Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-06 / 234. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1979. október 6. Gépesített lakásépítés Nyíregyhá­zán. (E. E. felv.) „Magolás“ helyett élmény Beszélgetés Pécs Ilonával, a központi Gorkij nyelviskola igazgatójával Diákkorából bizonyára mindenki emlékszik arra, hogy csak azt a tan­tárgyat tudta igazán megkedvelni, amelyet a tanár is szeretett és lelke­sedéssel tanította. Hogy mennyire nagy szerepe van az oktatásban a ta­nár képzettségének, az oktatási mód­szereknek, erről beszélgettek a na­pokban Nyíregyházán az orosz nyelv- és irodalomtanárok a nemzetközi szö­vetség magyar szekciójának ülésén. A tanácskozáson részt vett Pócs Ilona, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság központi Gorkij nyelviskolájának igazgatója is. — Miért szükséges az orosz nyelv- tanulás módszertani kérdéseiről ép­pen most beszélgetni, noha már 35 éve oktatják Magyarországon intéz­ményesen ezt az idegen nyelvet? — Lassan egy emberöltőnyi idő eltelik, és még mindig nem találtuk meg a megfelelő .módszereket az orosz nyelv oktatásának élménysze- rűbbé tételéhez — kezdi a választ Pócs Ilona. — Amikor a nyelvtani szabályok „bemagoltatásával” kezdik a tanárok a nyelvoktatást, bizonyosan elveszik a kedvét a 9—10 éves gye­reknek. Ebben az életszakaszban já- ; ékokkal, dalokkal, versikékkel, ki- -izámolókkal lehetne kezdeni, s hogy a tudásban az is adna nyelvi bizton­ságot, példa rá, ahol így is kezdik az oktatást. De ez nem az általános is­kola hibája, hogy nem így történik. Jobb szemléltető kiadványok kelle­nének, jobb tankönyvek és természe­tesen újabb módszerek. — Aít a szerepe a központi Gorkij nyelviskolának? — Ide általában felnőttek iratkoz­nak be a négy- vagy nyolchónapos tanfolyamra. Egyrészt akik a munká­juk miatt a Szovjetunióba utaznak, vagy korábban ösztöndíjasként kinn tanultak, s most évekkel később a régi szinten akarják tartani nyelvtu­dásukat; de jelentkeznek pedagógu­sok is, akik félnek, hogy csak egy bi­zonyos szókincsük marad és sok min­dent elfelejtenek, amire az iskolában nincs szükség. Akik állami nyelv­vizsgát akarnak tenni, szintén kérik a felvételét. — Milyen módszerrel tanítanak a Gorkij nyelviskolán? — Ide senkit nem kényszerítettek, tehát a rendelkezésre álló idő alatt minden hallgató a legtöbbet szeretné elsajátítani. Ez kellő motiváció. Szemléletes oktatófilmekkel, a Szov­jetunióban használatos nyelvkönyv lefordításával, lemezzel, szalaggal dolgozunk. Aki még a 4 vagy 8 hó­nap után is tanulna, egyhónapos in­tenzív kurzusra iratkozhat be. Hogy milyen eredményesen lehet így az idegen nyelvet elsajátítani? Az or­szágban most négy és fél ezer hall­gatót oktatunk az öt tagozaton. Bu­dapesten, Borsod, Heves, Csongrád és Szolnok után Szabolcs megyében ok­tóber 4-én indult a nyelvi tagozat. — Segíthet-e a nyelviskola az ál­talános és középiskoláknak? — Egyrészt „átfedés” van a tanárok között — a mi oktatóink is gyakorló pedagógusok — másrészt néhány ki­adványt eljuttathatunk az iskolák­nak. Ugyanis ha jó, sokszorosítjuk és a Tankönyvkiadó megjelenteti. Nem­régiben egy verses kiadványunk lá­tott így napvilágot, jövőre pedig pró­zai gyűjteményt küldhetünk majd így az intézményeknek. — Várható-e fejlődés az idegen nyelvoktatás ügyében? — Nemrégiben tárgyalta az MSZMP tudománypolitikai bizottsága ezt a kérdést, 1979 elején pedig a Központi Bizottság agitációs és propagandabi­zottsága az orosz nyelvoktatást tűzte napirendre. Megállapították, hogy a Gorkij nyelviskola jó módszereit má­sutt' is hasznosítani kellene, a szak­munkásképző intézetekben most a fa­kultatív nyelvoktatás bevezetésével, a többi iskolatípust pedig szemléle­tes kiadványokkal, oktatófilmekkel segíthetnénk. Tóth Kornélia .