Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-19 / 245. szám
1979. október 19. KELIT-M AGYARORSZÁG 3 PÁRTÉLET Vezetés és demokrácia SZOCIOLÓGIAI JELLEGŰ FELMÉRÉS előzte meg a járási pártbizottság tanácskozását, amelynek napirendjén az üzemi demokrácia fejlesztésének ügyében hozott politikai bizottsági határozat érvényesítését vizsgálták Kisvárdán. A vizsgált üzemek sorában voltak: a MÁV járási üzemei, az ÉRDÉRT tuzséri telepe, a HUNGARO- FRUCT, a TITÁSZ kirendeltségei, a tanácsok költségvetési üzeme, ahol mintegy 10 ezer ember, köztük 1150 párttag, közel 2 ezer KISZ-tag, s megközelítően 9 ezer szervezett munkás dolgozik. Egyértelmű: ott érvényesül az üzemi demokrácia, ahol a pártdemokráciának kisugárzó hatása van a gyárak, üzemek, gazdasági és más, társadalmi és tömegszervezetek munkájára, vezetésére. Az említett munkahelyeken évenként két-három ízben tárgyalják különböző testületek az üzemi demokrácia érvényesülését a kezdeményezések, a javaslatok sorsát. Záhonyban, a MÁV pártbizottsága és több pártszerv és pártszervezet feladattervben jelölték meg a tömegszervezeteknek, a gazdasági vezetőknek az üzemi demokrácia érvényesítésével kapcsolatos teendőit. A vezetés oldaláról, a káderpolitikai elvek alkalmazása alapján is vizsgálták a munkahelyi demokráciát, annak a vezetéssel összefüggő kérdéseit. Rámutattak, az üzemekben a káderpolitikai elveket a hármas követelményeknek megfelelően igyekeznek érvényesíteni, a gazdasági és pártvezetők így is szolgálják az üzemi demokrácia érvényesülését. A testület megállapította, hogy a járásban 1975 óta 25 esetben történt csere gazdaságvezetői és helyettes posztokon. Az új vezetők átlagos életkora 39 év, közülük 14 felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkezik. EZ A VÁLTOZÁS is hozzájárul a demokratikus vezetési elvek következetesebb érvényesítéséhez, az üzemi demokrácia mélyítéséhez, ugyanis olyan stílus alakul ki ezekben az üzemekben, amelyek a demokratikus centralizmus érvényesítését táplálják. Tapasztalható, hogy éppen a vezetés színvonalának a javulásával bővült az üzemekben a középvezetők jog- és hatásköre, pár itt- ott előfordul még bátortalanság, a döntésekben. Ma már az üzemi demokrácia érvényesítése címén mind több szó esik a jogok mellett a kötelezettségekről is, bár bizonyos, elvtelen kapcsolatok néhol fellelhetők, amelyek gátolják a felelősségre vonást. Előfordulnak esetek, amikor elkendőzik a hibákat. Kétségtelen, ezek nem erősítik, hanem gyengítik az üzemi demokráciát. Sajnos, nem mindig tapasztalható határozott fellépés a párttagok részéről sem, s ez azt mutatja: esetenként a pártdemokrácia értelmezése körül is félreértések tapasztalhatók. Mérte a pártbizottság az üzemi demokrácia érvényesülését a dolgozók kezdeményezéseiben, az általuk benyújtott újítások, javaslatok számával is. Megállapította a testület: az említett üzemekben benyújtott javaslatpkat a döntések előkészítésében figyelembe veszik, felhasználják. Kevés viszont az újítások száma, melyek egyik oka a benyújtott újítások vontatott elbírálása. Tavaly 131 újítást adtak be a dolgozók az üzemekben. Ezekből csak 48 szolgálja a termelést. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG rámutatott: az üzemi demokrácia fórumai nemcsak információs, hanem jogokkal felruházott fórumok is, amelyek feladata elősegíteni a vezetés, a vezetői munka színvonalának javítását. Ezt szorgalmazni, a munkában figyelembe venni a pártvezetésnek fontos kötelessége. F. K. Szerdán délután ünnepélyes eseményre került sor Tuzséron, a HUNGARO- FRUCT hűtőházában. Ekkor fogadták a Debreceni Állami Gazdaság 8 ezredik tonna almaszállítmányát. A gazdaság a szovjet exportból évek óta jelentős. mértékben veszi ki részét, összesen 870 hektáron termelnek almát, s az idei export