Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-19 / 245. szám

fl Minisztertanács ülése A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a tájékoz­tatót Konsztantin Kara- manlisznak, a Görög Köz­társaság miniszterelnöké­nek hazánkban tett hiva­talos látogatásáról, elfo­gadta a pénzügyminiszter jelentését az előkészítés alatt álló, a befejeződő és a közelmúltban befejezett nagyberuházásokról, majd a Vas megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága beszá­molt tevékenységéről. Sarlós István látogatása megyénkben XXXVI. évfolyam, 245. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. október 19., péntek Magyar—szovjet barátsági gyűlés Az Ikarusban Németh Károly és A. Kirilenko mondott beszédet Csütörtökön délután ma­gyar—szovjet barátsági gyű­lést tartottak az Ikarus gyár művelődési házában. Az el­nökségben helyet foglalt Andrej Kirilenko, a Szovjet­unió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tag­ja, a központi bizottság tit­kára, Németh Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után Méhes Lajos megnyitotta a gyűlést, majd Németh Ká­roly lépett a mikrofonhoz. Elöljáróban átadta a barát­sági gyűlés szovjet és ma­gyar résztvevőinek az MSZMP Központi Bizottsága és személy szerint Kádár Já­nos szívélyes, elvtársi üdvöz­letét, legjobb kívánságait, majd így folytatta: — Gazdasági fejlődésünket jelentős mértékben meghatá­rozzák a Szovjetunió ener­gia-, nyersanyag-, gép- és technológiaszállításai, illető­leg az, hogy a magyar ter­mékek legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. Külkereske­delmi forgalmunk egyhar- madát a Szovjetunióval bo­nyolítjuk le; ebben az öt­éves tervben a kölcsönös áruforgalom értéke megha­ladja a húszmilliárd rubelt. — Gazdasági együttműkö­désünk egyik szép és kölcsö­nösen előnyös példáját adja az Ikarus gyár 11 ezres kol­lektívája. Az évi autóbusz­termelésnek több mint a fe­lét a Szovjetunió vásárolja meg, ahonnan alkatrészeket, mellső tengelyeket és más részegységeket importálunk az autóbuszokhoz. —. Annak, hogy együttmű­ködésünket az egység, a köl­csönös bizalom és megértés hatja át, fő forrása az SZKP és az MSZMP elvi alapokon nyugvó internacionalista po­litikája, s az, hogy a szovjet nép a kommunista, a magyar nép a fejlett szocialista tár­sadalmat építi. Barátságunk erősítésében, együttműködé­sünk fejlesztésében példát mutatnak és kiemelkedő sze­repet töltenek be pártjaink vezetői, mindenekelőtt Leo- nyid Iljics Brezsnyev és Ká­dár János. Űjabb lendületet adott kapcsolataink fejlődé­sének a hazánkban nagy tisz­teletnek örvendő Brezsnyev elvtárs vezette szovjet párt­(Folytatás a 4. oldalon) Megkezdődött a megyei úttörőparlament A mátészalkai úttörő- és if­júsági házban október 18-án délután kezdődött meg a Szabolcs-Szatmár megyei út­törők tanácskozása: százöt­ven gyerek találkozott itt, hogy mozgalmi életük örö­meiről, gondjairól tanácskoz­zanak. A megyei úttörőparla­ment megnyitóján a vendég­látó város gyerekeinek mű­sora köszöntötte a kis vendé­geket, majd egy helyi pajtás kedves szavai következtek. A köszöntő után Milei Lajosné, az úttörőszövetség megyei el­nökségének vezetője üdvözöl­te a gyerekeket, s beszámolt a szabolcsi pajtásoknak az el­múlt három esztendőben vég­zett munkáról. A megnyitót követően a megyei parlament résztvevői a mátészalkai úttörőcsapatok­hoz látogattak el, s megismer­kedtek az ott folyó munká­val. A háromnapos program pénteken, vajai úttal folytató­dik: ma délelőtt színes tar­talmú összejövetelen vesznek részt a gyerekek a vajai vár­kastélyban. Utána Mátészal­kán munkacsoportonkénti vi­ta következik, majd este módszervásár, „Játékfeltaláló lettem” című program követi a tanácskozást. Október 20-án délelőtt a munkacsoportok összegzik a náluk folyó mun­ka eredményeit, és jelentést tesznek erről a plenáris ülés előtt. Ezután Szabolcs-Szat­már párt- és állami vezetői­vel találkoznak a gyerekek, s befejezésül a parlament ha­tározathozatala, az