Üzemi lapokban olvastuk A 30 éve alakult, ma már világhírnévnek örvendő Nyírség Ruházati Szövetke­zetét mutatja be a lap szep­temberi száma. Megtudjuk, hogy amíg 1960-ban még csak 16, addig 1978-ban már több mint 37 milliós terme­lési értéket mutattak fel. Az első exportmegrendelést a hatvanas évek közepén kap­ták: a Szovjetuniónak tízezer kötényt gyártottak. 1970-ben a 35 milliós termelési érték­nek csaknem 80 százaléka jutott el határainkon túlra ctL^VÍZMÜ Hogyan lesz valakiből ki­váló lövész? címmel a SZA- VICSAV legújabb számából tallóztunk egy érdekes írást. A jelenlegi MHSZ kiképzési évben sikeresen hajtották végre a vállalati szintű ösz- szetett honvédelmi versenyt. Az Északi lakótelep nyolcfős rajával megnyerték Nyíregy­háza város általános honvé­delmi versenyét. A megyei döntőn másodikok voltak. Megkezdték a szocialista bri­gádok lövészversenyét is. A vállalat túlóra-gazdál­kodását vitatta meg a szak- szervezeti bizottság, amiről részletesen beszámol az üze­mi újság. A vállalatnál 1979 első fél évében 93 364 órát használtak fel. Az okokat vizsgálva a testület megálla­pította: a túlórák jelentős része az éjjeliőröknél, a té- liesítési tevékenységgel fog­lalkoztatott gépkezelőknél, a gépjárművezetőknél, a keze­lők és rakodók túlóraátalá­nyából adódik. Befolyásolja a felhasználást a táppénzen lévők, igazolatlan mulasztók száma, valamint a kapacitás nem egyenletes leterhelése is. ^SlflMI GflZDASflG Jelentős munkaverseny- vállalásokra bukkantunk az üzemi lap szeptemberi szá­mában. A vállalások hom­lokterében a termésmennyi­ség növelése, a minőség foko­zottabb megóvása, az export- kihozatal növelése, önkölt­ségcsökkentés, takarékosabb energia- és takarmányfel­használás, vagonállási költ­ségek csökkentése áll. A szo­cialista brigádok vállalásaik­kal összesen négy és fél mil­lió forint bevételhez juttat­ják gazdaságukat és önma­gukat. feamraAKO Idén az első fél évben a tavalyi esztendő hasonló idő­szakát véve alapul, 13-mal kevesebb baleset történt és 794 nappal csökkent az üze­mi balesetekből eredően ki­esett munkanapok száma. El­ső helyen még mindig a fi­gyelmetlenségből bekövet­kező balesetek állnak. A ve­szélyforrások felszámolása P # . /■ Ff # Sóstói muvesz- vendégeink (IV.) Kérdések és válaszok a városról Egészségügy« kereskedelem, közlekedés A szobrásznökkel szemben van bizonyos előítélet, ami egyáltalán nem indokolt. Hogy mennyire nem jogos az elfogultság, azt a művész­telep két magyar szobrásznő­je is példázhatja. Rátz Edit Családja Debrecenből szár­mazott, ő már Óbudán szü­letett. Négyéves korában kez­dett mintázni. A képzőművé­szeti gimnázium után a fő­iskolán Pátzay keze alatt folytatta tanulmányait. 1970- től elég sok önálló kiállítása volt: Műcsarnok, debreceni Déri Múzeum, Hannover stb. de pár év óta abbahagyta. Köztéri alkotásainak száma, beszámítva azokat is, melyek még nincsenek felállítva, ép­pen egy tucat. Van Szegeden. Békéscsabán, Kecskeméten A Fazekas Mihályról mintá­zott szobra Debrecenben ke­rül a szoborparkba. Dolgozik kőben, bronzban, olykor üveggel együtt. Éremmel is jó ideje foglalkozik. Munkássága több síkú. A Képcsarnoknak apró emberi mondanivalót sűrítő műve­ket készít. Máskor szürrea­lista összefüggésekhez van kedve. Végül a