rekordmennyiséget, tízezer tonnát ért el. A gyors szedés, a szállításban bevezetett új módszerek tették lehetővé, hogy október közepére már nemcsak az almaszüretet, hanem az export- szállítást is befejezték.' A tuzséri átadótelepen dr. Nyerges János, a gazdaság igazgatója adta át a szállítmányt a szovjet minősítők vezetőjének Z. D. Szoprikinának. A jól szervezett munkáért Puskás József, a hűtőház igazgatója mondott köszönetét. Megérkezett a kamion Tuzsérra. (Gaál Béla felvétele) A BALKÁNYI CSIRKEGYÁR TETRA-ból kitűnő! A bábművész, akit Bárdi Margitnak hívnak, az emberit keresi és ábrázolja. Eszköze a báb. Az ember érdekli, amikor vigad, szeret, vagy éppen a halállal viaskodik. Három évig érlelte új munkáját — címe: Ballada a középkorról — másfél évig csaknem éjt-nappal- lá téve dolgozott. Hányszor kozmáit oda a rántás. Hányszor ugrott ki éjjel az ágyából, mert nyomban papírra kellett vetni az akkor felvillanó ötletet... Bolondériára, hisztire hajló embernek nevezi magát. Munkatársai már megszokták, hogy Manyi ül az asztalnál, egyszer csak felnevet, teljesen megfeledkezik környezetéről. Az ihlet percei. Míg gyűjtögeti, rendezgeti a motívumokat — „átviszi” az emberi világot a bábok világába — nagyon mozgékony, vidám, szertelen. Később minden megváltozik ... Lehangolt, gondterhelt, hallgatag. Ekkor birkózik a roppant terhekkel, emberi jellemek, helyzetek, konfliktusok, drámák kavalkádja örvénylik a kis belső kohóban. Félelem és bátorság, a mindig új rejtelmeket tartogató út ismeretlensége tartja hatalmában. Sikerül-e, úgy ahogy megálmodta, átélte? Munkatársnője meséli, hogy megjárta, az elmeosztályt is, Manyika, órákig nézte a megbolydult elméjű emberek viselkedését. Tanulmány volt ez, bár fájdal- .mas, lehangoló, megdöbbentő tanulmány. S ki vállalná önszántából, hogy végignézi, BÁBOK szenvedi a kórházban az élet-halál között vergődő ember tusáját. Az alkotó ember előtt még ez sem akadály, ez sem elrettentő, mert ez is hozzátartozik az élethez, az emberhez ... Majdnem szégyenkezik amikor munkatársnője ezt is elárulja róla. Űjra mosoly tükröz a szemében, derűsebb jeleneteket idéz fel a saját maga alkotói fantáziájával megformált középkori balladáról. Arról beszél, hogy a bábok is tudnak szeretni, vigadni, de megdöbbenteni, gondolatot ébreszteni is. Várta a csendet, félte a csendet — említette a napokban véget ért pécsi nemzetközi bábfesztivál legvibrálóbb jeleneteiről. A csend beszédes csend volt, a gondolatok csendje, a nézők megdöbbenve ültek percekig az utolsó jelenet végén. írtóztató, én is mindig félek ettől a jelenettől — magyarázza. Az élet és a halál küzdelmét sikerült a bábok erejével olyanná formálni, mintha csak eleven, hús-vér emberek volnának. De hát azok is. Emberi panoptikum? Bábok mindenütt, munkahelyi szobájában, otthon, a füzetében, fejében. Vannak utazó bábok, melyeket ő készített, s járják a szabolcsi üzemeket; gyermekarcokat vidítanak, vagy éppen könnyesre változtatják a pici arcokat. Ilyenkor a bábművész is a gyermeksereg közé ül, velük alkotja meg a legújabb figurákat. Néhány báb a közeli jövőben nagy útra készül, Moszkvába megy, ahol Bárdi Margit bábfigurái képviselik egy nemzetközi kiállításon a magyar bábművészetet. Erre nagyon büszke, csakúgy, mint a pécsi nemzetközi fesztiválon elért sikerre, ahol a nyíregyházi Mesekert bábszínház — amelynek vezetője, rendezője — az itthoni és az európai bábművészek legjobbjaival állta a versenyt. Felnőttek, nyíregyházi munkásfiatalok mozgatják a bábukat, huszonhármán. Eddig a csoportból három házaspár köszönheti boldogságát a báboknak, három házasság született... M i a bábművész vágya? A ma felnőtt emberéhez is úgy szólni a bábok erejével, hogy ők is szeressék, magukra ismerjenek. Búcsúzáskor munkatársnője, Éva, súgja: Manyika