Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-30 / 254. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 30. A Nyíregyházi Mg. Főiskolai Képünk:az új légkondicionált tárolóba szállítják a gyü- Tangazdaságban 60 fajta gyű- mölcsfaoltványokat. (Elek Emil felvétele) mölcsfaoltványt szaporítanak. A gyulatanyai új hűtő- sét. A gyümölcsfacsemeték- idén először koreai exportra házban megkezdték az oltvá- bői 40 ezer darabot szovjet jonatán és starking alma- nyok nagyüzemi értékesítő- exportra szállítanak, s az fákat küldenek. Kétmillió meg hat... KÖZSÉGPOLITIKA NYÍRTASSON Felmérés Siabolcsban Cigánygyerekek a bölcsődékben Az Egészségnevelés című folyóirat legutóbbi száma közli dr. Bodnár Lóránt és Páll Györgyné, a megyei tanács egészségügyi osztálya munkatársainak felmérésen alapuló tanulmányát, amelyben többek között a cigány- gyermekek bölcsődei elhelyezésének lehetőségeit vizsgálják. A szerzők 1977 nyarán felmérést végeztek a bölcsőde- vezetők körében. A megye 53 bölcsődéje közül 46 bölcsőde válaszait értékelték. A bölcsődevezetők 25 százaléka a cigánygyermekek bölcsődei elhelyezésének nem látja értelmét. Ha viszont a részkérdések összességében vizsgáljuk álláspontjukat, akkor a megkérdezettek 50 százaléka kifejezetten ellene van. Csaknem valamennyi bölcsődevezető belátja, hogy a bölcsődében elhelyezett gyermekek között kevés a cigány, viszont 25 százalékuk ennek megoldására nem tud, vagy nem akar javaslatot találni, míg a többiek a társadalomtól várják a segítséget. Egyetlen esetben sem említik a meggyőzés, az egészségnevelés, az egyéni, a csoportos beszélgetés — azaz az egészségügyiek kezdeményezésének lehetőségeit. Kedvezőtlen képet fest a cigányszülők igényéről adott véleményük is: 46 bölcsődevezető közül 28 szerint a cigányszülők nem is igénylik gyermekeik bölcsődei elhelyezését. Huszonhat bölcsődevezető viszont pozitív változást tapasztalt a bölcsődében gondozott cigánygyermekek családjában is. A felmérés időpontjában a 34 helyén működött szülői munkaközösség, de ebben a munkában csak három bölcsődében vett részt cigányszülő. 1977 végén újabb két helyen kapcsolódtak be. Abban az öt bölcsődében (megérdemlik, hogy felsoroljuk: Fehérgyarmat II. sz. Bölcsőde, Gulács, Nyírlugos II. sz. Bölcsőde, Csenger, Nyíregyháza IV. sz. Bölcsőde) ahol a szülői munkaközösségben cigányszülők is részt vettek a cigánygyermekek aránya 1977 végén lényegesen magasabb volt. A szerzők elemezték a bölcsődei ellátottság, a cigány- és nem cigány gyermekek bölcsődei felvételének helyzetét. 1976 végén a bölcsődés korú gyerekek 14 százaléka volt cigány a bölcsődébe viszont csak 2,3 százalékuk járt. 1977-ben ezer bölcsődés korú gyermek közül 78 volt bölcsődés, de a cigányok közül csak 21. Az előző évekhez képest azonban ez is nagy lépést jelentett. (o) Nyírtass nevét hallva a legtöbben a jól gazdálkodó, megyénk határain túl is elismert állami gazdaságra gondolnak. Nem véletlenül, hiszen néhány év alatt nemcsak az ismeretlenségből törtek ki, hanem ötletekkel, módszerekkel, sokszor bátor kezdeményezéssel kovácsoltak sikert. A községi tanács pedig bizton számíthatott a gazdaságra egy-egy nagyobb létesítmény anyagi támogatására és sajátos lehetőségeivel ugyancsak előre lendítette a gazdaság fejlődését. Egymásra támaszkodva sikerült elérniük, hogy Nyírtasson és a társközségben, Berkeszen sokkal jobb munka- és életkörülményeket teremtettek az embereknek, mint a hasonló, néhány ezres településeken ez megszokott. Sajátos települések — Nincs ebben semmi különös — magyarázza dr. Szilágyi József, tanácselnök. — Kezdeményezésben nincs hiány, leggyakrabban a pénz miatt nem tudunk valamit megoldani. Ilyenkor már nem is kell kérni, maguktól ajánlkoznak a gazdaság és a Dózsa Tsz szocialista brigádjai. Nem tudnék olyan létesítményünket sorolni, amelyet ne jelentős társadalmi munka révén fejeztünk volna be. Ha annyit mondok, hogy az V. ötéves tervben 2 millió 80 ezer forintos fejlesztési alapot kell elosztanunk, s ehhez több mint 6 millió forint a társadalmi munka, akkor már jellemeztem is az itt élők segítőkészségét. A kedvező lehetőségekkel a tanácson is számoltak. — A mostani haladást az előző ötéves terv tükrében lehet reálisan értékelni — mondja a tanácselnök. — Akkor építettünk egy hat tantermes iskolát, 3,5 kilométernyi kövesutat. Erre az ötéves tervre már szerényebben tervezhettünk. Eddig átadtunk egy vágóhidat, az iskolában kialakítottunk két napközis csoportot, 80 gyereknek. De hát még a szülők annyira idegenkednek a napközitől, hogy nem tudjuk kitölteni a rendelkezésre álló helyeket. Igaz, korábban az óvodával is hasonló helyzet alakult ki, ma pedig újabb csoportot indíthatnánk Nyírtasson és Berkeszen is. Metángáz a kút ban A tanács elkészíttette a község rendezési tervét, amely tartalmazza az építési előírásokat is. Így — ha a vízmű építéséről döntenek a megyei tanácson — már rendelkezésre áll a fontos dokumentum. Lehet, hogy éppen ez jelenti majd nekik az előnyt... A községi tanácson — min*- den eshetőségre számítva — tartalékoltak 328 ezer forintot Hanyag kezelés vétségéért ítélte el a Nyíregyházi Járás- bíróság Daróczi Sándor 48 éves tiszavasvári lakost. Daróczi 1977 márciusától volt a Tiszavasvári ÁFÉSZ felvásárlója, s tavaly, az év első felében az ellenőrzés elmulasztása, valamint Daróczi hanyagsága miatt közel százezer forint kár keletkezett. Daróczi összekeverte a jó minőségű tollat az olcsó, festett ipari tollal, s amikor ő továbbadta a kecskeméti baromfi-feldolgozó vállalatnak, 97 339 forinttal kapott kevea fejlesztési alapból. Nemrégiben eldőlt a pénz sorsa: a megengedett határon felüli értékben tartalmaz az egyik kút metángázt. Robbanásveszély ugyan nincs, de a gáz- talanítást meg kell oldani, mintegy 400 ezer forintot igényel ez a munka. Az egészségre nem káros, így valószínűleg 1980-ban szerelhetik fel a gáztalanító berendezést. Sok az „egyke" A faluban mindenki vállalhat munkát, aki csak dolgozni akar. Még 1965-bi i létesített egy konzervüzemet a tsz, baromfineveléssel foglalkoznak még az asszonyok. A tsz- ben a sertéshizlalás helyett a sokkal jobban jövedelmező tényészállatok nevelésével szerzik a bevételt. Hogy mégis lassan fogy mindkét település, a családtervezésben uralkodó „egyke” szemlélet az oka. T. K. sebbet, mint amennyiért a lakosságtól felvásárolta. Hanyagsága miatt a bíróság 6000 forint pénzbüntetésre ítélte Daróczit, a szövetkezet pedig polgári peres úton kérheti a kár megtérítését. Az ítélet jogerős. Fleischer Józsefné Oláh Erzsébet 35 éves tiszadobi lakost is hanyag kezelés vétségéért ítélte el a bíróság. Fleischernének — aki a Ti- szalöki ÁFÉSZ húsfeldolgozó üzemének munkása volt — egyebek között a szalonna és egyéb húsáruk füstölése is feladatai közé tartozott. A füstölés technikáját megtanították vele: először nyílt lángon fel kellett melegítenie a húst, majd elfojtani a lángot. Egyik alkalommal Fleischerné nem figyelt oda, őrizetlenül hagyta a tüzet, s lángra lobbant a füstölni berakott kolbász és szalonna. Az asszony még beavatkozni sem tudott, mert az üzemvezetőn kívül senki nem ismerte a tűzoltó készülékek használatát, de ha ismerte volna, akkor sem sokat ért volna vele, mert a készülékek egy kivételével használhatatlanok voltak. A tűz során elégett 26 ezer forint értékű húsáru, a füstölőben pedig majdnem harmincezer forint kár keletkezett. A bíróság Fleischer József- nét négy hónapi szabadság- vesztésre ítélte, a büntetés végrehajtását azonban 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szövetkezet kárigényét polgári peres úton érvényesítheti. Az ítélet jogerő^. A Nyíregyházi fúvósötös hangversenye A kamarazene átmenetet képez a szóló hangszer ikifejezésbeli szubjektivitása és a nagy hangtömegeket igénylő, egyetemes problematikát felvető szimfóniák között. Hallgatóinak száma is korlátozott, hiszen kamarazenét elsősorban otthonukban vagy kisebb helyiségekben szoktak játszani az emberek. E meghitt körben kötetlenebb a muzsika mondanivalója s ez meghatározza a kamarazene stílusát is, mely kerüli a szóló hangszer rögtönzésre hajlamos kifejezésmódját, de választékosabb mint a nagyzenekari szimfónia. Ezt a választékos zenei nyelvezetet hallottuk meg és éreztük a Nyíregyházi fúvósötös október 27-i hangversenyén a megyei művelődési központ hangversenytermében. Műsoruk a klasszikus és modern művekből adott kós- •tolót. Haydn és Beethoven fúvós — illetve zongoraötösét kiegyensúlyozott hangzásképpel muzsikálták el. Petrovics fúvósötöse jó felkészültséggel, pezsgőn, kontraszthatásokkal telten szólalt meg. Honegger rapszódiája a zenei szövet belsejében megbúvó előtűnő dallamok szövevényében lírai hatást keltett. Arnold (angol) 3 matrózdala élettel telten hangzott el. A fúvósötös tagjai Szabó Dénes (fuvola), Bálint József (klarinét), Sz. Me- gyer Márta (oboa), Kaczá- ri István (kürt), Gebri József (fagott) már több ízben léptek fel közreműködőként, de önálló, egész estét betöltő hangversenynyel most léptek először a nyíregyházi közönség elé és nem sikertelenül. A közreműködő Szabó Dé- nesné (fuvola) és Nadzon Gusztáv (zongora) jó felkészültségű muzsikusok, a többiekkel együtt vitték jól megérdemelt sikerre a hangversenyt. Vikár Sándor Büntetés — hanyagság miatt Lángra lobbant a kolbász [j KÉPERNYŐ flTim Érdekes dokumentumfilm a Feljelentem önmagam. Benzinjegyekkel való visszaélésekről szól, de nem csupán a vétkesről, hanem a lehetséges orgazdákat is igyekezett — ha nem is felderíteni, de legalább sejtetni. Ezenkívül azt is a néző figyelmébe ajánlja, hogy ezeknek a manipulációknak maga a jegyrendszer és a jegyek kezelésének módja is lehetőséget teremtett — és teremt még a mai napig. Ezért kapcsoltak a dokumentumfilmhez egy —‘ a megoldás módjáról, mikéntjéről folytatott — beszélgetést. Ez igen lényeges kiegészítője volt a filmnek. Annak a fontos társadalmi feladatnak a megvalósítására tett lépés, amely feladat a tények feltárásával igen sokszor együtt jár. A dokumentumfilm soha nem öncélú alkotás. A napjaink dolgairól készült dokumentumok ^edig a legnyíltabban" vállalják azt a szándékot, hogy beavat-' kozzanak, és segítsenek a társadalomnak a felismert hibás jelenséget, tényt — ha hibáról van szó — megszüntetni, megváltoztatni, a dolgokat jóra fordítani. Érdemes lenne más, a közvé-, leményt foglalkoztató témákról készített filmek után is gyakrabban kapcsolni ilyen elemző, a megoldás variációit kereső beszélgetést. Bírósági aktákban elfekvő ügyeket írásban, képernyőn megeleveníteni nagyon hálásnak tűnő vállalkozás. Tények, események, szereplők — szinte minden együtt van, sokszor fölös számban. Hogy mégis: mi lesz a nyersanyagból, az az írón, az alkotó együttesen áll. Mégsem ilyen