Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 7. Díszünnepség Berlinben (Folytatás az 1. oldalról) nak 1990-ig érvényes prog­ramját. Ennek lényege, rö­viden szólva, a következő: mindenütt, ahol az lehetsé­ges és hasznos, egyesítjük erőforrásainkat, termelési kapacitásainkat, hogy sike­resebben oldjuk meg a gaz­dasági fejlődés legbonyolul­tabb problémáit. Pártjaink, állami és tár­sadalmi szervezeteink, vál­lalataink és tudományos ku­tatóközpontjaink számára megszokott normává, sőt, mondhatnám, létszükséglet­té vált az állandó, alkotó jellegű kapcsolattartás. A Szovjetunió és az önök köz­társasága dolgozóinak ezrei és ezrei közvetlenül ismerik egymást, s milliók tartanak fenn szoros kapcsolatokat a különféle szervezetek kere­tein belül. És ez nagyon jó, elvtársak. A népek barátsá­ga a legnagyobb kincs, ame­lyet értékelni, őrizni és gya­rapítani kell. A jubileumi napokban nem árt visszaemlékezni a meg­tett útra. 1949 őszén, amikor a Német Demokratikus Köz­társaság megalakult, a poli­tikai helyzet Európában — és nemcsak Európában — rend­kívül feszült volt. A földrész felett a „hidegháború’' szele fújt. Már létrehozták a NATO tömbjét — az imperializmus fő katonai eszközét. A Nyu­gaton egyes politikusak a „hidegháború” „forró hábo­rúvá” változtatásával fenye­getőztek. A „háború szélén” való egyensúlyozást az im­perialista tábor külpolitiká­ja majdhogynem legfőbb el­vének kiáltották ki. Áz NDK megalakulása történelmi jelentőségű A szocializmus hajnala azonban, amely a negyvenes évek második felében sok onszág felett felvirradt, egy­re fényesebben ragyogott. Az NDK megalakulása és meg­szilárdulása a szocializmus és a béke ügyének új, hatalmas, valóban történelmi jelentő­ségű győzelme volt. Egyre inkább eltávolodunk 1945-től, amikor itt, Berlin­ben, befejeződött áá~ embe­riség történelme legvéresebb háborújának utolsó aktusa. Ma Berlin, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa jó hír­névnek örvend. A népek há­lásak a Német Szocialista Egvségpártnak, az NDK kor­mányának és dolgozóinak azért. hogy kategorikus „nem”-et mondtak a fasiz­musnak és a milifarizmus- nak. hálásak azért, hogy iga­zolták a Hitler-ellenes front harcosainak reményeit. Minden állam politikájá­nak tartalmát könnyű meg­érteni a következő egyszerű kérdésekre válaszolva: mit ad állampolgárainak, mit nyújt szomszédainak és az egész világnak? A Német Demokratikus Köztársaságban. csak úgy, mint a többi szocialista or­szágban, valóban átfogóan gondoskodtak a dolgozók jó­létéről, arról, hogy a társa­dalom minden egyes tagja magabiztosan tekinthessen a jövőbe. Őrzik és továbbfej­lesztik a német munkásmoz­galom legiobh hagyományait, valóra .váltják a német for­radalmárok, humanisták, gondolkodók nagyszerű csa­patának eszméit. Szomszédaival az NDK ba­ráti kapcsolatokat tart, fenn, kész az együttműködésre, a kölcsönös megértésre. A szo­cialista közösség többi or­szágával együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy az emberiség ne sod­ródjék ismét a háború pusz­tító örvényébe. Mindez mély tiszteletet vált ki. Ebben gyökerezik az NDK állandóan növekvő nemzetközi tekintélye. Az NDK nemzetközi jogi elismerése lényegében az eu­rópai biztonság megszilárdu­lásának fordulópontjává vált. Mint azt önök jól tudják, ez egyáltalán nem volt könnyű. Az elismerésért, a hetvenes évek ismert szerződéseinek megkötéséért, a háború utáni realitások figyelembevételé­ért, aZn,Összeurópai konfe­rencia megtartásáért a szo­cialista közösség országainak évtizedekig kellett harcolni­uk. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia elfogadta a záródokumentu­mot: az európai népek biz­tonságának egyfajta chartá­ját, a békés élet, az államok közötti békés kapcsolatok ok­mányát. Hő óhajunk, hogy ez a charta teljes egészében va­lósággá’váljék. A szavakból ítélve úgy tű­nik, mintha a nyugati állam­férfiak is ezt akarnák. Saj­nos azonban partnereink tet­tei meglehetősen gyakran más irányba mutatnak. Nem hunyhatunk szemet a valós tények előtt: a fegyverkezési hajsza hívei bármilyen, sőt mondhatni, akár nem létező, kiagyalt ürügyet is felhasz­nálnak arra, hogy kiélezzék a helyzetet, szítsák a háborús előkészületeket. Ami Európát illeti, itt a béke épületét, an­nak alapját próbálják aláak­názni. Komoly aggodalomra ad­nak okot azok a veszélyes tervek, amelyek az amerikai nukleáris rakétafegyverek új típusainak nyugat-európai te­rületen történő elhelyezésére vonatkoznak, amiről most az egész nyugati propaganda harsog. Mondjuk meg nyíl­tan: ezeknek az elképzelések­nek a valóra váltása lényege­sen megváltoztatná a konti­nensen kialakult stratégiai helyzetet. E tervek célja az, hogy szétzúzzák az európai erőegyensúlyt, és megpróbál­ják biztosítani a NATO ka­tonai fölényét. Nem törekszünk fölényre A katonai fölény kérdésé­vel kapcsolatban azt mond­hatom: a dolog majd elválik. A szocialista országok termé­szetesen nem szemlélnék kö­zömbösen a NATO militaris­táinak erőfeszítéseit. Ebben az esetben meg kellene ten­nünk a szükséges intézkedé­seket biztonságunk megszi­lárdítására. Más lehetőségünk nem marad. Az azonban tö­kéletesen világos, hogy a NATO terveinek valóra váltá­sa elkerülhetetlenül kiélezné a helyzetet Európában, és nagymértékben mérgezné az egész nemzetközi légkört. Nem titok, hogy e veszélyes tervek előkészítésében az Egyesült Államokkal együtt nem kis szerepet szántak a Né­met Szövetségi Köztársaság­nak. Őszintén szólva azok, akik ennek az országnak a politi­káját meghatározzák, most nagyon komoly választás előtt állnak. Dönteniük kell, hogy mi jobb az NSZK szá­mára: hozzájárulni az euró­pai béke megszilárdításához, az európai államok békés, kölcsönösen előnyös együtt­működésének fejlesztéséhez a jószomszédság és a fokozódó kölcsönös bizalom szellemé­ben — vagy beleegyezni ab­ba, hogy területén olyan amerikai nukleáris rakéta­fegyvereket tároljanak, ame­lyek a Szovjetunió és szö­vetségesei célpontjaira irá­nyulnak. Világos, hogy a második esetben jelentősen rosszabbodna az NSZK hely­zete is. Nem nehéz megérte­ni, milyen következmények­kel járna az NSZK-ra nézve, ha ezt az új fegyvert gazdái valaha bevetnék. Az imént mondottak ter­mészetesen a többi európai NATO-tagországra is vonat­koznak, amelyeket abban akarnak „szerencséltetni”, hogy területükön amerikai közép hatósugarú nukleáris rakétafegyvereket helyeznek el. Ami a Szovjetuniót illeti, újból megismétlem, hogy mi nem törekszünk katonai fö­lényre. Sohasem volt és nem is lesz szándékunk egyetlen ország vagy államcsoport fe­nyegetése. Stratégiai doktrí­nánk kizárólag védelmi jel­legű. Semmi közük sincs a valósághoz azoknak az állí­tásoknak, amelyek szerint a Szovjetunió, úgymond, vé­delmi szükségleteit meghala­dóan fokozza katonai erejét az európai kontinensen. Ez a közvélemény tudatos becsa­pása. Fontos tárgyalások várnak ránk Mind Európában, mind a világ minden más térségében békét, tartós békét akarunk. Ez külpolitikánk alapja és gerince. Ezt a politikát kö­vetkezetesen és ingadozás nélkül folytatjuk. — Mint a Szovjetunió Honvédelmi Tanácsának el­nöke, teljes határozottsággal kijelenthetem: 10 év óta a Szovjetunió európai részének területén a közép hatótávol­ságú nukleáris fegyverhordo­zók mennyiségét egyetlen ra­kétával, egyetlen repülőgép­pel sem növeltük. Ellenkező­leg, valamelyest még csök­kentettük is a közép hatótá­volságú rakéták indítóberen­dezéseinek mennyiségét, épp úgy, mint e rakéták nukleá­ris tölteteinek hatóerejét. Csökkentettük a közép ható- távolságú bombázók számát is. De a Szovjetunió más ál­lamok területén ilyen eszkö­zöket egyáltalán nem helyez el. Már évek óta nem növel­jük a Közép-Európában állo­másozó csapataink létszámát sem. Többet mondok. Készek vagyunk a jelenlegi szinthez képest csökkenteni a Szov­jetunió nyugati területein te­lepített közép hatótávolságú nukleáris eszközök mennyi­ségét, de természetesen csak akkor, ha Nyugat-Európában nem helyeznek el további, közepes hatótávolságú nukle­áris eszközöket. Szeretném ünnepélyesen kijelenteni, hogy a Szovjet­unió sohasem fog alkalmazni nukleáris fegyvert olyan ál­lamok ellen, amelyek lemon­danak a nukleáris fegyverek gyártásáról és vásárlásáról, s területükön nincsenek ilyen fegyverek. Attól az őszinte óhajtól in­díttatva, hogy az európai ka­tonai enyhülés elérése érde­kében tett több éves erőfe­szítéseket kivezessük a zsák­utcából, példát mutassunk a szavakról a reális tettekre való áttérésre, az NDK ve­zetőségével történt egyezte­tés, valamint a Varsói Szer­ződés többi tagállamával folytatott konzultációk után úgy döntöttünk, hogy egyol­dalúan csökkentjük a Közép- Európában állomásozó szov­jet csapatok létszámát. Az elkövetkező 12 hónap során a Német Demokratikus Köz­társaság területéről 20 000 szovjet katonát, 10Ó0 harc­kocsit, valamint meghatáro­zott mennyiségű haditechni­kát vonunk ki. Meggyőződésünk, hogy Európa és az egész világ né­pei helyeselni fogják a Szov­jetunió és szövetségesei béke- szeretetének és jó szándéká­nak ezt az újabb, konkrét megnyilvánulását. Felhív­juk a NATO-országok kor­mányait, hogy értékeljék kellően a szocialista államok kezdeményezését, és kövessék jó példánkat. Országunk amellett van, hogy tovább kell szélesíteni az európai bizalmat erősítő intézkedéseket. Mi egyebek között készek vagyunk meg­állapodni abban, hogy a na­gyobb szárazföldi hadgya­korlatok előzetes bejelentése, — amit a Helsinkiben alá­írt záróokmány előirányoz — a jelenleginél korábbi idő­pontban, és nem a mostani 25 000 fős szintnél, hanem kisebb, mondjuk 20 000 fős szintnél történjék. Kölcsönös­ségi alapon arra is készek vagyunk, hogy ne tartsunk olyan hadgyakorlatot, ame­lyen 40—50 000 főnél többen vesznek részt. Természetesen továbbra is érvényes a szocialista orszá­goknak az a javaslata, hogy be kell jelenteni minden na­gyobb légi, és olyan haditen­gerészeti gyakorlatot, ame­lyet a helsinki konferencián részt vett államok felségvize­inek közelében tartanak. Még azt is szeretnénk ja­vasolni a Nyugatnak, hogy a helsinki záróokmányban meghatározott térségben ide­jekorán jelezzük, ne csak a hadgyakorlatokat, hanem a 20 000 főnél nagyobb alaku­latok szárazföldi mozdulatait is. Megvizsgálhatunk más el­képzeléseket is, amelyek az államok közötti bizalom erő­sítésére, az európai háború veszélyének csökkentésére irányulnak. Az európai kato­nai enyhülést célzó intézke­dések széles kérdéskörének megvitatására a legalkalma­sabb fórumot továbbra is a politikai szintű összeurópai konferenciában látjuk, amelynek előkészítése és ösz- szehívása rendkívül idősze­rű, mondhatni, megérett fel­adat. Á nyugati országokon a sor Mint ismeretes, fontos tár­gyalások várnak ránk a SALT—3-mal kapcsolatban is. Mi amellett vagyunk, hogy ezeket a tárgyalásokat a SALT—2 hatálybalépése után azonnal elkezdjük. E tárgyalások keretében ké­szek vagyunk megvitatni* nemcsak az interkontinentá­lis, hanem az egyéb fegyver­fajták korlátozásának lehe­tőségeit is, természetesen minden erre vonatkozó ténye­ző figyelembevétele és a fe­lek azonos biztonsága elvé­nek szigorú megtartása mel­lett. Ily módon a Szovjetunió, az NDK és a többi európai szocialista ország világos perspektívát javasol: vala­mennyi európai nép bizton­ságos és békés életének reá­lis szavatolását. Most nyugati országokon van a sor. Válaszuk megmu­tatja majd: készek-e számol­ni a népek akaratával és lét­érdekeivel. Reméljük, hogy a realizmus, az államférfiúi bölcsesség, azaz végül is a józan ész kerekedik felül. A mai forrongó világban a szocialista közösség szilárd talajon áll. Ezt mi magunk teremtettük meg, elérvén gazdaságunk szakadatlan fejlődését, tökéletesítve a szocialista demokráciát, biz­tosítva népeink életszínvo­nalának állandó emelkedését, közös erővel szilárdítva hon­védelmünket. Kapcsolata­ink mélyen gyökereznek és sokfelé ágaznak és mind job­ban működünk együtt. Nagyszerű dolog, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság a valódi internaciona­lizmus légkörében ünnepel. Éljen a Német Demokra­tikus Köztársaság, a béke és a szocializmus megbízható bástyája Európában! Szüntelenül erősödjék a megbonthatatlan barátság a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság kö­zött, marxista—leninista pártjaink között! Éljen a szocialista álla­mok dicső közössége! Éljen a béke és a kommu­nizmus! A berlini jubileumi