Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-30 / 254. szám
1979. október 30. KELET-MAGYARORSZÁG 3 3S ÉVE SZABADULT FEL MEGYÉNK Történelmi napok A z 1944-es történelmi esztendő ősze megyénk népének nemcsak a háború végét, hanem ezzel együtt egy új élet, egy új korszak kezdetét is jelentette. A Malinovszkij marsall vezette 2. ukrán front és a 4. román hadsereg egységei viszonylag rövid idő — alig egy fél hónap — alatt felszabadították Szabolcs- Szatmár területét. November 1-én a harcok véget értek. A harcok emlékeit a gondosan ápolt katonasírok őrzik, mintegy figyelmeztetésül, hogy a szabadságot nem adták ingyen. Nyíregyháza és Nagykálló kivételévela megye területén nagyobb hadműveletek nem voltak, de így is jelentős károk keletkeztek. A megvert és menekülésre kényszerülő fasj^zta egységek ajgol c^ak tehették, kíméletlenül pusztították az anyagi értékeket. Visszavonulásukat lerombolt középületek, felrobbantott hidak és vasutak jelezték. A front elvonulása utáni kép lehangoló látványt nyújtott, mely az emberek lelkében élő bizonytalansággal, kilá- tástalansággal párosult. Célt, reményt kellett gyújtani a szívekben, hogy hozzákezdhessenek a háború okozta sebek begyógyításához, az új élet megteremtéséhez. Kedvező feltételeket biztosított ehhez a felszabadító szovjet csapatok jelenléte. Ezek az erők gyorsan magukra találtak, hogy kezükbe vegyék a politikai, közigazgatási élet megszervezését, irányítását. A megye székhelye, Nyíregyháza október 31-én szabadult fel, és még az nap megjelent a szovjet városparancsnok által kinevezett Ideiglenes Városi Tanács „felhívása”, amely a szovjet katonai parancsnokság által a felszabadított területeken kiadott első hirdetményeinek lényegét tartalmazta. A városi közigazgatás élére, polgármesternek Fazekas Jápos szociáldemokrata munkás került. A közigazgatásban kaptak szerepet többek között Jeles László, Danko András, a munkásmozgalom ismert személye és Schmidt Mihály, aki 1905-ben egyik alapító tagja volt a szociáldemokrata párt nyíregyházi szervezetének. A rendőrség megszervezésére a szintén munkásmozgálrtil múlttal rendelkező Sajben András, nyíregyházi földmunkás kapott megbízatást. Az új városi vezetés első intézkedései közé tartozott a szegénygondozás megszervezése, a népkonyha felállítása, a nyomda rendbeszedése, az újság megindítása, a kereskedelem, a piaci árusítás normalizálása, a közellátás biztosítása. Vásárosnaményban a katonai felszabadítás után köz- igazgatási intéző bizottság alakult. November 10-én már közrendeletben szólította fel a községi vezetőket a köz- igazgatás megszervezésére, november 14-én pedig értekezleten beszélték meg a feladatokat. A közigazgatási bizottság tagjai között voltak Muszka Sándor, Aranyosi István, Pál Gyula 1919-es kommunisták. A megye többi községében is megindult a helyi igazgatás megszervezése, bár az első időszakban komoly nehézséget jelentett a telefon-összeköttetés, a közlekedés, valamint a posta működésének hiánya. Ilyen körülmények között még nagyobb jelentőséget kapott a helyi erők kezdeményezése, önálló cselekvése. A nyírbogdányi járásból már november 24-én jelentették, hogy minden községben megalakultak a községi elöljáróságok. Kisvárdán a Bessenyei György Reálgimnáziumban december 1-én megkezdődött a tanítás. A közigazgatás megszervezésében, a létrejövő népi bizottságokban szinte mindenütt ott találhatjuk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért vívott harcokban részt vett internacionalistákat is. Olyanokat, mint a nagyhalászi J. Kovács János, az olcsvai Gál János, a tiszalö- ki Huri Lajos, a tarpai Jenei Sándor. Az élet megindulásában nagy szerepet játszottak a demokratikus pártok, köztük az MKP helyi szervezetei. Korabeli írott források — néhány eset kivételével — nem nagyon maradtak fenn az első helyi kommunista párt- szervezetek megalakulásáról. Az emlékezet azonban megőrizte és ezek összegyűjtésével ma már képet alkothatunk magunknak, hogyan és milyen körülmények között jöttek létre az első pártszervezetek. Ezek alapján bizton állíthatjuk, hogy megyénkben az első kommunista pártszervezet Nyíregyházán alakult 1944. november végén — december elején. Ezt bizonyítják az első párttagsági könyvbe — amit saját maguk készítettek — történt bejegyzések is. A nyíregyházi pártszervezet megalakításában kezdeményező szerepe volt Pintér Andrásnak, Murczkó Károlynak és Ber- náth Györgynek, akik egyben az első vezetőségnek is a tagjai voltak. Pintér András — aki később megyei titkár lett — irányításával kezdődött a megyében a helyi kommunista pártszervezetek . kiépítése. A pártszervező munka nagyon nehéz körülmények között történt. A 25 éves fasiszta propaganda, a kommunizmusról terjesztett rágalom erősen éreztette hatását. Bátorság és a jövőbe vetett hit kellett ahhoz, hogy valaki, vagy valakik 1944 őszén kez- deményezően lépjenek fel a kommunista pártszervezet megalakításában. Szerencsére akadtak ilyen emberek, és 1944 végén megindult a pártszervező munka. Nagyhalászban Balogh Sándor vezetésével szinte az ágyuk távoli dörgésének hangja mellett alakult meg a pártszervezet. 1944 végéig a megyében mintegy 10—15 helyen jött létre az MKP helyi szervezete, és ha figyelembe vesszük a felszabadulás <■ előtti megyei munkásmozgalom helyzetét, a roppant elmaradt gazdasági, politikai és kulturális viszonyokat, ez két hónap alatt nem is rossz eredmény. Az első pártalapítók tiszteletet és megbecsülést érdemelnek, kegyelettel emlékezünk azokra, akik már ezt a 35. évfordulót nem érhették meg. A megalakult pártszervezetek első tevékenysége közé tartozott az élet megindulásának segítése, amelyhez szorosan kapcsolódott a helyi közigazgatás megszervezése, a köz- biztonság megszilárdítása, a termelés megindítása. Ekkor még nem voltak, de pem is lehettek a pártpolitikai munkának kialakult normái. Legtöbb esetben saját magukra, öntevékenységükre voltak utalva. A körülmények inkább az operatív munkát követelték. Konkrét beavatkozást egy-egy közigazgatási tisztségviselő kinevezésénél, a közrend védelménél, esetleges javak elosztásánál, közmunka szervezésénél, vagy más esetekben. Erősíteni kellett a kommunisták iránti bizalmat, bizonyítani, hogy- a kommunista párt a dolgozó, a szegény nép érdekeit kéD- viseli. Erre volt akkor szükség, és ennek a feladatnak a pártszervezeteink lényegében eleget is tettek. Filep János A romba dőlt dohánybeváltó.. . ... épületkolosszus a dohányfermentáló Ugyanott ma: modern bérház Lebombázott családi ház a Népkert utcán ... Romok az állomáson ... ...élet az állomáson (Fotó: archív és Mikita Viktor)
