Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-13 / 240. szám
1979. október 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 TÁBLA A FALOK Szondázás Csarodán Elég egy eldobott olajos rongy, egy hanyagul lerakott gereblye, vagy a védőszemüveg mellőzése, esetleg egy pohár szeszes ital, s már kész a baleset. Nagyon könnyű a munkahelyeken balesetet szenvedni. Egyáltalán van olyan üzem, gyár, vagy éppen szövetkezet, ahol nem érheti szerencsétlenség az ott dolgozót? Mi a véleménye? Nyolc helyett egy A kevesebb ezúttal többnek számít — vallják a nyírbátori növényolajgyárban s mintegy bizonyítékaként ennek fura egyenletet állítanak fel: eszerint ha a nyolcból elveszünk hetet, akkor 9 milliót kapunk. A képlet csak látszólag tűnik bonyolultnak, mert a Bóni kollektívája régi elhatározását valósította meg gyártmányai szűkítésével. Szem előtt tartották a termék- szerkezet ésszerűsítését s mindezzel jelentős importanyag-megtakarítást érnek el. Ne fogalmazzunk tovább rejtvényekben: a gyárban azzal, hogy a nagy fogyasztók, közüle- tek számára gyártott nyolc féle mosószerből hétnek a gyártását megszűntették — a csomagoló és tőkés importból származó alapanyag megtakarításával — 9 millió forintot írhatnak a takarékossági mozgalom számlájára. Ez eddig rendben van, de károsodik-e vajon a felhasználó, az, amely nem vásárolhatja meg többé kedvelt és bevált mosószerét. A bátoriak erre is gondoltak. Idejekorán értesítették a változásokról megrendelőiket s ezzel egy időben kifejlesztették a Patyolat X márkanevű szerüket, melyet nyugodtan nevezhetünk univerzálisnak is, hiszen minden, megszűntetett mosószer helyettesítésére kitűnően szolgál. Bizonyítja mindezt a Kermi minősítése is. amely összehasonlító vizsgálatokat végzett el a Patyolat X-szel. A gyártmányszűkítés, ésszerűsítés jó példája nem maradt a kapun belül. A munkáskollektíva a vállalati pályázatra is elküldte tervét,* ahol azt elfogadták, mi több, prémiummal jutalmazták. Így vált igazzá a fent említett képlet s így helytálló a kevesebb ezúttal több állítás is ... Szemle negyedévenként A csarodai Űj Élet Termelőszövetkezetben középtávú és éves terv alapján végzik a munkavédelmi feladatokat. Külön munkavédelmi bizottság foglalkozik a témával, aminek tagja a szövetkezet elnöke és a főmezőgazdász is. — Termelőszövetkezetünkben szerencsére csak elvétve fordul elő üzemi baleset — kezdi a beszélgetést Danes Lajos elnök. — Negyedévenként szemlét tartunk, s ilyenkor bevonjuk az illetékes vezetőket ás. Ha hiányosságot tapasztalunk, azonnal megszüntetjük, egyben kivizsgáljuk, ki, vagy mi okozta. A szövetkezet vezetősége is évente tárgyalja a munkavédelem helyzeti. Bodnár Lajos növénytermesztési ágazatvezető alig fél éve, hogy munkavédelmi felelős lett a termelőszövetkezetben. — Korábban előfordult, a munkahelyi vezetők csak a papírt íratták alá, ezzel letudták az egész oktatást — mondja. — Ez nagyon helytelen, hiszen a vezetők munkaköri kötelessége a munka- védelem. Reggelenként szúrópróbaszerűen alkoholszondás ellenőrzést tartunk. Ahol az eredmény pozitív, nem engedjük dolgozni a tagot, de még fegyelmi eljárást is indítunk ellene. Sajnos már többször haza kellett küldenünk egyes embereket. Á fogatos halála Az alkohol nagy vonzerő, aki szereti, kevésbé tud ellenállni a csábításnak még munkavégzés közben is. Ilyenkor ősszel sűrűbben fordul elő, hogy a dolgozók hol kisebb, hol nagyobb mértékben a pohár fenekére néznek. Ehhez párosul még a