Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-31 / 255. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 31. Okosan élni A város egészségügyéhez értők mondják: a település lakossága egészséges. örvendjünk a jelenlegi helyzetnek, de ugyanakkor tekintsünk is előre. Mert a település városi rangja, annak majdani minden következménye megkívánja ezt is. Miről is van szó? Nem kevesebbről, mint arról: az itt élő nyoícezep^rtfbéirnek fel kell készülni az urbanizáció olyan következményeire is, melyek egy faluban aligha fenyegettek. Pontos ez a szó, hogy fenyegettek? Tulajdonképpen nem, hiszen nem rossz dolgok "ijesztő"-voltáról van szó. Csupán új dolgokról, melyek tagadhatatlanul megérintik az embert. ' Egyre többen költöznek bérházakba. Mind nagyobb a forgalom. Számtalan környezeti ártalom jelentkezik. Nagyobb a nyüzsgés, a tolakodás. Uj szokások jelentkeznek mindenfelé. Az iparosodásnak is megvannak a. maga emberi buktatói. Egyre nagyobb követelmény elé kerülnek a fiatalok is. Magyarán: az élet tartogat újat, meglepőt, sőt mi több, megrázót mindenkinek. u ogy miként kerül ez az egészségügyhöz? Egyszerű: az újat, a mást csak akkor tudja az ember zavaró következmények nélkül elviselni, ha idegileg, szellemileg felkészül. A mentálhigiéné, más szóval a szellem egészségügye szoros egységben van azzal, amit a test egészségügyének nevezünk. Feladat tehát, hogy mindenki okosan készüljön a jobbat és többet ígérő életre. Készüljön úgy, hogy el tudja viselni a terhelést, egészségben, az értelmes élet szabályai szerint. JÓK AZ ALAPOK, DE... Konzilium az egészségügyről Konzíliumot tartottunk. A kérdés egy volt: milyen az egészségügyi ellátás helyzete Fehérgyarmaton. Akik részt vettek: dr. Kovács László kórházigazgató, Paládi Gusztávné városi vezető védőnő, Szántó Lajosné tanácsos, dr. Rácz József közegészségügyi felügyelő, körzeti orvos, Váradi Lajos közegészség- ügyi ellenőr, dr. Preku Lajos tanácstitkár, dr. Sánczi Gyula, a rendelő- intézet főorvosa. ló alapellátás — A város költségvetésének csaknem 50 százaléka szolgálja az egészségügyet — kezdi dr. Preku Lajos. A városban három felnőtt-, egy gyermekkörzet működik, négy csecsemőkörzet, két bölcsőde, öregek napközije, négy gyárban üzemorvos szolgálja az emberek egészségét. — Vegyük ehhez — folytatja a kórház igazgatója —, hogy itt van a kórház is, amely egyben járási, sőt, területi feladatokat is ellát, a tüdőgondozó, a két gyógyszertár. Mindez azt jelzi: igen jók az alapok. Egy orvosra átlag 2,5 ezer beteg jut, ami elviselhető. A kórház 72 ezer ember ellátását végzi. Ami talán a legnehezebb terület, az a fogorvosi. Az egész járásban összesen kettő található, egy-egyre 25 ezer beteg jut. — És ha már a kórházról esik szó — egészíti ki az eddigieket dr. Sánczi —, beszélni kell a vele kezdettől egységesen szervezett rendelőintézetről is. A rendelési órák száma itt napi 75, ami igen jónak mondható. Tegyük hozzá: a műszerezettség is kielégítő. így aztán ha az alapellátásról beszélünk, ez a része rendben is volna. ló együttműködéssel ! — Hogy a kép teljes legyen — zárja a kört dr. Rácz — azt is mondjuk el, hogy a körzeti rendelők korszerűek, annak épültek, amire használjuk, még jó ideig kulturált ellátást tudunk bennük nyújtani. Ez lényeges, hiszen az itt folyó munka az első vonal, nem mindegy, hogy milyen szinten foglalkozunk a hozzánk fordulókkal. — A város egészségügyi munkájára ma az a jellemző — mondja dr. Kovács —, hogy minden szinten kiváló együttműködés alakult ki. Értem ezt a szakmai tapasztalatcserékre, konferenciákra, a vizsgálatok olyan szintjére, ami a párhuzamosságot csökkenti. Jellemző, hogy olyan esetben, ha valahol az orvos társadalmi munkájára van szükség, mindig van jelentkező. így látjuk el például az öregek napközijét is. — De tartsunk