Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-28 / 253. szám
1979. október 28. Q VÁLTOZÓ ÉLETÜNK Megváltozott mindennapok Az újságok apróbb híradásaiból, a napi krónikák töredékeiből, mint mozaikkockákból a színes kép, úgy kerekedik ki a mindenkori mindennapok többé-kevésbé hiteles képe. Vegyük például kezünkbe a Magyar Nép 1945-ös példányait és tegyük mellé a Kelet-Magyarország utolsó pár hónapi számait. Keressünk egymásra valamiképp rímelő híreket, rakjuk őket egymás mellé, mint a tarka köveket, a hézagokat töltsük ki emlékeinkkel, kötőanyagként használjuk fel egzakt ismereteinket, és látni fogjuk, mi változott 35 év alatt. Nyíregyháza ugyanis 1944. október 31-én szabadult fel. Magyar Nép, 1945. január 16. Nyomdász szakszervezeti határozat a munkanélküliek kérdésében. — Vasárnap délelőtt fontos értekezletet tartott a Nyíregyházi Nyomdász Szakszervezet, a párt Vay Ádám utcai helyiségében. Az értekezleten ... elhatározták, hogy gyakorlati úton megoldják a nyomdász munkanélküliek kérdését. A szakszervezeti tanács határozata értelmében minden dolgozó munkás munkahelyét átengedi a soron következő munkanélkülinek, így lehetővé válik, hogy a munkanélküli segélyt kiegészítve, rendes megélhetéshez jusson mindenki, aki a szakmában még nem dolgozik állandóan. Kelet-Magyarország, 1979. szeptember 25. Hirdetés: az Elekterfém Szövetkezet felvesz egy anyaggazdálkodót, szerszámgépjavításban jártas lakatosokat, forgácsoló és marós szakmunkásokat, minősített hegesztőket, valamint 1 kertészt és udvari munkásokat. „Kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel ne jelentkezzenek. Magyar Nép, 1945. január 19. A Közélelmezési Hivatal közleménye. — A városi Köz- élelmezési Hivatal az első számú közélelmezési szelvényre egy kg káposztát, fél kg zöldséget utal ki. A kettes számú szelvényre egy kg babot szolgáltatunk ki. A burgonya- és zöldségutalványokat a fűszerkereskedők, a babét a Júlia malom váltja be. Kelet-Magyarország, 1979. október 20. Tojás olcsóbban. A Zöl- dért-árak általában stabilak, csupán a tojás vásárolható olcsóbban 20 fillérrel darabonként. Az első osztályú árak: burgonya, színes 4,40, fehér 3,90; fokhagyma 30, vörös 7,40, lila 10; káposzta, fejes 5, vörös 4,50; kel 5,50; karfiol 8; paradicsom, étkezési 6; paprika, zöld 10, kalocsai 12; retek, téli 3; sütőtök 2,50; alma, piros 4—6,50; bab, száraz 22—30; mák 50; dió, héjasán 22, bél 100 forint kilónként. A tojás darabja 2— 2,30 forint. Magyar Nép, 1945. január 24. Lesz villanyunk! A borsodi bányákból öt vagon szenet kapunk. Kelet-Magyarország, 1979. szeptember 15. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület az Állami Energetikai és Energia Biztonság- technikai Felügyelet felkérésére folyamatosan szervez Nyíregyházán villamos biztonságtechnikai tanfolyamokat. Ennek megfelelően kezdődik meg a Villamos fogyasztói berendezések felülvizsgálata tanfolyam október 19-én. A villamos berendezések felülvizsgálatát ugyanis csak érvényes szakvizsgával rendelkező személyek végezhetik. Magyar Nép, 1945. január 26. Halálos áldozatai is vannak a kiütéses tífuszjárványnak. Kelet-Magyarország, 1979. július 10. Jubilál a Köjáll. ... A tanácsrendszer kialakulása teremtette meg a szervezeti keretet a korszerűbb közegészségügyi, járványügyi hálózat kiépítéséhez. Az egészségügyi kormányzat döntése alapján Szabolcs-Szatmárban — az országban elsőként — létrehozták a megyei köz- egészségügyi-járványügy állomást. Ez 1954. július 10-én történt. Magyar Nép, 1945. február 6. Bevezetik . a húsjegyet. ... A fejadag mennyiségét, és azt, hogy melyik számú jegyre mikor adnak húst, későbbi időpontban fogják közölni. Kelet-Magyarország, 1979. október 4. A MÉVI tapasztalatai a tej-, a hús- és a baromfiipari termékeiről. ... A húsiparban, valamint a kereskedelemben tartott ellenőrzéseink során vizsgáltuk a felvágott, a kolbász és a füstöltáruk, az étkezési sertészsír, a tepertő és a hurkafélék minőségét. Az idén 120 húsipari terméket minősítettünk. Magyar Nép, 1945. február 13. őszi búza vetése tavasszal. Az elmúlt ősszel, a háborús körülmények következtében, a földek sok helyütt vetetle- nek maradtak. — Óriási probléma és óriási felelősség, hogy hogyan hasznosítsuk földjeinket úgy, hogy az elmaradt őszi vetések miatt sem a gazdát, sem a közösséget károsodás ne érje. Nem mindenki előtt ismeretes, hogy az őszi búzát bizonyos módszer szerint tavasszal is el lehet vetni és a terméseredmény aránylag kismértékű csökkenésével megmenthetjük a vetőmagot is, és a földet is kihasználhatjuk. Kelet-Magyarország, 1979. szeptember 21. Kukorica 100 ezer hektárról. Vetik a kalászosokat. Félidő az almaszedésben. Vetik megyénkben a kalászosokat, s jórészt most dől el, milyen termést takaríthatnak be a következő ész- tendőben a gazdaságok. Magyar Nép, 1945. március 20. 