Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-19 / 245. szám

1 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 19. NÉZŐPONTOK Korlátok 1 Mikita Viktor felvételei Műszaki vizsga a szálkái szervizben A megyében eddig csak Nyíregyházin alkalmazták a gépjárművek „zárt rend­szerű műszaki vizsgáztatását”, ami azt jelenti, hogy a tulaj­donos beviszi a kocsiját a szervizbe műszaki felkészí­tésre és onnan levizsgáztatva hozza ki. "Október 4-től ugyanilyen rendszerben a Mátészalkai ÉPSZER Szövetkezet autó­javító szervize is vállalja és várja a szatmári térség autó- tulajdonosait. — Hat autómárka (Tra­bant, Moszkvics, Wartburg 353, Skoda, Polski Fiat 125, valamint a Zsiguli család tí­pusainak) javítását vállaljuk és vizsgáztatjuk le üzemen belül — mondja Bállá Jenő, a szerviz vezető mérnöke. A tulajdonos az adategyez­tetés után megkapja a hiba­jegyzéket és me nondják a várható fizetendő összeget. Az elvégzett nagyobb javí- vítási munkára hat hónap garanciás időt adnak. A műszaki vizsgálat során az elvégzendő munkák mel­lett a kocsit fékhaluserő-tmérő padra, illetve k ipufogógáz- ellenőrzőre is ráállítják; ilyen jellegű vizsgálatok ed­dig még nem vuiiak a szer­vizben. Az autótulajdonosok érdekében most folynak a tárgyalások az OTP-vel, hogy aki igényli, a javítást hitelre is végeztetheti, illetve vállal­ja a szerviz. „Távozzon a vendég úr!“ ESTE NYÍREGYHÁZI ÉTTERMEKBEN Telt ház fogadott a Kolum­bia étteremben: zömmel fiatal arcokat lehetett látni az asz­talok és sörök mellett. A be­járat mellett a cigányzenekar éppen pihenőt tartott, zson­gás töltötte be az étterem két helyiségét. Ebből jöttünk rá, hogy a belépés előtt a lépcsőn hallott zeneszó, ének­lés a pincéből hallik: rend­szeresen tartanak ott zárt­körű vacsorákat, többnyire esküvői lakomát. Színe és visszája Megürült aztán két hely egy asztal mellett, leteleped­tünk kollégámmal. A felszol­gáló gyorsan hozta a kávét, kólát, aztán ugyanolyan gyorsan vitte el előlünk a szép színű hagymás-zsíros kenyeret — valahol kérhet­ték. Ügy tűnik, bevált ötlet ez a kenyér — sokan harap- dálták jóízűen a szeleteket, s erre csúszik igazán a sör ... A nézelődés folytatódik: nem túl biztató látvány a kettős asztalon a két terítő, egyik színén, másik visszáján föl­terítve, de egyik sem örven­deztet meg patyolattiszta­ságával. Hét óra, jönnek-mennek a vendégek, rázendít a zenekar és szó sincs kritikáról, ami- " kor távozunk. A szándékunk az ezen a péntek estén, hogy sorra bekukkantunk néhány nyíregyházi étterembe. A Halászcsárda ajtajában székek állják el az utat: bent frissen terített asztalok ven­dégseregre várva: esküvői vacsora készül. A közismert nevén Gödörnek becézett pincehelyiségben éppen zár­nak — „Voltak ma jócskán!” — sóhajt a felszolgáló fárad­tan. A „Borsodi sörözőben” ne­héz fölfedezni egy üres asz­talt. Ezen is ott a táblácska: „Foglalt”. Továbbállunk. Fizetés napján A „Kiskorona” már bezárt, a régi Szabolcs étteremben viszont forró hangulat ural­kodott. Elsősorban az aszta­lokon látható tekintélyes mennyiségű ital, másodsorban pedig a zenekar jóvoltából. A zene valóban nem volt rossz, bár némi nehézségbe ütközik, ha valaki beszélget­ni óhajt közben az asztalnál. Igaz, ahogy elnéztük, nem nagy igény volt a társalgás­ra. Igencsak marcona arcok tűntek föl itt-ott. Csak az ed­zett lelkületű hölgyek vállal­ták, hogy magukban, avagy néhány társukkal beülnek. Nekik akadt táncpartner, ha­bár az illetők tekintete igen­csak üveges volt