Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-24 / 249. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 24. Gyertyaszezon Csütörtökön figyelmesebbek? Megfújták Aki az elmúlt hét végén kerékpárra, motorra ült, vagy kocsiba szállt, tapasztalhatta, hogy a város több pontján is magasba emelkedett a rendőrök piros tárcsája, sok járművezetőnek kellett megfújni a szondát, s megmutatni a kötelező tartozékokat. Néhányan úgy vélték, hogy keres valakit a rendőrség, a többség azonban tudta: semmi rendkívüli nem történt, október közlekedés- biztonsági hónap, ilyenkor a szokásosnál is több az ellenőrzés. E mostani és a korábbi hasonló ellenőrzéseknek is köszönhető, hogy városaink közül Nyírbátorban történt ebben az évben a legkevesebb baleset: kilenc hónap alatt 19, ám ebből 11 a legutóbbi negyedévben volt. Kedvező változás az is, hogy október elsejéig nem volt halálos baleset, s az egyes eseteket előidéző okok között is csupán háromszor szerepel az ittasság. Persze, aki balesetet szenvedett mások miatt, azon nem segít, hogy figyelmetlenség, szabálytalan előzés, vagy elsőbbségi jog meg nem adása miatt kerül kórházba, ám a város lakói mindenképp jó eredménynek könyvelhetik el: Nyírbátorban nincs különösebben nagy baj a közlekedés biztonságával. Pedig sok gondot okoz a járművezetőknek az utak állapota, az útburkolati jelek hiánya, több jelzőtábla kellene, baleseti forrás, hogy a Szabadság téri körforgalomnál sehol nincs záróvonal, így a belső sávból is elhagyják néhányan a körforgalmat. a szondát E gondok ellenére a járművek számának növekedésétől lényegesen kisebb ütemben emelkedett a városban a balesetek száma. Igaz, az év eleje óta gyakorikká váltak a járművezetők és gyalogosok számára szervezett, közlekedéssel kapcsolatos előadások, üzemekben, intézményekben, iskolákban szerveznek KRESZ-vetélkedőt, kiállításokon mutajták be a közlekedés szabályait és a szabálytalanságok következményeit, a baleseteket, lovas fogatok hajtói számára szerveztek tanfolyamot, gimnazisták, szakmunkásképzősök szereztek vezetői engedélyt segédmotor-kerékpárra. A segítség mellett nem maradt el adott esetben a szigor: kilenc hónap alatt 148 járművezetőt jelentettek fel szabálysértésért, 685-en fizettek helyszíni bírságot, a tavalyi 84 szonda helyett az idén 215-öt fújtak meg a járművezetők, s közülük 76 színe változott. Nyírbátorban a hét minden napján előfordult baleset, de csütörtökön — urnakor piacnap van, s a szokásosnál nagyobb a forgalom — csak elvétve fordult elő baleset. És ez jelez valamit. Azt, hogy ha járművezetők és gyalogosok egyaránt figyelmesebbek, akkor a több jármű ellenére is kevesebb a baleset. Felvilágosító, oktatómunkájával ehhez nyújt egyre több segítséget a közlekedés- biztonsági tanács, akik pedig nem veszik igénybe e segítséget, s figyelmetlenségük, fegyelmezetlenségük miatt balesetet szenvednek, vagy okoznak, megérdemlik a szigorú felelősségre vonást. Számkiosztás Augusztusban kezdtek hozzá Nyírbátorban a személyi számok kiosztásához. Üzemek, intézmények dolgozói vehették át saját és családtagjaik személyi számait munkahelyeiken, ahová a tanács dolgozói mentek el, hogy minél kevesebb embernek kelljen munkaidejét erre áldozni. A munkahelyi szám- kiosztás sikerrel járt: eddig 6500—7000 nyírbátori lakos kapta meg a személyi számát, s lényegesen többen is megkapták volna, ha 2500— 3000 személyi szám nem hiányozna. Most, hogy a számok fele még kiosztásra vár, újabb ötletekkel akarják meggyorsítani a munkát. Hangosbemondóval indulnak el az utcákon és egy-egy ház előtt megállnak, s ott adják át a számokat a közelben lakóknak. Nyírbátor, anno 2010 Jóváhagyták a város rendezési tervét Mit tettek egy év alatt az újítómozgalom fejlesztéséért a Nyírbátori Áfész- nél? — erre kerestek választ a napokban a népi ellenőrök. A korábbi kedvező vélemény óta keveset törődtek a szövetkezetnél az újítómozgalommal. Két éve 20, tavaly 13 újítást nyújtottak be a dolgozók, s az idén egyet sem! Mert nem volt megfelelő a propaganda, mert a két éve elfogadott újításokból csak négyet hasznosítottak, a tavalyi 13-ból elfogadott hat közül csak kettő hajt hasznot dolgozóknak és szövetkezetnek egyaránt. És mert az elutasítás sem az igazi. Lehet valamit elutasítani úgy is, hogy kellő magyarázatot fűznek hozzá, s lehet — mint a szövetkezetnél — kétsoros levélben, indoklás nélkül, amivel egy életre kedvét szegik az újítóknak. A szövetkezetnél azt mondták: az elfogadott újítások karbantartó részlegük kapacitáshiánya miatt nem tudták bevezetni, pedig amit megvalósítottak, azok anyagmegtakarítást, időmegtakarítást jelentettek és könnyítették a fizikai munkát. Találtak más okot is, ami elvette, elveszi az újítók kedvét, ez pedig az alacsony díjazás, és az elbírálás kivárhatatlannak tűnő ideje. A két év alatt elfogadott újításért 9800 forintot kaptak az újítók, hét újítás elbírálásának ideje pedig hét hónapig tartott. Ilyen tapasztalatokat szereztek a népi ellenőrök s a változtatásokra kezdeményezett javaslatok mellé még azt is hozzá tehették, hogy a szemléleten is van változtatnivaló. Nem igaz ugyanis, hogy az újítómozgalommal csak a termelőüzemekben kell foglalkozni, mert egy szövetkezetnél számottevő eredmény nem várható. Éop a Nyírbátori Áfész- nél cáfolják ezt meg a korábbi évek tapasztalatai. A Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyertyaüzemében 1500 tonna gyertyát készítenek az év végéig. Azl dekástól az 50 dekásig tizennégyféle termék készül az ország egyetlen gyertyagyárában. A fenti képünkön: Kiss Mária egydekás gyertyát önt. A lenti felvételen: Jakab Já- nosné a színes fenyőfagyertyákat készíti. (Elek Emil felvételei) Történészek, régészek állítják, hogy Nyírbátor 6—700 évvel ezelőtti gyors fejlődését alapvetően kedvező fekvésének köszönhette — itt keresztezte egymást a Szamos vidékét Debrecennel és az Alfölddel, valamint a Hegyalját Erdéllyel összekötő út —, ma várostervezők mondják: Nyírbátor vonzás- körzete saját járására korlátozódik, mert Mátészalka, de különösen Nyíregyháza megfosztja jelentősebb szerepkörétől. Pedig Nyírbátor nem mozdult el helyéről, csak körülötte változott a világ: az évszázadok során egyik településnek megnőtt, a másiknak csökkent környezetében betöltött szerepe. őrizni a hagyományokat Rajzasztalon a majdani városközpont. Nyírbátor mai és évtizedek múlva várható szerepe alapján készítették el a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet munkatársai az idén 700 éves város rendezési tervét, amelyet egy szakemberekből álló társadalmi zsűri is értékelt, s legutóbbi ülésén jóváhagyott a városi tanács. A legfontosabb talán amit a várostervezők alapvető szempontként tűztek maguk elé, hogy a település úgy fejlődjön tovább, hogy megtartsa korábbi szerkezetét, őrizze a hagyományokat, s új létesítményei összhangban legyenek a történelmi, műemléki városrésszel. Ennek megfelelően épülnek majd fel a ma még hiányzó közintézmények, amelyek, a 2010-re előre becsült 23 ezer városlakó és Nyírbátor vonzáskörzetének lakosságát is kielégítik. A tervezők a Szabadság tér északi és északkeleti részére helyezik az intézményeket, így lesz majd az ezredforduló táján igazán igazgatási, politikai, művelődési és idegen- forgalmi központ a Szabadság tér és a tőle északra, északkeletre lévő terület. Lakások építését a város- központtól délnyugat és délkelet felé tervezik: itt többségében négyszintes házak épülnek, észak felé pedig földszintes és földszint plusz egyszintes lakóépületek lesznek, így megfelelő átmenet lesz a központ és környéke városias megjelenése és az alacsonyabb peremkerületek között. Természetesen vigyáznak arra is, hogy a műemlék, műemlék jellegű épületek környezete olyan legyen, amely jól illeszkedik a hagyományokhoz és a városképhez egyaránt. Lakás és víz Hosszú távban — 1995 végéig — előreláthatólag 6570, nagy távban — 2010-ig — 8000 lakás lesz Nyírbátorban, így ennek megfelelően dolgozták ki a tervezők a város közművesítését is. Ma a tíz évvel ezelőtt épített vízmű a lakások 85 százalékába juttatja el a vezetékes vizet, az ezredforduló utáni időszakra napi 10 ezer köbméter víztermelő kapacitásra lesz szükség, hogy az ellátás zavartalan legyen, s mintegy 7000 köbméter szennyvíz elvezetéséről kell gondoskodni. Az OVH távlati tervei alapján Nyírbátor vízigényét is a majdani fehérgyarmati regionális vízmű elégíti ki, a városban pedig egy 1000 köbméteres víztorony elhelyezése szükséges. A szennyvíz- tisztító telepet a belterülettől 1 kilométerre tervezik, amelyből a megtisztított vizet a termelőszövetkezet használhatja majd öntözésre. Az energiahatóságok jelenlegi álláspontja szerint Nyírbátor a következő tervidőszakban kap vezetékes földgázt, amelynek fogadó- és nyomáscsökkentő állomását a Széna téri tó közelében építik majd fel. Parksáv és strand Bár Nyírbátor fejlődésében jelentős szerepet játszott az ipar megteremtése, eddig jórészt ötletszerűen helyezték el a különböző üzemeket a város területén. A rendezési terv a növényolajgyár környékét, az északkeleti területet — a Mátészalka felé vezető út bal oldalát, valamint az Iskola és Sport utcától délre fekvő területeket jelölte ki iparterületnek, s ezen a részen 68 hektár területet szántak további ' fejlesztésre. Jelentős helyet kapott a rendezési tervben az egészséges környezetet biztosító zöldterületi rendszer kialakítása. A két műemlék templom és környezetét összekötő parksáv, a Gyulai utcai sporttelep, a Szabadság tér parkja «mellett zöldfolyosókat létesítenek a városközpontot a termálstranddal és a sportközponttal összekötő részen, valamint a városközpont és a parkerdő közötti részen. A vasút két oldalán 50—50 méter széles erdősáv kialakítása, az iparterületek mellett 50. a 471-es főforgalmú út város felé eső oldalán 100 méteres erdősáv kialakítása szerepel a tervben. A parkerdő mellett — a strand és a vasút között — úiabb 25 hektáros parkerdő létesítését célozza meg a rendezési terv. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF Gyárba ment a tanács... Amikor az év elején a végrehajtó bizottság elkészítette munkatervét, úgy határoztak, hogy ebben az évben kísérletképpen két munkahelyen szerveznek ügyfélfogadást, hogy e két munkahely dolgozóinak ne kelljen ügyes-bajos dolgai miatt a tanácsra menni, hanem helyben intézhessék el. Februárban a cipőgyár dolgozóihoz mentek ki az igazgatási, a műszaki, a termelésellátás-felügyeleti, a pénzügyi, terv-, munkaügyi és az egészségügyi osztály dolgozói, ám a jó előre meghirdetett ügyfélfogadáson mindössze tizenöten fordultak kérelemmel, vagy tanácsért a szakigazgatási szervek dolgozóihoz. A tanács vezetőit meglepte a kihelyezett ügyfélfogadás sikertelensége, s arra gyanakodtak, hogy talán mégsem volt e kísérletnek kellő propagandája. Szeptemberben az év elejétől jóval nagyobb hírverés előzte meg az áfész központjába tervezett kihelyezett ügyfélfogadást: ekkor is kivonult hat szakigazgatási szerv, ám ekkor is csak tizen- ketten mentek el ügyeiket intézni, vagy tanácsot kérni a szövetkezet dolgozói közül. Akár olyan következtetést is levonhatnának e két ügy- félfogadásból a tanács dolgozói, hogy nincs, nem volt intéznivalójuk az ott dolgozóknak, de az ilyen következtetés sántítana. A kihelyezett ügyfélfogadás utáni napokban is intézték ügyeiket a két munkahely dolgozói a tanácson — valószínű, munkaidőben. így most törhetik a fejüket: vagy még mindig nem elég a hírverés, a propaganda, vagy az állampolgárok hiszik azt, hogy hivatalos ügyet csak a hivatalban lehet elintézni. De az is lehet: csupán az a baj, hogy még szokatlan ... 23 EZER LAKOS, 8 EZER LAKÁS BIBIIB ....................................................................................................................II........................................................................................... ABS NYÍRBÁTORBAN ¥ I l!ylÁj-■ tCSS ■ nincs