két ujja mozdulatával és egy szál harisnyával úgy tudja jellemezni a főnököt, hogy mindenki azonnal ráismer. Az jár az eszemben, vajon engem is megfigyélt-e, s viszontlátom magam valamelyik bábon? Mindenesetre a bábművésznek nem csak tehetség, bátorság dolgában is talpon kell maradnia. Páll Géza Csirke, kamionban — Az első kamion 50 ezer csibével augusztus húszadikán 17 óra 17 perckor érkezett hozzánk. A rákövetkező napokban már helyén volt a 153 ezer 400 csirke. Következett részünkről a „most mutasd meg” akció. Gondolhatja, mennyire szorítottunk, hogy minden az eredeti elképzelések szerint, a technológiai rendnek megfelelően történjen. Úgy gondoljuk sikerült. A sikeresnek ítélt munkát számokkal hitelesítettük. Előbb azonban néhány mondatot Bolivári Lászlóról. Kesz- ler Jánosról, és a formaruháA csirke viselkedésével kezdtük és most fejezzük be egy jó tulajdonságával . A Tetra B — ezt a fajtát nevelik — úgymond sétatéri keverék fajta. Erre utal, hogy a fehér tollak tengerében itt-ott néhány kendermagos csibe is cselleng. De nem az a lényeg, milyen a pedigré, hanem az, hogy a fajta jól hasznosítja a takarmányt, húsa szép .és ízletes, exportképes áru. Seres Ernő Pártfogók A gyámhatóság iratait vizsgálva, Nyírbátorban találtam meg a fiatalkorú Cs. Ilonával foglalkozó egyik levelet, amelyet a javítóintézet igazgatónője — aggodalmától gyötörve — írt. „Elégedettek vagyunk Ilona szorgalmával, magatartásával. Szófogadó. Jó magatartása jutalmául a szabadságolás kedvezményében kívánom részesíteni.'. Aztán Ilona nevében is felteszi a kérdést: miért nem tartják a szülők gyermekükkel a kapcsolatot, már néhány hónapja nem kapott választ leveleire. A fiúk javítóintézetéből érkezett hasonló levélre nyilatkozott a fiatalkorú V. András édesanyja is: „András gyermekem látogatását családunk egyetlen tagja sem tudja vállalni, mivel arra anyagi fedezetet nem tudunk biztosítani. Nem tudjuk fedezni szabadságának költségeit sem.’’ A gyámügyi előadó példás gyorsasággal intézkedett. Sikerült felkelteni a már-már szunnyadó szülői kötelességet, elalvó szeretetet és Ilona júliusban, András pedig augusztusban volt szabadságon. Azt, amit a gyámhatóság tett, az utógondozásnak lett volna feladata folyamatos munkájával biztosítani, s az igazgatónő levélírása, a másik fiatalkorú szüleinek felszólítása nélkül. És nem okozott volna gyötrődést a fiatalkorúban sem. Az utógondozás tehát a gyermek távolléte esetén is szükséges. Előkészíteni a szülőket, ébren tartani felelősségtudatukat, kötelességérzésüket, hogy a sok jó személyiségvonással visszatérő fiatalt a tanultak és megszokottak gyakorlására alkalmas otthon, szülői környezet várja. Megyénkben hat hivatásos pártfogó és igen sok társadalmi pártfogó végzi ezt a nehéz, de szép munkát. Az volna a hasznos, ha a pártfogók az összekötő kapocs szerepét is betöltenék. Munkájuk így eredményesebb, folytonosabb lehet. Különösen, ha megtalálják a közvetlen találkozás lehetőségét. Ez lehetséges, mert őket a javítóintézet, de még a büntetés-végrehajtási intézet is szívesen fogadja, hiszen így épülhet ki a szabadságba vezető biztosabb út, erősödhet a bizalom a pártfogó és a sok-sok fogadkozással hazatérő pártfogolt között. Dr. Toronicza Gyula, a fiatalkorúak ügyésze ÁB-sajtótájékoztató Új biztosítási mód a tsz-ekben A mezőgazdasági nagyüzemek vagyonbiztosításának legfontosabb változásai január 1-én lépnek életbe, ismeretük azonban már most időszerű, mivel a biztosítási szerződések megújítása november 1-től esedékes. Mint az Állami Biztosító csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentették: — A növények téli fagy-, homokverés és víz okozta káraira a korábbi 30 százalékról 20 százalékra mérsékelik a térítést, a szőlők és gyümölcsösök téli fagykáraira 20 százalékos