egyszerű a dolog. Az anyag bősége megtévesztheti az alkotókat. Mindent fontosnak tarthatnak, szinte mindent el akarnak mondani. Vagy éppen az ellenkezője is történhetik, túlságosan megrostálják, válogatják. Zimre Péter (az író) és Gáli László (a rendező) tévéjátékában — ahogy a jelek mutatták — az előző eset történt. Lacika története nagyon elgondolkodtató, de semmiképp sem új, nem rendkívüli. Sajnos. Éppen ezért a bírósági tárgyalásokból, a szökésekből, a cselekből talán kevesebb is elég lett volna. Az azonban a film feltétlenül említésre érdemes jó vonása — nem a Lacika esetének konkrétan, hanem a problémának általában —, hogy nefíí rózsaszínű a befejező ' képsor. Ennek ellenére sem1 pesszimista hangvételű, mert a befejezéssel csupán azt sugallja, hogy az ilyen gyerekekkel kapcsolatos gondok nem a könnyen megoldhatók közé tartoznak. Nagy kár, hogy. Illés Endre Krétarajzát Móricz Zsigmondról vasárnap, oly késői órában sugározták. Bizonyára sokan lemaradtak róla. Pedig nem az untig ismételt Móriczot láthatták volna — Illés Endre jóvoltából. Seregi István A RADIO MELLETT Szombaton kora este, rendkívül szerencsésen a tévéfőműsor előttre tett időpontban vált immár rendszeressé a Rádiószínház jelentkezése a Kossuth adó hullámhosszán. Legtöbbször igen „fajsúlyos”, egyben színvonalasan szórakoztató darabokat, hangjátékokat hallhatunk ekkor, akár bemutatóként, akár reprizként. így volt ez a múlt szombaton is. Don Haworth angol szerző ízig-vérig mai tárgyú, remek hangjátéka, -az Ezen már nincs mH okoskodni, a sajátos műfajban rejlő szinte valamennyi lehetőséget felhasználva, szokatlan- ságában is mélyen emberi történet keretében vázolta föl egy mai angol munkáscsalád (kiváltképpen az apa és az idősebb fiú portréját), s mutatott be egy nagymértékben elidegenítő társadalmi közeget. Az apa hirtelen meghalt a vursli szellemvasútján. A kívül várakozó fiai (különösen Fred, az idősebb) úgy érzik, hogy éppen azzal tisztelik meg a halottat, s nem holmi álszent kegyeskedéssel, hogy a továbbiakban úgy tesznek — legalábbis míg haza nem érnek a szombati ebédhez — ahogyan még az apa eltervezte. Közösen jöttek a busszal, s közösen is kívánnak hazamenni. így mintha nem történt volna semmi, a megszokott és szeretett rítus folytatódhat — egy darabka ideig. És ezzel kezdődött az igazi kálvária. Halott apjukért a fiúk csak rendes belépőjegy ellenében mehettek föl a szellemvasútra. Nem hívtak mentőt, vagy rendőrséget, hanem autóbuszon, többszöri átszállással vitték haza halottjukat. Az egyes stációk közben, a szokatlan „eljárás” fölötti megrökönyödés során mutatkozott meg egyrészt ama bizonyos társadalmi környezet tagjai túlnyomó többségének (buszsofőrök, kalauzok, meccsre igyekvő szurkolók és más utasok) közönye, cinizmusa vagy egyenesen kíméletlensége a fiúk szándékával szemben, másfelől pedig egykét, valóban őszintén érdeklődő és együttérző érdeklődésére az apa egyéni arculata és sorsának eddigi alakulása. A hang játékban bizonnyal az utóbbi a lényegesebb. A munkásapa kedves, okos, kicsit bohém volt kifelé, otthon azonban kitörtek belőle elfojtott indulatai, talán azért mert mindennapi életében nem tudta megvalósítani többre hivatott önmagát. („ ... mint a színésznek, neki is deszka és közönség kellett!”) Idősebb fiához fűződő viszonya párharccá fajult, feltehetően azért, hogy megelőzne saját bezárt sorsa megismétlődését ... A bravúrosan jelenetezett, nagy apparátussal megelevenített hangjátékot Pás Sándor kitűnő ritmus- és hangváltásokkal, parádés szereposztásban rendezte meg. Merkovszky Pál