figyelmetlenség, a felelőtlenség és az ilyenkor elmaradhatatlan bátrabb viselkedés, ezzel együtt megtörténik a baj. — A fogatos hazaviszi valakinek a terményt, az megkínálja egy kupicával, majd háromszor-négyszer még előfordul egy délelőtt — folytatja a munkavédelmi felelős. — A legtöbb baleset így kezdődik. Tavasszal Vásáros- naményban halálos baleset ért egy fogatost. Pár napig hatott, utána lassan mindenki elfelejtette. Az ellenőrzéseket következetesen kell végezni, csak akkor érünk el sikert. Mi nem csinálunk ebből kampánymunkát, ami úgy érzem meglátszik az eredményei n ken. A folyamatos, állandó munka hozza meg a gyümölcsét. Csarodán ebben az évben két baleset történt. Az egyiknél a sérült megcsúszott, lábát törte, a másiknál egy tehén a falnak szorította gondozóját, akinek kificamodott a lába. Elhanyagolt udvar — Legbalesetveszélyesebb munkahelyeink a gépműhely és a szállítás. Pedig a szövetkezet mindent megad, ellenben a tagok már kevésbé veszik igénybe a védőruhát. Permetezéskor nem használja mindenki a kalapot, a szemüveget, de a gépműhelyben sem teszik fel köszörüléskor a védőszemüveget. Mindenki mögé nem lehet állítani egy másik embert, aki vigyázzon rá. Egyszerűen nem mindenki érzi a felelősséget. Persze akinek egyszer már megégette a kása a száját, az vigyáz. A gépudvar még elhanyagolt, most rendezik az erő- és munkagépek helyét. Rossz helyre telepítették. Mély fekvésű, s nem kell nagy eső hozzá, hogy mindent sár borítson. A műhely sem új épület, de a célnak megfelel. A belső falakon mindössze két tábla figyelmezteti a dolgozókat a balesetek megelőzésére. Itt-ott elszórva vasdarabok, csövek, éles forgácshulladék. — Tessék, hiába tesszük ki a falakra a táblákat, mindig elhasználják valamire — — kesereg Bodnár Lajos. A szomszédos esztergaműhelyben rend és tisztaság fogadja a belépőt. Az illúziót azonban lerontja az olajos- hordóból készített kályha. Rendkívül tűzveszélyes. A szomszédos állattenyésztő telep fekvése hasonló a gépműhelyéhez. Az eső itt is sártengerré alakítja a terepet. Elég egy rossz mozdulat, egy felelőtlen lépés és megtörtént a szerencsétlenség. A csarodai termelőszövetkezetben két évvel ezelőtt tíz üzemi baleset történt. Tavaly már csak hét, az idén pedig mindössze kettő. A csökkenő tendencia mindenképpen jelent valamit. Nem kevés az az összeg sem, amit a munkavédelemre fordítanak. Ez 1979-ben összesen 322 ezer forint, ami a termelési érték egy százaléka. Sipos Béla NSZK-exportra készített 10 darab meggyszártépő gépet a MEZŐGÉP vállalat gyáregysége. Kálnoki Lajos, a Dózsa Szocialista Brigád dolgozója a gép hajtóművét szereli. (J. L. felvétele) „Ha valaki megkérdezi, hogy kinek kell takarékoskodnia, azt válaszolhatjuk, hogy a termelőüzemeknek, az intézményeknek, az apparátusoknak, a családoknak. Mindenkinek meg kell tanulnia okosan gazdálkodva élni.” (Kádár János beszédéből, amely az 1979. szeptember 25-i budapesti pártaktíván hangzott el.) KAPU JÓZSEF, a Nyírbátori Városi Tanács elnöke: — A legutóbbi értékeléskor megállapítottuk, hogy kiadásainkon belül aránytalanul magas az energiafelhasználási költség. Fűtésre például az év első felében, az egész esztendei összeg 65—70 százalékát fordítottuk. Igaz, ebbén a rendkívül kemény tél is közrejátszott. Az értékelés alapján azonban felülvizsgáltuk a jelenlegi fűtési technológiát és megállapítottuk, hol lehet gazdaságosabbá tenni azt. A szülőotthon elektromos fűtését például szeretnénk megszűntetni, mégpedig