önrészesedést vezetnek be, a tenyészállat- és lóbiztosítás díját pedig 10 százalékkal fölemelik. Érdekes a húscsirke viselkedése. Csak a közvetlen környezetével, 60—70 baromfival érintkezik. Két-három négyzetméter az élettere, az istállónak az a része, ahová naposcsibe korában leteszik. Ha onnan kimozdítják, nem eszik, nem iszik. Keszler János fiatal állattenyésztő mondta el, kísérletként néhány növendékbaromfit az istálló egyik végéből a másikba helyeztek át. Az áthelyezettek nem mentek az etetőhöz, itatóhoz, éhen és szomjan pusztultak. Táp, csigalevélen A csirkéik viselkedésének tudása bármennyire is furcsa, de nagy jelentőségű a gazdaságos baromfihús-termelésben. Ott, ahol 26 ezer csirke van egy fedél alatt, fontos, hogy minden állat egy időben és egyszerre a megszokott helyén jusson a takarmányhoz és vízhez. Csak így lehet elérni az egységes súlygyarapodást, azt, hogy minden szem abrak kedvezően értékesüljön. Ehhez korszerű technológia szükséges. — A megyében most a miénk a legkorszerűbb technológia — mondja Bolivári László telepvezető. — A könnyűfém-szerkezetű bábolnai rendszerű ' istállókban az úgynevezett Könyves Já- nos-féle technológiával etetjük a csirkéket. A technológia alapja az a csőrendszer, amelyben csigalevél viszi előre a tápot és a kiömlő nyílásokat úgy képezték ki, hogy a csőrendszer elején és végén egy időben, egyforma mennyiségű takarmány jut az állatok elé. A csirkék természetéről, a megyében új technológiáról, Balkánytól néhány kilométerre a gyümölcsöskertben épült telepen beszélgettünk. Távol a lakott településektől, 42 millió forintos beruházással alig egy év alatt készült el a hat nevelő istállóból és a szükséges kiegészítő épületekből álló csirkegyár. Egy-egy turnusban 49 napos tartási idővel 153 ezer csirkét hizlalnak másfél kilogrammos súlyra. A telepen nagy a rend és a tisztaság, az alumínium burkolatú épület falai csillognak az őszi napsütésben. De nem a tetszetősség, a gazdaságosság a figyelemre méltó. ba bujtatott 25 gondozóról. Nem a telep, elsősorban ők vizsgáztak kitűnőre, mert valamennyien újoncok a szakmában. A telep két vezetőjének, az agrármérnök Bolivári- nak és állattenyésztő mérnök Keszlernek a diplomáján még alig száradt meg a tinta. A környék településéről bejáró dolgozók kotlóst lehet, hogy már ültettek, de mostanáig nagyüzemi baromfi- telepet messziről sem láttak. Ezek után következhetnek a számok. — A baromfinevelés nagyüzemben 21—22 forintos költségszint mellett nyereséges, 24 forintig még érdemes tartani. Mivel a költségek 80 százalékát az abrak teszi ki, elsősorban a takarmánnyal kell megfelelően gazdálkodni. A Tetra technológiában 1 kilogrammos élősúlyt 49 nap alatt, 2,2—2,4 kilogramm takarmánnyal kell elérni. Mi ennek a normának most 30 dekagrammal alatta vagyunk. Veszteség helyett nyereség Az új telep a Balkányi Állami Gazdaságé. Több éve fogalkoznak baromfineveléssel, de a régi szerfás istállókban egy kilogramm élősúly előállítására 3—3,1 kilogramm takarmányt használtak fel. Ha nem ehhez, csak a technológiai normához viszonyítjuk az új telep abrakfelhasználását, akkor is a megtakarítás 460 mázsa indító, illetve hizlaló táp — értéke megközelítően háromszázezer forint. — A régi telepen veszteséggel termeltük a csirkét, de nem számolhatta fel a gazdaság az ágazatot, mert tagja a HUNNIACOOP-nak és ez kötelezettségekkel jár. Most az új telepről nemcsak több csirkét adunk a kisvár- dai feldolgozó üzemnek, de a hizlalás évi 1,2—14 millió forintos nyereséget hoz majd. A takarékos abrakfelhasználás mellett a nyereséget az alacsony elhul-lási százalék is növeli. A baromfigondozók akkor kapnak 300 forint prémiumot, ha az elhullás 6 százalék alatt van. Az első turnus felnevelése megtörtént, az elhullás minimális, alig haladja meg a 2 százalékot.