Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-27 / 252. szám
KELET-MAC ’ARORSZÁG 1979. október 27. Nyíregyháza, Marx téri forgalmi csomópont. (Elek Emil felvétele) KOEDUKÁCIÓ A FÉMIPARIBAN Hogy vannak, hölgyeim? Az óra végére figyelmeztető jókedvű csengőszó egy sereg diákot csal ki az udvar friss levegőjére: 748 fiút és 2 „csicseriborsó” lányt. A jég megtört. Az évtizedekig fiúiskolának tudott egykori nyíregyházi Kossuth gimnázium — ma fémipari szak- középiskola — az idén elindult a koedukáció útján. — Néhány éve, mikor a Krúdy gimnáziumtól átvettük a finommechanikai tagozatot, már akkor is volt négy kislány az iskolában. Igaz ők közvetlenül érettségi előtt kerültek ide, így csak egy évet tanultak a fémipariban — magyarázza Szemerszki Miklósné igazgatóhelyettes. Várják a lányokat Az igazi úttörő azonban Márton Katalin és Ivánkó Ilona: az első f. osztály tanulói. ök elsősként kezdtek itt most szeptemberben, s vezetékes távközléstechnikai műszerészeknek készülnek. Erre a tagozatra a jövőben továbbra is várja lányok jelentkezését a szakközépiskola. — Rádiót, tévét, órát, mindent megbütyköltem kicsi koromtól, ami csak a kezem ügyébe akadt. Mikor nyolcadikban megtudtam, hogy a fémipari fiúiskola, nem törődtem vele. Addigra különben is túl voltam a felvételin — emlékezik Márton Kati. — Én meg arra számítottam, hogy többen leszünk lányok — folytatja a gondolatot Ivánkó Ilona. — Katin kívül nem volt más lány a felvételin, de gondoltam, hogy úgyis több csoport van, aztán azokból majd csak kikerül a többi. Kicsit meglepődtem, hogy mégis ketten lettünk lányok az egész iskolában. Rengtek a falak Sokan emlegetik még a fémipariban az 1979/80-as tanévnyitót. Gondosan felkészítették a fiúkat: viselkedjenek úgy, hogy mostantól két hölgy is jár az iskolába. Rengtek a falak a 748 fiú kirobbanó kacagásától — de a figyelmeztetés mégis jó talajra talált. — Az első nap legalább fél órát ácsorogtam a túloldalon, míg erőt szedtem s bejöttem az épületbe — süti le a szemét Ilonka. — Nem tudom én, hogy mit vártam — kicsit féltem. Felesleges volt. Hiába húzódnánk külön Betűk helyett csillagok a hoteltől a fogadóig Szabályozták a szálláshelyek árait Két külön, de egymással szorosan összefüggő rendeletet adott ki a belkereskedelmi miniszter a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról, illetve azok áráról, díjáról. A rendelet szerint a szállodák és a kempingek osztályait — az Idegenforgalmi Világszervezet és a KGST határozatának, valamint a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — ezentúl betűk helyett — A, B, C kategória — csillagokkal jelölik. A rendelet melléklete részletesen meghatározza, hogy mi tekintendő 1—5 csillagos szállodának, üdülőháznak, szállodai szolgáltatásnak, s előírja a szállodák, a kempingek, a bungalowok, a turista- szállások és a fizető-vendéglátó szálláshelyek szolgáltatási és ennek alapján osztályba sorolási követelményeit, feltételeit. Ebben változás az, hogy az eddigi hat szállodai osztály ötre csökkent, új szállásfajtaként viszont belépett a korábban sokféleképpen nevezett fogadó. Az üdülőházak közül eddig a.legfeljebb háromágyas, mosdós szobásak minősültek I. osztályúnak, ezentúl ebbe a kategóriába legfeljebb kétágyas, fürdőszobás, vagy zuhanyfülkés és önálló W. C.-vel rendelkező szobák sorolhatók. A fizetővendéglátásban — elsősorban az idegenforgalmi területeken a kisebb helyiségekben megnövekedett igények szervezett kielégítése érdekében — a korábbi I. és II. osztály mellett III. osztályt is rendszeresítettek. A másik rendelet lényege, hogy a maximált árú turista- szállások kivételével valamennyi kereskedelmi szálláshely — a korábban maximált árú C-kategóriás szállodák, az üdülőházak és a fizető-vendéglátó szobák is — szabad árformába kerültek. A rendelet módosította a turistaszállások árait, amelyek személyenként az A-katgóriában 25 forintról 50 forintra, a B- kategóriában 20 forintról 40 forintra emelkedtek. Az előzetes tájékoztatások szerint a szabadáras, alacsonyabb osztályú szállodák árának mintegy 30 százalékos, a fizetővendéglátó szobák árának körülbelül 60 százalékos növekedése várható. a szünetben, mindig van társaságunk. Tegnap is odajött egy idegen fiú, aztán meghajolt előttünk és azt mondta: hogy vannak, hölgyeim? Így kezdtünk el beszélgetni. — Jól összerázta az osztályt az almaszedés — vészi át a szót Kati. — Fiúkkal dolgoztunk egy brigádban. Hol ők hajtottak rá, hol mi. Jaj, de milyenek is ezek a srácok! Megtudták, hogy félünk a hernyótól. Attól kezdve tízesével hozták a férgeket az ijesztgetésünkre! — s a két lány hangosan kacag a közös emléken. A koedukáció számos nehézséget is jelentett a fémipariban. Külön öltöző, mosdó kellett, nem szólva a tornaóra és a kollégium megoldásáról. Üde nevetés — Együtt tornázunk a fiúkkal — folytatja Kati, a baktalórántházi kislány. — Ilonka hazajár Nyírszőlősre, én pedig a Petőfi kollégiumban lakom mezőgazdasági szakközépiskolás és vasváris lányokkal. Itt egy kicsit egyedül vagyok, legalábbis a tanulásban. A szaktárgyakból a koliban senki nem tud segíj teni. — Kémia, fizika: ezeket a tárgyakat szeretjük. Nincs baj a gyakorlattal sem — fejtegeti Ilonka. — Elsőben ipari alapképzést kapunk: a múltkor például egyenes lemezből S-lemezt kalapáltunk. Nem nehéz, de igyekezni kell: el ne maradjunk a fiúktól. ★ Mióta koedukált a fémipari, megváltozott itt az élet. A két „Ficseri Julcsa” üde nevetése betölti az iskolát. Azt mondják róluk, nagyon aranyosak — szeretik őket. (házi) Mit írnak rólunk? A Társadalmi Szemle idei 10. számában érdekes gondolatokat és tényeket felsorakoztató cikk jelent meg Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára tollából a város és falu közötti lényeges különbségek csökkenéséről. A KÜLÖNBSÉGEK ÉS A TÁRSADALMI VISZONYOK Részletek a cikkből: „A társadalmi átrétegződés nyomán megszűnt az elvándorlás, 1972 óta mind a lakó-, mind az állandó népesség létszáma nő. Fejlődésnek indult a megyében 14—15 település, amely többé-kevésbé városias feltételekkel fogadni tudja a faluról beköltözőiteket. A város és falu különbségeit korábban jól kifejező statisztikai adatok ma már egyre kevésbé használhatók megyénk viszonylatában is. A közoktatás összehasonlító adatai azt mutatják, hogy számos vonatkozásban Szabolcs-Szatmár megye elmozdult a korábbi 10—20. helyről. A pártalap- szervezetek politikai műveltsége és kulturáltsága az utóbbi években sokat fejlődött.” A Pártélet legutóbbi számában értékelő cikk jelent meg Nyírbátor szocialista brigádjairól. NEVELÖMUNKA A SZOCIALISTA BRIGÁDOKBAN A szocialista brigádok tagjainak több mint 25 százaléka képesítést nyújtó politikai vagy állami iskolákon, a többiek párt- vagy tömegszervezetek tanfolyamain, szemináriumain tanulnak. A brigádok tervszerűen segítik a gyesen levő kismamákat, a nyugdíjazott volt brigádtagokat, törődnek a pályakezdőkkel. Természetes szokássá vált egymás segítése, támogatása a brigádon belül. Ebben a hagyományos formákon túl — lakásépítés, betegség esetén támogatás — új kezdeményezések is születnek. így segítik egymást a vizsgákra való felkészülésben, kicserélik irodalmi, zenei, képzőművészeti ismereteiket, és így tovább. Nagyon szép falu Szatmár- cseke. Nemcsak a természet adta szépségétől, hanem attól az alázattól és áldozattól, mellyel egykori lakóját, Kölcsey Ferencet tiszteli — olvastuk a Nők Lapja október 13-i számában. KÖLCSEY FALUJÁBAN Szatmárcseke az ország helyett gondolkozott, amikor 1962—63-ban a düledező Kende-kastély (Kölcsey hajdani lakóháza helyére) művelődési házat épített, s benne Kölcsey-emlékszobát rendezett be. A múzeumokba sokat járó ember szemével nézve, a kiállítás szegényes. De a gondolat, mellyel a falu az emlékszobát létrehozta, Kölcsey szellemét idézi. A nyírtassi Dózsa Tsz-t mutatja be a Képes Újság 1979. 