Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-31 / 255. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 31. Okosan élni A város egészségügyé­hez értők mondják: a tele­pülés lakossága egészsé­ges. örvendjünk a jelen­legi helyzetnek, de ugyan­akkor tekintsünk is előre. Mert a település városi rangja, annak majdani minden következménye megkívánja ezt is. Miről is van szó? Nem keve­sebbről, mint arról: az itt élő nyoícezep^rtfbéirnek fel kell készülni az urbanizá­ció olyan következményei­re is, melyek egy faluban aligha fenyegettek. Pontos ez a szó, hogy fenyegettek? Tulajdonképpen nem, hi­szen nem rossz dolgok "ijesztő"-voltáról van szó. Csupán új dolgokról, me­lyek tagadhatatlanul meg­érintik az embert. ' Egyre többen költöznek bérházakba. Mind na­gyobb a forgalom. Szám­talan környezeti ártalom jelentkezik. Nagyobb a nyüzsgés, a tolakodás. Uj szokások jelentkeznek mindenfelé. Az iparoso­dásnak is megvannak a. maga emberi buktatói. Egyre nagyobb követel­mény elé kerülnek a fia­talok is. Magyarán: az élet tartogat újat, meglepőt, sőt mi több, megrázót mindenkinek. u ogy miként kerül ez az egészségügyhöz? Egy­szerű: az újat, a mást csak akkor tudja az ember za­varó következmények nél­kül elviselni, ha idegileg, szellemileg felkészül. A mentálhigiéné, más szóval a szellem egészségügye szoros egységben van az­zal, amit a test egészség­ügyének nevezünk. Fel­adat tehát, hogy minden­ki okosan készüljön a job­bat és többet ígérő életre. Készüljön úgy, hogy el tudja viselni a terhelést, egészségben, az értelmes élet szabályai szerint. JÓK AZ ALAPOK, DE... Konzilium az egészségügyről Konzíliumot tartottunk. A kérdés egy volt: milyen az egészségügyi ellátás helyzete Fehérgyarmaton. Akik részt vettek: dr. Ko­vács László kórházigazga­tó, Paládi Gusztávné vá­rosi vezető védőnő, Szántó Lajosné tanácsos, dr. Rácz József közegészségügyi felügyelő, körzeti orvos, Váradi Lajos közegészség- ügyi ellenőr, dr. Preku Lajos tanácstitkár, dr. Sánczi Gyula, a rendelő- intézet főorvosa. ló alapellátás — A város költségvetésé­nek csaknem 50 százaléka szolgálja az egészségügyet — kezdi dr. Preku Lajos. A vá­rosban három felnőtt-, egy gyermekkörzet működik, négy csecsemőkörzet, két böl­csőde, öregek napközije, négy gyárban üzemorvos szolgálja az emberek egészségét. — Vegyük ehhez — folytat­ja a kórház igazgatója —, hogy itt van a kórház is, amely egyben járási, sőt, te­rületi feladatokat is ellát, a tüdőgondozó, a két gyógy­szertár. Mindez azt jelzi: igen jók az alapok. Egy or­vosra átlag 2,5 ezer beteg jut, ami elviselhető. A kórház 72 ezer ember ellátását végzi. Ami talán a legnehezebb te­rület, az a fogorvosi. Az egész járásban összesen kettő talál­ható, egy-egyre 25 ezer be­teg jut. — És ha már a kórházról esik szó — egészíti ki az ed­digieket dr. Sánczi —, be­szélni kell a vele kezdettől egységesen szervezett rende­lőintézetről is. A rendelési órák száma itt napi 75, ami igen jónak mondható. Tegyük hozzá: a műszerezettség is ki­elégítő. így aztán ha az alap­ellátásról beszélünk, ez a ré­sze rendben is volna. ló együtt­működéssel ! — Hogy a kép teljes legyen — zárja a kört dr. Rácz — azt is mondjuk el, hogy a körzeti rendelők korszerűek, annak épültek, amire hasz­náljuk, még jó ideig kultu­rált ellátást tudunk bennük nyújtani. Ez lényeges, hiszen az itt folyó munka az első vonal, nem mindegy, hogy milyen szinten foglalkozunk a hozzánk fordulókkal. — A város egészségügyi munkájára ma az a jellemző — mondja dr. Kovács —, hogy minden szinten kiváló együttműködés alakult ki. Értem ezt a szakmai tapasz­talatcserékre, konferenciákra, a vizsgálatok olyan szintjére, ami a párhuzamosságot csök­kenti. Jellemző, hogy olyan esetben, ha valahol az orvos társadalmi munkájára van szükség, mindig van jelent­kező. így látjuk el például az öregek napközijét is. — De tartsunk sort — szól közbe Paládi Gusztávné —, és kezdjük talán a legkiseb­beknél. Ügy érzem, hogy az egészséges népesség kérdése a tanácsadásokon, a terhes­gondozásokon, a csecsemők ellátásánál kezdődik. Érzé­sem szerint a helyzet itt jó, bár a bölcsődei helyzet egyre feszítőbb lesz. A városiaso­dásnak ez is eredménye. — Általában a gyermekin­tézmények fejlesztésre vár­nak — így a tanácstitkár. — Van egy olyan terület, amely viszont már most égető gondokat vet fel — folytatja a gondolatokat Szántó La­josné. Ez az idős emberek sorsa. Településünkön a la­kosság mintegy 13 százaléka hatvan év feletti. Már most tudunk az öregek napközijé­ben 40 főről gondoskodni, megszerveztük az étel ház­hoz szállítását, a hivatásos és társadalmi gondozók betöltik hivatásukat. De ennél több kell. Valóban, a létszámot lehet emelni, sokakat meg kell győzni: a segítés nem meg­alázó. Időszerű lesz egy szo­ciális otthon építését is fon­tolgatni. — Évente 1,2 milliót fordí­tunk az idős emberek támo­gatására — zárja a témát Szántóné. Azt is tudjuk, nem minden a pénz. Kelle­nek azok, akik tudnak és akarnak velünk dolgozni, na­pi, emberi gondok megoldá­sán. Az öregeket, de a fiatalokat is sok mindentől kell meg­védeni — veszi át a szót Vá­radi Lajos. És itt hadd térjek rá o közegészségügyi felada­tokra. Talán nem is hiszik sokan, hogy az ismert vizs­gálatokon. intézkedéseken kívül mennyi feladat vár a szolgálatra. — Aki bemegy a járási hi­vatalba, a KÖJÁLL-hoz, mondja df. Rácz —, nem is sejti, hogy ebben a zsúfolt, mostoha helyiségben a leg­maibb és a holnapi dolgok sokaságával foglalkoznak. Pedig itt válik el, milyen egészséges lesz többek között a környezet. — Nézzünk néhány terüle­tet — fűzi a szót Váradi. Itt van a. levegőszennyezés. Aki itt él, tudja, milyen gondot jelent az aszfaltüzem. Egy­szerűen elviselhetetlen a szennyezése. Harcolunk is emiatt. Vagy nézzük a SERKÖV-öt. A híg trágyalé szennyezés, a mi kötött ta­lajunkon előbb-utóbb az élő- és a talajvizek minőségét rontja, ki tudja, milyen kö­vetkezménnyel. Fájó pontok — Egészséges-e a város? — hangzik kérdésem. — Nem rosszabb a helyzet, mint másutt. — Jó lenne, ha nem fogy­na annyi szesz. Ez sok baj okozója. — Igen sok a foglalkozási megbetegedés, főleg a reuma. Nincs hozzá se ágy, se orvos. — Nem megoldott a reha­bilitáció, ez sok ember sorsát befolyásolja. — A városi életmód is okoz traumákat. Ehhez ha­tékonyabb egészségnevelés szükséges. A mai viszonyok tehát olyanok, mint általában vá­rosainkban. A fájó pontok is­merete viszont egyben prog­ram is, a jövőhöz. Ahogy hallgattam a konzílium részvevőit; elhiszem: megold­ják ezt is. n Zöldkeresztben Gyermekorvos és három szakképzett védőnő heten­ként tanácsadásokkal és vizs­gálattal őrzi a kismamák és a csecsemők egészségét a nyolcezres városban. Jelen­leg 144 csecsemő, illetve 88 terhes mama látogatja a nép­szerű Zöldkeresztet. Nagy előrelépés viszont, hogy mindenki részt vett terhesgondozáson, a vizsgá­latokon, különböző oltásokon. Jelenleg is van olyan kisma­ma, aki 14 évesen szült, s a leg­idősebb kismama sem halad­ja túl a 33 évet. Sokat jelent, hogy a nők időben jelentkez­nek a kórház nőgyógyászati szakrendelésén. Dr. Tóth Julianna gyermekorvos De-Per-Te oltásban részesíti Tarr Vandát. Megelőzés, nevelés Csökkenteni az ártalmakat Több, mint 100 éve műkö­dik Fehérgyarmaton gyógy­szertár, s évtizedek óta a Kossuth téren. Hosszú volt az út a „Gyógyszertár az isteni gondviseléshez” létesítmény­től a 17/20-as Rozsnyay gyógyszertárig. A megye nyolc Felvételünkön az asszisztensek gyógyszerkészítés közben. legnagyobb forgalmú gyógy­szertára közé tartozó létesít­ményben 6—700 ember for­dult meg átlagosan naponta. A hazai gyógyszerkincs mel­lett a külföldi gyógyszerké­szítmények sokasága is meg­található. A tizenkilenc dol­gozó — köztük 4 szakképzett, s egy államvizsga előtt álló gyógyszerész és 12 asszisztens, valamint