Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-26 / 251. szám
2 KELET-MA G YARORSZÁG 1979. október 26. Felújítják a Bessenyei- házat Hosszabb ideig nem látogatható a tiszaberceli Besse- nyei-emlékház, az épület ugyanis alapos felújításra szorul. A Jósa András Múzeum tulajdonában lévő ház teljes külső-belső felújítására és bővítésére a múzeum még az év elején megrendelte a tervdokumentációt a NYlRTERV-től, az emlékház berendezését pedig Nyíregyházára szállították. Az átalakítással plusz egy szobát nyernek majd — a korábbi MHSZ-helyiséget — a küllemében is megszépülő épület pedig a Bessenyei-életműhöz méltó, az eddigieknél rangosabb körülmények között fogadja majd a látogatókat. Tervezik, hogy a kiállításra kerülő anyagot is bővítik, részint Bessenyei-relikviák- kal, részint pedig a Rétköz néprajzi, helytörténeti anyagával. „ŰRÁLLOMÁSOK a föld KÖRÜL” címmel hallgattak diaképekkel színesített előadást október 24-én este a mátészalkai városi ifjúsági klub tabgjai. A városi klubkönyvtárban ezzel az előadással indult útjára a „Földrajzi szabadegyetem” című sorozat. Ezt követően a fiatalok az olimpiai városok közül ismerkednek meg többel. Ugyanezt az előadássort a mátészalkai mezőgazdasági szakközépiskolában is megismétlik. Turnusonként húsz-húsz katona segíti az almaválogatást, -szállítást a ZÖLDÉRT mátészalkai hűtőházában. Képünk Antal Ottó, Nyári János és Junost Sándor az exportra készített almát rakják. (Elek Emil felvétele) Á betakarításban segítettek a katonai főiskolások Tisztjelöltek az almáskertben Távolról érkeztek Szabolcs- Szatmárba azok a fiatalok, akik részt vettek tizenegy megyénkben termelőszövetkezet betakarítási munkáiban : Szentendréről, a Kossuth Lajos Katonai Főiskoláról. Volt közöttük persze olyan is, aki szűkebb hazájába tért meg, ám a többség sohasem járt e vidéken. Hajszárító, törpe tűzhely, kerékpár „SAJNOS, NINCS..“ Termelők és kereskedők igényei A grillsütőt is tartalmazza az a két főzőlapos törpe tűzhely, amelyet különösen a garzonlakásokban lehet praktikusan elhelyezni. A hajszárító mellett fésűket, keféket, tükröt is találni az új típusú készletben. Az elektromos masszírozó, a bőröndszerűen összecsukható, síklapú felületű vasalógép, a boyler csőfűtőtest egy-egy példányát is bemutatták a gyártó vállalatok vezető szakembereinek. Budapesten a Technika Házában október 23-án nyitották meg az országos hiánycikk-kiállítást. Import helyett hazait A közel 1300 vasműszaki, jármű, kultúrcikk és sportszer már a VI. ötéves tervre irányította a megrendelők és a gyártók figyelmét. Az itt bemutatott termékeket csak importból — többségüket tőkésből — .szerzik be a külkereskedelmi vállalatok. A tőkés import helyettesítésére és a hazai választék bővítésére ösztönzik a kereskedelmi partnerek a termelőket ezzel a kiállítással, melynek címe éppen ezt tükrözi: Vevők vagyunk — ezekre is. Az országos bemutatót azért szervezte meg a Belkereskedelmi Minisztérium, mert az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták: a vállalatok külön-külön megrendezett hiánycikk-kiállításai csak korlátozott mértékben jelezték az igényeket, és így a termelők nem merték kis szériában gyártani a látottakat. Így viszont az összevont kiállítás lehetővé teszi, hogy a termelők érdekeltek legyenek az egyes hiánycikkek gyártásában. A bemutatott árukat a főváros után