sort — szól közbe Paládi Gusztávné —, és kezdjük talán a legkisebbeknél. Ügy érzem, hogy az egészséges népesség kérdése a tanácsadásokon, a terhesgondozásokon, a csecsemők ellátásánál kezdődik. Érzésem szerint a helyzet itt jó, bár a bölcsődei helyzet egyre feszítőbb lesz. A városiasodásnak ez is eredménye. — Általában a gyermekintézmények fejlesztésre várnak — így a tanácstitkár. — Van egy olyan terület, amely viszont már most égető gondokat vet fel — folytatja a gondolatokat Szántó Lajosné. Ez az idős emberek sorsa. Településünkön a lakosság mintegy 13 százaléka hatvan év feletti. Már most tudunk az öregek napközijében 40 főről gondoskodni, megszerveztük az étel házhoz szállítását, a hivatásos és társadalmi gondozók betöltik hivatásukat. De ennél több kell. Valóban, a létszámot lehet emelni, sokakat meg kell győzni: a segítés nem megalázó. Időszerű lesz egy szociális otthon építését is fontolgatni. — Évente 1,2 milliót fordítunk az idős emberek támogatására — zárja a témát Szántóné. Azt is tudjuk, nem minden a pénz. Kellenek azok, akik tudnak és akarnak velünk dolgozni, napi, emberi gondok megoldásán. Az öregeket, de a fiatalokat is sok mindentől kell megvédeni — veszi át a szót Váradi Lajos. És itt hadd térjek rá o közegészségügyi feladatokra. Talán nem is hiszik sokan, hogy az ismert vizsgálatokon. intézkedéseken kívül mennyi feladat vár a szolgálatra. — Aki bemegy a járási hivatalba, a KÖJÁLL-hoz, mondja df. Rácz —, nem is sejti, hogy ebben a zsúfolt, mostoha helyiségben a legmaibb és a holnapi dolgok sokaságával foglalkoznak. Pedig itt válik el, milyen egészséges lesz többek között a környezet. — Nézzünk néhány területet — fűzi a szót Váradi. Itt van a. levegőszennyezés. Aki itt él, tudja, milyen gondot jelent az aszfaltüzem. Egyszerűen elviselhetetlen a szennyezése. Harcolunk is emiatt. Vagy nézzük a SERKÖV-öt. A híg trágyalé szennyezés, a mi kötött talajunkon előbb-utóbb az élő- és a talajvizek minőségét rontja, ki tudja, milyen következménnyel. Fájó pontok — Egészséges-e a város? — hangzik kérdésem. — Nem rosszabb a helyzet, mint másutt. — Jó lenne, ha nem fogyna annyi szesz. Ez sok baj okozója. — Igen sok a foglalkozási megbetegedés, főleg a reuma. Nincs hozzá se ágy, se orvos. — Nem megoldott a rehabilitáció, ez sok ember sorsát befolyásolja. — A városi életmód is okoz traumákat. Ehhez hatékonyabb egészségnevelés szükséges. A mai viszonyok tehát olyanok, mint általában városainkban. A fájó pontok ismerete viszont egyben program is, a jövőhöz. Ahogy hallgattam a konzílium részvevőit; elhiszem: megoldják ezt is. n Zöldkeresztben Gyermekorvos és három szakképzett védőnő hetenként tanácsadásokkal és vizsgálattal őrzi a kismamák és a csecsemők egészségét a nyolcezres városban. Jelenleg 144 csecsemő, illetve 88 terhes mama látogatja a népszerű Zöldkeresztet. Nagy előrelépés viszont, hogy mindenki részt vett terhesgondozáson, a vizsgálatokon, különböző oltásokon. Jelenleg is van olyan kismama, aki 14 évesen szült, s a legidősebb kismama sem haladja túl a 33 évet. Sokat jelent, hogy a nők időben jelentkeznek a kórház nőgyógyászati szakrendelésén. Dr. Tóth Julianna gyermekorvos De-Per-Te oltásban részesíti Tarr Vandát. Megelőzés, nevelés Csökkenteni az ártalmakat Több, mint 100 éve működik Fehérgyarmaton gyógyszertár, s évtizedek óta a Kossuth téren. Hosszú volt az út a „Gyógyszertár az isteni gondviseléshez” létesítménytől a 17/20-as Rozsnyay gyógyszertárig. A megye nyolc Felvételünkön az asszisztensek gyógyszerkészítés közben. legnagyobb forgalmú gyógyszertára közé tartozó létesítményben 6—700 ember fordult meg átlagosan naponta. A hazai gyógyszerkincs mellett a külföldi gyógyszerkészítmények sokasága is megtalálható. A tizenkilenc dolgozó — köztük 4 szakképzett, s egy államvizsga előtt