nonfiguratív is foglalkoztatja, ezen a nyel­ven olyat is ki lehet fejezni, melyhez a hagyományos esz­közök elégtelenek. Szigeti Magda Kiskunhalason született, a szegedi képzőművészeti gim­náziumban Tóth Sándor is tanította. Akkor még grafi­kusnak készült. A képzőmű­vészeti főiskolán szobrászatot tanult, végig Szabó Iván tanítványa volt, f970-foen végzett. Akkor még volt diplomamunka, egy fuvolás lányt mintázott. Dolgozik kő­ben, fában, bronzban, csinál érmet, kerámiát, zománcot. Több szocialista ország mű- vésztelepén volt már, egy nagyméretű kőszobra a len­gyelországi Radom városában áll. Kedvelt témái a család, a zene, a művészet. Szinte áhí­tattal készültek a Giotto-, Picasso-, Chagall-érmei. Egy betegség hatása alatt készült az érzékeny Ablak nem men­tesen Poe Hollójának remi­niszcenciáitól. Egy nyíregy­házi utcarészlet, s a tóra nyí­ló kilátás, mint helyi téma erősen foglalkoztatja. Művészete érzésekben gaz­dag, mélyen átélt, kiegyensú­lyozott formavilágú művé­szet. Koroknay Gyula Folytatjuk a nyíregyházi közérdekű kérdések és vála­szok közlését. Miért tervezik a házgyári lakásokat villanytűzhellyel, amikor az elektromos áram költsége jelentősen emelke­dik és kiemelt program a vil- lamosenergia-takarékosság? —kérdezték a SZÁÉV-nél és az 5. sz. Volán Vállalatnál. A Debreceni Házgyár re­konstrukciója során a ház­gyári szerkezeteket úgy ala­kították ki, hogy a lakások konyhájában elektromos tűz­hely legyen. A szerkezetek épületén belüli gázhálózat kialakítására nem méretez­ték, a szerkezet gázrobbanás­ra nincs tervezve. Mivel az elemeket gazdasági okok miatt a Debreceni Házgyár­ból kell beszerezni, a telep­szerű több szintes lakásokat továbbra is csak elektromos tűzhellyel tudják felszerelni. A guszevi bútorbolt csü­törtökön este 8-ig tart nyitva, de gondot jelent a bútor el­szállítása, mivel a teher- taxik csak délután 4 óráig állnak rendelkezésre — tet­ték szóvá a Taurusnál. . A csütörtöki hosszabbított nyitvatartás alatt az iparcikk­kiskereskedelmi vállalat gép­kocsijai állnak rendelkezésre a bútorszállításhoz. Ez azon­ban valóban kevés, ezért a városi tanács felkérte a Vo­lán vállalatot, hogy tegye le­hetővé a tehertaxik este nyolcig tartó munkáját is. Kevés a MÉH-begyűjtő- hely Nyíregyházán; építe­nek-e újabbat? — kérdezték a SZOT társadalombiztosítá­si igazgatóságnál. Nyíregyházán a Kelet-ma­gyarországi MÉH Vállalat négy helyen (Hatzel tér, Le­nin tér, Színház u., Káliói út) végez begyűjtést. Ez valóban kevés, de nem új begyűjtő építésével, hanem „mozgó­bolt” létesítésével tervezik a megoldást. Erre a célra te­hergépkocsit alakítanak át és üzembe állítását, munkájának megszervezését — megállók kijelölését, időpontok egyez­tetését — még az év hátralé­vő hónapjaiban meg akarják oldani. Az orvosi rendelőbe egyszerre több beteget hív­nak be, amit sokan kifogá­solnak — tették szóvá a Vö­rös Október Ruhagyárban. A konkrét panasz a jósavá- rosi rendelőre vonatkozott, ezért az ott dolgozó körzeti orvosok figyelmét soron kí­vül felhívták arra, hogy vizsgálatra egyszerre csak egy beteget hívhatnak be. Az egészségügyi osztály a szep­temberben megtartott mun­kaértekezleten azonban va­lamennyi körzetre vonatko­zóan intézkedtek. A különféle autóversenye­ket úgy szervezzék, hogy az ne zavarja a város legforgal­masabb belterületének köz­lekedését — javasolták a bí­róságon. Az illetékesek intézkedtek. A legutóbbi autóversenynél a gépátvétel már a Volán-Dó- zsa motoros stadionjában történt meg. Felkérték az autóklub