1200 budapesti gyerek érkezett Nyíregyházára ........Vidéken jók a bácsik, mert enni adnak a budapesti gyerekeknek” — mondja a kis Kom- lós Szonja. Kelet-Magyarország, 1979. május 25. A kisgyermekek és a serdülők helyes táplálkozásáról, valamint a korszerű táplálkozás szerepéről a fogak megóvásában témakörben hangzik el egy-egy előadás... az egészségnevelési hónap keretében. Magyar Nép, 1945. június 28. Megindult a vasútépítés Görögszállás és Rakamaz között. Kelet-Magyarország, 1979. május 31. Felújítják a vágányokat Nyíregyháza és Tárcái között. A korszerűsítés során Tokaj és Rakamaz között új síneket fektetnek le, kicserélik valamennyi híd gerendáját, megemelik a sínkoronát, Me- zőzombor és Nyíregyháza között meghosszabbítják a hidakat, átereszeket. Magyar Nép, 1945. július 3. Színház. Az elmúlt héten szerdán és csütörtökön Éry Halász Imre és Eisemann Mihály franciásan szellemes, de annál erkölcstelenebb témájú darabját mutatta be Árvay Gusztáv színtársulata. A darab abban az időben íródott, amikor Budapesten még a léhaság dőzsölt éjszakákon át... Kelet-Magyarország, 1979. július 11. Egy hónap múlva, fanfárzene a toronyból. Vezényel Ferencsik. Előkészületek a zenei napokra. — Tizenharmadik alkalommal szólalnak meg a fanfárok egy hét múlva a nyírbátori templom tornyában, hogy Tinódi Lantos Sebestyén zenéjével köszöntsék Nyírbátor, s egyben Szabolcs-Szatmár legrangosabb zenei eseményének kezdetét, a nyírbátori zenei napokat. Magyar Nép, 1945. augusztus 18. Mit lehet Budapestre vinni? A vidékről Budapestre utazók saját maguk ellátására 5 kg-ig terjedő élelmiszert vihetnek magukkal szállítási igazolvány nélkül. A budapesti pályaudvaron azonban igazolniuk kell vidéki lakhelyüket és azt, hogy mikor térnek vissza kiindulási helyükre. Kelet-Magyarország, 1979. szeptember 16. Szabolcsi termékek a vásáron. — Hatodszor nyitotta meg kapuit az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási javak vására ... Szabolcs-Szatmár megye gyárai, ipari szövetkezetei is képviseltetik magukat a kiállítási csarnokokban. Macryar Nép, 1945. augusztus 18. Rohammunka-naptár. Elmaradt rohammunka-jegyek bármely napon átvehetők. Rohammunka-igazolványát mindenki hozza magával. Kelet-Magyarország, 1979. szeptember 14. Együtt Nyíregyházáért. A nyíregyházi főiskolai tangazdaságban szed almát társadalmi munkában a mezőgazdasági szakközépiskola... A munkáért járó pénzt az Együtt Nyíregyházáért mozgalom javára fizetik be. Magyar Nép, 1945. november 28. Bútorozott szoba 80 ezer pengőért kiadó. Kelet-Magyarország, 1979. szeptember 2. „Dombházak” a kiskörúton. Építkezések a nyíregyházi városközpontban. — Hamarosan kirajzolódik Nyíregyháza városközpontjának új arca. Már eddig 68 régi lakóházat bontottak le a Rákóczi és a Kossuth utca kereszteződésében, s. a szanálások befejeztével rögtön hozzákezd az épületek alapozásához a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. A Nyírterv új formákkal, technológiai megoldásokkal gazdagítja a megyeszékhely központját. Itt építenek először úgynevezett dombházat, amelynek emelkedő szintjei mind kisebbek, s így alakul ki a domb formára emlékeztető épület. A szemelvények morzsák csupán. Nem mutatják az ösz- szefüggéseket, részleteket mutatnak csak az akkori és a mai valóságból. De azt, hogy minden megváltozott, hogy az élet minősége lett más, talán érzékeltetik. Speidl Zoltán Miről híres Mátészalka? A magyar elektrotechnika emlékei Bláthy Ottó árammérője. Mátészalkán állítólag arra a legbüszkébbek, hogy a mai Magyarország területén ennek a városnak volt először közvilágítása, 1888-ban. S akinek erről dicsekednek, meggyőződhet e jelentős dátum hitelességéről a Budapesti Elektromos Művek Kazinczy utcai bemutatótermében, ahol a Magyar Elektrotechnikai Egyesület gazdag gyűjteménye vonultatja fel az elektrotechnika fejlődését, 1875-től, a hazai villamos energia bevezetésétől 1935-ig. A Jedlik-teremben a magyar elektrotechnika nagy alakjaival, így többek között Jedlik Ányos István, Ganz Ábrahám, Mechwart András, Déri Miksa, Bláthy Ottó, Kandó Kálmán, Puskás Tivadar és Bródy Imre munkásságával ismerkedhetünk meg. A Ganz-teremben pedig a villamos gépek fejlődéstörténetét szemléltetik a korabeli' fotók, különböző rendeltetésű gépek, motorok, transzformátorok, generátorok és áramváltók. Ugyancsak itt mutatják be a mai Beloiannisz Híradástechnikai Gyár és az Egyesült Villamosgépgyár hajdan volt elődjét, a Villámvilágítási és Munkaáttevő Gyárat, ahol 1886-tól a világon az elsők között már szénszálas izzólámpákat gyártottak. A múlt század nyolcvanas éveitől kezdve gvorsan terjedt a városi közúti villamosközlekedés. Budapesten sokáig féltették a városképet a felső vezetékektől, ezért a vágányok alatti csatornákban helyezték el a munkavezetékeket, melyekkel a kocsik által vontatott áramszedők érintkeztek. A felső vezetéktől való idegenkedésnek azonban volt előnye is. Ezért építették meg nálunk először a kontinensen az első föld alatti vasutat, amely nagy világfeltűnést keltett a millennium idején. Ki gondolná például, hogy már a század eleién felvetődött a gondolat, hogy a villamos energiát ne csak fűtésre. hanem hűtésre is használják. Pedig a Déri-teremben bemutatott korabeli Bosch abszorpciós rendszerű hűtőgép erről tanúskodik, s ugyancsak a Déri-teremben látható az a forróvíztároló, mely alig különbözik a mai, modern utódaitól, pedig 1931- ből származik. S ezek után azon sem lehet csodálkozni, hogy egy századeleji villamosított konyhát is berendeztek a terem egyik sarkában, s hogy a bemutatott készülékek tanúsága szerint már a húszas években megtervezték a kaputelefon elődjét. A Bródy-teremben a köz- és díszvilágítás kezdeti korszakával és fejlődésével ismerkedhetnek meg a kiállítás látogatói. Különösen a fiatalok érezhetik magukat a régi filmek világában, amikor láthatják az ezerkilenc- száztizes és -húszas évek különböző típusú légüres, szénszálas izzólámpáit, ugyancsak a századelőt idéző, szecesz- sziós közúti lámpákat és a különböző kapcsolóval ellátott fali és talpas foglalatokat. Az 1920-as években azonban már megjelentek a mai értelemben vett világíA Bláthy—Déri—Zipernows- ky-féle transzformátor. (Fotó: Hauer Lajos.) tóreklámok. Amikor pedig a francia Claude feltalálta a neoncsövet, az 1920-as évek végén, teljesen forradalmasítva a reklámvilágítást, ezzel megalapozta a mai, korszerű közvilágítás alapjait is. S a kiállítás utolsó állomásaként a villamosság fejlődését a Bláthy-teremben így foglalják össze a tablók adatai: a közhasználatú vil- lamosenergia-szolgál tatás 110 V feszültségű egyenáram- rendszerrel kezdődött. Később tértek át a kétszer 110, majd a 150 és a 220 V feszültségű rendszerre. Budapesten az 1920-as évek végén már annyira megnövekedett a villamosenergia-fo- gyasztás, hogy 30 kV-os alaphálózatot kellett építeni. A Tatabánya—Tokod közötti energiaátviteli rendszer számára épültek az első hazai 60 kV-os kapcsolóberendezések. A bánhidai erőműből két 110 kV-os feszültségű, kétrendszerű szabadvezeték szállította a villamos energiát Budapest és Győr meglévő erőműveinek, valamint biztosította a Budapest—Hegyeshalom közötti villamos vasútvonal energiaszükségletét. A Bánhida—Budapest közötti 110 kV-os távvezeték a későbbi országos hálózat első vezetékeként épült 1929- ben, s ma is üzemben van. A kiállítás anyagából kitűnik, hogy az országos távvezeték-hálózat állandóan fejlődik és minden irányban csatlakozik a KGST egyesített energiarendszeréhez. A hazai hálózat gerincét és a jelenlegi nemzetközi kooperációs összeköttetéseket 400 kV-os távvezetékek alkotják, de már épül a Szovjetunió déli energiarendszeréhez csatlakozó 750 kV-os távvezeték is, mely a Szovjetunió után a második lesz Európában. így mutatja be ez a magát szerényen gyűjteménynek nevező kiállítás a magyar elektronika múltját és ismerteti a jövőbe előre tekintő jelenét. Á. T. Korabeli metszet a Puskás-féle telefonközpontról. KM VASÁRNAPI MELLÉKLET