az érintett vállalatok a működésükhöz tartozó megyékben is kiállítják — egy éven belül. A következő ötéves tervidőszakban várhatóan hiányozni fognak az üzletekből az itt látható cikkek. Természetesen továbbra is lehet majd venni kisollót, sílécet, kerámia falitálat, de a vásárlók is olcsóbban jutnának hozz^ az itthon gyártott darabokhoz. Ugyanakkor a termelőknek is nagyobb biztonságot ad az országos igény felmérése, mert az előállított holmikra nem kell a megrendelőket keresni, hanem minden cikket elkapkodnak. Manikűr és kerékpár A vas- és a műszaki termékek közt nem sok újdonságot láttunk. A forgalomban levő kerékpárok, motorkerékpárok és alkatrészek, csavarok, kulcsok mellett személygépkocsi-tartozékokat, felszereléseket is várnak a magyar ipartól. Hogy csak néhányat említsünk közülük: a Trabanthoz, Wartburghoz szélvédő üveget, a Skodához első és hátsó féktömlőt, a Ladához fékhengert, ablakmosó elosztót, sárvédőt, a Wartburghoz feszültségszabályozót kellene gyártani. Igen széles a kultúrcikkek közül hiányzók listája. A radírgumitól az ecsetmosó tálkáig, a különböző rendeltetésű óráktól az öngyújtóig, a manikűrkészlettől az italkészletig, a gyermekkerékpártól a hintalóig, a súlyzótól a korcsolyáig, a cumisüveg sterilizálótól a bébihordozóig nagyon sokfélét lehetne az import helyett idehaza előállítani. Konkrét ajánlatok A közel 1300 cikkről katalógust készítettek és a Belkereskedelmi Minisztérium irányításával termeltetési bizottságot alakítottak, melynek tagjai az adott szakma egészére kiterjedően tárgyalnak a termelőkkel, s ezáltal valós információt adnak az országos igényekről. A kiállítás után — október végéig — a belkereskedelmi vállalatok várják az ipari tárcákhoz tartozó vállalatok, az ipari szövetkezetek, a tanácsi vállalatok, az áfészek és a tsz-melléküzemágak, valamint a kisiparosok konkrét ajánlatait a bemutatott termékek gyártására. A hiánycikkek megszüntetésével nemcsak a vásárlók járnak jól, hanem a termelőüzemek is biztos piacot találnak áruikra. Tóth Kornélia GYÁR A KÖNYVTÁRBAN így készülünk az olimpiára Nem mindennapi kiállítás fogadja a látogatókat a megyei könyvtár épületében. A könyvektől roskadozó polcok között ugyanis laboratóriumi üvegedények, kísérleti eszközök, erősítők hívják fel magukra a figyelmet. Itt nyílt meg a BEAG Universal gyárának üzemtörténeti kiállítása. A bemutató rendezésével elsősorban az volt a cél, hogy a nagyközönség megismerkedhessen annak a vállalatnak a termékeivel, amely a moszkvai olimpiára szállít gyártmányaiból. Bemutatkozik tehát az akusztikai és az üvegtechnikai gyáregység. S hogy a termelés nagyságáról is fogalma legyen a közönségnek, tájékoztatják: az üvegtechnikai gyáregység az idén. 60 millió, az akusztikai pedig mintegy 200 milliós termelési értéket állít elő. Az olimpiára kerülő kommentátorasztal a kiállítás főszereplője. Látható jj^be- renrendezés „lelke”, s a kisegítő berendezések közül is néhány. Több száz egységből áll össze a rendszer, egyetlen egységen belül csak ellenállásból 600 darab van. Moszkvába 1200 darab kommentátorkészüléket szállítanak. Nyíregyházi termék segítségével jut majd el a riporterek hangja a nagyvilágba. Kivált a szakemberek számára lenyűgöző az az erősítőcsalád, mely szintén az akusztikai gyáregység termékeit reprezentálja. Előkeve- rők és végerősítők között az egyik érdekesség: a 2-szer 50 wattos teljesítményű erősítő. Az üvegtechnikai gyáregység termékei jóval ismertebbek — legalábbis hírből — a nagyközönség számára, hiszen ez a részleg kezdte a termelést Nyíregyházán. Most több mint 10 országba szállítanak rendszeresen, legnagyobb megrendelőik: a Szovjetunió, az NDK, Olaszország és Franciaország. Különböző pipetták, büretták, laboratóriumi kísérleti üvegedények között a komplett készülékek mutatják a legjobban azt a kvalifikált szaktudást, melyre ma egy üvegtechnikai szákembernek szükségé van. Érdekes és újszerű, hogy a gyár a könyvtárba vonul be, termékeit megismertetni. De emellett hasznos is! (be) Amatór „muzeológusok" w Értékelték a néprajzihonismereti pályamunkákat Amatőr „múzeológusok” egész serege foglalkozik környezete hagyományainak kutatásával és feldolgozásával. Sok általános iskolában működik honismereti szakkör elsősorban azzal a céllal, hogy a település történetét megörökítsék, szellemi és tárgyi hagyományait az utókor számára megőrizzék. A gyerekek munkájának eredménye több helyen házimúzeumba gyűjtve látható. Az önállóan dolgozó „kutatók” érdeklődése igen változatos: a néprajz speciális területeitől az üzemtörténeti krónikaírásig. A múzeumok évről évre meghirdetik azokat a pályázatokat, melyeken a gyűjtők legfrissebb kutatási eredményeikkel szerepelhetnek. Megyénkben is népszerűek ezek a pályázatok, mind a felnőtt, mind pedig az ifjúsági tagozatban. Az ideire összesen 42 pályamunka érkezett egyéni gyűjtőktől, illetve kollektíváktól. A pályamunkák értékelésénél azt vették figyelembe, hogy inkább szerényebb jutalommal, de több pályázatot díjazzanak, hiszen a dolgozatok többsége tartalmazott dicséretre méltó közléseket. Az eredményhirdetést november 2-án délelőtt 10 órakor tartják a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Építőanyag a belvízkárosultaknak Naponta számoltunk be tavasszal arról a kemény munkáról, amelyet vízügyi szakemberek, katonák ezrei, szállító járművek, szivattyúk százai végeztek a megáradt folyók megfékezésére, a belvízzel borított területek csökkentésére. Az áldozatos küzdelem meghozta gyümölcsét: egy folyónk sem lépett ki medréből, de feljött a talajvíz. Több száz hektáron pusztult ki a vetés, s sok mélyebb területen épített ház dőlt össze, vagy vált lakhatatlanná. A mezőgazdaságban amennyire lehetett, pótolták a vetéseket, ám a belvízrongálta házak többsége még most, október második felében is félkészen áll. Tavasszal 3—4 ezer összedőlt, megrongálódott, elavult családi ház tulajdonosa jelentett be belvízkárt a tanácsoknak. Vízügyi szakemberek, tanácsi dolgozók mérték fel: megfelelnek-e a bejelentések a valóságnak, és azt állapították meg, hogy a kérelmek közel kétharmada alaptalan. A felmérések után is maradt azért bőven tennivaló: 890 házat rongált meg annyira a belvíz, hogy újjá kell építeni és hatvanhetet felújítani. A valóban belvízkárt szenvedett lakások tulajdonosai A tárgyalóteremből Bál volt június 17-én a ké- ki kultúrházban. Éjfél, utánra néhány táncoslábú fiú alaposan felöntött a garatra és — mint ilyenkor szokás — megnőtt az önbizalmuk is. Béri Andor 31 éves helybeli lakos például már kevesebbnek látta a pohárban az italt, mint amennyinek szerette volna, s nekiitámadt a felszolgálónak. Először csak alaposan összekáromkodta, aztán egy kést húzott elő, de a felszolgáló ráijesztett, hogy értesíti a rendőrséget. Béri a kést eltette, de támadókedve nem sokat változott: asztaloGarázda, mikrofonnal kát borogatott, kólásüvege- ket dobált, hogy megakadályozza a felszolgálót a táncterem elhagyásában. A duhajikodásra felfigyelt Béri László 19 éves helybeli lakos is, ő is a pincérre támadt, majd fellépett a színpadra és a hangosító berendezésen keresztül szidta drasztikus szavakkal a felszolgálót. Amikor kikárom- kodta magát, Béri Andorral együtt vétlen embereket támadtak meg, a menekülni akaró felszolgálót pedig Rózsa Barna 25 éves kéki és Rózsa Balázs 27 éves kölesei lakosok terítették le. A garázdákat — Béri Andort, Béri Lászlót, Rózsa Barnát és Rózsa Balázst — a bíróság 5—5 hónapi szabadság- vesztésre ítélte, a két Berit 1000—1000 forint pénz mellékbüntetés megfizetésére kötelezte. A szabadságvesztés végrehajtását három vádlottal szemben próbaidőre felfüggesztették, a büntetett előéletű Rózsa Barnának börtönben kell letölteni. A bíróság kötelezte a garázdákat az okozott kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. az engedélyezési eljárás után hozzáláthattak az építkezéshez: senki nem kért segítséget kivitelezői kapacitás hiánya miatt, az OTP megnyitotta a hitelt, s tulajdonképpen lényeges gond nem is volt a falak felhúzásáig. Ekkor azonban szinte egyszerre állt meg minden építkezés, mert nem tudtak a károsultak a tetőszerkezethez anyagot vásárolni, nem kaptak ajtókat, ablakokat, s bár még javában tartott a nyár, a kereskedelem ígérni sem tudott a hiányzó építőanyagokból. A Tüzép, a Belkereskedelmi Minisztérium, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztálya pedig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium segítségét kérte, hogy legalább annyi anyagot kapjon a megye, amennyi a hajlék nélkül maradt belvízkárosultak lakásainak felépítéséhez szükséges, hiszen közeleg a tél, s pajtákban, istállókban, sátrakban nem telelhetnek az elemi kárt szenvedett családok. Ha késve is, nemrég kedvező válasz érkezett: az országban mindenütt hiányzó tetőfedőikből, faanyagokból annyi érkezik megyénkbe, amennyi a belvízkárt szenvedett lakások befejezéséhez szükséges. így még az igazi tél beállta előtt tető alá kerülhet majdnem ezer családi ház. B. J. Azt is hozzáfűzhetjük, hogy a főiskola' hallgatóinak jó része nem ismerte túl közelről az itt végzett munkákat sem: a vetőmagcsávázást, a műtrágyakeverést, almaszedést, burgonyaszállítást vagy éppen a vetést... Többek között Tornyospálcán dolgoztak a katonai főiskoláról érkezett fiatalok, s Agárdi Béla elnök igen elégedetten nyilatkozott munkájukról. „Volt egy főiskolás brigád, akik már a második napon belejöttek a munkába : a kitűzött száz mázsa helyett kétszáznegyven mázsa vetőmagot csáváztak ... Engem személy szerint az is kellemesen lepett meg, hogy milyen kitűnő viszony van a főiskola hallgatói és tisztjeik között! A fegyelmezettségük már nem is lehet kiemelésre méltó, hiszen náluk ez természetes. Remek fiúkkal találkoztam ...” A faluban a munka mellett a hallgatók fölvették a kapcsolatot a helybeli fiatalokkal: többek között a termelőszövetkezet kiszeseivel. Több alkalommal közös vetélkedőt rendeztek, de volt sportverseny és diszkó is. A jól végzett munka örömével és új ismeretségekkel, barátságokkal utazhattak vissza Szentendrére a leendő katonatisztek. (tgy)