a pénztáros és ta­karító — különösen járvá­nyos időszakban dolgozik ere­jén felül. A 3 milliós évi for­galom a járás több községe betegellátását is jelzi. A kö­zelmúltban történt alakítás óta korszerű körülmények között dolgozhatnak, s amennyiben megoldódik a" cserépkályhák központi fűtés­sel történő felváltása — hosz- szú ideig biztosíthatják a be­tegek gyógyszerrel való ellá­tását. A patika munkájával nem áll egyedül, feladatát jól egészíti ki a Kazay gyógy­szertár. A Közegészségügyi Jár­ványügyi Szolgálat munkáját három közegészségügyi jár­ványügyi ellenőr és három egészségőr látja el, a köz­egészségügyi-járványügyi felügyelő irányításával. Fő feladatuk a megelőzés. Céljuk: az emberek egész­ségkárosodásának megaka­dályozása, munkaképessé­gük megóvása, illetve a mun­kaképesség-csökkenést, mun­kaártalmat okozó tényezők kiküszöbölése. Szakmai el­lenőrzésük alá tartozik a já­rás és város 1093 nyilvántar­tott boltegysége. Kiemelkedő feladat a lakosság ivóvízhá­lózatának rendszeres helyi és laboratóriumi vizsgálata, azok fertőzöttségének meg­előzése, melynek eredménye, hogy járásunk-városunk te­rületén vízjárvány még nem fordult elő. A szemét- és szennyvízkezelésnél még nincs kellő eredmény. Rendszeresen vizsgálják a gyermekintézmények, is­kolák, óvodák közegészség- ügyi állapotát. Gyakori fel­adat az élelmiszert árusító boltokban, éttermekben, ital­boltokban, cukrászdákban a minőség, a szavatossági idők betartásának ellenőrzése. Na­pi gond, hogy több esetben nem megfelelő higiéniájú he­lyiségekben történik a tej begyűjtése, átmeneti tárolá­sa. Ellenőrzik a járás és a vá­ros területén az ipari és me­zőgazdasági üzemeket mun­ka-egészségügyi szempont­ból is. A termelőszövetkeze­tekben ugyanis a kemizálás előtérbe kerülésével foko­zódtak a foglalkozási ve­HONISMERET A SZEMÉRT. A fehér- gyarmati kórházban heti 10 órában rendel dr. Mol­nár István. Előtte jelen­nek meg azok, akiknek lá­tászavarai vannak, azok a gyermekek, akiket az is­kola küld. De ezzel még korántsem ért véget a munkája. A továbbtanu­lók, a munkaalkalmassági vizsgára jelentkezők, a jo­gosítványt érvényesítők is itt kötnek ki, de rajtuk kívül mindig-akad beteg, akinek szemsérülését kell ellátni. így aztán havonta 700—1000 ember is meg­fordul a rendelőben. (Mol­nár Károly felvétele) Sok falu, egy orvos Fehérgyarmaton az 1848-as szabadságharc után rendkí­vüli mértékben megnőtt a hivatali apparátus. Járási székhely lett ekkor a telepü­lés, ami bizonyos feilődést is hozott. Ekkor a régi posta­épületet és a patikát is újjá­építették, s egy orvos is mű­ködött a faluban. Mint a ko­rabeli krónikák feljegyzik, ez nagy szó volt, hiszen nemcsak Fehérgyarmat, de a környék egészségügyét is el tudta lát­ni. Márpedig feladat akadt bőven ekkor is, korábban is. írások tanúsítják, volt itt ko­lerajárvány, malária, de igen sok dolgot adott az orvosnak a tűzvész is, amely ..többször is pusztított Fehérgyarmaton. Az egészségügyben akkor kö­vetkezett be erőteljes javu­lás, amikor megkezdődött a vasútépítés, 1898-ban, amivel az általános gazdasági helyzet fellendülése is együtt jár. szélyek. Ezt a toxikológus gyógyszerészek segítségével ellenőrzik, az eredmény nem maradt el: az utóbbi két év­ben egyáltalán nem fordult elő növényvédőszer-mérge- zés. A laboratóriumi munka is hozzájárult ahhoz, hogy a munkaártalmakat a megen­gedett érték alá sikerült csökkenteni, pl. a Mechani­kai Mérlegek Gyárában, a MEZŐGÉP, az Aszfaltkeverő üzemnél. Nem volt tömeges jár­ványszerű megbetegedés a városban-járásban; s a köz- étkeztetésekben, gyermek­kollektívákban fertőző meg­betegedéseket is csak legfel­jebb szórványosan észleltek. A felvilágosító munkát iga­zolja, hogy a legutóbbi gyer­mekbénulás elleni védőoltást gyakorlatilag mindenki meg­kapta. (m. k.) Az oldalt összeállította: BÜRGET LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents