csak 100 ezer forint értékű talált gaz­dára, az idén már 1,5 millió forint értékű. A keresett kö- Ft értékű. A keresett kötött­árutermékek mennyiségét 3 év alatt megötszörözték, és sóikkal több szatmári színes himzést is készítenek. Ter­mékeik nemcsak a belföldi piacon keresettek, egyharma- duk külföldön talál gazdára, számottevően emelkedett a tőkés export. Nemcsak a sok szép ter­mék készítése közben végez­nek értékes munkát a szö­vetkezetben. Az is jelentős, hogy több csökkent munka- képességű dolgozót tudnak hasznos munkával foglalkoz­tatni, s bedolgozói részlegük olyanoknak ad munkát, (köz­tük sok idős embernek is), akik egyébként nem tudná­nak munkát vállalni.. Nem­régiben alapvető változás tör­tént a mátészalkai telephe­lyen: új, korszerű munka­csarnokot adtak át, amelyben jó körülmények között dol­goznak — sok fiatal is. To­vábbi fejlesztéseket is ter­veznek, ezek közül a legje­lentősebb szociális beruhá­zás az új ebédlő megépítése lesz, amihez hamarosan hoz­zálátnak. Két és fél éves Mátészal­kán az idegenforgalmi kiren­deltség, amelynek városköz­pontban lévő ügyfélszolgála­tát a városon kívül lakók is egyre gyakrabban keresik fel. Amikor a Szatmártourist megalakult, az volt az első szempont, hogy a szatmári ■rész idegenforgalmát szerve­zettebbé és szélesebbé tegye. A harmadik év forgalma — amely várhatóan hatmillió forint lesz — azt bizonyítja, hogy szükséges az idegenfor­galmi szolgálat jelenléte. EGY SZÁLLODA Szatmári országosan most kezdik felfedezni a turizmus számára, egyre több érdeklő­dő jön az ország e távoli ré­szébe. Eligazodásukat ered­ményesen segíti a Szatmár­tourist, amely a megyei ide­genforgalmi hivatal kiren­deltségeként információval, prospektusokkal, idegenve­zetőkkel járul hozzá a tájé­koztatáshoz. Többféle szállásrendelés­sel is foglalkoznak a kiren­deltségen. A városba érkezők számára sajnos sokszor van .rossz hír: az egyetlen szállo­da szobái gyakran előjegy­zésben megtelnek, s mind ez ideig nem tudták megszer­vezni a fizető-vendéglátó szolgálatot. A környékre uta­zóknak szívesen ajánlják az idegenforgalmi hivatal új, szatmárcsekei turistaházát, amely szép és a szatmári ba­rangolást kedvelőknek ké­nyelmes menedéket ad. UTALVÁNNYAL UTAZNAK A Mátészalkáról, a járás­ból utazók is gyakran veszik igénybe a kirendeltség szol­gálatait : az értekezletekre, tanfolyamokra utazók több­nyire más városok fizetőven­dég-szolgálatait keresik. Cso­portok részére is foglalnak szállást, s ha igénylik, buszt, étkezést, idegenvezetést is biztosítanak. Ezekkel eseten­ként gondok vannak: az is­kolások országszerte nagyjá­ból azonos időpontban utaz­nak tanulmányi kirándulá­sokra, s a népszerű helyeken ilyenkor nagy a zsúfoltság, sokszor nincs szállás. Az egyéni megrendelők kö­zött mostanában megnőtt a nászutas párok száma: a szállás, ellátás, programszer­vezés gondját szívesen bíz­zák az idegenforgalmi szol­gálatra, s a Szatmártourist utalványaival utaznak. SZÍNHÁZJEGY, IDEGENVEZETŐ A forgalom nagy részét a valutaváltás teszi ki, amely évről évre emelkedik. A Szatmártouristnál a megrendelésekből kitűnik, hogy az iskolák egy része következetesen gazdag és igényes programot szervez tanulóiknak: a csengeri Ady Gimnázium színházjegyeiket kér előre, a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium pedig he­lyi idegenvezetőket igényel kirándulásaik főbb állomá­saira. Kultúr- és sportház a BFK-ban A Budapesti Finomikötött- áru-gyár mátészalkai üzemé­ben, a múlt évben kialakí­tott munkásszálláson 100-an laknák, pihennek és szóra­koznak. Az utóbbi feltétele eddig igen sok kívánnivalót hagyott, ezért a gyár. gazda­sági vezetése a szakszerve­zettel összefogva most javí­tott ezen a helyzeten. A szál­ló udvarán egy faházat épí­tették, melyben helyet kapott egy kultúrszoba, egy sport­szoba a hozzá tartozó fürdő­vel. A százezer forintos beru­házást tereprendezéssel, ta­karítással a szocialista bri­gádok is segítették. A két szoba berendezéséhez 40 ezer forintot kaptak a Textilipari Dolgozok Szakszervezetétől. Közös pénzekből vásároltak diszkókeverőpultot, asztalo­kat, székeket. A 100 szemé­lyes kultúrszoibában fogják megrendezni a gyári ünnep­ségeket is, a másik szoba a játéké. A szakszervezettől ka­pott összegből különböző asztali játékokat, erőfejlesztő eszközöket, tv-focit vásárol­tak. A szálló lakói novem­ber 7-e tiszteletére rendezték be és vették birtokba az új létesítményt. Egv mondatban A Könyv és ifjúság ve­télkedő városi-járási dön­tőjét tíz csapat részvételé­vel tartották meg Máté­szalkán. A színvonalas ver­seny után a hodászi köz­ségi KISZ-szervezeté lett az első hely, csapatuk jutott a megyei vetélkedő­be. — A mezőgazdasági főiskolán végzett pálya­kezdők KISZ által szerve­zett beszélgetésen hangzott el: a munkahelyi beillesz­kedés jó volt, (bár több fiatalnak nincs lakása és naponta ingázik), viszont a KISZ-szervezetekkel ed­dig kevés helyen alakult ki a gyümölcsöző kapcso­lat, s ez pedig mindkét fé­len múlott. Az oldalt összeállította: Marik Sándor Uj ÁFÉSZ ABC-áruházat adtak át november 6-án Mátészalkán a Felszabadulási lakótele­pen. A környék lakói bő választékot találnak élelmiszerből, háztartási cikkekből. A SZA- ÉV által határidőre átadott üzlet egymillió készlettel gazdálkodik. (Gaál Béla felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents