Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-06 / 234. szám
1979. október 6. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tizenhármak T örténelmünknek is megvan az őszi szomorúsága. Minden október hatodikén megállunk, s Aradra emlékezünk. Újra és újra megpróbáljuk elsorolni a vesztőhelyre hurcolt hősök neveit, s a sor közepén többnyire megakadunk. Pedig ami 130 évvel ezelőtt történt, nem egyszerűen egy bukott szabadságharc lezárása volt. A várfal tövében felakasztottak és agyonlőtték halála egy jó szándékokkal teli, s ellentmondásoktól sem mentes forradalom és szabadságharc végét is jelentette. Az eltelt 130 év során hol több, hol kevesebb lelkesedéssel és gyásszal emlékeztünk erről az eseményről. Megkíséreltük a 13 tábornok mártíromságát búfelejtőnek használni. Közben elfeledtük a neveket, lett belőlük egyszerűen a tizenhárom aradi. Származásuk, nemzetiségük, emberi kvalitásuk, katonai erényük, osztályhelyzetük más és más volt. A közös, ami összekötötte őket az életben és a halálban a zsarnoki abszolutizmus időszerűtlenségének felismerése, a szabadság újszerű értelmezése volt. Az aradi mártírok a magyar szabadságharc miatt, de egy új, igaz, nemes és emberi eszméért haltak meg. Egy nemzet küzdelmének lettek Áldozatai, de egy nemzet fölötti eszme hősei is egyben. A nemzetközi, reakció Aradon nem 13 tábornok fölött akart ítélkezni, hanem az örök szabadságvágy, a modern nemzeti és nemzetközi gondolat fölött. A történelemben sokszor és sokakat ítéltek halálra, végeztek ki, küldtek dohos börtönökbe. Ezrek neve merült a feledés homályába. A legtöbbször azért, mert hősiességük részkérdésekben nyilatkozott meg. A/, aradi tizenhárom emlékezetét eszméjük nagysága és célja őrzi. És nemcsak Magyarországon. Hogy ne legyen mód nevüket feledni. íme a tizenhárom tábornok: Aulich Lajos, Damjanich János. Knézich Károly, Lahner György, Lei- ningen-Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Pölten- berg Ernő, Török Ignác, Vé- csey Károly gróf, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Schweidcl József. OT-válasz szabolcsi képviselő felszólalására Beruházások differenciáltan Az országgyűlés nyári ülésszakán felszólalt Szabó Gusztáv nagyecsedi képviselő is, aki — többek között — azt javasolta, vizsgálják meg, miként lehetne gyorsítani a mezőgazdaságban a termelési szerkezet korszerűsítését és hogyan lehet biztosítani a mezőgazdasági beruházások támogatásánál a területi differenciáltságot. Ösztönözni a korszerűbbet Elmondta: a kedvezőtlen talajadottságból eredően még jelenleg is sok az olyan terület, ami takarmánytermesztésen kívül más növényféleséggel gazdaságosan nem hasznosítható. Hangsúlyozta, hogy a szabolcs-szatmári mezőgazdasági üzemek számára nagyon fontos a, tartalékok képzése, a felkészülés a várható beruházásokra. Kiemelte: a mezőgazdasági beruházások támogatási rendszerének erőteljesebben kellene ösztönözni az olcsóbb, de korszerű létesítmények, kipróbált technológiák bevezetését — a tervezéstől a megvalósításig. A képviselői javaslatokra a közelmúltban dr. Biró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese válaszolt a szabolcs-szatmári képviselőnek. Igazodni az adottságokhoz Többek között a következőket írta: „A mezőgazdasági beruházások támogatásának kérdéseivel a központi irányító szervek folyamatosan foglalkoznak, így többek között figyelmet fordítanak a területi különbségek problémaira is. A mezőgazdaság termelési szerkezete sok esetben nem felel meg a területi adottságoknak. Gyakran előfordul, hogy a különböző gazdálkodó egységek ugyanazt a terméket a társadalmilag indokolhatónál csak nagyobb ráfordítással tudják előállítani. Ezért célszerű lenne, különösen a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken gyorsítani a termelési szerkeKözérdek| T anácsainknál háromféle bejelentést jegyeznek: az egyéni sérelmeket, a közérdekű bejelentéseket és a közérdekű javaslatokat. Ez utóbbi kettőről, számukról, a bejelentőkről, az elintézés módjáról, idejéről külön nyilvántartást vezetnek a tanácsoknál. Ezzel is jelzik értéküket, rangjukat. Egy-egy közérdekű bejelentés vagy javaslat az emberek közügyek iránti érdeklődését, felelősségét is mutatja, ennek is fokmérője. A közügyek demokratikus intézése feltételezi az állampolgárok beleszólási jogát és igényét, a község, a település, a kultúra ügyeibe, közös dolgainkba. Ha azt tapasztalják van foganatja szavuknak, javasolnak, kezdeményeznek, ha viszont azt észlelik, csak falra szórt borsó, amit ők mondanak, közömbössé válik a közügyekkel szemben. Tiszalökön az idén 54 közérdekű javaslatot vizsgáltak meg nagy gondossággal a tanácson. Ezek nyomán mentesítették a belvíztől a Táncsics és a Kisfaluéi utcát, 1 millióért. Utat újítottak fel a Jókai utcán kétmillióból. S intézkedésre jelezték a tanácsnak: sok esetben sülét len a tiszalöki kenyér. Ezért Rakaimazra, Tiszavasváriba utaznak kenyérért. Czirják Józsefné taposta ki Nagycserkeszen, hogy végre a Magyar-bokorban is mélyfúrású kút adjon jó vizet 170 léleknek. Közérdekű bejelentés nyomán gördül reggel és este Ikarus busz Lakatosbokor és Púposhalom felé. Nagyhalászon Petró József pedagógus az autóbuszok téli fűtését sürgette féltve a kisdiákokat, Szabó Sándor és Lippai Sándor falugyűlésen tette szóvá a környezetvédelem érdekében közös szemét- tároló szükségét, kijelölését. Tiszateleken Panyiczki Sándor az orvosi váró bővítését kérte, Bodvai István Nagyhalászon újabb építési telkek kijelölését javasolta. Farkas Imrének tűnt fel, miért is van szombaton minden üzlet zárva. Egybeestek a boltosok szabad szombatjai. Segítség ez tanácsainknak. Tudják rangsorolni az igényeket, elosztani a szűkös pénzt arra, ami a legégetőbb. A közérdekű bejelentések, javaslatok társadalmi összefogásra is serkentenek, egy- egy gond megszüntetését sürgetik. A közérdekű bejelentések, javaslatok a tanács és a lakosság kapcsolatának apró lámpásai, olyan forrásai, amelyek a bizalmat táplálják az emberek és az állam- hatalom között. Farkas Kálmán zet korszerűsítését, az adottságokhoz jobban igazodó termelési struktúra kialakítását. Ennek érdekében 1980- tól e körbe tartozó üzemek árkiegészítéses támogatásának feltételeit módosítjuk. Egyes termékekre meghatározott tájkörzetekben történő termelés esetén az átlagosnál magasabb, kiemelt támogatást kívánunk biztosítani. Ez várhatóan az üzemek fejlesztési döntéseit is a kívánt irányba befolyásolja. Az észszerű termelési szerkezet kialakítását azonban — a területi különbségeken túlmenően — az is nehezíti, hogy a mezőgazdasági üzemek egy részének nem megfelelő az állóeszköz-ellátása. Térségi komplex fejlesztés 1980-ban jelentősen növeljük a mezőgazdasági termékek felvásárlási árait. A mezőgazdasági felvásárlási árrendszer emelésének alapvető célja, hogy az árak jobban tükrözzék a ráfordításokat, és csökkenjen az állami támogatás mértéke úgy, hogy közben ne romoljon, hanem javuljon a mezőgazdasági nagyüzemek önfinanszírozó képessége. Az állami támogatás csökkentése jelentős forrása a költségvetési egyensúly javításának. Várható, hogy e megfontolások alapján a mezőgazdaságban az építési beruházások költség- vetési támogatása a jelenlegi színvonal kétharmadára, a gépberuházásoké pedig a felére fog csökkenni. Ezzel párhuzamosan természetesen növekszik a saját források és a hitel szerepe. Változatlanul fontos törekvésünk, hogy a VI. ötéves tervidőszakban a beruházások ott valósuljanak meg, ahol azok kielégítik a fejlesztéssel, s azok működésével kapcsolatos hatékonysági követelményeket, a mező- gazdasági vonatkozásban elősegít. . az adott körzet (komplex) fejlesztését. Mindezek egyben azt is jelentik, hogy a népgazdaság szempontjából is fontos mezőgazdasági beruházásokat természetszerűen továbbra is támogatjuk, noha tudjuk, hogy a beruházások támogatása csak egyik tényezője annak az eszközrendszernek, amely a térségi komplex fejlesztést elősegíti. A beruházások tervezésében többek között ezért is megkülönböztetett figyelmet fordítunk a területi adottságok helyes számbavételére, az elmaradottságok fokozatos mérséklésére. Voltaképpen ebbeni törekvésünk helyességét erősítette Szabó elvtárs is parlament: felszólalásával.” Makett felv.) a Vaján megépülő ezervagonos hütőtárolórol. (E. E. Kiss Károly Garamvölgyi Zoltán Veisz László Á nehézségek felszámolásáról „Előre akkor mehetünk, ha tartós tényezőként számolunk a jelenlegi nemzetközi gazdasági viszonyokkal, ha szembenézünk a munkánkban fellelhető gyengeségekkel és felszámoljuk azokat.” (Kádár János beszédéből, az 1979. szeptember 25-i budapesti pártaktíván.) A MUNKÁS, Kiss Károly, a nyíregyházi gumigyár karbantartó lakatosa: — Néha nem könnyű a karbantartóknak, mert szinte veszekedni kell a termelőüzemmel egy kis területért, hogy dolgozni tudjunk. Mi is határidőhöz vagyunk kötve, ezért sürgetjük őket. Most például egy csehszlovák gyártmányú hengerszék áthelyezésén dolgozunk. Egy hét alatt kell végeznünk, pedig úgy mondják, hogy külső kivitelezőnek egyhónapos munka lenne. Ehhez persze az kell, hogy vasárnap is dolgozzunk. — Tudjuk, hogy sokszor nemcsak annyit kell dolgoznunk. 'ami kimondottan a karbantartáshoz tartozik Elsősorban a hangnem. a velünk való bánásmód kérdése ezért, hogy lelkesen dolgozzunk. Hiszen ha több a munka az átlagostól, akkor idegesebb a hangulat. A PÄRTTITKÄR, Garamvölgyi Zoltán, az üzem- fenntartási gyárrészlcg alapszervezeti titkára: — A gyár mai helvzete. az új abroncsgyár indítása megköveteli valamennyiünktől, hogy érezzük a nagyobb feladatok súlyát. Éppen ezért már az agitáció- ban is nagyobb szerepet szántunk annak, hogy mindenki tudja: az ő munkája része az egész kollektíva eredményének vagy sikertelenségének. A pártmegbízatásokat is szorosan ehhez kapcsoltuk. — Az, hogy ismerjük a nehézségeinket, csak a dolog egyik oldala. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy igyekszünk javítani, példa- mutatással • helytállni. Hiszen amikor sorozatban vállalják a párttagok és pártonkívüliek akár a szombat—vasárnapi munkát is, akkor már erről van szó. Sokat segít ebben, hogy éppen az üzemfenntartásnál dolgozik a legtöbb szakmunkás, a törzsgárda tagjai. AZ IRÁNYÍTÓ, Veisz László, az üzemfenntartási gyárrészleg vezetője: — A gumigyár történetében talán a legkeményebb évünk van. Egyszerre kell megbirkózni a mezőgazda- sági abroncsgyár indításával, s a régi üzemek karbantartásával. Ráadásul a változó helyzethez szükséges igazodnunk, ugyanis a piacon éppen azokból a termékekből van nagyobb kereslet, amelyeknél a termelési kapacitás a legjobban ki van használva. Ahhoz, hogy éjjel-nappal üzemeljenek a berendezések, megfeszített karbantartó munka kell. — A mi gyárrészlegünk a termelési célt szolgálja. Ebből adódik, hogy sokszor gyorsan változtatni, 'alkalmazkodni kell az igényekhez, nem lehet mindent előre megtervezni. — Bár nehéz évet zárunk, azonban nem biztos, hogy később könnyebb lesz. Nem lehet ölbe tett kézzel várni a holnapra. Lányi Botond I gencsak megárthatott itt a barabási hegyen a darazsaknak, mert olyan kacskaringósan repdesnek, mint lakodalomban a hegedűszó. örül ennek a gazda, hiszen azt mutatja, édes a termés, erős lesz a bor. Pedig hol van még a szüret! Legalább két-három hét, akkorra érik be igazán a királyleányka meg a furmint. Igaz, már ma is hozzá lehetne fogni a szedéshez, de szép az idő, most nő igazán a cukortartalom, hát érdemes várni. Kaptatunk a meredek hegyoldalon. Néha egy-egy álmos varjú vitorlázik el fölöttünk, károgására lentről hordók döngése felel. A Nyír- madai Állami Gazdaság emberei készülnek a szüretre, tisztítják a hordókat, a pincéket. — Ez még semmi! — legyint Kozák Lajos első osztályú szőlőmester. — Akkor Szőlőhegyen látta volna meg. mikor még nem érte a jég. Majd’ egy fél óráig tyúktojás nagyságú jég verte a határt, elvitte a termés háromnegyedét. Augusztus 4. volt, egy jó ideig megemlegetem ezt a napot. — Azt mondják a barabási szőlő jó évjáratban vetekszik a tokajival. — Nézze meg ezt a fürtöt! — hajol közel egy tőkéhez a mester. — Hárslevelű, a szemek már aszusodnak. Ha ilyen marad az idő, a mi borunk nem igen lesz gyengébb a tokajinál. S ez nagy szó! Mert bármennyire is siratják a tokaji szőlőt, az még mindig fejedelmi. Nagyon bosszant ez a jég! Ha nem jön, olyan termést takarítunk be, hogy párját ritkította volna. Tavaly például rengeteg szőlőnk termett, de a minőség, vagy ahogy mi mondjuk, a cukortartalma csapnivaló volt. Felértünk a hegyre. Csodás innen a táj! Alattunk Mezőka- szony meg Barabás, kissé távolabb a dé- dai meg a beregszászi hegyek. Itt véget ért már a szőlő birodalma, csak az erdei málna meg a sűrű kökénybokrok pompáznak. — Ritkán jár erre ember, legfeljebb a szőlőmunkások — mondja Kozák. — Nagyon jó a kapcsolatunk a határőrökkel, ismerjük egymást személyesen, segíteni is szoktunk, ha a helyzet úgy kívánja. Itt lesznek például a szüreten is, az iskolásokkal együtt, nélkülük aligha boldogulnánk. A völgy felé vesz- szük utunkat. Gondosan ápolt sorok között haladunk, látszik minden tőkén, hozzáértő kezek gondozzák őket. Nem is csoda, hogy ilyen kövéren pompáznak, hiszen Kozák Lajos mióta az eszét tudja, mindig szőlővel foglalkozik. Több mint negyven esztendővel ezelőtt ültette itt a barabási hegyen az első venyigét, s azóta ki tudja hány tőke hozott már termést, amiket ő gondozott. Már lassan annak is harminc esztendeje, hogy a madai állami gazdaság dolgozója, s pontosan negyedszázada, hogy első osztályú szőlőmesternek nevezték ki. — Nincs ennek semmi titka — mondja — szeretni kell a szőlőt, s biztosan meghálálja. Szerettem valamikor a bort is, de az idő meggyengíti az embert... Most már csak jobbára a színében gyönyörködöm. De még az is jólesik az embernek. B. G. Újításokból 450 ezer forint Az idén a MOM mátészalkai gyárában hat újítást nyújtottak be a dolgozók, s gyors, alapos elbírálás után négyet fogadtak el kísérletre. Három a külföldön is jól ismert szemüveglencse gyártásával van kapcsolatban, egy pedig a vízóra-házöntvény se- lejtjét csökkenti. Két újítás alkalmazásával a szemüveglencse-megmunkáló gépek élettartamát, üzemeltetésük idejét növelik. Ezzel a gépek felújítására és karbantartására fordítandó összeg csökkenthető. A harmadik újítás lényege, hogy eddig a szemüveglencsék fényezését műanyaggal végéz- ték, s ez elég drága volt. A most alkalmazott újítással a lencsék élettartamát lehet megnövelni azzal, hogy a műanyagot szintetikus gyantával impregnálják. A víz- óraház-öntvényeknél a selejt csökkentése érdekében műanyag gyantát használnak. A négy újítás eredménye ez évben várhatóan megközelíti a 450 ezer forintot. Mi a véleménye?