már. Egy­szóval folyt az élet és a sör­bor, s megtudhattuk egy asz­talunkhoz telepedett fiatal­embertől, hogy a városban ma kaptak fizetést a köztisz­tasági dolgozók, meg a ker­tészetnél munkálkodók. „Most majdnem mind itt van!” — közölte. A mellékhelyiség előtt fél- hangos szóváltás, de aztán ■mégsem lett verekedés, bár ez sem okozott volna túlzott meglepetést. A mellékhelyi­ség rászolgált a „mellék” jel­zőre. Az étterem belül szép, nemrég festették, ám annál elhanyagoltahb a mosdó. En­nél visszataszítóbb látvány­ban csak a másodszor is föl­keresett Borsodi sörözőben volt részünk. Fölösleges vol­na részletezni a vendégek nyomait, ám az is tény: hogy bokáig ért a víz (?) a pad­lón. Az új Szabolcs étteremben méltóságteljes hangulat ural­kodott, amolyan első osztályú légkör. Nem is gondolta vol­na az ember, tudván, hogy itt is van esély pár pofonra időnként. Például a Szindbádban Ami igaz, igaz: ezen az estén is láttunk néhány olyan legényt az utcán és asztal mellett, akiről feltehető, hogy borotvát ránt egy fer­dének vélt tekintetre ... Esti sétánk véget ért. A rögtönzött tapasztalat: a száztízezres nyírségi megyeszékhelyén nem dúskálunk olyan he­lyekben, ahová nyugodt lé­lekkel vinnénk barátainkat vacsorázni. Elsősorban a ven­dégeken múlik — ez a tény! Az is bizonyos azonban, hogy jóval több olyan mondatot kellene hallanunk, mint az új Szindbád sörözőben hall­hattunk: „Távozzon a vendég úr, nem szolgáljuk ki to­vább ...” Tarnavölgyi György MIKOR ÉS KI KAPHAT? A hozzátartozói nyugellátásokról Ittas vezetés után Ötszázast kínált a rendőrnek Ittas járművezetés miatt emelt vádat július 27-én a Nyírbátori városi-járási Ügyészség Horánszki János, piricsei tsz-gépkocsivezető el­len. Már megkapta a szep­tember 7-i tárgyalásra szóló idézést Horánszki, amikor augusztus 20-án három üveg sörrel a gyomrában beült a tsz kocsijába és menetlevél nélkül elindult nővéréhez Nyírbátorba. Az illegálisan igénybe vett tehergépkocsit az ittas Horánszki nem mer­te az úton vezetni, Nyírpilis­től dülőutakon hajtott Nyír­bátorig, s magával vitte Pet- rován György nyírpilisi la­kost is, aki Pestre akart utazni, de lekéste az autó­buszt. Nyírbátorig szerencséje volt Horánszkinak, mert nem gazoltatták, de a városban teltűnt a rendőröknek egy magánlakás udvarán a közü­leti rendszámú tehergépko­csi. Amikor bementek, hogy elszámoltatják: mit keres munkaszüneti napon az ud­varon a teherautó, éppen Petrován György fordult egyet vele. Az igazoltatás során Ho­ránszki azt állította, hogy a teherautót nem ő, hanem Petrován vezette, de rövid idő múlva kiderült, az igaz­ság. A szondázást vérvétel követte, Horánszki ismét megpróbált kibújni a felelős­ség alól: ötszáz forintot kí­nált fel a rendőröknek, hogy ne tegyenek ellene feljelen­tést. Ilyen előzmények után az ügyészség Horánszki János ellen vesztegetés és ismétel­ten elkövetett ittas vezetés vétsége miatt emelt vádat. A bíróság halmazati bünteté­sül 6 hónap szabadságvesz­tést szabott ki Horánszkira, s egy év két hónaprg eltiltot­ta a járművezetéstől. A sza­badságvesztés végrehajtását a bíróság két év próbaidőre felfüggesztette. A cselek­mény elbírálásakor a bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy Horánszki cselekményét akkor követte el, amikor ellene hasonló cselekmény miatt már bün­tetőeljárás volt folyamat­ban. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette. Horánszki enyhítésért fellebbezett. Dr. Pálfy Ferenc ügyész Megérkeztek az őszi-téli ruházati cikkek az iparcikk-kiske­reskedelmi vállalat új mátészalkai ruházati üzletébe. Cipész­dilemma Maradna ü Pátrohán, meg menne is. Sok jó embere van, sok-sok törzsvendége, aki kis műhelyét látogatja. Nála re- peráltátják meg a kedvenc csizmájukat, flekkeltetnek, talpaltatnak. Lakatos Sán­dor —, ak' immár tizenkét éve jár ki mindennap Kis- várdáról —, becsületesen el­végez minden munkát. Még a divatos női szandálokat, ci­pőket is ifjonti szívvel, szak- ■értelemmel „gyógyítja”. Most. mégis távozni akar. összefutott két kollégájával, akik Demecserben suszter- kednek. Ök mondták el, hogy milyen szépen keresnek. Sán­dor bácsi meg számolgatott, s így jött ki, hogy ő talán ezer forinttal keres kevesebbet, mint a demecseri suszterok. Arra is gondol, talán öt-hat éve van még nyugdíjig, s most kellent egy kicsit még rávernie, hogy magasabb le­gyen a pénze. De vajon meg-, éri-e, hogy falut változtas-' son? Mit szólna mégis hozzá a párttitkár, ha bejelentené tá­vozási szándékát? Egyik nap be is kopogtatott a pártirodá­ra. Ott találta Lizák Béla párttitkárt, aki ugyancsak meglepődött, amikor Lakatos Sándor előadta, hogy mi já­ratban van. — Csak nem tesz ilyet ve­lünk, Sándo»- bátyám?! — csapta össze tenyerét a párt­titkár. .* — De hát mit tegyünk, hogy több munkája legyen? Végül az öreg aztán ki­nyögte: — Tudod öcsém, ha azt a suszterájt eg kicsit korsze­rűsítené a kts;„ meg rendbe­hoznák, jobban felszerelnék, talán meggondolnám magam. De így nem! Most aztán Lizák Béla, a párttitkár van gondban. Tal­pal a cipészműhely korszerű­sítéséért. Ezen múlik, ma­rad-e Pátrohan az egyetlen suszter, vagy egy falu mehet cipőt javíttatni á szomszéd­ba. F. K. OKTÓBER 20-TÓL Szabad szombat a hivatalokban Ügyfélsz°lgá!at°t tart a városi tanács Ma már természetes, hogy a legtöbb ember számára két szabadnap jut a páros hetek végén. A kéthetenkénti nyolc­vannyolc órás munkaidő ma már nemcsak országosan, hanem Szabolcs-Szatmár me­gyében is általános. Koráb­ban az üzemekben, néhány éve a hivatali és kereskedel­mi dolgozóknak is van sza­bad szombat. Legutóbb pedig már az általános iskolákban is bevezették. Az állampolgárok érdekei­nek figyelembevételével ol­dották meg a szabad szom­batokat a közhivatalokban, tanácsoknál, bíróságokon — az államigazgatásban — és a társadalmi szerveknél, hogy az apparátus fele minden szombaton dolgozott. Azon­ban ez nem vált be. A minisz­tertanácsi rendedet szabá­lyozza a hivatalok szabad szombati rendjét. A rendelet értelmében az államigazgatá­si szerveknél — a Miniszter­tanácstól a különböző hivata­lokig, a társadalmi és tö­megszervezeteknél — egysé­gesen, minden második hé­ten szabad szombatot tarta­nak. Erre először október 20- án kerül sor és ismétlődik minden páros szombaton. Azért esett a választás a pá­ros szombatokra, mert a leg­több üzemben is ekkor van szünnap és így több család lehet teljes létszámban együtt. A szabad szombatokon ter­mészetesen nem marad telje­sen üresen a hivatal. Egy dolgozó ügyeletet tart. Pél­dául a tanácsoknál az ügye­letet tartó személy a dolgok egy részében intézkedni is tud, de elsőrendű feladata a felvilágosítás, tájékoztatás lesz. A páratlan heteken — úgy a tanácsoknál, mint más hivatalokban — csak délelőtt lesz ügyintézés. Házasságkö­tés, névadó és más családi események tartására minden szombaton lesz lehetőség. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a hivatalokban már el­készültek a rendelettel kap­csolatos intézkedések. A me­gyei tanács elnöke által ki­adott Utasítás például utal arra, hogy c szabad szombat ürügyén az állampolgárok ér­deke nem csorbulhat. Az ügyeletet mindenütt körülte­kintéssel, megfelelő személy beállításával kell megoldani. A szabad szombat egységes bevezetése anyagi megtakarí­tást is eredményez. Ezek kö­rül is a legjelentősebb az az energiafelhasználás csökke­nése, amely a hivatalok fű­tésénél jelentkezik majd. Ezeken a napokon ugyanis nem kell fűteni, világítani, takarítani az épületeket. A nyugdíj a jogszerző csa­ládtagjainak tartását is szol­gálja. Ebből következik, hogy a nyugdíjra jogosult el­tartó jogán a túlélő hozzá­tartozókat ellátás illeti meg. A társadalombiztosítási tör­vény az özvegyi és szülői nyugdíjait, kívül árvaellátást is nyújt az arra jogosultak­nak. Melyek az árvaellátásra jogosultság feltételei? — er­ről érdeklődtünk a nyíregy­házi társadalombiztosítási igazgatóságon. — A jogosultság általános feltétele, hogy akinek a jo­gán az ellátás .megállapítá­sát kérik, nyugdíjjogosultsá­got szerzett, (vagyis öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjas volt) vagy pedig az elhalá­lozás időpontjáig megszerez­te az öregségi, illetve a rok­kantsági nyugdíj ho» szüksé­ges szolgálati időt. Árvaellá­tásra elsősorban a meghalt dolgozó vér szerinti gyerme­kei jogosultak. A szocialista felfogásnak megfelelően nyugdíjrendszerünk a házas­ságból és a házasságon kí­vül született gyermekek kö­zött nem tesz különbséget. Azonos feltétellel jogosult árvaellátásra a mostoha- és az örökbefogadott gyermek is. Az örökbe fogadott gyer­meknek a vér szerinti szülő­je jogán azonban csak akkor állapítható meg az ellátás, ha a gyermeket a vér sze­rinti szülő házastársa fogad­ta örökbe. A nevelt gyer­mek, a testvér, az unoka is kaphat árvaellátást, ha őt a meghalt nevelőszülő, testvér, vagy nagyszülő a saját ház­tartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra képes és köteles hozzátartozója nincs. Hány éves korig jár az ár­vaellátás? — Az árva 16. életévének a betöltéséig, iskolai tanulmá­nyokra tekintet nélkül jár az árvaellátás. A tanulmányai­kat folytató árvák fokozot­tabb támogatása érdekében a törvény a középiskolai és a felsőfokú tanulmányok ide­jére is biztosítja az árvaellá­tást, ha az oktatási intéz­mény nappali tagozatán ta­nul. Az árvaellátás e tanul­mányok tartamára, de leg­feljebb 25. életévének betöl­téséig folyósítható. Ha az ár­va a 16., továbbtanulás ese­tén a 25. életévének betölté­se előtt megrokkan, akkor az életkorra való tekintet nél­kül, a rokkantság tartamára jogosult árvaellátásra. Az árvaellátás nemesük az apa, hanem a meghalt anya után is megállapítható. Milyen összegű az árvael­látás, mennyi az alsó határa? — Árvánként az özvegyi nyugdíj összegének a fele. Az árvaellátás összege meg­egyezik az özvegyi nyugdíj összegével, ha a gyermek mindkét szülőjét elvesztette, vagy az életben lévő szülő rokkant, vagy ha a gyerme­ket az életben lévő szülője is elhagyta, tehát nem gon­doskodik róla. Az árvaellá­tás legkisebb összege havi 910 forint. Hol kell bejelenteni az igényt, ha az elhalt aktív dolgozó volt? — Az árvaellátásra az igényt, a lakóhely szerinti il- illetékes társadalombiztosí­tási igazgatósághoz kell írás­ban bejelenteni. Ha az el­hunyt nyugdíjas volt, a? igényt az erre a célra szol­gáló igénybejelentő lapon a nyugdíjfolyósító igazgató­sághoz kell bejelenteni. (Cí­me: Budapest XIII., Váci u. 67—69. 1820) (s. á.)

Next

/
Thumbnails
Contents