Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-26 / 251. szám
1979. október 26. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Egy liter tej A MEGYÉBEN 26 termelőszövetkezeti szakosított tehenészeti telepet működtetnek. A tehénlétszám 9300, az egy tehénre jutó évi átlag tejtermelés 3000, összességében 27 millió liter. A telepeken egy liter tejet 40 —46 dekagramm abraktakarmány felhasználásával állítanak elő. Egy kora tavaszi tanácskozáson hangzott el: „1979 a korszerű takarmányozás éve, el kell érni, hogy abraktakarékos takarmányozással egy liter tej előállítása átlag 40 deka abrakkal történjen.” Így éves szinten 2—3 százalék értékes abrak — 5—6 ezer mázsa gabonaféle — takarítható meg. Abraktakarmánynak a megye mindig szűkdben volt, behozatalra szorult. Most hogy a búzatermés a tervezett alatt teljesült, m.ég rosszabb a helyzet. A gondon csak a takarékos takarmányozás következetes alkalmazása enyhíthet. Miként valósítható ez meg az üzemekében, ahhoz szolgáljon modellként a kálmán- házi Rákóczi Termelőszövetkezet tehenészete. öt emberrel beszélgettem: Hendzsel Mihály elnökkel, Szigeti József főagronómus- sal, U.grin József főá!lattenyésztővel és a tehenész házaspárral: Porcelán Jó- zsefiné fejővel és Porcelán József gondozóval. Kálmánházán 312 férőhelyes a szakosított telep, tavaly 2986 liter volt az egy tehénre jutó tejtermelés. Egy liter tejet 5 forint 70 filléres önköltséggel, valamivel több mint 40 deka abrakkal állítottak elő. Erre az évre tehenenként 3100 literes tejtermelést terveztek úgy, hogy szigorúan ragaszkodnak a 40 dekás normához. A tehenészeti szocialista brigád — Porcelánná a vezetője — a XII. pártkongresszus tiszteletére plusszként 3 százalék ab- raktakarmány-meg takarítást vállalt, amelynek értéke 100 ezer forint. Közel az év végéhez két dolog már biztos: a tervezett tejtermelés-növekedés meglesz, a negyven dekás normát tartják. A tejtermelés önköltsége 10 fillérrel csökkent. Hogyan csinálták? A takarékosságban, a költségek csökkentésében első lépés mindenütt a növénytermesztésé. A főagro- nómus adatai alapján a takarmánytermesztés kedvezően alakult. AZ ABRAKFELHASZNÁLÁS mérséklése, a költségek csökkentése, a másodvetések, illetve a melléktermékek hasznosításával történt. Tarlóföldbe 40 hektáron muhart, 20 hektáron napraforgós csala-má- dét és 15 hektáron káposztarepcét , vetettek. A zöldetetés idénye megnövekedett. Most a kukorica törésével egy időben az E—280- as betakarító gépekkel a kukoricaszárat felszedik, szecskázzák és káposztarepcével keverve etetik. A főállattenyésztő, de a tehenészek is jónak mondják a takarmányt, a tejtermelés nem csökken miatta. A kukoricaszár etetésének említése után számoltunk. Mintegy 3—3500 mázsát hasznosítanak majd 20 —25 napos időben. Ezzel értékesebb silót, illetve abrakot takarítanak meg. A siló önköltsége 8 forint 20 fillér, a repce plusz kukoricáé alig hat forint. Ilyen és ehhez hasonló módszerekkel érik el év végéig, hogy a melléktermék-hasznosítás több mint 100 ezer forint költségmegtakarítást jelent. A növénytermesztés termeli és szállítja az alapanyagot, az állattenyésztés hasznosítja. Az együttműködés sokszor a kemény kritikát sem nélkülözi. A tehenész házaspár egybehangzóan mondja: nemcsak a versenyben vállalt három százalék takarmányt tudnák éves szinten megtakarítani, többet is, ha a kapott takarmány megfelelő lenne. Mert mi a tehenész és a fejő dolga? Az állatokat igényük és-termelő- képességük szerint etessék, abrakolják. A Porcelán házaspár — egyébként még 5 házaspár dolgozik a tehenészetben — a rábízott 54 tehenet mint a tenyerét úgy ismeri, de ha gyenge a zöldkeverék, ha rossz a pillangós széna minősége, ha megfeszülnek sem tudnak a normán belül maradni. Korábban sokkal több volt az ilyen gond, ma már egyre ritkább. Idekívánkozik még a fegyelem, a jószág szeretete is. Az, hogy az etetés, itatás a megfelelő időben történik, hogy sem a gondozó, sem a fejő nem kapkodja el a dolgát. KÁLMÁNHÁZÁN az éves abraktakarmány-felhaszná- lás átlaga 90 vagon. Ha ebből csak két vagonnal takarítanak meg megyei szinten, az nem sok. De 26 tsz tehenészeti telep van Szabolcs-Szatmárban, és 26- szor kettő az már mennyiségben és forintértékben is jelentős. Seres Ernő ESTE Á VÁROS PEREMÉN: FELSŐSIMA Kudarcok után Valaha az egész országban az egyik leghíresebb ifjúsági klubközösséggel büszkélkedhetett a Felsősimái Művelődési Ház. Még ma is sokan emlegetik a régi igazgatót, aki kiváló ifjúsági klubot hozott itt létre, azután pedig az iskolások segítségével összegyűjtötte a település helytörténeti-honismereti anyagát. Eredményeiket példaként mutogatták. Esténként a ci- terazenekar tagjai pengették a húrokat, szintén példaadó- an, hiszen erre a mintára alakult több hasonló együttes a környéken. Aztán az igazgató távozása idején, sőt még előbb egyre kevesebbet lehetett hallani róluk. Később már csak rossz híreket. A társaság fokozatosan széthullott, a ház a senki földje lett... — Ügy nézett ki, mintha bombatámadás érte volna — mutatja az igazgató a falakat. Lőrinczy Ottónak, a ház új vezetőjének első dolga a működéshez szükséges alap- feltételek megteremtése volt. A Ságvári Tsz vezetőiben talált partnerekre, tőlük azóta is maximális segítséget kap, legyen szó fuvarról, vagy gép kölcsönadásáról. A tsz anyagilag is támogatja a művelődési házat. Papucsot húznak Szoroztak-osztottak. A festék ára még csak kikerült a költségvetésből, a munkáé már nem. Parkettát csiszolt az igazgató és festette a falakat, vele együtt a klub néhány hűséges tagja. Mostanában meg éppenséggel falat rak, mikor egyedül, mikor segítséggel. Egy melléképülethez készül tároló. Az igazgató afféle ezermester, aki inkább maga végez el mindent, mert nem győzi tétlenül kivárni, míg az ígéretekből munka lesz. A saját munkának egyébként nagyobb a becsülete is: a könyvtárba és a játékterembe lépéskor papucsot húznak. Két és fél éve nevezték ki Felsősimára. Előtte több, mint fél évig nem volt vezetője a háznak. Az új igazgatónak a népművelés napi munkáinak megkezdése előtt azonban volt egy annál sokkal fontosabb feladata: elfogadtatni magát a község lakóival. — Erdélyből települtem át a családommal — mesélte. — Ezzel azt hiszem a munkakezdés minden nehézségét elmondtam. Mert nem a programok szervezésétől és megvalósításától tartottam. Az volt nehéz: elsajátítani az itteni életmódot, szokásokat... Általában nagyobb fegyelmet követelt a fiataloktól, mint amihez hozzá voltak szokva. Megszüntette például a pénzre menő kártyapartikat, vagy a „sörmeccseket” az asztaliteniszezőknél. A fiatalok fokozatosan elhide- gültek. Akkor persze még egyedül vívta harcát, sem a település vezetői, sem a művelődési ágazat szakemberei nem figyelmeztették előre: hogyan kell a fiatalokkal bánni! Á ház éltetője Most már mosolyogva beszél a kezdetről, mely szakmailag nem ígérkezett nehéznek, mert végzettsége, képesítése megfelelő. Hiányzott viszont a tapasztalat, s keserű kudarcok sorát élte át, míg most már elmondhatja: úgy érzi, befogadták. A ház éltetője az ifjúsági klub. Megszokták a fiatalok, hogy hétfő kivételével bármikor jöhetnek. Átlagosan harmincán látogatják a klubot, a hétvégi diszkón 70— 90 fiatal is szokott lenni. Olyan programokkal is kísérletezett az igazgató, melyek más klubokban beváltak: a nagyszünetben legyen szó másról, komolyabb dolgokról is. Itt nem vált be, talán azért, mert mindjárt politikai ötperccel akart kezdeni, ami összeszokott társaságot is próbára tesz. A klubból vált viszont ki a reklám- stúdió, amelynek tagjai a rendezvények plakátjait helyben szitanyomattal elkészítik, s talán egyszer szakkörré is átalakulnak. Igen szépen működik a fotószakkör is, 12 taggal, komoly programmal. Vonzóak a sportkörök, főleg a futball. Eredményesen dolgozik együtt a gyermekek olvasóköre Szabó Katalin főiskolai hallgató vezetésével. A legszívósabb ellenfél A legszívósabb ellenfelet azonban még nem sikerült legyőzni: azt az előítéletet, hogy aki megnősült, vagy férjhez ment, annak már nem illik a művelődési házba belépni. Így volt ez mindig is, még a sokat emlegetett dicső hőskorban is a gyerekekből volt a ház bázisa. Bár csalóka a statisztika — mert a gyermek is vihet felnőttnek való könyvet — mégis szomorú a könyvtári olvasók aránya: 51-ből 39- en 14 éven aluliak! Két és fél év alatt mindössze három házaspár volt a házban. A magas színvonalú népzenei esten 11 felnőtt jelent meg. Még a hajdan híres citera- zenekart sem sikerült összeverbuválni, pedig tucatnyi hangszer és egyenruha is kint van még a régi tagoknál. A felnőtteknek tervezett közösségi alkalmak iránt a teljes közömbösség volt a jellemző. Gyenge a propaganda? Aligha. A ház programjáról, a szórakozási lehetőségekről, a felnőtteknek való csoportok tervéről 2000 példányos sokszorosított tájékoztató készült. Minden iskolásgyerek vitt haza, még a bolti pénztárnál is tartottak belőle. Az igazgató személyesen kopogtatott be minden házba. Minden hiába: a felnőttek elzárkóztak. Két és fél év kellett, míg Lőrinczy Ottó megtanulta : hiába tervezne szabadidős programokat, ha munka után például a háztáji dohány nem engedi mozdulni az embereket. Akik persze erre figyelmeztethették volna, a távolból figyelték: „úszik-e” a mélyvízben? Nehéz terep a felsősimái edzett népművelőnek is. Lőrinczy Ottó ráadásul helyi ismeret nélkül és magárahagyatva kezdett dolgozni. Bár sok kudarc érte, egyetlen szóval sem sértette meg a település lakóit, mert befogadták. Most már túl van a nehezén. Segítő partnerei száma is gyarapodott. A párt- szervezettől viszont több támogatást kellene kapnia a művelődési háznak! Nem kevesebbről van szó, mint a település szellemi elmaradása, vagy fel- emelkedése ... .íi t i , v • io r Baraksó Erzsébet könyv. Ez adta az ötletet: miért ne árusíthatnánk ilyet is?! Bementem Nyíregyházára, a Váci könyvesboltba, s érdeklődtem. Nincs akadálya, mondták. Akkor aztán fölpakoltam egy adagot, s kihoztam. El is kelt egykettőre. Azóta rendszeresen hozom a könyveket. Csütörtök volt, délután csak háromkor nyitott az ib- rányi gyógyszertár, akadt hát idő egy kis beszélgetésre a patika melletti szolgálati lakásban. Bekapcsolódott Tóth Kristóf felesége is, aki ugyancsak gyógyszerész: együtt végeztek férjével az egyetemen, Szegeden. — Most csak kevés könyv van kint — int a fiatalasz- szony a gyógyszertárba nyíló ajtó felé. — Kristóf ma hozott éppen újdonságokat Nyíregyházáról, még nem rakta ki. — Van, aki egész listát ad, hogy mit kér... — folytatja a férj. — A faluban nincs könyvesbolt. Igaz, a községi könyvtárban is árusítanak könyveket, de úgy látszik, nő Regény a patikában TÓTH KRISTÓF az olvasni vágyók száma, mert van hónap, amikor több ezer forint értékű könyvet visznek haza a patikából. t Persze, nem mernék megesküdni, hogy mindenki el is olvassa, amit megvesz. Akadt, aki az új bútor színéhez kért egy polcnyi könyvet ... Viszont amondó vagyok: ha már ott a könyv a lakásban egyszer csak elolvassák. Hazaérkezik közben a kisebbik fiú az iskolából, s megtudhatjuk: rakoncátlankodik ugyan a suliban, de ő ír a legszebben az elsősök között, mégpedig bal kézzel. 