országos tanácskozás küldötteinek megválasztása következik. (így) A. Kirilenko Kádár Jánosnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a KB székházában csü­törtök délelőtt fogadta And­rej Kirilenkót, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Po­litikai Bizottságának tagját, a központi bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörben s a testvéri barátság és a tel­jes egyetértés szellemében lezajlott találkozón kölcsönö­sen tájékoztatták egymást az MSZMP és az SZKP idősze­rű feladatairól, a szocialista, és a kommunista építésben elért eredményekről és ta­pasztalatokról. Áttekintették a nemzetközi élet fejlemé­nyeit s a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kérdéseit. Külön hangsúlyoz­ták a Leonyid Iljics Brezs­nyev által Berlinben a Né­met Demokratikus Köztár­saság 30. évfordulójának ün­nepségein tett kezdeménye­zések jelentőségét, s azok po­zitív hatását a nemzetközi enyhülés, a béke és a népek biztonsága ügyére. Megállapí­tották: mindkét fél számára eredményesen és gyümölcsö­zően fejlődnek az MSZMP és az SZKP a magyar és a szbv- jet nép kapcsolatai. Kifejez­ték eltökéltségüket, hogy a megbonthatatlan magyar— szovjet barátságot és együtt­működést a marxizmus—leni- nizmus és a proletár interna­cionalizmus szellemében to­vábbfejlesztik. Kádár János fogadta Andrej Kirilenkót. Szerdán Szabolcs-Szatmár megyébe látogatott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront főtitkára. Dél­előtt a népfront megyei titkárságának tanácskozó- termében a megyei elnökség tagjai, a társadalmi bizottsá­gok vezetői és a megyei bi­zottság munkatársai előtt tartott tájékoztatót. A vendé­get Gulyás Emilné dr., a Ha­zafias Népfront megyei titká­ra köszöntötte, és elmondta; az elhangzottakat jól tudják majd hasznosítani a minden­napos politikai munkában. Délután Sarlós István Má­tészalkára látogatott. Elkísér­te útjára dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titká­Sarlós István a megyei népfrontszékházban. ra. A Politikai Bizottság tag­ját dr. Forgács András, a mátészalkai városi-járási pártbizottság első titkára kö­szöntötte. A városi-járási párt- és tanácsi, valamint népfrontvezetők jelenlété­ben tájékoztatta a város tíz­éves fejlődéséről és időszerű gondjairól. Dr. Forgács András el­mondta: Mátészalkán a vá­rossá nyilvánítás óta jól fej­lődnek a foglalkoztatás gond­jait lényegében megoldó új üzemek. A városban és kör­nyékén 10 ezren dolgoznak (Folytatás a 4. oldalon) Á megyei tanács elismerése a szabolcsi építőknek Lakásprogram 1990-ig A megyei tanács dr. Pén­zes János elnökletével csü­törtökön ülést tartott. Töb­bek között előterjesztést vi­tattak meg az építőipar hosz- szú távú feladatairól és a ti­zenöt éves lakásépítési prog­ramról. A napirendhez László András általános tanácsel­nök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Építőiparunk jelentős fej­lődésen ment keresztül az el­múlt két évtizedben — álla­pította meg a tanácsülés. Te­vékenységükkel megváltozott megyénk arculata: új gyárak, üzemek épültek, 42 ezer új ipari munkahely létesült. A lakosság életkörülményei­nek javítását eredményezte, hogy felépült 58 ezer lakás, több ezer óvodai, bölcsődei hely és 521 általános iskolai tanterem. A szocialista építő­ipar 1960-ban 294 millió fo­rint értékű tevékenységet végzett, a múlt évben már 3,5 milliárd forintot megha­ladó teljesítményt ért el. A megyei tanács a tizenöt éves (1976—1990) lakásépítési program keretében 60 ezer új lakás felépítését hagyta jóvá. Ennek 18,3 százaléka állami, 81,7 százaléka magánerőből épül fel. Az elfogadott prog­ram részletesen szól a váro­sok, a kiemelt községek és egyéb települések közötti la­kásmegoszlásról, a követendő építéstechnológiáról. A hosz- szú távú tervben az eddigi­nél nagyobb gondot kell for­dítani a meglévő lakások fenntartására, valamint az új lakásoknál a kapcsolódó léte­sítmények megépítésére, a környezetvédelemre. A vitában Kövendi Lajos (Mátészalka) sürgette a NYIRTERV kapacitásának növelését, a döntéstől igen hosszú idő telik el, amíg kész terveket kapnak a kivitele­zők. Javasolta a helyi erők jobb kihasználását, a külön­böző ■ építőszervezetek közös nagygépvásárlását. Dr. Tisza László (Nyíregyháza) többek között a tanácsok és az OTP lakásépítési együttműködé­séről szólt. Csak az V. ötéves tervben mintegy háromezer lakást épít az OTP, de az összlakás 90 százalékának építésében közreműködik kölcsönökkel. Az eddigi mun- káslakás-építés akción túl egyéb formákat is be kell vonni a nagyüzemi munká­sok lakásgondjainak enyhíté­sére. Felajánlotta, hogy az OTP a hagyományos családi lakásépítéshez szükséges te­lekkialakításokban anyagi fe­dezetekkel is segíteni tudja a helyi tanácsokat. Halász Sándor (Vásárosnamény) a helyi sajátosságok figyelem- bevételét ajánlotta. Kérte a megyei tanács segítségét Vá­sárosnamény, illetve a járás építőipari kapacitásának nö­velésében. Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osztályvezetője felszólalásában- elmondta: a szocialista építőipar dinami­kus fejlesztésére továbbra is szükség van, ennek azonban az intenzív irányban kell ha­ladni. A különböző építőipa­ri szervezetek között az eddi­ginél ésszerűbb munkameg­osztást szükséges kialakítani. Nagy feladat vár a tanácsok­ra, a tervező-, beruházó és ki­vitelező vállalatok koordiná­lásában. A munkahelyi tar­talékok feltárásával minden lehetőség megvan arra, hogy megyénk építőipara teljesít­(Folytatás a 4. oldalon) Munkásgyűlés Záhonyban Jakab Sándor találkozója szakszervezeti aktivistákkal A záhonyi átrakókörzetbe látogatott csütörtökön Jakab Sándor, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának ’ főtitkárhelyet­tese. Útjára elkísérte Alexa László, az SZMT vezető titkára és Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára. Eperjeske rendező pályaudvaron tájékoztatót hallgattak meg a körzetben folyó munkáról, majd a hely­színen ismerkedtek a kocsi­rendezés, mérlegelés és a gé­pi átrakás folyamatával, emellett tanulmányozták a szociális ellátást is. Záhony­ban a kézi átrakást és a ten­gelyátszerelő csarnokot te­kintették meg, Délután munkásnagygyű­lésen találkozott Jakab Sán­dor szakszervezeti aktivisták­kal. A művelődési házban mintegy 300 résztvevő előtt beszélt időszerű szakszerve­zeti kérdésekről. A nagygyű­lés nyitánya annak a rendez­vénysorozatnak, amelyet a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsa in­dított, hogy a legfontosabb szakszervezeti kérdésekről, a megoldandó feladatokról minél szélesebb körben adja­nak tájékoztatást. A SZOT főtitkárhelyettese először a szakszervezetek he­lyéről, szerepéről beszélt a mai társadalmi és gazdasági körülmények között. A poli­tika kialakításában, a dönté­sek végrehajtásában a párt számít a szakszervezetekre. Olyan időszakban vagyunk, amikor a változó körülmé­nyek között a szakszervezeti mozgalom a tömegek közötti kapcsolatok építését támogat­hatja. Az önálló szervezeti élet nem különállást jelent, hanem a politikai öntevé­kenységet. Az üzemi demokrácia egyik alapja a bizalmi kül­döttek és a szakszervezeti bi­zottságok együttes ülése. En­nek révén minél több embert lehet bevonni a vezetésbe. Ám a munka során nemcsak a jogokat kell hangoztatni, hanem a kötelességeket is ér­vényesíteni szükséges. A szakszervezeti munkában azt kell elérni, hogy állandó kérdés-felelet, kapcsolat ala­kuljon ki a gazdasági vezetés és a szakszervezeti tagság között. A közérdeket a jobb munka megbecsülése jelenti. Mindez része annak a mun­kának, amelynek révén a szakszervezetek a párt XII. kongresszusára készülnek, s ezt követően a szakszerveze­tek XXIV. kongresszusát tartják. A nagygyűlés után Jakab Sándor vezető szakszerveze­ti tisztségviselőkkel folytatott eszmecserét a záhonyi üzem­főnökség munkájáról. ★ Jakab Sándor a nap folya­mán megbeszélést folytatott dr. Tar Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával.

Next

/
Thumbnails
Contents