álló gyógyszerész és 12 asszisztens, valamint a pénztáros és takarító — különösen járványos időszakban dolgozik erején felül. A 3 milliós évi forgalom a járás több községe betegellátását is jelzi. A közelmúltban történt alakítás óta korszerű körülmények között dolgozhatnak, s amennyiben megoldódik a" cserépkályhák központi fűtéssel történő felváltása — hosz- szú ideig biztosíthatják a betegek gyógyszerrel való ellátását. A patika munkájával nem áll egyedül, feladatát jól egészíti ki a Kazay gyógyszertár. A Közegészségügyi Járványügyi Szolgálat munkáját három közegészségügyi járványügyi ellenőr és három egészségőr látja el, a közegészségügyi-járványügyi felügyelő irányításával. Fő feladatuk a megelőzés. Céljuk: az emberek egészségkárosodásának megakadályozása, munkaképességük megóvása, illetve a munkaképesség-csökkenést, munkaártalmat okozó tényezők kiküszöbölése. Szakmai ellenőrzésük alá tartozik a járás és város 1093 nyilvántartott boltegysége. Kiemelkedő feladat a lakosság ivóvízhálózatának rendszeres helyi és laboratóriumi vizsgálata, azok fertőzöttségének megelőzése, melynek eredménye, hogy járásunk-városunk területén vízjárvány még nem fordult elő. A szemét- és szennyvízkezelésnél még nincs kellő eredmény. Rendszeresen vizsgálják a gyermekintézmények, iskolák, óvodák közegészség- ügyi állapotát. Gyakori feladat az élelmiszert árusító boltokban, éttermekben, italboltokban, cukrászdákban a minőség, a szavatossági idők betartásának ellenőrzése. Napi gond, hogy több esetben nem megfelelő higiéniájú helyiségekben történik a tej begyűjtése, átmeneti tárolása. Ellenőrzik a járás és a város területén az ipari és mezőgazdasági üzemeket munka-egészségügyi szempontból is. A termelőszövetkezetekben ugyanis a kemizálás előtérbe kerülésével fokozódtak a foglalkozási veHONISMERET A SZEMÉRT. A fehér- gyarmati kórházban heti 10 órában rendel dr. Molnár István. Előtte jelennek meg azok, akiknek látászavarai vannak, azok a gyermekek, akiket az iskola küld. De ezzel még korántsem ért véget a munkája. A továbbtanulók, a munkaalkalmassági vizsgára jelentkezők, a jogosítványt érvényesítők is itt kötnek ki, de rajtuk kívül mindig-akad beteg, akinek szemsérülését kell ellátni. így aztán havonta 700—1000 ember is megfordul a rendelőben. (Molnár Károly felvétele) Sok falu, egy orvos Fehérgyarmaton az 1848-as szabadságharc után rendkívüli mértékben megnőtt a hivatali apparátus. Járási székhely lett ekkor a település, ami bizonyos feilődést is hozott. Ekkor a régi postaépületet és a patikát is újjáépítették, s egy orvos is működött a faluban. Mint a korabeli krónikák feljegyzik, ez nagy szó volt, hiszen nemcsak Fehérgyarmat, de a környék egészségügyét is el tudta látni. Márpedig feladat akadt bőven ekkor is, korábban is. írások tanúsítják, volt itt kolerajárvány, malária, de igen sok dolgot adott az orvosnak a tűzvész is, amely ..többször is pusztított Fehérgyarmaton. Az egészségügyben akkor következett be erőteljes javulás, amikor megkezdődött a vasútépítés, 1898-ban, amivel az általános gazdasági helyzet fellendülése is együtt jár. szélyek. Ezt a toxikológus gyógyszerészek segítségével ellenőrzik, az eredmény nem maradt el: az utóbbi két évben egyáltalán nem fordult elő növényvédőszer-mérge- zés. A laboratóriumi munka is hozzájárult ahhoz, hogy a munkaártalmakat a megengedett érték alá sikerült csökkenteni, pl. a Mechanikai Mérlegek Gyárában, a MEZŐGÉP, az Aszfaltkeverő üzemnél. Nem volt tömeges járványszerű megbetegedés a városban-járásban; s a köz- étkeztetésekben, gyermekkollektívákban fertőző megbetegedéseket is csak legfeljebb szórványosan észleltek. A felvilágosító munkát igazolja, hogy a legutóbbi gyermekbénulás elleni védőoltást gyakorlatilag mindenki megkapta. (m. k.) Az oldalt összeállította: BÜRGET LAJOS