40. számában Dávid József. SZÜRET A SZABOLCSI ALMÁSKERTEKBEN A tsz-ben a következő években újabb negyvenöt hektáron telepítenek almát, de húsz hektáron szilvát is. Ugyanis van egy kis konzervüzemük, és a szomszédos állami gazdasággal — ahol meggyet is fognak termelni — szeretnék ezt a melléküzemágukat kihasználni. Szakembereik egy nagyszerű újítással már mindent meg is terveztek. De nem csak alma van itt. A homokon negyvenkét mázsás búzaátlagot, kukoricából ötven mázsát értek el. A kisvárdai baromfi-feldolgozó egy év alatt 800 vagon- nyi élő baromfiból mintegy 550 vagonnyi készterméket képes gyártani, ha teljesen kihasználják berendezéseit. Ehhez természetesen két műszakra van szükség. Am a két műszak falja az élő árut, ennyi élő állat szerzése nehéz dolog. LEÁLLÍTOTT műszak Olyannyira, hogy augusztus 27-től a második műszakot leállították. Az átállás részleteiről, a beruházásról és a termelési háttérről közöl cikket a Magyar Hírlap október 18-i száma. Az okok felsorolása után a cikkíró megállapítja: a vállalat vezetőinek döntése reális volt. De a kérdésre — dolgozhat-e „félgőzzel” egy csaknem 100 millió forint értékű beruházás? — valószínűleg mindnyájan nemmel válaszolunk. Mi a megoldás? A vezetők véleménye szerint Kisvárda térségében kell erőfeszítéseket tenni a baromfitermelés fellendítésére. Aranyjelvényes múzeumbarátok A z elmúlt napokban adták át a Jósa András Múzeumban a Tájak, korok, múzeumok mozgalom aranyjelvényeit. Kétéves periódus zárult le ezzel, amely megyénkben is sikeresnek mondható. A mozgalom megyei felelőse dr. Papp Ágoston, a múzeum közművelődési osztályvezetője arról számolt be az eredményhirdetés résztvevőinek, hogy ez idő alatt a múzeumok, műemlékek és természetvédelmi területek iránt megnőtt az érdeklődés, a mozgalom ugyanis elősegítette, hogy ezeknek a látnivalóknak a vonzereje növekedjék. Megyénkben az idén ösz- szesen ötvennyolcán kaptak illetve kapnak az elkövetkezendő napokban aranyjelvényt. A résztvevők nagyobb arányban nyíregyháziak: negyvenhárom múzeumbarát a megyeszékhelyen lakik az aranyjelvényesek közül. Az idei feladatok teljesítéséhez legalább ötven objektumot kellett felkeresni: múzeumokat, műemlékeket, illetve természetvédelmi területeket. A szabályok szerint a helyszínen bélyegzővel igazolták részvételüket. Van olyan résztvevő a mozgalom hívei között, aki országos fórumon már a harmadik aranyjelvény várományosa: ahhoz legalább 160 helyen kellett járnia. Az aranyjelvényesek a múzeum szerény lehetőségeihez képest apró ajándékot kaptak, valamint egy évre szóló ingyenes belépőt az ország összes múzeumába. A Tájak, korok, múzeumok szervezői a mozgalom megújítására új forma kidolgozását tervezik. Jellemző lesz, hogy még inkább a játékos jelleg érvényesül majd, tervezik például, hogy térkép- szelvényeket kell majd a meglátogatott helyszíneken összegyűjteni,: s egyberagasztva beküldeni. Nem adta haza a fizetését... Jogsegély 60 ezer embernek Az italozó apa nem adta haza a fizetését. A nyugdíjas bácsi éjjeliőrséget vállalt, számított a biztos jövedelemkiegészítésre, de egy napon főnöke így fogadta: „Holnaptól nincs szükség a munkájára.” A gyermekét egyedül nevelő anyának tizenkettedszer már nem hosszabbították meg a munkaszerződését. Érdekes, tanulságos esetek. A jogsegélyszolgálat közreműködésével elintézték, hogy az apa hazaadja a fizetést, a nyugdíjas továbbra is éjjeliőr, s a pártfogó nélküli anya ügyének intézése most van folyamatban. Szabolcs-Szatmár megyében 65 munkahelyen működik jogsegélyszolgálat: 60 ezer dolgozót látnak el jogPéldás büntetések Ittasan motoroztak A gépkocsisorszámok emelkedéséből látjuk, hogy napról napra több jármű futhat útjainkon, de naponta emelkedik a boltokból kihozott motorkerékpárok száma is. Hogy olykor mégis kevesebben közlekedünk a közúta- kon, azt azoknak köszönhetjük, akik a járművezetés előtt is a pohár után nyúlnak. Bárány József 20 éves nyíregyházi lakosnak bár jogosítványa sem volt, részegen motorozott augusztus 26- án délután a 4-es számú fő közlekedési utat Császárszállással összekötő közúton. A bíróság tárgyalás mellőzésével, ittas járművezetés vétsége miatt 6000 forint pénz- büntetést szabott ki rá, mellékbüntetésként pedig 2 évre eltiltotta a járművezetéstől. Török Mihály 25 éves sóstóhegyi lakos augusztus 23-án a délutáni órákban Sóstóhegyen, a Kemecsei úton „igen súlyos” fokú ittas állapotban vezette segédmotor-kerékpárját és felborult. A baleset során súlyos sérülést szenvedett. Cselekményéért a bíróság 5500 forint pénzbüntetést szabott ki, s egy évre eltiltotta a járművezetéstől. Horváth Tibor 23 éves buji lakos augusztus 23-án Tisza- bercel és Paszab között, közepes fokú ittas állapotban vezette segédmotor-kerékpárját. A bíróság tárgyalás mellőzésével 3200 forint pénz- büntetést szabott ki, mellék- büntetésként pedig őt is egy évre tiltották el a járművezetéstől. Az előbbiektől is többe került Szikora Jánosnak, a nyírtassi Dózsa Tsz főkertészének augusztusi cselekedete, akit Pátrohán igazoltattak, s mivel részeg volt, 8250 forintra büntették és egy év négy hónapra eltiltották a járművezetéstől. Ha pénzben kevesebbet is fizet július elsejei ivászata miatt Tudja Miklós 27 éves jékei lakos, mégis neki került legtöbbe, hogy nem józanon ült a volán mögé. Büntetése ugyan „csak” 3600 forint, de minthogy hivatásos sofőr, egy év két hónapra elvették a jogosítványát, s így tulajdonképpen hivatásának gyakorlásától fosztották meg hosz- szú időre. Valamennyi bírósági végzés jogerős. segéllyel, Pontosan három éve annak, hogy elkezdték kiterjeszteni a hálózatot. Főleg az ipari üzemekben látnak el ilyen szolgálatot. A három év tapasztalatai kedvezőek. A fizikai dolgozók körében ismertebbé váltak a jogszabályok, számos és sokféle ügyet sikerült megnyugtatóan elintézni. Az SZMT felmérése szerint megyénkben még mintegy 80 ezer dolgozó igényelné a rendszeres jogsegélyszolgálatot. Gyakorlatilag azonban ezek a dolgozók is részesülnek jogsegélyben, mert az SZMT mellett eredményesen működik a megyei jogsegélybizottság. A bizottság tizenkét tagja nem csupán jogászokból áll. Munkavédelmi és társadalombiztosítási szakember is tartozik a segítő kollektívához. Nagy szükség van az utóbbiak segítségére is, hiszen sajnos elég gyakori az üzemi baleset megyénkben és a balesetek egy része jogi bonyodalmakkal jár. Jó tudni: a megyei jogsegélybizottság hetente fogadóórát tart megyénk négy városának tanácsán. Nyíregyházán, Mátészalkán, Kisvárdán és Nyírbátorban kaphatnak tanácsot vagy segítséget az arra rászorulók, akiknek üzemükben nincs ilyen szolgálat. A KPVDSZ szervezésében januártól Nyíregyháza kereskedelmi vállalatainál és szövetkezeteiben is bevezetik a jogsegélyszolgálatot. Az említett helyeken heti két órát fogad a jogász. Az ellátottságon ez is sokat javít majd. S további javulást eredményezhet, ha az azonos településen működő üzemek, intézmények közösen hozzák létre a jogsegélyszolgálatot, (n.) 2
