Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-09 / 236. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 9. JÓ, HA TUDJUK... Mikor kaphat táppénzt a Megyénkben 8* ezer nyugdíjas él, közülük mintegy 14—15 ezren nyugdíjuk mellett dolgoznak. Most az őszi betakarítások idején, különösen sokan élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen ez az idő nem számít bele az évi meghatározott órakeretbe, nyugdíjuk korlátozása nélkül dolgozhatnak. Az a tény, hogy aktívan dolgoznak, feljogosítja a nyugdíjasokat például arra, hogy ha megbetegednek, keresőképtelenné válnak, erre az időre ők is kaphatnak táppénzt. Tudni kell viszont, hogy — a biztosítás fennállása alatt is — csak annak a nyugdíjasnak jár táppénz, aki az utolsó munkanapot követő 15 napon belül válik keresőképtelenné. A jogosultság időtartamának megállapításánál csak azokat a munkanapokat és munkaszüneti napokat lehet figyelembe venni, amelyekre a biztosított a nyugdíjazást követően munkabérben, táppénzben részesült. Táppénz legfeljebb annyi napra folyósítható, ahány napig a táppénzre való jogosultság az előzmények figyelembevételével fennáll. A heti pihenőnapot, valamint azokat a napokat, amelyekre táppénz nem jár, nem lehet számításba venni. Ha például valaki a táppénzsegélyezés alatt, a naptári héten belül csak hétfőtől péntekig terjedő napokra kapott táppénzt, a szombati napot és a vasárnapot nem lehet figyelembe venni. A nyugdíjasokra is vonatkozik, hogy legfeljebb a keresőképtelenség első napjától számított egy, tbc-s betegség esetén két évig jár a táppénz. Aki egy, vagy — tbc-s betegség esetén — két évig kapott táppénzt, ezt előznyugdíjas? ményként figyelembe kell venni, még akkor is, ha az előzmény a nyugdíjazást megelőzően volt. Több, nyugdíj mellett dolgozó levélírónkat érdekli, hogy a táppénz alapjául milyen összeget kell figyelembe venni? A táppénz alapját képező kereset megállapításánál csak a nyugdíjazást követően kapott munkabért lehet figyelembe venni. Az irányadó időszak itt is a keresőképtelenség első napját megelőző naptári év munkabére, valamint az ebben az időszakban kifizetett jutalom és év végi részesedés. A nyugdíjasok igényének elbírálásánál arra is figyelemmel kell lenni — említette tájékoztatójában Tassy Jenő, a nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóság vezetője —, hogy a nyugdíjast milyen munkakörben foglalkoztatják, hány órát dolgozik, foglalkoztatása korlátozás alá esik-e, vagy sem. — Itt említem meg, hogy akinek 1979-ben 1650 forint alatt van a nyugdíja, az nyugellátásának korlátozása nélkül dolgozhat, keresőképtelensége esetén táppénzre is jogosult, a nyugdíjasként ledolgozott folyamatos biztosításának megfelelő időtartamig. Vannak viszont, akik évi 840, illetve 1260 órakeretig dolgozhatnak. Az ő keresőképtelenségük esetében a táppénzre való jogosultság időtartamánál arra is tekintettel kell lenni, hogy az év folyamán mennyi a ledolgozott órák száma, mert a táppénzes idő is csökkenti az órák számát. Ha a táppénzben részesülő nyugdíjas órakerete lejárt, úgy a nyugdíjas választhat, hogy a táppénzt igényli-e, vagy a nyugdíjának a folyósítását kéri, lehetőség van arra, hogy a kedvezőbbet vegye igénybe. (s. á.) Óvoda, iskola, műhelycsarnok Tervezi a műszaki iroda Megyénk közismerten szűkös tervezői kapacitása miatt segíti az ipari szövetkezeteket a közös műszaki iroda. A tevékenységi körük meglehetősen széles: a műszaki fejlesztésektől kezdve, az üzem- és munkaszervezésen, beruházás-előkészítésen át az újítások és találmányok kidolgozásában való részvételig terjed ki. A korábbi időkhöz képest a hatáskörük azzal bővült, hogy az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium engedélyezte: az úgynevezett „C” kategóriába tartozó — azaz kétemeletesnél nem nagyobb — épületek terveit is elkészíthessék, amelynek valamelyik tagszövetkezel a kivitelezője. Ebben az esetben a megrendelő nemcsak ipari szövetkezet lehet. így kerülhetett sorra Nyíregyházán három óvoda bővítésének, átalakításának megtervezése. Az egyik a Búza utcán, a másik kettő pedig a Krúdy közben valósul meg. Mindegyiknél a meglevő épületekhez új szárny készül, aminek révén összesen 140- nel több lesz a megyeszékhelyen az óvodai helyek száma. A Búza utcai gyermekintézmény terveit már átadták, másik kettőét pedig, októberben bocsájtják a Nyíregyházi Építőipari Szövetkezet rendelkezésére. A kivitelezés az idén megkezdődik, s az új részekbe jövőre költözhetnek be a kicsinyek. A műszaki iroda egyik legjelentősebb munkája a Nagydoboson létesítendő 4 tantermes gyógypedagógiai iskola és az ehhez tartozó naponta 100 adag ebéd főzésére alkalmas konyha és étterem tervezése. Idén kezdik a Sóstóhegyi Általános Iskola belső felújításának tervezését, építését. A szövetkezetek saját beruházásában valószínűleg még 1979-ben készülnek el a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben emelendő tekercsszárító épület, valamint gépkocsitároló és -javító műhely tervei. A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetnek egy műhely-üzemcsarnoka, a Fehérgyarmati Fa- és Vasipari Szövetkezetnek egy tan- és tmik-műhely rajzai készülnek. (cs.) KÉSZÜL A RÉTES. A megyei vendéglátó vállalat 603. számú cukrászüzemében Révész Mária rétessütéshez almát szeletel. (Császár Csaba felvétele) Kölcsönözzön ágyneműt... Hat városban és Záhonyban — Bőr-, szőrme-, szőnyegtisztítás is A Nyírségi Patyolat Vállalatnál az áremelés után egykét napig jelentkezett némi igénylanyhulás, utána gyorsan helyreállt, sőt bizonyos fokig növekedett a forgalom. Ezt bizonyítja az idén, a nyíregyházi Kossuth téren nyitott új Patyolat-felvevőhely esete, ahol a forgalom szinte a nyitás óta növekszik. Egy legújabb értékelés szerint a lakossági igény a Patyolat tevékenységével szemben, megyeszerte fokozódik. A mosatás és vasaltatás 30, az ugyancsak tisztítással kapcsolatos ágyneműgarnitúra- kölcsönzés 25 százalékkal emelkedett eddig ebben az évben. Az utóbbi iránt fokozódó igény kielégítésére, az újabb beszerzéssel 12 500 kölcsönözhető garnitúrával rendelkezik a vállalat. A megye városain kívül még Záhonyban is igényelhetők, s két hétre a használati díj 18 forint 20 fillér. A jövő év végére fejeződik be a vállalat nyíregyházi központi üzemének harmadik ütemű, vagyis teljes rekonstrukciója. Ez 50 százalékos kaoacitásnövekedést eredményez. De a teljesítmény további javításához korszerű gépesítést is tervez megvalósítani a vállalat. Ugyancsak jövő évben kerül átadásra Nyírbátor városban egy komplex Patyolat-szalon. így a jelenlegi, csak felvevőhely helyett minden ruhatisztítási igényt a városban elégítenek ki. Mind nagyobb a vállalat iránti kívánalom bőr és szőrme felsőruhák tisztítására. Ezt átmenetileg úgy oldja meg, hogy Debrecenbe szállítja az ilyen anyagokat és hozza vissza tisztítás, rendbetétel után. Hasonlóan oldódott meg idén nyáron a mind nagyobb mérvű szőnyegtisztítási igény kielégítése. Ennek átlag kétheti határidővel, a budapesti Patyolat közreműködésével tesz eleget a nyíregyházi vállalat. Természetesen tervben szerepel — a lehetőség határán belül — minden tisztítási munka megyén belüli végzése. Akár a nyírségi Patyolat jelenlegi hálózatának további szélesítése. Ilyen közelebbi célkitűzés, hogy a most üzemelő öt szalon mellett, további hármat nyitni. (a-b) A tárgyalóteremből PÁLINKA Mezei László 46 éves mátészalkai lakos az utóbbi 14 évben hét alkalommal ült a vádlottak padján, legtöbbször tulajdon elleni bűncselekmények miatt. Ez év január 30-án mindössze egy 2 decis pálinkát lopott a mátészalkai ABC-áruházból, s hiába kapta vissza a bolt a lopott holmit, a megrögzött tolvajt bíróság elé állították, ahol mint különös visszaesőt, 3 hónap börtönre ítélték. SZÁMOLÓGÉP Jónás Csaba 23 éves mátészalkai lakos május 22-én éjjel munkahelyére, a gabona- forgalmi és malomipari vállalat mátészalkai üzemének irodaházába mászott be a kerítésen. Egy fogason lógó köpenyzsebben talált egy íróasztalkulcsot, s egy számológéppel együtt távozott. A lopás kiderült, a tettest megfogták, a számológépet is visszavették tőle, de a bíróság 8 hónap javító-nevelő munkára ítélte, amelyet 15 százalékos bércsökkentés mellett munkahelyén kell neki ledolgozni. KARÚRA Szuvák Gábor 23 éves, büntetett előéletű nyírlugosi lakos február 24-én egy ismerősének segített lovas fogattal trágyát hordani. Egy Bogáti úti férfi udvarán rakodtak, miközben Szuvák bement a lakásba, s a konyhaszekrény tetejéről ellopott egy Digitalis karórát, majd 250 forintért eladta egy nyírlugosi ismerősének. Tettére hamar fény derült, a tulajdonos visszakapta az órát, Szuvákot pedig 6 hónap börtönre ítélték és 1 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Mindhárom ítélet jogerős. "képernyoBTiiTI * 1 _________________________________ Századunk világszerte egyik legolvasottabb angol írója, W. Somerset Maugham (1874—1975) híres regényének tévéfilmváltozata, a háromrészes Sör és perec alapjában véve nem keltett csalódást. Híven tükröződtek benne a regény legfőbb értékei: a szellemesen ironikus —'bár csak a felületet borzolgató — társadalomkritika, a választékos, kifinomult stílus- elegancia, a mesteri megszerkesztettség és nem utolsósorban a plasztikus jellemrajz. Maugham önéletrajzi elemekkel átszőtt műve — mint ismeretes — az 1928-ban elhunyt Thomas Hardyról szól, s alig két évvel a megmintázott halála után, tehát frissen megélt tapasztalatokból született. (Hazánkban 1936-ban és 1956-ban adták ki a fenti címmel, legutóbb pedig Sör és tea címen jelent meg. A tévéfilm bizonyára a korábbi kiadások elterjedtsége miatt maradt meg a Sör és perecnél.) A „belterjesen” irodalmi téma azonban csak ürügy volt az író számára egy képmutató, hazug társadalmi jelenség csípős kipellen- gérezésére. Nevezetesen arra, hogyan igyekeztek egyes irodalmárok — az akkori társadalmi konvencióknak megfelelően és a második feleség sugalmazására — eltüntetni Driffield (Hardy), a nagy író életrajzából a sötét foltokat. Mintha ő ezekkel együtt nem lett volna az, aki... Mintha az agyonhallgatni kívánt első házassága Rosie-val, a pincérlánnyal (aki végül is megcsalta és elhagyta őt) nem játszott volna szerepet művészi élményszerzésében és íróvá érésében. Sőt — ez igazi maughami bravúr — Rosie, a rezonőr Ashenden bölcs „oknyomozásában”, a maga bájosan szertelen, meleg emberségével, természetes közvetlenségével magasan fölébe nőtt a hamisító-elhallgató hagyományápolóknak, s