úgy, hogy a szomszédos iskola központi fűtéséhez csatlakoztatjuk. — Ugyancsak erőfeszítéseket teszünk az elektromos energia felhasználásának csökkentésére. Szeretnénk, ha az eddigi átálányfizetés helyett, az árammérők által mutatott összeget fizethetnénk a Titász-nak. Számos elképzelésünk van még az energiatakarékosságra, azonban az is biztos, hogy az eddigi ellenőrzés hatékonyabbá tétele nélkül az eredmények nem lehetnek megfelelőek. DR. GAÄL MIHÁLY városi-járási főorvos: — Véleményem szerint az egészségügyben sok lehetőség kínálkozik a megtakarításokra. Mostanában került napirendre a párhuzamos vizsgálatok kérdése, pontosan azért, mert kiderült, sokszor felesleges és nagyon is költséges dolgok ezek. Gondoljuk csak el: kétszer annyi kell a drága vegyszerekből, a röntgenfilmekből, holott ez sokszor felesleges kiadás. Egy összehasonlító vizsgálódás például kiderítette, a nyírbátori rendelőintézet leletei pontosan olyan jók voltak, mint a megyei kórház és a mátészalkai kórház eredményei. — Ma az egészségügyben még az az elgondolás az uralkodó, hogy a kórházban mindent elölről kell kezdeni. A célszerű viszont az lenne, ha ott csak olyan vizsgálatokra kerülne sor, ami a diagnózis megállapítását tovább viszi, sokrétűbbé teszi a kórképet. Éppen a párhuzamosságok megszűntetése lenne az integráció lényege. Ha például sikerül a nagy értékű műszerek koncentrált, okos kihasználása, akkor az egészségügyben jelentős összegek szabadulhatnak fel, melyek más, fontos célok megvalósítására fordíthatók. HORVATH ROBERT, a Nyírbátori 2. sz. Általános Iskola igazgatója: — Iskolánk takarékossági terveiben természetesen helyet kaptak az energiával való jobb gazdálkodás kérdései is, de egy iskolában jó néhány olyan terület akad, ahol még tenni lehet. Így nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi tulajdon megóvására, mint eddig tettük. A kisebb hibákat azonnal kijavítjuk, nem várjuk meg, míg a karbantartási költség a fokozódó “hibák miatt a tobszörösére emelkedik. Igyekszünk a kiselejtezett anyagokat is hasznosítani, jó szolgálatot tehetnek a politechnikai oktatásban. néha még a vállalatok is használhatják azokat. — Fontos dolog, hogy az iskolának jutó szemléltetőeszközök. melyek ma már sokszor nem is olcsók, megfelelő kezekben legyenek. Ennek érdekében tanfolyamokat szervezünk. A továbbképzéseket szombatonként tartjuk. Igaz, nem örülnek neki a tantestület tagjai, de belátják ennek szükségességét. Egyetlen ponton azonban nagyon nehéz előre jutnunk: a használt tankönyvnek nincs becsülete. A szülők — mert tehetik — csakis új könyveket vásárolnak a gyerekek(kalenda) Piroska néni feketében K ülönleges előadásra készülődtek a színpadnak kinevezett társalgóban, nagy volt a sürgés-forgás. A függönytartó szerepét alkalmasint egy seprűnyél töltötte be. A legfurcsább mégis az volt az egészben, hogy azok, akik a rögtönzött nézőtéren összegyűltek, még talán a „színészeknél” is jobban izgultak az előadás sikeréért... Jöttek egymás után, sután meghajoltak, arcuk kipirult iaz izgalomtól, kezükben görcsösen markolgatták zsebkendőjüket a nénikék, zavartan köszörülték torkukat a bácsi- kák. Dombi Andrásné, Piroska néni tiszta feketébe öltözött a nagy alkalomra, hisz’ azt se tudta, hányán fogják itt majd tőle, A füstbe ment tervet hallani. Kérte is, hogy hadd legyen ő mindjárt az elején: még a torkába jön az idegesség, ha sokáig kell várnia. Szépen énekelt a kórus, népdalökat, nótákat tanultak