ünnep­ség ma folytatódik. Magyar vezetik üdvözli távirata a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évferdulája alkalmábél Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke a követ­kező üdvözlő táviratot küld­te Erich Honeckemek, a Német Szocialista Egység- párt főtitkárának és Willi Stophnak, a Német De­mokratikus Köztársaság minisztertanácsa elnökének: Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népiköztársaság Elnöki Tanácsa, Mi­nisztertanácsa és dolgozó népünk nevében forró elv­társi üdvözletünket és jó kívánságainkat küldjük önök­nek, a szocialista német állam valamennyi dolgozójá­nak, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulá­sának 30. évfordulója alkalmából. Az első munkás-paraszt állam megalakulása né­met földön mélyreható változásokat fejezett ki és indí­tott el Európa népeinek életében. A Német Demokra­tikus Köztársaság következetesen végrehajtotta az an­tifasiszta demokratikus átalakulást, szembehelyezkedett a német militarizmus felélesztésének kísérleteivel. A kommunisták által vezetett dolgozó nép rálépett a tár­sadalmi haladás, a szocializmus építésének útjára. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe a Né­met Szocialista Egységpárt vezetésével történelmi je­lentőségű sikereket ért el az elmúlt három évtizedben. A fejlett szocialista társadalom építése az ország anya­gi és szellemi felemelkedését eredményezte. A Német Demokratikus Köztársaság az európai béke és biztonság fontos tényezője. Aktív békeszerető külpolitikáját méltán övezi széles körű nemzetközi el­ismerés és tisztelet. A szocialista országok közösségé­nek tagjaként a Német Demokratikus Köztársaság nagy és felelősségteljes szerepet tölt be a nemzetközi eny­hülés megszilárdításában, a béke biztosításában Euró­pában és az egész világon. Örömmel tölt el bennünket, hogy pártjaink és or­szágaink bizalomteli kapcsolatai, a marxizmus—leni- nizmus és a proletár internacionalizmus elvei és közös céljaink alapján minden téren dinamikusan fejlődnek és erősödnek. Nagyra értékeljük, hogy országaink együtt küzdenek a szocialista közösség összeforrottságának erősítéséért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, az egyetemes békéért, az enyhülés elmélyítéséért és a társadalmi haladásért. Kedves elvtársak! Nemzeti ünnepükön, e jelentős történelmi évfor­duló alkalmából szívből kívánjuk, hogy a testvéri Né­met Demokratikus Köztársaság népe a Német Szocia­lista Egységpárt vezetésével érjen el újabb kimagasló eredményeket bel- és külpolitikai céljainak valóra vál­tásában, a fejlett szocialista társadalom építésében, a béke védelmében. ★ ★ Apró Antal, az ország- szágos Béketanács, a Ma­gyűlés elnöke az évforduló gyár Nők Országos Taná- alkalmából táviratban üd- csa, a Partizán Szövetség és vözölte Horst Sindermannt, a Magyar—Szovjet Baráti az NDK népi kamarája el- Társaság szintén táviratban nőkét. A Hazafias Népfront, köszöntötte partnerszerve- a SZOT, a KISZ, az Or- zetét. A görög miniszterelnök a fővárossal ismerkedett Görög—magyar megbeszélések Budapesten. Képünkön: Konsztantin Karamanlisz Lázár György társaságában. (Ke- let-Magyarország telefotó) A hazánkban hivatalos lá­togatáson tartózkodó Konsz­tantin Karamanlisz görög miniszterelnök szombaton délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően a kormányfő és kísérete rövid budapesti autóúton vett részt; útjuk az újlipótvárosi lakónegyedet érintve a Margitszigeten, a Margit-hídon, majd a Lánc­hídon át a várbeli Nemzeti Galériába vezetett. A vendé­gek nagy érdeklődéssel szem­lélték a XIX. századi magyar festészet és szobrászat reme­keit, közöttük Munkácsy Mi­hály, Paál László és Pátzay Pál alkotásait. A program a vári negyed­ben folytatódott: Konsztan­tin Karamanlisz és kísérete a Halászbástyát és a Má­tyás-templomot nézte meg, majd a budapesti ismerke­dés a Gellérthegyen fejező­dött be. A vendégek este — Lázár György miniszterelnök, s po­litikai életünk több vezető személyiségének társaságá­ban — a KISZ Központi Művészegyüttes műsorát te­kintették meg az együttes székházában.

Next

/
Thumbnails
Contents