a történet igazi hősévé vált. Módjával jól szórakozhattunk is, ha inkább korképnek, egy elsüllyedt társadalom hazug erkölcseiről és sznobizmusáról való írói diagnózisnak fogtuk fel a játékot, semmint valamiben különösképpen a mának szóló izgalmas üzenetnek. Mert bizony a viktoriánus Anglia az esendő íróemberből mindenáron bálványt faragni akaró sznobizmusa, az ún. „úriemberség” száz-egynéhány évvel ezelőtti értelmezésének problémái igen csak messze tűntek előlünk, hál’ istennek. Ennek ellenére, a három egymást követő estén sugárzott, rendkívül részletező gondossággal kimunkált tévéfilm leköthette a figyelmünket, bár helyenként kissé terjengősnek hatott. Köszönhető ez — a regény időálló értékein kívül — a hitelesen korabeli légkörteremtésnek, a jó művészi színvonalnak, a kiváló színészi alakításoknak, amelyekhez a magyar szinkron legalábbis egyenrangúan társult. Merkovszky Pál A RADIO MELLETT Három temetés címmel sugározta a rádió Takács Ferenc dokumentumműsorát Batthyány Lajosról, Deák Ferencről és Kossuth Lajosról. Október hatodikén hangzott el ez a műsor, tehát a százharminc évvel ezelőtt ugyanezen a napon Pesten kivégzett Batthyány- ról való megemlékezés révén közvetett tisztelgés volt ez az aradi tizenhárom és az egész magyar szabadságharc előtt is. Mai gondolkodásunk számára nagyon logikusan kapcsolva hozzá a Deák Ferenc előtti tiszteletadást is. Mi él ma a köztudatban az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc napjairól, mi a forradalom leverése utáni életükről, mi az 1867-es kiegyezésről, annak szellemi atyjáról és véghezvivőjéről? Mit mond a mai felnőttnek, ifjúnak és gyermeknek Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos neve, ez utóbbi két férfi barátsága, majd politikai szembefordulása, vitáik? Részben választ keresett erre Takács Ferenc műsora, részben pedig sok érdekeset, újat mondott a nem szakembereknek, gazdagította a köztudatbeli Batthyány-, Deák- és Kos- suth-képet, nem utolsósorban pedig a forradalom utáni, a kiegyezés ideje és a századvégi politikai légkörről való ismereteinket színesítette. A fennállásának harmincadik évfordulóját ünneplő Német Demokratikus Köztársaságról több műsor hangzott el a múlt héten. Olyan is volt köztük, amelyet ismétlésként adtak. Közülük két hangjátékot mindenképpen érdemes volt újra meghallgatni. A Grünstein-változatok nemcsak azért érdemel említést, mert Wolfgang Kohlhaase hangjátéka 1977-ben a Prix Italia fődíját kapta, hanem azért, mert erőteljes és megindító humanizmus szövi át minden szavát és minden gesztusát, s mert ezt az emberséget a magyar színészekkel készített változat (Günther Rücker rendezésében) tündökletesen kiemelte. A figurák, a jellemek szinte megfoghatóak, oly gazdaggá élte őket Szabó Gyula (Lodek), Kézdy György (Grünstein), Harkányi Endre (a görög), Kálmán György (a fogházigazgató). A másik rádiós alkotás a Hermann Kant regényéből készített epizódok Az aula címmel. Korkép a negyvenes évek végéről, az ötvenes évek elejéről, napjaink szemszögéből nézve. Szituációi nem egy vonásukban hasonlatosak az akkori magyar időkéhez. A jelen és a múlt idősíkjai keverednek, a múlt felidéződik a szereplők jelenjében. Az az idő, amikor a munkás- és pa- raszfiatalok — mint a jövő letéteményesei előtt — megnyíltak a felsőfokú tanintézetek kapui, s nemcsak megnyíltak, hanem a munkás-paraszt állam politikai céllal küldte őket tanulni. Az ő életüket idézi fel Hermann Kant regénye. Seregi István