11 éves bátyja a tekintélyes Matchbox-autógyűjteményét rendezgeti, a papa pedig nem kis büszkeséggel mutatja az ügyeleti szobában azokat a régi gyógyszereket, patikus- eszközöket, melyeket összegyűjtött. — A legértékesebbnek ezt a kis dobozt tartom. 23 darab kindncsokoládé van benne: Rozsnyai Mátyás készített ilyet elsőként Az országban összesen nincs ennyi belőle... A régi, híres gyógyszerész neve fémjelzi azt az évente megrendezett versengést, melyen fiatal gyógyszerészek tartanak beszámolót kutatásaikról. Idén Székesfehérváron szép sikert ért el Tóth Kristófné a versenyen. — Fiatal gyógyszerészek előadói versenye: ez a hivatalos név. Mi ketten már régóta foglalkozunk gyógyszeré- szettörténeti kutatásokkal, s nemrégiben fölfedeztünk egy méltatlanul elfeledett nevet: dr. Traxler Lászlóét. Ez a fiatalon elhunyt férfi kiadott egy olyan gyógyszerkészítési kézikönyvet, melyből ma is tanulhatunk. Több, mint ezer recept van benne! Róla készítettünk beszámolót, mely igen sikeres volt. Három óra: megnyílik a patika ajtaja a vénséges épületen, páran már kint várakoznak az utcán. Ahogy belépnek, megelevenedik az orvosságillatú helyiség. Tóth Kristóf kikísér bennünket, s közben elejti legfrissebb tervének „titkait”. — Szeretnénk Ibrányban „telefondoktort” létesíteni. Talán fellengzősnek tűnik, pedig biztosan hasznos lesz. A nyíregyházi szolgálat több száz magnótekercséből kérünk néhányat kísérletképpen remélhetőleg ez is olyan sikeres lesz, mint a könyv- árusítás ... Tarnavöljjyi György Galvánüzem A Nyíregyházi Elekterfém Szövetkezet 1967-ben Kálló- semjén községben részleget nyitott. A múlt évben új üzemet épített. Az itt dolgozók többsége betanított munkás. Évente 60 millió forintért készítenek a megrendelőknek galvanikus horganyzást. Képünkön: a kész munkát szállítás előtt Katona Sándor részlegvezető-helyettes ellenőrzi. (Elek Emil felvétele) Karbantartók Á Vagép nyíregyházi központi telepén havonta átlagosan 90—100 személyautó alváz- és üregvédelmét látják el. A képen: Kiss István és Németi László munka közben. (Császár Csaba felvétele) Exportra Teljesítette tőkés export- tervét a gávavencsellői Viktória Cipőipari Szövetkezet. 84 és fél ezer pár csizmát és 10 ezer pár cipőt gyártottak ebben az évben amerikai és nyugatnémet exportra. Most NDK és lengyel megrendelésre 30 ezer pár csizmát készítenek. Á képen: Hornyai Gyuláné a sarokbeszegő géppel dolgozik. (E. E. felv.) vegcsék tucatjain, hó- II színű támlásszékeken, ■aSfl fehér köpenyeken villan a napfény, önkéntelenül csöndesre fogott szavak perdülnek. „Ezt 'a két receptet tessék ...” „Naponta háromszor egy tablettát... ebből pedig egyet napjában.” Elidőzik a szem a gyógyszerek sokaságán, a tarka dobozokon, aztán megállapodik egy könyvespolcon. Szakkönyvek, egészségügyi felvilágosító fü- zetecskék sorakoznak a polcokon — mellettük pedig több szépirodalmi kötet kínálja magát. Aztán a gyógyszerek kiadása után kilép a pult mögül a megtermett, szakállas férfi, és pár pilla- „nat múltán pár könyvvel tér vissza. „Tessék, itt vannak a kért könyvek. Az Ablakzsiráf, a matematika könyv ...” — Legfeljebb egy kis csodálkozásra adhat ez okot... — mosolyog Tóth Kristóf gyógyszerész. — Itt, Ibrányban már megszokták az emberek. Egy éve éppen, hogy az első könyveket kiraktuk a polcokra. Akkor még csak a más gyógyszertárakban is látható felvilágosító köteteket. Vásárolgattak is belőlük, aztán egyszer-kétszer érdeklődtek: más könyvek nincsenek? Lexikon, regény, mesés1 1