illetékeseit is; a versenyek szervezésénél, azok lebonyolításánál úgy válasszák meg a versenyek útvonalát és technikai helye­it, hogy az amúgy is zsúfolt belváros forgalmát kevésbé akadályozzák. Mikor készül el a Kun Bé­la utca parkosítása? — kér­dezték a nyomdánál. A parkosítás nagy része még az idén, egy kisebb ré­sze 1980-ban készül el. A Volán-autóbuszok Sós­tói úti végállomásánál nagy a forgalom, szükség lenne megfelelő útburkolati jelzé­sek felfestésére — tették szó­vá a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál. A kérés — elsősorban á gyalogos-átkelőhey felfesté­se és jelzőtábla kihelyezése — valóban indokolt, azt ha­marosan elvégzik. Szóbeszédből értesültek, hogy a gyermekintézmények térítési díjainál figyelembe fogják venni a gépkocsit és a telektulajdont is. Van-e valóságos alapja ilyen új in­tézkedésnek — kérdezték a Taurus Gumiipari Válla­latnál. A gyermekintézmények új térítés díjával kapcsolatban megjelent rendelet egyértel­műen szabályozza a gyerme­kek után fizetendő térítési díjak mértékét. A rendelet­ben foglaltakon kívül bármi­lyen más előírás alkalmazása tilos, a kérdésben feltettek alaptalanok'. érdekében a szakszervezet felhívja a figyelmet; az óvó rendszabályok szerkesztésé­nél törekedni kell a közért­hetőségre, nem szabad elha­nyagolni az új gépek beszer­zésekor az üzembe helyezés legfontosabb dokumentumai­nak beszerzését sem. Körül­tekintőbb figyelmet kell szentelni a vasúti kocsik műszaki állapotának, az öl­tözők és mosdók minőségi állapotára. Bjoggaasaa HlRflUO Az üzemi lap legutóbbi számából a sok érdekes cikk közül Herczegh Lajosét vá­lasztottuk. Már a címe is felkeltette érdeklődésün­ket: Mi újság a lovasoknál? A kérdésre adott válaszból megtudjuk, hogy a gazdaság lovasklubjának 1979. évi programjában kiemelt fel­adatként szerepelt a lovas­sport népszerűsítése.. A nem­zetközi gyermekév alkalmá­ból díjtalan lovaglótanfolya- mot indítanak. 12 helyett 84 xsák krumplit pakoltak Rajtavesztettek az ügyeskedők Valószínű, visszasírja ré­gi helyét Remsei István 24 éves porcsalmai és Kecskés János 24 éves urai lakos. Remsei most faluja TÜZÉP- telepén tereprendező, Kecs­kés alkalmi munkás, ám ko­rábban mindketten a ZÖLDÉRT vállalat árufor- galmi raktárosai voltak. Zöldséggel-gyümölccsel dol­goztak, s ha valamire szüksé­gük volt, az átlagvásárlótól könnyebben hozzájuthattak. Április 25-én például el­határozták, hogy vesznek 12 zsák burgonyát, s a vállalat kocsijával haza is szállíttat­ják maguknak. A rakodásnál azonban egy kicsit elszámol­ták magukat, mert a 12 zsák krumpli helyett 84 zsákkal került a teherautó platójára és a sofőr sem ismerte ki -rendesen magát, mert a mér­legház kikerülésével hajtott ki a vállalat telepéről. Két zsákkal eladtak, tizenkettőt hazavittek, hetvenet pedig egy munkatársuk apjának udvarán lepakoltak. Hogy mi volt a szándékuk, azt nem nehéz kitalálni: nyilván értékesíteni akarták, erre azonban már nem ke­rülhetett sor, mert hiányzott a telepről a hetvenkét zsák krumpli. A nyomozás során a kár megtérült, mert a bur­gonyát visszaszállították, amit pedig eladtak annak be­fizették az árát. A Mátészalkai Járásbíró­ság társtettesként elkövetett sikkasztás miatt Remsei Ist­vánt és Kecskés Jánost 5—5 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Remseit 4500, Kecs­kést 3500 forint pénz mellék- büntetés megfizetésére köte­lezte. A szabadságvesztés végrehajtását 1—1 évi próba­időre felfüggesztette. Az íté­let nem jogerős. Nézőpont

Next

/
Thumbnails
Contents