meg a vendégek köszöntésére. Petrikovics Mihályné alighanem sok férfiszívet megdobogtatott valaha vidám kacajával' — most is ő lett egy jelenetben a szép lány. A hatalmas termetű Gonda András láttán is felsóhajtott valaki: de szép szál ember lehetett valamikor! A legemlékezetesebb mégis Péter Gizella néni szavalata maradt, Petőfi verse, a Hegyen ülök. Az öregség eljövetelén merengő, az elmúlással barátkozó ember csendes számvetése az élettel, azé az emberé, aki tudja, hogy előre már kevesebb, s hátra egyre több. így kerülte el az öregek napközi otthona lakóinak műsora a könnyeztetést, a giccses szentimentalizmust, s lett a szereplők és a nézők számára természetes gesztus: így akarták kifejezni az idős emberek a fiataloknak köszönetüket a gondoskodásért. Sipos Imrénét semmi más foglalkozásban, munkakörben nem tudnám elképzelni, mint itt, az öregek napközi otthonában, a nyíregyházi Dózsa György utcán. Ragaszkodnak hozzá az öregek. Délelőtt, a tízórai után naponta közös foglalkozást tartanak, ez többnyire újságolvasásból áll. Az idős emberek figyelme, érdeklődése annak ellenére igen sokoldalú, hogy jócskán vannak közöttük 70 éven felüliek. Harmincán járnak be naponta. Teljes ellátást kapnak, de csak nyolcán fizetnék érte. A többiek anyagi helyzetük miatt ingyenes ellátásban részesülnek. Itt, az otthonban minden ügyes-bajos dolgukat elvégezhetik, akár naponta moshatnak is. Kell a szeretet, kell a társaság, de kell elsősorban az emberi szó, mert ez az, amire a leginkább vágynak. A vezetőnő arról is beszámolt: több olyan gondozottük is van, akinek eltartását hozzátartozói vállalhatnák, ám az öreg, ha nem bír dolgozni már csak teher a háznál. Legtöbbször maga az idős ember megy el valamilyen indokkal, s utána meg se látogatják. így derült ki például, hogy az egyik gondozott egy lebontott lakóterületen ottmaradt égrenyíló fészerben lakott. Mindenki tudta, csak a gyermeke nem! Ezt a napközit több vállalat patronálja. A Volántól 4 darab busabérletet kapnak, az intézmény nevére szól. A 12-es vonalon dolgozó Arany János Szocialista Brigád tagjai évek óta tartják a kapcsolatot, akkor éppen az egyik bácsi megrozzant házának javításáról beszélgettek. Ugyancsak a Volántól jár hozzájuk a Vörös Október Brigád. A Szorgalom Brigád tagjai a Kelet-magyarországi Faipari Vállalattól a kedvencek. Fiatal srácok, többnyire, akik úgy mondják: csak egy telefon és jövünk. Szenet, fát pakolnak stb. A gumigyári Haladás Brigádot és a Szavicsav Kom- szomol Brigádját is régi ismerősként fogadták, megbeszéltek például használt-e az a gyógyszer, mire van szükségük? A Kiosztói készpénztámogatást kaptak, a Hafetől kirándulásra egy buszt szinte jelképes áron. A gyors- és gépíróiskola kislányai zsebpénzükből vásároltak apró ajándékokat, a 4-es iskola tanulói vidám műsorokkal kedveskednek. Az öregség lehet rémkép, amitől a fiatal retteg. Az öreg lehet rút, mert megráncosodott és lehet fölösleges, mert munkaképtelen. Az öreg is érezheti mindezt magáról. De azt is érezheti, hogy dolgos élet van mögötte, hogy hozzátartozói meghallgatják bölcs tanácsait, s hogy nem teher az életerős emberek között, mert egykor ő is építette ezt a mi világunkat. Ha ezt éreztetik vele ... Baraksó Erzsébet Nyugatnémet megrendelésre havonta 6 ezer gyermek- ruhát varrnak a Kisvárdai Ruhaipari Szövetkezet új üzemcsarnokában. (Elek Emil (elvétele) nek. Speidl Zoltán Kapu József Gaál Mihály Horváth Róbert Áz intézmények takarékosságáról
